Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Mivel mostanában itt volt szó a felsővezetékről, így olyat kérdeznék, hogy túlemeléses ívben miként kell felsővezetéket 'telepíteni'? Az oszlopokat is ferdén kell rakni? Meg ha a kígyózás vízszintesen van és a mozdony bedől a kanyarban akkor a kígyózás miatt nem fog az áramszedő fel-le mozogni? Mert szerintem igen és ha igen akkor az befolyásol valamit?
Na, azt még le is lehet makettezni. Vagy dobot forgatni, vagy rejtett menetesorsón anyát mozgatni. Hoppá, ha bedeszkázza a sínekközét, előre-hátra tudja mozgatni a vagonokat.
Itt a megoldás. Na megyek reszelni, megszáradt a Neoflex javítótapasz a fölösleges vagon ablakokban. Üdv, Rizmajer.
Én meg a fő kérdésedre nem válaszoltam. Tehát a surrantó, de inkább hívjuk lejtőnek. A vasútikocsi tengelyének merőlegesen, facölöpökre, fatörzsekből csináltak egy lejtőt, ami az űrszelvénybe nem ért bele és alacsonyabb volt a kocsi platósíkjánál. Hosszát úgy választották meg, hogy elég lejtése legyen, hogy a farönkök beguruljanak a kerítésig. Volt egy ácsolt betétdarabjuk, a vagon és a lejtő magasság külömbségégek kiigazítására. Nagyon élveztük, akkor mászhattunk fel először a 326-osra, biztos azért, hogy ne legyünk útba. Szia Rizmajer.
Ja nem, félreértés, nem magát a fafeldolgozás-kirakodás folyamatát akarom valósághűen modellezni (ennyire még nem fanatikus :), hanem csak a körülményeket! Tehát van az épület, amelyből lóg ki egy daru. Emellett betolják a vagonokat alá, oszt ennyi. Ha ennél valósághűbb akarok lenni, akkor megfogom a vagont és kiveszem belőle kézzel a rakományt. :) A valósághűség arra vonatkozik, hogy ne egy, a fantáziámból elővarázsolt megoldást építsek meg, amelynek semmi köze a nagyvasúti működési körülményekhez.
A pajszeres és a targoncás, traktoros mozgatást nagyon nehéz modellezni, a H0-ás emberke vagy a targonca nem fogja modellszerűen odébb vagy a daru alá tólni a vagonokat. Tényleg megrakott kocsikat akarsz valóságszerűen üríteni? Mert az nagyon bonyolult, de lehet. Viszont ha megelégszel a jelképes ürítéssel, akkor a következőt ajánlom. Ha a pőrekocsinak egyszerre kihúzzák a két utolsó rakoncáját a rönkfa nagyrésze legördöl. Már csak azt a pillanatot mutasd amikor a két rakonca egy daru horgára akasztott kétkampós szerkezeten himbálódzik, a farönkök nagyrésze legördült a vagonról és a töltésről.Kezdődhet a farakás készítés. Szia Rizmajer.
Rizibácsi, neked is köszönöm a részletes beszámolót!
Nagyobbrészt értem - vagy azt hiszem, hogy értem :) -, amit írtál, de nem teljesen.
"a lejtőn történő surrantás" - ez mit jelent? Olyasmit, amit én is írtam, hogy el tudnám képzelni a vagonok, enyhe lejtővel való mozgatását, merthogy ilyen létezik a nagyvasútnál is?
Tehát, ha jól értem, a lényeg az, hogy a vagonokat akár kézi erővel is lehet egy kicsit odébb taszigálni (pláne üres állapotban) - nem kell hozzá mozdony feltétlenül.
A vagonbérlés is nagyon drága, tehát a legolcsóbb az azonnali kipakolás, pl a lejtőn történő surrantás. Ezt alkalmazta az Írószergyár a fatelepén, Kőbányán. Az állomási tartalék 326-os a kocsikat a ceglédi fővonal melletti vontatóvágányon odahúzta, vagonok lenyit, fa legurul, szerelvény elmegy. Viszont, ha nincs hely a lejtőre a Te terepasztalodon, a mozdony a vagonokat otthagyja, majd azokat egy telepi traktor, vagy a kipakolást elvégző diesel villástargonca mozgatja. Röviden így. Ja, raktározásról ne feledkezz el, mindíg több fának kell lenni a telepen mint azt a feldolgozási sebesség megkívánja. A fene a logisztikába. Rizmajer.
