"secundum - magyar szak szó, gyakorlatilag a szakasz megfelelője."
Csak az a gond, hogy nem egyezik a két gyök... Miért nem? Mert a latinok ősei más hangokból, más logika szerint rakták őket össze. Az alapvető hangok ugyan azok, de a magánhangzó más. Így a SEC (szek) gyök nem azonos jelentésű a SZAK gyökkel. (a magyarban sem...) Nem is használják olyan szavaknál, mint a szakad, szakít, szakma,
"segmentum, segregatio"
Itt már csak az Sz hang azonos, ami igazolja, hogy csak az SZ hang hordozza a fent nevezett jelentést, de nem a szakadást...
---
Szerintem pedig rokon a szókezdő hang mind formailag, mind tartalmilag. És nem csak szerintem!
Sec - Szak
Seg - Szeg
– Egyébiránt legközelebb áll hozzá a magyar szeg,továbbá idegen nyelvekben a csagataj szak-mak (vág-ni), a szanszkrit szagh gyök, honnan a latin sec-o, s innensectio, segmen, ismét a török és csagataj szök-mek (elválasztani, darabokra, részekre osztani) stb. Gyökeleme: sza, honnan szab szóis am. részekre oszt; a törökben is szap-mak am. szab-ni, vág-ni, bevág-ni. V. ö. SZAB.
Alapszavakon pusztán olyan szavakat értek amelyek a nyelv legősibb rétegéből valók, struktúrálisan ráépül egy nyelvi szerkezet és ezért esély se nagyon volt rá, hogy jövevénynek hazudják.
Alig 5 napja volt téma a SZAK gyök, 2421. és 2424. beszéltük is. Arról, is szó volt hogy nem egy esetben szimplán csak egyszerűen átírták a már magyarul toldalékolt hangalakot, egyértelműen bizonyítható.
Többféleképp írtak át magyar szavakat/szóelemeket, számos példát írtam már rá és számos példát még fogok erre írni, mert kimeríthetetlennek tűnő az ilyenek mennyisége.
Van SEG kezdettel is SZAK gyökű szavunk odaát, meg van SEC kezdettel is, de bizonyosan van még egyéb módokon is. Nehogy már bárki azt higgye, hogy a latin nyelvben bármiféle gyök is kialakult.)) Viszonylag új nyelv, egyszerűen már a kész szavakból variáltak, gyakorta a magyar ragozás is meglátszik a szavaikban.
SECAMEN ----- vágás, metszés, hasítás------- SZAKMÁNY, régen jó sok mindenre mondták. SZAKaszol, aki ilyet tesz.
SECTOR--- vágó, elvágó, levágó---- azaz SZAKÍTÓ másképp mondva, ebből a hangalakjuk...
SEGMEN: levágott darab, szelet, darabka, vágás----- ugyanaz, mint a SACAMEN, csak ezt G-re írták át.
SECEDO: félremegy, elmegy, eltávozik, elszakad ------- SZAKADÓ szavunk van ott ragozottan.
SZÉKELY szó mindenképpen a SZÉKEL, azaz letelepedett és SZÉKhelye van. Szinte biztosra veszem, hogy a SICULI formához is köze van. A SZÉK sok település nevében is hely jelentéssel bíró, amolyan SZÉKhely értelmezéssel. Ez amúgy arra utalhat, hogy míg más népek vándoroltak, nekik már voltak SZÉKeik, ahol megtelepedtek. A megkülönböztető névnek ez esetben van létjogosultsága és értelme...
Eszembe jutott egy jó példa: Ha még soha nem hallottad, akkor is érted, de legalábbis sejted, mit jelenthet ha valakire azt mondják fafej. De azt is érted, ha azt hallod, tökfej. Durvább változatban seggfej. Ehhez elegendő, ha valaki összerakja ezeket a már meglévő szavakat és máris egy új szó fog kialakulni, aminek a jelentése mindenki számára világos: olyan embert jelent, akivel nehéz szót érten: keményfej(ű)
Amikor a gyököket összerakták hasonló elv alapján történt, a hangokat a maguk jelentésének megfelelően (mint az összetett szavak esetében) kapcsolták egybe.
