nekem teljesen elektromos fűtés rendszerem lesz, amihez már mindent meg is vettem.
Padlókonvektort még annó vizes rendszerhez néztem, de aztán kukáztam a gáz/melegvíz alapú fűtést. Sajnos elektromos padlókonvektort én nem találtam, de a beépített ventillátorok miatt is hanyagoltam a dolgot.
Ennek a kiváltására lehetne ugye jó egy előfűtött padlóbefújás, még ha csak kiegészítő fűtés is. Elsődleges cél az ablakok hidegének és a párásodásnak a megelőzése, amellett hogy a fűtés semmit ne takarjon ki belőlük.
Ezt a padlócsövezést is kukáztam, mert nagy a helyigénye, nekem pedig nincs felesleges helyem a függöleges aknákra. Ugyancsak húzós ezeknek az idomoknak az ára. Sokkal egyszerűbb a rendszer ha mind a befújó mind az elszívó elemek a plafonon vannak.
Befújónyillások, padló csövezés: 4cm magas profilok vannak, amiket lehet a szigetelésbe fektetni, szerelő és ajzat beton között. Én sokáig padlókonvektort szerettem volna a padlótól induló alakokhoz, és az jó alternatívának tűnt. Végül elvetettem, mert a csak tetőtérben kialakított légcsővezés jóval olcsóbb és nem kell neki függőleges akna sem. Ugyancsak kiváltja nállam az ablakok előtt-alatt elhelyezett villamos padló temperálás.
Költség szempontjából ez nagyon kedvezőnek tűnik. Erről esetleg tudsz linket küldeni, hogy hogyan kell elképzelni. Inkább vizuális típus vagyok. Ha jól értem a szellőztető ettől független.
Egyébként melyik szellőztető rendszert ajánljátok?
Nálunk most -4fok van,ebben az esetben 22.8 fok elszívásnál 19.4 fokot fúj be és 5.5 fok kifelé. Ha a regiszterről jön a levegő az 8,3 fokos akkor 21.6 fok be és 11.4 fok ki, ill. átállítottam kézire a váltószelepet (na ezzel eltököltem egy darabig), hogy 1.6 fokos volt a beérkező levegő,így fújt a lakásba 20.9 fokot ki pedig 8.3 fok. Ezt a mérést 250 köbm./h légmennyiségnél végeztem
Az elektronika annyit jelent ebben az esetben,hogy ugye két helyről jön a frisslevegő a géphez-a talajregiszteren és közvetlenül a garázs oldalfalán lévő beszívónyílásból. A két cső találkozásánál van egy motoros váltózsalu amit egy külső hőmérsékletet figyelő elektrónika nyit vagy zár. +5 fok alatt regiszterből, +5 és 21 fok alatt közvetlenül kintről, felett regiszterből jön a frisslevegő. Itt viszont már a gépnél nincs hővisszanyerés,közvetlenül befújja a levegőt.
A szellozteto rendszer nagyon jo dolog (bar utolagos kivitelezesben erosen kompromisszumos sok esetben), ellenben az egy rossz indok ra, hogy a hoszigetelessel "elzarod" a para utjat. A falon 1% alatti para tavozik most is, sokkal inkabb ment ki a regi ablakok resein, vagy nyilt kazan kemenyen, stb., szoval azzal, hogy volt nagymerteku legcsere (a konvektor nem tudom, hogy nyilt vagy zart). Szelloztetni egy jol hoszigetelt, azaz nagyjabol legzaro hazban mindenkeppen kell, es a gepi a kenyelmesebb, ez nem vitas.
A kifujt levego homersekleteket nem merted? Pedig azok sokat elarulnanak a valtozasokrol. Ezekszerint egy elektronika kell a levego keveresere a foldregiszter es a rekuperator elott, valamint egy ami a csak szelloztetes eseteben ugy allitja a ventik fordulatat, hogy a beerkezo levego homerseklete minel kozelebb legyen a haz belso homersekletehez.
Már régóta olvasom ezt a topicot is. A házunk 38 cm kisméretüből épült, az ablakok 1.1-esek. Idén tervezzük hogy a konvektort lecseréljük radiátorra ill. megcsinájuk a külső hőszigetelést is. Viszont egyre inkább felmerül bennem a szellőztetés fontossága, hogy a hőszigeteléssel végleg lezárjuk az útját a párának. A kérdésem az, hogy mi az a hőcserélős szellőző rendszer, amivel minimum érdemes számolni (ház most 48 nm, későbbiekben kb 32-t tervezünk hozzáépíteni) mennyiből lehet kihozni egy tényleg hatásos rendszert? (esetleg konkrét márkákat megemlítve) Válaszotokat előre is köszönöm!
