Jujj. Marmint a cikkre. Egyreszt penzugyi fogalmai zavarosak (megterules akkor 1M/170e, ha az aram ara annyit no, mint altalaban az inflacio, egyebkent TOBB, hiszen az 1M-nak kamatai is lennenek ha nem kesuzleket venne belole). Masreszt ezt a baromsagot, hogy elektromosan elomelegiteni a beerkezo levegot, en meg sehol nem hallottam. Nehogy mar x<100% hatasfoku melegites es utana meg 3,5 COP-vel atszivattyuzas jobb legyen, mint utolag adni hozza az x-es vagy ahhoz nagyon kozeli hatasfokkal. Nem is ertem, ki talalt ki ilyet? Raadasul a hosziv. meretezes is nagyobb kell legyen. A vegen emliti ugyan a talajregisztert, de egyaltalan nem tunik ki belole, hogy peterch zsenialis zart koros otletet tartalmazna.
"Egy passzívház gépészetét a legoptimálisabban egy a "paszszívház-kompaktkészülék" gépkategóriába sorolt berendezéssel lehet megoldani, melynek első példányát az osztrák Christof Drexel fejlesztette ki 1997-ben. Ez a készülék önmagába integrálja a lakásszellőztetést, a légfűtést és a használati melegvíz-készítést. A gép alapja egy hővisszanyerős légkomfort-szellőztetőberendezés, ami a kifújt levegőben lévő hőenergia nagy részét (85-93%) egy keresztirányú hőcserélő segítségével átadja a beszívott friss levegőnek. A távozó levegő igaz, hogy a hőcserélőn való áthaladás során 5-10 °C-ra lehűl, de még mindig marad benne hasznosítható hőenergia, amit egy további mini-hőszivattyú von el tőle. A távozó levegő hőmérséklete így a mini-hőszivattyún való áthaladás után akár -5 °C-ra is lecsökken. Az elvont hőenergiát a berendezés arra használja, hogy egyrészt a keresztirányú hőcserélőben előmelegített friss levegőt felfűti 40-50 °C-ra, másrészt pedig egy a berendezésbe integrált bojlerben felmelegíti a használati meleg vizet. A mini-hőszivattyú az általa felvett elektromos energiának három és félszeresét szolgáltatja vissza termikus energia formájában, így jóval gazdaságosabb, mintha az utánfűtés közvetlenül elektromos módon történne. Egy kompaktkészülék szellőztetésre és fűtésre nagyságrendileg 1500 kWh teljesítményt vesz fel egy év alatt, míg egy légkomfort-szellőztetőgép tisztán elektromos utófűtéssel ennek a négyszeresét. A mini-hőszivattyús kompaktkészülék bekerülési költsége jó egymillió forinttal több, viszont évente mintegy 170 000 forinttal olcsóbb az üzemeltetése. A befektetés megtérülése 7 év. Feltéve, de persze elképzelhetetlennek tartva, hogy ezen hét év alatt nem változik az áram ára. Ahogy nő az áram ára, úgy csökken a megtérülési idő is.
A hővisszanyerős légkomfort-szellőztetőberendezésbe, illetve a passzívház-kompaktberendezésbe belépő levegőt célszerű, bizonyos körülmények között pedig szükséges előmelegíteni. A nagy hatékonyságú hővisszanyerésnél kondenzvíz csapódhat ki, mely alacsony hőmérsékleten megfagyhat. Minél nagyobb hatásfokkal működik a berendezés, annál magasabb hőmérsékleten következhet be a fagyás. Általános irányérték, hogy -3 °C-nál ne legyen alacsonyabb a beérkező levegő hőmérséklete. A passzívház-kompaktberendezés a hővissza-nyerés után továbbhasznosítja a kifújt levegő energiáját. Minél magasabb a belépő levegő hőmérséklete, annál magasabb marad a hővisszanyerés után a kilépő levegő hőmérséklete is, így több energiát tud kinyerni a mini-hőszivattyú az utólagos légfűtéshez. Az előmelegítés legegyszerűbb formája az elektromos előmelegítés. Megfelelő berendezéssel ez a megoldás relatív alacsony energiafelhasználást igényel, éves szinten mintegy 100 kWh fogyasztással számolhatunk. Másik alternatíva egy levegő-talaj hőcserélő alkalmazása, mely télen a levegő előmelegítését, nyáron pedig lehűtését végzi."
Hat nem mindent ertek benne (mi a bal oldali fuggoleges hullamzas?), de ha jol ertem akkor a kulteri ELE raktad be a lefujoszelepet. Sztem meg utana kene, a talajreg. szuk keresztmetszet, de a kulteri eleve jo sok levego forgatasara van kitalalva, sztem birna a tobbletet, es igy hidegebbet dobnal ki, mint a te rajzod szerint (a kor leghidegebb pontja a kulteri utani).