Ezért lehetséges, hogy különböző területeken hasonló, ugyanakkor különböző hangokat is használtak a gyökök építésére, mert más jellemzők alapján válogattak a hangok közül.
Ez egy olyan természetes szóalkotási folyamat, amit nem lehet mással helyettesíteni. Teljesen elképzelhetetlen, hogy egy szót egy másikból alkossanak, megváltoztatva annak egyik, vagy másik hangját. Hogyan kell ezt elképzelni? Összeült a nagytanács és elhatározta, hogy holnaptól az E hang helyett A hangot használunk, és annak az a szónak ez, és ez lesz a jelentése? Végiggondolta ezt valaki?
az etimológiai szótárban "nem tudnak" (nem akarnak tudni) arról, h a szakít megvan az urali nyelvekben (csak akkor be kéne ismerniük, h a magyarból és a mongolból alakult ki)
Nincsenek alapszavak! Ez egy téves nézet. A fejfa nem a sámfa szóból alakult ki, hanem két önálló jelentésű szóból! A jelentésbeli és alaki rokonságot a mindkét összetett szóban egyaránt megtalálható FA gyökszó adja.
"A száll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik, mely kétségtelenül suhanó hangot, illetőleg sebességet, sürgősséget fejez ki."
Így van, a hangoknak van önálló jelentése, melyek a két-, háromhangú gyökökben is érződnek. De a SZA-, SZE- gyökelemek nem azonosak, más jelentésű hangokból lettek összerakva. Valójában az SZ hang az, ami hangutánzó, és az utánzott hang forrását (ami lehet tárgy is és esemény is) jelentette. (jelen esetben a szél (suhanó) hangját, vagy inkább a SZszzz hangját utánozza és eredetileg minden olyan dolgot - tárgyat, eseményt - neveztek meg vele, amely ilyen hangot adott). Mivel önállóan is kiejthető, így a kapcsolódó magánhangzó valószínűleg nem a kiejtést segítendő, hanem saját jelentése miatt került a gyökelembe. Ui. a magánhangzóknak is van önálló jelentése - egynémelynek még ma is...
Általában elmondható, hogy érzelmeket, fájdalmat, állapotot, szándékot fejeznek ki, így többek között a rámutatás, helyzetek, irányok jelölésére használták és használjuk ma is.
Pl. az A távolba mutat, az E közelre. - Ma is így használjuk, lád még Az, Ez...
Tehát a SZA, SZE gyökelem jelentése feltehetően nem azonos. Legalábbis ennek a valószínűsége a nagyobb.
"secundum - magyar szak szó, gyakorlatilag a szakasz megfelelője."
Csak az a gond, hogy nem egyezik a két gyök... Miért nem? Mert a latinok ősei más hangokból, más logika szerint rakták őket össze. Az alapvető hangok ugyan azok, de a magánhangzó más. Így a SEC (szek) gyök nem azonos jelentésű a SZAK gyökkel. (a magyarban sem...) Nem is használják olyan szavaknál, mint a szakad, szakít, szakma,
"segmentum, segregatio"
Itt már csak az Sz hang azonos, ami igazolja, hogy csak az SZ hang hordozza a fent nevezett jelentést, de nem a szakadást...
Itt kell megjegyeznem, hogy egy dolog megnevezésére sokféle hangból (jelentésből) lehet válogatni, kinek-kinek tetszése szerint, ezért fordulhat elő, ha két különböző nyelvben részben azonos hangokat találunk hasonló jelentésű gyökben. Sőt, teljesen különböző hangokból is fel lehet építeni teljesen azonos jelentésű gyököt, még egy nyelven belül is.