2 % az egesz jo eredmeny lenne, tekintve , hogy kis befektetessel lehetne elerni . Hat le kell merni ... HA majd mar ott tartok , majd "kavarok" en is ....
Kijelenteni nem jelentettem semmit, csupán leírtam az álltalam tapasztaltakat.
Ellenben én kipróbáltam közben ezt a levegő hozzákeverősdit. Nálunk most -4fok van,ebben az esetben 22.8 fok elszívásnál 19.4 fokot fúj be. Ha a regiszterről jön a levegő az 8,3 fokos akkor 21.6 fok , ill. átállítottam kézire a váltószelepet (na ezzel eltököltem egy darabig), hogy 1.6 fokos volt a beérkező levegő,így fújt a lakásba 20.9 fokot. Persze a pontosabb méréshez több időt kellene ,a tizedek miatt.
Szerintem meg gazdasagosabb, de mindegy . Csak egy agymenes volt reszemrol. Ha volna foldregiszterem meg ellenaramu rekuperatorom, biztosan kiprobalnam, de igy marad az elmelet.
Sztem ott a hiba a gondolatmenetben (ha elhagyom a ventit, mert te is elhagytad:)), hogy tobbet dob ki, de "ingyen" tobbet is visz be. Sot, az utobbi kulonbseg a nagyobb.
Egy jol megvalasztott meretu ellenaramu rekuperatoron , ha csokkentem a friss levego belepo oldalon a hofokot, vesztek 3 %-ot, de nyerek 5%-ot az egeszen , kozben semmin nem valtoztattam, csak a levegokevereken. Persze , csak szerintem.
Azt nem lehet kijelenteni általánosságban, hogy melyik rendszer jobb, vagy rosszabb, drágább, vagy olcsóbb. Összehasonlítani és választani csak a körülmények és az igények ismeretében lehet.
Akkor szamit a nagyobb hatasfok, ha az ilyen modon torteno meretezesnel kisebb beruhazas jon ki, vagy ha a kevesebb levego foldreg.-en atfujasa olcsobb. Az utobbi elofordulhat, hogy elhanyagolhato...
Ventillatorra gondoltam mint fogyaszto. De jelzem, en a foldreg. mellett vaygok, csak az adott allitas nem vett sztem mindent figyelembe, ezert irtam be.
"Amivel nem szamolsz: talajregiszter mukodtetesenek koltsege"
Abbol indultunk ki, hogy van talajregiszter. Ha mar van talajregiszter, akkor annak van mukodtetesi koltsege. Ahhoz eleg draga mulatsag , hogy megepitik, de nem hasznaljak.
Hidegebb levegot engedni a hocserelore azert, hogy tobb para csapodjon ki a hocserelon ? Lerontom a hatasfokot, hogy noveljem a hatasfokot ? Ha a lakas paratartalma nagy lenne, akkor meg pozitiv merlege is lehetne a dolognak (az esely mindenesetre nagyobb) , de mint tudjuk, telen, a szelloztetett lakas ban inkabb alacsony a paratartalom.
Szia, nekem kialakulóban van egy hasonló elvek alapján épülő házam. Kérdéseidre válaszolva (legalábbis az alapján amire én jutottam):
Hőcserőlő után lehet villamos utófűtő betétet berakni, valahol 0,8 - 2 KW környékén. Ez bőségesen képes pótolni a hőveszteséget, sőt! Egyes rendszereknél ez 30, másoknál 300 ezer forintos költség.
Ha befújt levegővel akarsz fűteni is, akkor figyelembe kell venni a ház szükséges hőigényét és a hőcserélő légszállítását. Lehet hogy a befújt levegő túl meleg kellene hogy legyen a hőcserélő optimális(esetleg max) légárama mellett is. Ha jól emlékszem, akkor 40 fok lehet a max befújt hőmérséklet. Így adott hogy mennyi energiát tudsz bevinni amellett hogy a rendszer még komfortos is legyen.
Befújónyillások, padló csövezés: 4cm magas profilok vannak, amiket lehet a szigetelésbe fektetni, szerelő és ajzat beton között. Én sokáig padlókonvektort szerettem volna a padlótól induló alakokhoz, és az jó alternatívának tűnt. Végül elvetettem, mert a csak tetőtérben kialakított légcsővezés jóval olcsóbb és nem kell neki függőleges akna sem. Ugyancsak kiváltja nállam az ablakok előtt-alatt elhelyezett villamos padló temperálás.
Off: Héten vettem meg a villamos fűtés és HMV elemeit, kb 400Eft volt mindösszesen. Lesz még hálózatbővítés és fürdők, ez még kb 300 Eft lesz.
[Hat a vezerlesnel inkabb a beruhazasi mint a mukodtetesi koltsegekre gondoltam, ha csak nyar/tel beallitas van, akkor lehet kezi is: akkor kapcsolsz nyarra, amikor elinditanad a legkondit.]