Hat te nagyon rendes vagy, hogy ki is szamoltad! En me'g ott tartottam, hogy egyszer valamikor szukseg lesz az adatra... mielott megepitenem. Mondjuk az erdekes nem is ez onmagaban mert nem tudom mit jelent maga a szam, hanem ossze kene hasonlitani pl. egy sima foldreg.+rekupator+utofutes kombinacioval (az tok mind1, hogy azonos en.felhasznalasnal nezzuk hogy mit pumpal a lakasba, vagy azonos szintentarto v. melegito hatashoz mennyi energia kell). Esetleg a kettonk valtozatait osszehasonlitani. En amugy is, de ilyen keves alvas utan plane alkalmatlan vagyok ra, igaz nem is surgos - eleve ugy gondoltam, hogy ha eljon az ideje, a gepesszel kiszamoltatni.
Csak egy gyors szamolas a szelloztetesre. Bent 22C fok Kint - 15C fok 200m3/h szelloztetes eseten cca.2000Wh-ra van szukseg, a legcserehez atadni az elhasznalt levegobol a friss levegobe. klima COP 3,5 feltetelezzuk. Igy a klimank fogyasztasa 570Wh az 1 oras szelloztetes idejere. Amit kapunk, az 1430Wh a kidobott levegobol es a talajregiszterbol,valamint az 570Wh a klimabol, igy egyutt 2000Wh. Amennyiben a klasszikus talajregisztert szamoljuk, akkor 200m3 levegonel a belepo friss levego homerseklete 18C fok es a kifujt levego homerseklete 8C fok. Igy a 0C fokra szamolt veszteseg {200m3x 4C fok(22-18)x0,27}+(200m3x 8C fokx0,27)=648Wh. A klima es a talajregiszter ventijenek a fogyasztasat fedezi. Tehat ingyen csereltuk ki a levegot. Ha a foldregiszterben 400m3/h levegot mozgatunk, akkor valojaban minden m3 levegot csak 2,5 C fokkal kell lehuteni. Mivel a talajregiszter zart, igy feltetelezhetjuk, hogy 10C fokos levegovel szamolhatunk. Tehat a kliman atfujt levego hotartalma 0C fokra szamolva (200x22x0,27)+(400x10x0,27)=1188+1080=2268Wh ,ez azt jelenti, hogy itt a hazba mar 3175Wh tudunk juttatni 907Wh raforditassal az 1 oras szelloztetes alatt. Igy mar a haz hovesztesegenek egy reszet is potoltuk(1175Wh), amit +259Wh raforditassal nyertunk.
Mindjart az elejen,meg mielott valaki palcat torne az otleteink felett, tisztazni kellene egy dolgot. Mire meretezzuk a rendszert? A., Csak a szelloztetesnel visszanyerheto homennyisegre B., A + futes is.
Na elszurtam. 2-3: mint lent, ES futesi igeny van 4. ez bonyisabb, ugyanis alapbol megy a hoszivattyu eseten egy venti. Tehat a talajkoll. kieg. ventije - felteszem, nemigen lehet a legkondi kulterijet kulon bekapcsolni, bar lehet hogy olcsobb-egyszerubb abba belebarkacsolni -, szoval az a venti a talajkoll. keringetesere pontosan hutesi igenynel megy.
Na rajzoltam, sematikusan, de hangsulyozom ez az enyem es nem peterch-e. Csak felhasznaltam benne a zart kulso kort... piros: bentrol kidobott levego kek: kintrol beszivott levego zold: talajkollektor kore rozsaszin: atmeneti idoszakban a talajkollektor helyett a kornyezetbol vett ill. oda dobott levego citromsarga dobozok: ellenaramu hocserelok narancssarga doboz: klima belteri sargaszold doboz: klima kulteri (fekete koztuk a hoszallitas) Vezerlesek: 1. befele jovo hocserelt levego akkor es csak akkro megy a felso agba, ha a lakasban futesi igeny van, ilyenkor bekapcsol a klima 2.-3. talajkollektor kiiktatas pontosan akkor, ha a kornyezet homerseklete nagyobb, mint a kollektorban levo levegoe 4. a talajkollektor keringetoje pontosan akkor megy, ha hutesi vagy futesi igeny van A ket hocserelot egyformanak rajzoltam, de mivel a foldregiszter legarama valoszinuleg jelentosen nagyobb lesz, ott majd aranytalan keresztmetszeteket kell megoldani. Na ezt kene kiszamolni, hogy mondjuk 2 orankenti teljes legcseret feltetelezve, meg jo hocsereloket, COP (mennyi lehet?) klimat, mondjuk 2-3x-os legmennyiseget talajkollektori oldalon, alacsony energias atlagos meretu hazat feltetelezve mennyi energiabol es milyen hom.hatarok kozott lehetne ellatni a haz temperalasat. Peterch-e ha jol ertem annyival masabb, hgoy kihagyja mindket hocserelot, huto-futo a klima, igy nem kell elagazni sem, es a bal oldali piros nyil becsatlakozik a felso rozsaszinbe, az also rozsaszinnel meg tulnyomasra kiengedo szelep van. Joval egyszerubb, kevesebb elemet tartalmaz, kerdes hogy a klima meretezese ugyanazzal jo (akkro nyert), vagy szamottevoen nagyobb kell (ezt tippelnem).