Azt nem tudom ,hogy az NDK-ban hogyan csinálták,de Pesten a Józsefvárosi pu.-n,és a szabadkikötőben a Mirelit hütőiparnál a következö két megoldást láttam /boldog ifjúkoromban/Képzelj el egy kb emberméretű pajszert aminek a kézbevaló vége gömbölyű a másik szögltes kicsit hajlitott és ékes ,hogy a kerék alá csusztatható legyen és a szélessége majdnem sinkorona széles.Godolom a működtetés egy értelmű:betolom -feszitek-odébbgurul-etc... etc
A másik megoldás ennek továbbfejlesztett változata, egy sinkorona méretű kettős u profil ,melyből az alsó hosszabb és a sinkoronán csúszik ,a felső rövidebb és a fenti szerszám egy csappal van rögzitve benne .A szárarányok a csaptengelytől 1:10 ,1:12.Ennek a fajtának az volt az előnye a másikkal szemben,hogy nem kellet minden tolásnál a kerék irányába igazítani és bent lehetett hagyni a kerék alatt mert egyben sinfékként is müködött.
Nem tudom mennyire jelent meg képileg, de szerintem egy kis fantáziával elképzelhető.
Színes kiemelést csak egészen rendkívüli esetben használok, a vastag betűt esetenként.
Megtisztelő, hogy olvasod a hsz-aimat, de azt nem igérem, hogy egy-egy szót nem fogok vastag betűvel írni - így javaslom, nyugodtan ugord át a mondandómat, ha zavar...
Nekem ez így természetes, így tudok nyomatékosítani egyes szavakat a szövegben.
(Engem például az bosszant, ha valaki bekezdések nélkül, "egybefolyva" írja a szöveget - de ezt sosem teszem szóvá - más nagybetűt használ - pedig az ugye kiabálásnak számít...- Van aki ékezeteket nem alkalmaz, más aláhúzza a szöveg egy részét, ismét mások nem tudnak helyesen írni - szóval sokféle ember, sokféle stílus...)
Azt ígérem, ha kifejezetten Neked írok, válaszolok, sem kiemelni, sem színezni nem fogok - máskülönben legfeljebb törekszem rá...
Első kérdésem, elsősorban a nagyvasúti működést ismerők számára szól (azért írom ide, mert sokszor a nagyvasúti topikokban kevésbé értenek ehhez, mint a modellezők :).
Lesz egy fafeldolgozóm. A feldolgozó főépülete megvan, lásd a képet. A terveim szerint a ház egyik oldalához a faárut elvivő gépjárművek, a másik oldalára egy vágány futna, ahonnan a daru kiemelné a vagonokból a faanyagot (esetleg a feldolgozott fát vissza is rakhatja, de ez opcionális elképzelés).Terveim szerint 3 - nem több, nem kevesebb -, 2 tengelyes, rakoncás vagon fog odaférni, úgy, hogy mindegyik be tudjon állni a daru alá.
A kérdésem pedig az, hogy mindez a valóságban hogy működik, működhet-e úgy, ahogy én azt elképzelem? Azt gondolom, hogy az állomásról betolja egy mozdony (nem iparmozdony, hanem pl. állomási tartalék, vagy tolató) a 3 vagont a daru alá. Ez eddig OK.
Viszont! Hogyan történik a 3 vagon mozgatása? Hiszen miután az egyik vagonból kiszedte a daru a fát, a másik kettőnek kéne aláállnia. Ilyenkor mindig újra meg újra be kéne jönnie az állomási mozdonynak? Vagy megvárja, amíg mindhárom vagonból kipakolnak? Ez utóbbi nem tűnik túl reálisnak, hiszen az állomási mozdonynak más dolga is van. Mivel egy kis fafeldolgozóról beszélünk, 1 iparvágánnyal, így a saját iparmozdony sem reális.
Nekem az jutott az eszembe - mármint, hogy így akár működhetne a valóságban! - , hogy szét lehet kapcsolni az egyes vagonokat és enyhén lejtős pályát építeni, ami az ütközőbak felé lejt. A vagonok kereke ki van ékelve. Amikor a legelső vagonból kiszedik a fát, szépen kiveszik az ékeket és a vagon békésen elgurul az ütközőbakig. Majd később a másik kettő is így tesz. Ilyen létezik? Vagy hogy csinálják ezt a valóságban? (Pontosabban hogyan csinálták, hiszen a '80-as évek kelet-német viszonyait igyekszem modellezni.)
