Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A mustár pusztítja a talaj kártevőit, és fertőtlenít
Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felszabaduló helyekre, amíg a csökkenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. Más zöldtrágyaként felhasználható növénnyel összehasonlítva a mustárnak számos előnye van.
Nem tudok mit mondani, mert csak kb.2-3 hét múlva fogom elültetni őket. Szerintem vannak itt fórumtársak akiknem vannak ezekből, talán jövőre ők már tudnak kóstolni és véleményetni. Sokat olvastam ezt a fórumot és a sok internetes baromsággal szemben azt éreztem, hogy itt egyenes és tapasztalt emberek egymásnak sokat segítve őszintén beszélgetnek. Javaslom olvass vissza pár hónapot és meglesznek a válaszok a kérdésedre.
én nem mernék tanácsokat osztogatni az ültetéssel kapcsolatban, itt csak tapasztaltabban vannak nálam, viszont az érdekelne, hogy az 52 kajszid fajták szerint hogy válogattad össze?
Azért kérdezem, mert lassan aktuális a dolog, mármint az ültetés. A másik pedig, hogy ellentmondásokat olvasok az őszi talajfertőtlenítésről, mivel a pajorok lementek mélyre s tavaszig elmúlik a hatásfoka a szereknek, mit mutat a gyakorlat, hogyan tapasztaljátok? A másik "pajortáp"-ra nem szeretnék költeni, mit javasoltok, mint hatásos szert? Olvasok olyanról, mint ültetőtabletta, de szerintem ez parasztvakítás és pénzrablás, de gondolom valami azért nem ártana, véleményetek szerint mi a jó ? Eddig csak 16 gyümölcsfát ültettem hobbi szintem, de most készülük letenni 58-at, amiből 52 kajszi, minden okosságnak és tapasztalatnak örülök és próbálom a közeljövőben meg is hálálni. :-)
azon az oldalon, ahonnét idéztem, egyébként mint alanyt, a vadkajszit tették első helyre. és igen, az is le volt írva, hogy a megfigyelések ontario-ra vonatkoznak (ami persze nem jelenti azt, hogy a legtöbb helyen ne lehetnének ugyanúgy érvényesek. kivételként a rossz vízelvezetésú helyeket említették, ha jól emlékszem).
az, hogy látszik a forradás, önmagában nem lenne baj, csak én arra gondoltam, hogy annyira összeforr az alannyal az oltvány, hogy nyoma sem marad. tehát eszembe sem jutott, hogy magával az összenövéssel is gondok lehetnek.
Az enyémek is elképesztőt nőttek, főleg ha azt nézem hogy 1 éve még csak kiásott és visszatöltött gödör volt a helyükön. Én nagyon örülök hogy azon vannak. Na jó, a Kioto nem nőtt olyan nagyot, de ugye az olyan fajta.
Ezt már írtad, de azt még sehol nem olvastam hogy a mirabolán bizonyos változatai értek meg a leváltásra, más változatai meg pont hogy nem. És a mirabolánban is van lehetőség.
A megválaszolt kérdéseket kérésemre Józsi Bá tette fel a Wavit alanyokkal kapcsolatba.
A választ Robert Schreiber adta meg, és németből Józsi bá fordította le
"Jó napot!
A kajszifák ültetésénél a legjobb eredmények azokkal a középerős növekedésű, 1 éves csemetékkel vannak, amelyek az ültetésnél erősen vissza vannak vágva. Ez vonatkozik a növények ültetés utáni megeredésére és a 4.-5. év utáni fakipusztulásokra is.
Ha egy faiskolában neveljük fel a csemetét és utána ültetjük ki, ez azzal az előnnyel jár, hogy az ember szortírozhatja a fácskákat és az ültetvényen nincs kiesés, illetve együtt ki tudja ültetni az erős és másod osztályú fákat és az ő igényeiket speciálisan kezelni.
Amennyiben az ember az alanyokat a végleges helyükön oltja be, 5-10 % kieséssel kell számolnia, amelyek pótlására gyakran 2-3 évre van szükség.
A kiültetéskor mélyebbre ültetni nem feltétlen szükséges, amúgy is csak 2 cm-rel csinálnánk, és a gyökerek a következő években a fő tömegüket úgyis ott fogják képezni, ahol a legjobban érzik magukat.
Összevetve más alanyokkal, mivel a WaVit toleráns a Pseudomonas-ra, vele az eredményeink azonosan jók, vagy jobbak az összes kajszifajta vonatkozásában.
Néhány "Szeretneszívesen Szakember", bőtermő fajtáknál erősebb alanyokat javasol, anélkül, hogy előtte konkrétan összehasonlított volna. A termelőknek magasabb lett ugyan a hozamuk a 2.-3. évben a nagyobb favolumen következtében, ami kezdetben az erőteljes növekedés miatt jól nézett ki, de a 4. + 5. évben általában bekövetkező magas fakiesések miatt, hosszútávon a WaVit mindig a legjobb. Egy kiesett fa helyén 2 évig ismét nincs hozam.
Ha az ember száraz talajon nem tud öntözni, akkor az erősebb alanyoknak van előnyük.
Csarli! Te tudod a legjobban hogy én nem zárkózom el az újak elől, de én nem vagyok biztos abban hogy akarom az újat, mert azt sem tudom hogy mi az. Az hogy kik, hol, mit írnak róla, nem érdekel. Elültetem és majd meglátjuk. Addig nekem a mirabolán a legjobb. Te másért ülteted azokat a fákat. Te ezt nem teheted meg. Én nem sokat akarok, hanem finomat. A kettő nem zárja ki egymást, de más területen az a tapasztalatom, hogy az egyenlet az egyenlet. Bizonyos szempontból jobb lesz, bizonyosból meg nem. Elég ha az intenzív művelést hasonlítjuk a hagyományoshoz. Termés mennyiség, élettartam viszonylatban. Én nem nézhetem a te szemeddel a baracktermesztést, mert nekem egész más a fontos.
Az olaszok meg a Far... sorozatot arra oltották. Amit Csarli hozott, azoknak a növénykísérő cimkéjén az van megnevezve. Remélem jól teljesítenek itt is nemcsak Talján-honban.