A házam 360m3. Már nem lesz légfűtés, de azért kösz :D
Komolyan érdekel az elképzelésed az inverteres klímáról is, de mindíg emlékeztetem magam mik is a szempontjaim a ház tervezésénél. Ilyen például hogy minimalizálom az aktív gépészetet :D
Hővisszanyerő és talajszonda még belefér :D Mindenféle melegvizes, folyadékos, mechanikus rendszer már nem :(
Ha már ötletelésnél tartunk, akkor elgondolkodtam a hővisszanyerő utólagos fűtésének Peltier elemmel való megoldásáról. Nem jó a hatásfoka, de jobb mint 100%, a hideg meleg oldal pedig adja magát a légáramal együtt. Ja, és egyszerű mint a faék, mozgó alkatrész nélkül.
Légcsere alatt én a ház légköbméter / befújt légköbméter arányszámot értem. Mindegy hogy kintről vagy bentről jön, huzattal jár. Gondolom a fűtő hővisszanyerős szellőztetők nem 100%-ban szívnak be friss levegőt.
Mekkora a hazad legm3-re? Szerintem ha a hazban 22 C fok a beallitott homerseklet ,akkor a levego cirkulacios uzemmodban kenyelmesen kifuti a hazat, 700m3 levego orankenti megmozgatasaval 48C fokra melegitve. -15C fok amugy sincsen folyamatosan tobb napon keresztul. Elegendo volna 5 db 160mm-es atmeroju anemosztat es 2m/sec. aramlasi sebesseg. Igy eszre sem venned, hogy mozog a levego.
A legcsere hogy orankent hanyszor csereled ki. Szerintem forditva van, en ugy emlekszem hogy 1:2-vel szoktak jelezni, hogy orankent 1/2, vagyis 2 orankent egyszer (a lakas teljes legkobmeterenek megfelelo mennyisegu levego megy be meg persze jon is ki). Tobb aztan tenyleg felesleges alapallapotban. Mas kerdes, hogy a legfutes nem feltetlen legcsere, lasd legkondik futo modban...
Lehet hogy rosszul használtam a tehetetlenség fogalmát. Arra gondoltam, hogy mondjuk az én házam hőigényét ami legyen 5KW 22fokon, -15 fokban, peterch szamításából levezetve a következő légmennyiségekkel tudnám pótolni: 5000 / (5*0,27) = 3700m3, 27 fokos levegő (10x feletti légcserével) 5000 / (10*0,27) = 1850m3, 32 fokos levegő (10x feletti légcserével) 5000 / (25*0,27) = 740m3, 42 fokos levegő (2x feletti légcserével)
Szóval úgy gondolom, hogy nagy lenne a huzat és vagy lassan melegedne a ház. Plusz ekkora légmennyiséghez sokkal több befújó és csövezés kell hogy ne legyen zajos. De még akkor is az ajtóknál gond lehet a konstans áramlás.
Persze mindez csak számítás, fogalmam sincs mit jelent a gyakorlatba egy 1:1 vagy egy 1:10 légcsere.
Legfutes es tehetetlenseg? Inkabb csak kis teljesitmenyt tud vinni, ami keves lehet, de amikor a teljesitmenye eleg, akkor az rogton ott van, nem? Vagy en nem ertem a fogalmat. Tehetetlenseg nalam az, ha beviszel egy csomo energiat, de nem mozdul a homerseklet.
Nem rajzolok. Ha nincs annyi fantazia, akkor vegy papirt es ceruzat ! Meselek! Rajzolj egy teglalapot. A ket hosszabbik oldal kozepet jelold meg, majd kosd ossze egy vonallal. Ez a vonal a klima kulterije. A ket rovidebbik oldalon jelolj meg ket-ket pontot. Az egyik oldalt vegyuk most . Az egyik pont a pillangoszelep, itt a levego haladasi iranyanak szemleltetesere rajzolj egy nyilat a pontbol kiindulva az oldaltol kifele, mivel a felesleges lehutott levego itt tavozik a szabadba telen-nyaron. A masik pont lesz a venti, ami a kulterirol huzza az elhasznalt lehutott levegot es nyomja a foldregiszterbe, vagy nyaron a szabadba a pillangoszeleppel egyutt. Tehat a nyil iranya azonos a pillangoszelepen athalado levego iranyaval.