Nem kötekedésként, hanem kérésként - lehetne, hogy nem emeled ki a szövegeid egy részét vastagítással, színezéssel? Engem mindig kizökkent az olvasgatásból. :) Köszi!
Hogy miért erősködöm a felsővezetékes rendszerrel ?
Mert : egyrészt "gombhoz a kabátot" - alapon a kezdet kezdetén (hat éve) vettem pár oszlopot , amiről hamar kiderült, hogy ez egy asztalhoz édeskevés, diorámához pont elég ;
másrészt : egy felsővezetékes asztal építésére nemcsak hogy nem vállalkoznék, de nem is szívesen üzemeltetném ( pl. az esetleges siklásoknál nehézséget okoz a visszaállítás )
Így aztán a "ha már lúd, legyen kövér" jelszóval úgy döntöttem, hogy ha már csak a dioráma rövid szakaszán lesz ilyen, az valóban "üzemeljen".
Megerősített ebben az elhatározásban néhány előzetes próba hangdekóderes mozdonnyal : "le a szedőt, fel a szedőt" - hang indul, hang megszűnik - sőt : néha-néha még egy - egy szikra is keletkezett. El voltam ragadtatva... :)))))
Azt is tudom - írják a könyvek - hogy "hosszabb távon" az esetleges érintkezési gondok igénybe veszik az erősítőt és a trafót.
Mivel ez dioráma, ez a veszély nem fenyeget : néha-néha, egy egy nyúlfarknyi szakaszon egy kis mozgás oda-vissza nem a világ...
Kilenc villanymozdonyom van : ezekből mindössze kettő hangos - ha átállítom a két hangos, meg még egy "némát" marad még kétsínes üzemre is... :))))
Arról nem is szólva, hogy - helyhiány miatt - a terepasztal még mindíg csak álom... :(((((
(Egyelőre...)
Hanem volna egy kiegészítő kérdésem : akkor tehát a leírt rétegekből nem fog lötyögni / kiszakadni a csavar hosszabb távon ? - különös tekintettel az esetenként előforduló tányleges igénybevételtől ?
A csavar az általad említett anyagokon úgy hatol át, mint kés a vajon, előfúrás nélkül. De! Lehet, hogy rövidek lesznek. A kavicságyazatot én akkor kezdeném el, amikor már rögzítve vannak az oszlopok alapzatai. Az oszlopok elhelyezését pedig érdemes a vaátókörzettől indítani, és az ottani elhelyezkedésük (ami sajnos kötött) alapján kitűzni a többi oszlop helyét. A működőképességgel kapcsolatban nincsenek kétségeim, biztosan üzemelni fog, ha a megfelelő oszlopokat használod és meg lesz a fémes kapcsolat a drótok között. Viszont a szükségességét nem feltétlenül értem... Ha Úgyis DCC lesz, akkor minek bajlódni a felsővezetékes táplálásról. Ha máshol akarod majd üzemeltetni a gépeket, vagy lesz asztalod, akkor megint szétszedheted a mozdonyokat, hogy átállítsz síntápra.
Az OK, hogy a helyes távolság 34 mm, a vezetékmagasság pedig szabványban előírt - csakhogy én már kényszerhelyzetben vagyok, mivel a sínek alatti parafaalátét már rögzített ( vastagsága 8 mm ), a vezetékhálózatnak pedig effektív működnie kell.
Ennélfogva :
- a - még el nem készített - kavicságyazatban ki kell hagynom az oszloptalpak helyét ;
- az oszlopok talpmagasságát meg kell emelnem ( ugyancsak 8 mm-es parafa darabkával ), hogy legalább a
vágánytalpfák síkjánál legyenek ;
- a munkavezeték oldaltávolságát, és tényleges magasságát a mozdonyok áramszedőpalettája (ill. azok középvonala)
fogja kijelölni, így muszáj az oszlopokat ennek megfelelően elhelyeznem - vagyis ennek megfelelően közelítenem
a vágányokhoz..
(Merőben más lenne a helyzet - könnyebb lenne - ha a vezeték csak "dísz" volna, és - amit minden könyv ajánl - a szedők kb. 1 mm-rel lejjebb lennének a vezetéktől - hiszen ezt a csalást "alig lehet észrevenni"...)