Pl TŰZ és PIR. Mindkettő pontosan ugyan azt jelenti, pedig a gyök egyetlen hangja sem azonos. Egyszerűen más jelentésű hangokból, más logika szerint alkották meg őket. Aszerint, hogy a megnevezni kívánt dolognak milyen tulajdonságait tartották jellemzőnek, fontosnak, és azokat jelentő hangokból válogattak ...
csakhogy ez nem igaz. a székelyeket a kavarok mellé telepítették a határszélre néhány helyen, és aki ebből azt vonja le, h az utódaik, az hazudik. (általában tudatában vannak ennek azok, akik így hazudnak a székelyekről. szándékosan teszik.)
"SZÖK-ik szavunk tehát nem török eredetű, hanem illeszkedik ebbe a metódusba. A szökés szavunk IS szoros kapcsolatban áll a szakadás fogalmával - ez igében alapfogalom az elválás, távolodás, szétbomlás, szétszóródás."
Ha nem ragaszkodunk görcsösen egy kész gyök jelentéséhez, hanem csak a hang(ok) lényegesen tágabb értelmű jelentését vesszük alapul, akkor még több, akár több tucat gyököt is a családba sorolhatunk ezeken kívül:
Stb...
Egyetértek. Nagyon "termékeny" szóelemről van szó. Mélyen felháborít hogy a jelnelegi nyelvtudomány figyelmenkívűl hagyja ezeket a belső összefüggéseket.
Persze nem vagyok naiv. Biztosra veszem, hogy nagyon is vannak a mai nyelvészek között is, akik bizony jól látják ezeket, csak vagy egzisztenciális félelemből, vagy ideológiai meggyőződésből elutasítják, nem vesznek tudomást róla. Olyanok, mint az inkvizítorok a sötét középkorban!
"A száll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik."
Eddig kiváló!
"Ennek módosulata figyelhető meg a szór szavunkban is."
Ez viszont már nem igaz, illetve pontosításra szorul. A SZÓR gyök egyik alkotója a SZÓ ősgyök, ami nem azonos az említett kettővel. Az SZ hang jelentése okán rokoníthatók
egymással, de nem azonosíthatók! Ezt nagyon fontos szem előtt tartani!
Mivel a gyököket fogalmakat jelentő hangokból (kvázi szavakból) rakták össze, úgy tekinthetünk rájuk, mint összetett szavakra.
A FAtányér és a FApapucs, (a FAfejről nem is beszélve) egymástól különböző jelentésű szavak annak ellenére, hogy a szókezdő (ős)gyök mindegyikben azonos.
Az IDe, és ODa, az EZ és AZ, vagy az ÖN és ÉN sem azonos jelentésűek, hiába egyezik meg a második hang...
Ezzel nem ellentmondani akartam, mert az egyik hang azonossága okán a szá- szé- szó-, de még a szú- szű- sző-, szi- sza- ősgyökök is vitathatatlanul egymás rokonai.
"SZÖK-ik szavunk tehát nem török eredetű,"
Ezt én sem tartom valószínűnek, mivel tudtommal a törökben nincs ilyen szerteágazó kapcsolata más hasonló gyökökkel.
A SZA-SZE ősgyök kezdemény fogalmakat összekötő alapjelentése kimutatható alábbi szavainkban:
Ha nem ragaszkodunk görcsösen egy kész gyök jelentéséhez, hanem csak a hang(ok) lényegesen tágabb értelmű jelentését vesszük alapul, akkor még több, akár több tucat gyököt is a családba sorolhatunk ezeken kívül:
R hanggal a végén: szar, szár, szer, szérű, szirom, szoros, szőr, szurdok, szúr, szüret, szűr.
K hanggal a végén: szak, szák, szekér, szék, szikes, szokás, szó, szőke, szuka, szú, szükség, szűk.