Masik rovid oldal. Az elso pontba erkezik a foldregiszterbol az elomelegitett levego a klima elpar oldalara. Tehat a nyil iranya a doboz belseje fele mutat. A masodik pontba erkezik a hazbol elszivott hasznalt levego az elpar oldalra . Ide is a nyil iranyat a doboz belseje fele kell rajzolni. De ide egy hazban elhelyezett venti nyomja a levegot, ami szelloztetes mellozesekor a hazban levo levego cirkulaciojat biztositja.
Igenis, meg nem is. A házam messze nem lesz PH, ezért a fűtést inkább felül méretezem :D
1. A hővisszanyerőmben is lesz villamos fűtőbetét, de az "csak" arra lesz elég, hogy a befújt levegő semmiképpen se legyen hűvős. Erre 0.9 KW bőségesen elég a fűtésre meg messze nem. Ugyancsak nem szimpatikus a légfűtés nagy tehetetlensége és a helyiségek között sem lehet lényeges különbség. Megfizethető árú szabályozás mellett persze. Gondolom vannak olyan motoros zsalus rendszerek, amik a gondolatomat is kitalálják :D
2. Ezért lesz elektromos szegélyfűtés, méret és esztétika miatt a fő fűtés.
3. Mivel pedig az összes ablakom padlótól indul, amiket semmiképpen nem akarok eltakarni, viszont azt sem akarom hogy a szükségképpen nagyobb hőveszteség miatt ( 1.0 ablak 0.12 fal) előttük a padló hideg legyen. Ezért lesz az ablakok előtt/alatt 2 négyzetméteren villamos padlótemperálás is, folyamamatosan, kb 22 fokra állítva.
4. A fürdőkben pedig szinte egyértelmű volt a villamos padlófűtés és az infrapanel kombinációja.
1000m3 levegot ha megforgatsz es csak 5 C fokot vonsz el, akkor 1000 x 5 x 0,27=1350 Watt. Ehhez a klima hozzaadja a hazbol kidobott levego meleget es a sajat kompresszor " meleget ". Ez boven elegendo a hocserere es a haz hoveszteseg potlasara.
Szerintem a szukseges legmennyiseg ket dologtol fugg: 1. szukseges teljesitmeny 2. elszivo oldali homerseklet (tulkeppen a viszonya a leado oldalihoz). Mivel itt mind a ketto az "alap" klimahoz kepest turbozva van a nekunk kedvezo iranyba, nyilvan toredek kell csak. Jo kerdes, hogy annyira toredek-e, hogy elbirja a foldreg - de mar csak azert is valoszinu hogy elbirja, mert a foldreg. osszesen annyi teljesitmenyt kell adjon, amennyi a szellozesi veszteseg + futesi igeny, es hat itt ugye igencsak jol szigetelt hazakhoz tervezgetunk altalaban. De nyilvan majd szamolni is kell egyszer.
Csak egy gyors kérdés: egy klíma kültéri egység áthajt magán párezer köbméter levegőt óránként. Lehet/érdemes ekkora légmennyiségre méretezni egy talajregisztert?
Jaja, valahogy igy. Amugy rajzoltam, egyelore kezzel, 3 legtereleses szabalyzas, meg ha se futes se hutes nem kell (azert valamennyi hiszterezist csak elviselunk a lakasban) akkor meg nem kell a foldreg. ventije se menjen. Majd este berakom valami elektronikus formaban aztan meg lehet meozni.
Az meg ugy megoldhato, hogy a beerkezo es kilepo agba pedig kell meg ugyszinten egy zaroszelep, ami a kulso levegot zarja vagy engedi a klimara, valamint a kliman atfujt levegot a szabadba. Mukodes. Alap helyzetben a leirtak alapjan. Ha emelkedik a kinti homerseklet, akkor a ket szelepet nyitom. Igy a belteri elhasznalt jut a klimara keverve a kinti homersekletu levegovel. A kliman atjutott levego meg kifuj a szabadba.
Na jo, egy vezerles kell ra, ha kint tobb mint 8 fok van kint, de me'g futeni kell, akkor a zart kor helyett a helyi levegot kell kozvetlenul hasznalni. Nem tudom, milyen surun lehet ez egy jol szigetelt hazban.