Megnyugtató, amit a csavarokról írtál. Nálam ezeknek három rétegen kell "áthatolniuk" : alul 6 mm réteges lemez, felette egy vékony kartonlemez, végül a már említett, 8 mm-es parafaréteg..
(Vajon megtartják-e a csavart… ?)
Ami az oszloptávot illeti : : mivel két 55 cm hosszú diorámám van lesz, de felsővezetékes betáplálás csak az egyiken van, így a két dioráma “összetolásánál” az utolsó oszlop egy kétkarú oszlop lesz, a “messzebb lévő” karra a saját, a közelebbire a túlsó, másik dioráma vezetékdarabja csatlakozik. (Tudom, hogy ez “nem szabályos”, mert az igaziban az ilyen oszlopot fázishatárnál alkalmazzák, úgyhogy itt “csalni fogok…” :))))
Oszloptáv ? Az egyik - csak egyenesszakaszú diorámán – egy 36 cm-es táv lesz, és a másik a “maradék távolság”.
A másikon ívek vannak, és egy kitérő. ( Amikor megterveztem, még nem tudtam, mire vállalkozom…:))))
Hogy ott hogy lesznek elrendezve az oszlopok még végig sem gondoltam…
Feszítenem muszáj, mert ugyan csak néha-néha – de lesznek kisebb mozgások a diorámán – természetesen csak a behatárolt méreteknek megfelelő mértékben és sebességgel. (Néhány mozdonyt – főleg hangdekódereseket - átállítok felsővezetékes üzemre).
Tehát a kérdések :
1. A leírt három réteg megtartja a gári csavarokat - vagy kellene még vmi kiegészítő réteg – netán inkább ellenanyás fémcsavar volna jó ?
2. A fentiek alapján adaz rá esélyt, hogy működő felsővezeték hálózatom lesz ?: ))))
-Ívben szintén adott az ajánlott oszloptávolság: L=4*(R*S)^0,5. Ívben csak az ív külső felére érdemes oszlopot tenni, mivel a belső oldalon nagyobb belógása van a hosszú kocsiknak.
-A vezeték végét úgy lekk hajlítani, hogy az alsó karra felpattanjon, a felsőre pedig U alakban.
-Ha nem tudod otthon meghajlítani a drót végét, akkor két megoldás is van:Olyat vegyél, amit nem kell hajtogatni. ; Vegyél fogót drágán. ; Köszörülj magadnak megfelelő alakú fogót (én így csináltam).
-Viessmann katalógus úgy készült, hogy németül nem tudók is könnyen értsék a leírtakat => jól illusztrált.
-A gyári csavarok jól tartják az oszlopot, cserélni csak akkor érdemes, ha az oszlopokat ruhafogasnak is szeretnéd használni.. Vastag/kemény fába nem árt előfúrni. Ha beletörik a csavar az cumi, mert akkor vagy kigyilkolod a beletört csavarrészt, vagy odébbrakod az oszlopot... Ha nem tetszik a gyári csavar, kicseréled egyszerű facsavarra => csavarbót.
-Vezetéket feszíteni érdemes, de nem egy diorámán. Továbbá nem a valódinak megfelelő ~1 tonnával, mert kihajlanak az oszlopok. Terepasztalon, ahol száguldoznak a mozdonyok, a nagy oszloptáv (pl 40 cm-es) esetén a túl erős palettarugóval rendelkező mozdonyok hajlamosak a vezetéket oldalirányba elnyomni, emiatt ajánlatos feszíteni. Statikus bemutató esetében ilyen probléma nincs.
Az enyémet szemre csináltam ill. csinálom. Az oszlop alját (ami a képen is látszik) egy csavarral fogattam le középen, viszont szinte teljesen levágtam azt a "kinyúlást", igaz fogalmam nincs mire való (csak most látom a képeden) de én úgy igazítottam, hogy ha rajt van az oszlop, akkor nagyjából a vágány közepére essen a tartó vége.