P hanggal a végén: szapora, szeplő, szép, szipog, szopik,
Keszi jól veszi észre, hogy a szökik a "szëkik" nélkül soha nem lehet székely ezért igazolnia kell a "szëkik" jól dokumentált létezését. Ezért azt állítja, hogy: "A magyar szëkik változat előfordulása jól dokumentált egészen az újkorig.
Keszi ezt a hivatkozást adta meg - ( NySz III, 322 326. ) egyébként 322- 328 még ezt is rosszul adja meg de kicsire nem ad egy finnugrisztikus.
A jelzett helyen nincs "szëkik".... ez tény! tehát NINCS adatolva.
Azt is jóltudjuk - mivel ismerjük a vonatkozó tájnyelvet - hogy minden ë - helyére lehet ö - t ejteni, de nem minden ö - vagy e - helyén lehet ë - t !
A szökik ö hangja helyén nem lehet ë ejteni mert az nem a Ö-ző nyelvjárás miatt van ott !!!
"Garai Miklós lováról leszekellék..." nem lehet érv, mert hogy az e és nem ë --- Te persze gondolhatod azt, hogy az ë de Én meg nem ezt gondolom, mert hogy nem ez van odaírva.
Ha valóban 1770 től használatos ( ahogyan azt UvL mondja ) az ë akkor megint ott a bajság, hogy az ettől régebbi példák sajnos nemérnek egy fabatkát sem, hiszen a messziről gyütt embër, aztatat mond amit akar - mint tudjuk.
Az LvT nek lehet véleménye az ë és az ö - nyelvjárási használatáról, de az csak egy vélemény, a magyar helyesírásban, éppen azért nem lett bevezetve az ë használata, mert nincsenek megállapítható pontos szabályok a használatára.
Vagyon azonban egy másik bajság is --- hogy a ë ből sem lészen é mert hogy az sincsen jól de még rosszul sem dokumentálva !!!
KO! Keszi adatai nem igazolják hoy a székelyek = szökevények még akkor sem, ha van közöttük szépszámmal ( talán még az eredetük is az ) szökevény, kóborló kabar ami viszont nagyon is valószínű.
A Valóság, ... és az Igazság, mindig utat tör magának!
Igazán sajnálom... de ezt már a Nyesten - a Krizsának is megírtam - hogy engem ezek az "etimológizálások" - teljesen hidegen hagynak... nem hiszek bennük, ezért csak igen korlátozottan használom... az érveimhez.
Még a Keszinek az LvT - nek és Neked, is elhinném... de ott, ahová a Keszei hivatkozik - ott NINCS... "szëkik" - tőlem aztán - máshol lehet - de akkor legyen oly kedves és dolgozzon, és keresse meg ... mint UvL - aki talált két ( bár szerintem rossz ) példát... de legalább dolgozott ... és nem mondta azt, hogy van... amikor NINCS...!!!
A székelyek mai neve... és az hogy ők a "Kavarok = Kumánok" + (szökevények ) utódai... ennek a kettőnek egyébiránt semmi köze egymáshoz... csak a névük nem a "szökevény" - ből alakult ki... vagyis még az is lehet, hogy igen... de ezt a "megfejtést" a Keszi egy nemlétező hivatkozásra építette fel... annyi a meglátásom. Amit forrásként megad... az NINCS... tőlem lehet máshol... de azt akkor keresse meg, adja meg rendesen, és ne utaljon... nemlétező adatokra hivatkozva... !!!...mert attól nem lesz igaza. ( Az meg hogy kitiltott... miután megírtam hogy a megadott helyen NINCS szëkik - külön bizonyíték arra, hogy nem tudta megvédeni az állítását.)
Aszáll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik. Ennek módosulata figyelhető meg a szór szavunkban is.
Meglátásom szerint az önállóan nem adatolt "szana" (szét) szavunk egy megdönthetetlen bizonyíték, hogy a SZA-SZE ősgyökkezdemények hogyan kötnek össze mai fogalmagat. A magánhangzói módosulások, a különféle elnevezések megkülönbötethetősége miatt jöhettek létre.