Nem vagyok meggyozodve, hogy jo, ha a levegot futod - ha mar elektromos, a sugarzo futes (futopanel) komfortosabb lehet. En legalabbis a jelenleg eleg tavoli jovobe nezve ilyen modon tervezek, aztan persze addigra remelem mar irnak az olvtarsak tapasztalatokat...
Ez viszont igaz. Bár: a.) 50 méter 200-as csőnek 200 m3/h-nál van vagy 30 Pa nyomásesése (csak hasraütésre); b.) A vezérlésnek amúgy is mennie kell(ene) folyamatosan, a zsaluk átállítása alkalmanként 2 másodpercig 5-10 watt teljesítményfelvételt jelent. De nem is erről beszéltünk...
Mi most kezdünk építkezni, így olvasgatunk, hogy mi lenne a legjobb a fűtésünk kialakítására. Jelenleg ott állunk: - gáz nem lesz bevezetve, így villanyos fűtés lesz - szeretnénk mindenképpen szellőztető rendszert A kettőt hatékonyan összekötve a legjobb lenne ha a befújási pontokon történne meg a fűtés, de ilyen rendszert még nem találtam. Esetleg valaki találkozott már ilyennel? Ha ilyen nincs, akkor max a befúvók a fűtőtestek alá fognak kerülni.
Ha lehet magunk építenénk ki, viszont komplett rendszert szeretnénk vásárolni, bár ha meggyőztök akár a házilagos előállításra is rá lehet venni. Kérdésem, hogy mely cég rendszerét ajánljátok, illetve minden észrevételt várok ezzel kapcsolatban.
Amivel nem szamolsz: talajregiszter mukodtetesenek koltsege (venti minimum, de sztem vezerles is, felteszem 10-20 fokban nem kuldi senki at a talajregiszteren hulni hogy aztan legyen mit visszamelegiteni...)
Nem akartam a 616-ra reagálni, de most már tovább fokozódott a helyzet...
Az még rendben, hogy a kondenzálódó pára hőt ad át, de itt nem az volt a probléma, hanem az, hogy melyik esetben jobb hatásfok (példa számok)
a.) a rekuperátorba -10 fokos levegő lép be, és a távozó levegőt lehűti -6 fokig; elszívott levegő 23 fok, befújt 19.
vagy
b.) a rekuperátorba -10 fokos külső hőmérséklet esetén a talajregiszterből 5 fokos levegő lép be, ez a távozó levegőt 9 fokig hűti le; az elszívott levegő szintén 23 fok, a befújtat megint vegyük 19-nek (más téma, hogy itt nem 19 lesz, hanem legalább 20).
A vitatott állítás az volt, hogy az a. eset energetikailag előnyösebb.
Az ellenállítás meg az, hogy teljesen mindegy, mivel mindkét esetben az elszívott és a befújt levegő közti dT 4 fok, így a ház energiavesztesége (pótlandó energia) ugyanaz. A befújt levegő páratartalma is természetesen ugyanaz lesz, mert azt a külső induló állapot határozza meg.
A két eset között csak annyi a különbség, hogy a házból elszívott levegő energiatartalmából mennyit dobunk ki (nem vitatott, hogy b. esetben sokkal többet).
Kiegészítő megjegyzés: Az a. esetben feltételeztük, hogy az adott felületű rekuperátor a friss levegőn 29 fokot tud melegíteni. A második esetben 19 fokos kilépőnél csak 14 fokot kellene melegítenie, ezért vélhetően nem 19 lesz ekkor a kilépő, hanem 20 vagy valamivel felette...
A titok a kondenzáció. A lehűlő levegő kevesebb párát tud tartani, így az kicsapódik. A kicsapódás (nem is kevés) hőképződéssel jár. Így a távozó levegő lassabban hűl.
"De a benti levego az mellett, hogy joval melegebb mint a teli kinti levego, meg van egy fontos tulajdonsaga a paratartalom. Ha van lehetoseged , akkor merd meg, hogy a kifujt +8 C fokos elhasznalt levego es a +3 C fokos levego mennyi parat tartalmaz meg ."
A lakasban maradt levego paratartalma ugyanaz barmilyen homersekletu legyeni is a kifujt levego . Ezert a kifujt levego paratartalmana szerintem nem erdekes. A venti sziv, szivja a benti levegot, az meg viszi magaval a parat ami benne van. Mindegy mennyi pararol beszelunk, megy kifele "mint a huzat" . Rotacios/membranos hocserelovel ezt lehetne befolyasolni , de most nem errol beszelunk. Ezert nem igazan ertem miert fontos a lakasbol kilepo levego paratartalmat vizsgalni. Ha valamit rosszul latok, vilagositsatok fel.