Minjárt megpróbálom előásni egy ismeretlen topiktárs mentett képét. ott láttam azt hiszem, hogy a felsővezetéket egy szűk 'U' formában kell meghajlítani úgy, hogy az 'U' alak belső mérete akkora legyen, hogy rá lehessen tenni a vezetéktartó oszlopra (a boltba ajánlottak kimondottan Viessmann fogót ami pont olyan alakra hajlítja meg, de 4 hajlítás végett nem adtam ki érte kb 2500 Ft-ot, majd megoldom valahogy ha odáig jutok).
Attól tartok, nagyon félreértesz: én nem sokalltam vagy kifogásoltam a kérdéseidet és kommentárjaidat, csak azt mondtam, jobban jársz, ha élőben megnézed egy olyan modellezőtársnál a kész rendszert, aki már túlvan az építés nyűgjén. Hatákonyabb, hogy nem elképzelni kell, amit szeretnél vagy ahogy meg lehet valósítani, hanem látod azt.
Kérdezz bátran, ha neked így jobban megfelel. A témáid közhasznúak, a rá adott válaszok mások tudását is gyarapítják.
Így visszanézve ebben a topicban a hsz-aimat valóban : talán túl sok benne "az érzelem..."
A jövőben majd csak a legszükségesebb esetekben írok, szabatosabban, lényegretörőbben, szűkszavúbban fogalmazok, és igérem, hogy mellőzöm az esetleges "csevegő jellegű" részeket.
Nem vagyok kétségbe esve, és nem kérek "minden este" némi segítséget...
"Segélykiáltásokat" még sohasem hallattam itt - ilyeneket legfeljebb a tragikus "Öngyilkos leszek. Hogyan csináljam ?" - című - szintén Index Fórum topicban - olvastam...
Mivel ez egy közösségi fórum tapasztalatokat, infokat cserélünk ( magam is osztottam meg már ilyeneket - még ha többnyire segítséget kértem, és többnyire kaptam is...).
Ha valaki tud segíteni - segít, ha nem tud hallgat. Ilyen egyszerű...
(Ha pedig valakit "idegesít" hogy másvalaki "minden este kétségbeesett segélykiáltásokat hallat itt" - javaslom a <Scroll> -t , de az egér is használható...)
Én biztos kimozdulnék otthonról, és bekéredzkednék olyanhoz, akinél már működik. 50-100 km-t utazni egyszerűbb, mint minden este kétségbeesett segélykiáltásokat küldeni az interneten a modellezőtársaknak. :-)
Nem a vezeték nyomvonalával, a szabványos méretekkel, ill. a MÁV-nál alkalmazott "igazi" megoldásokkal van "bajom" - minden alkatrész megvan már (azaz : "a kocka el van vetve..."), a munkavezeték szintjének magasságát pedig majd a villanygépek áramszedőpalettái kijelölik, hanem - a teljesség igénye nélkül - hogy pl. milyen alakú hurkot célszerű kialakítani a vezetékvégeken, hogy / ill. mennyire kell feszíteni, mekkora legyen a max. oszloptávolság , elég lesz-e oszloponként egy-egy talpcsavar... stb. tehát a szerelés - de nem "nagyban", hanem itt az asztalon - az én kis birodalmamban... :)))))))
Igazán nagyon-nagyon köszönöm - de a könyvtárból szoktam időnként kivenni.
Valóban - a maga egyszerű rajzaival - jóval értékesebb, alaposabb azaz lényegretörőbb munka az általam kritizáltnál - még ha kissé el is járt felette az idő... :(((
( Ez NEM lesajnálás vagy fitymálás ! - nehogy félreértse valaki - de még a "digitális korszak" előtt íródott. Természetesen tudom : az "alapelvek" többsége nem változott, ma is érvényes...)
Mindazonáltal NEKEM, MOST a Viesmann leírása lenne a legcélravezetőbb - apró fogásokra, tapasztalatokra vágyom.
(Pl.: ha jól emlékszem valaki a modellező blogjában azt írta, hogy a Viessmann oszlopkhoz adott rögzítőcsavarok sorra eltörnek, ezért másfélszeres átmérőjű előfúrást, és némi beolajozást javasolt - ilyenekre gondolok...
Na persze pont ezt - pont ilyet - nem fogok találni a gyári leírásban - de mégiscsak a gyártó ismeri legjobban a portékáját - hátha írnak pár "fogást...")
Nem szeretném elrontani a felsővezeték szerelést (pláne, hogy működőt, üzemelőt akarok a diorámán) még kevésbé szeretném újra kezdeni az egész diorámát, ha elrontom... :((((