SZÖK-ik szavunk tehát nem török eredetű, hanem illeszkedik ebbe a metódusba. A szökés szavunk IS szoros kapcsolatban áll a szakadás fogalmával - ez igében alapfogalom az elválás, távolodás, szétbomlás, szétszóródás. Minél fogva gyöke azon sza, melyből szana (szét) szór (sza-or) és szab is alakultak.
A SZA-SZE ősgyök kezdemény fogalmakat összekötő alapjelentése kimutatható alábbi szavainkban:
"Továbbá ha azt veszszük alapul, hogy a szérü tért (latinul area) jelent, úgy látszik, gyöke szér nem egyéb, mint a tompább nyelvhegyi hanggal kiejtett tér, és így szérü am. térü, t. i. hely. Vagy pedig, mivel a magyarok ősi szokás szerint a gabonát csűrökben, vermekben (sírokban) tartják, azt is vélhetnők, hogy szűrű am. csűrű, vagy síru, azaz csűrökkel, sírokkal ellátott tér."
"Igen, ez a SZER gyök sokkal inkább egy mennyiségnövelést kifejező dolog, és kevésbé szól távolságról."
De az ősgyök ami alapvetően meghatározza azt, hogy miről van szó az a szét és az össze fogalmat jelenti a "sze-ösz" esetében, függetlenül attól, hogy távolságról, növekedésről, sokszorozásról vagy bármilyen térbeli vagy más terjeszkedésről, zsugorodásról van szó.
(Aszal, zsugor, szigor. Ezeknek is a fenti ősgyök az alapja!)
Igen, ez a SZER gyök sokkal inkább egy mennyiségnövelést kifejező dolog, és kevésbé szól távolságról.
Már maga az önálló SZER is erre utal. A MEG összeadás értelmű gyök rokona, hangalaki viszony persze nincs köztük. A SZER-SZOR-SZÖR toldalékként is SZORzat értelmű. SokSZORozó értelmű.
SZŐRZET is SZORZAT bizonyos értelemben, mivel jó sok van belőle. Csak a SZŐR még plusz becsempészte a szóba az ŐR szót is, talán ezért Ő hang itt az SZ_R vázon. Persze, mivel védi az állatokat a hidegtől. SZERez is mennyiségnövelő szó. A gyök inkább itt az SZ_R ami sokszor S_R is működni látszik. SOR és SZOR SOROZAT---SZORZAT Látszik a nyilvánvaló kapcsolat. SŰRŰ szó is idevaló. SEREG is, persze ők épp össze is kell hogy jöjjenek, de a SZORzódás a dolog lényege, mennyiségnövelésről szól a dolog.
SZER mint valami anyag jellemzője hogy több dologból áll egybe. SportSZER esetén is gyűjtőfogalommal állunk szembe, mivel a kifejezés a teniszütőtől kezdve a kézilabdán át, a tekegolyó, rúd amivel ugranak és még számos dolog amit jelent egyben.
SZORZAT értelmű a SZER, mivel fordítva épp osztásértelmű lesz. RESZ, azaz RÉSZ. SZER-el eredendően alkotóelemeket egyesít. De ha RESZ-el, akkor épp fordítva lesz minden. RÉSZekre oszt. Ez történik a sajttal is a konyhán éppen. Nyi
Sok mindent lehetne még hozni. A legnyilvánvalóbb ez talán ragozáskor, mármint a SZER/SZOR/SZÖR dolog többszöröző értelme...
"Azt hittem, hogy egyértelmű, hogy a szeg szóról beszélünk, aminek -eg van a végén."
Egy kéthangú gyök a jelentése nem változik, mindegy, hol áll. A mögötte, előtte álló hangokkal együtt fog mást jelenteni.
Az összetett szavak alkotóinak sem változik meg a jelentése, hiszen éppen a jelentése miatt került az összetett szóba, viszont az összetételnek már más lesz a jelentése.
"Tényleg nem akarok akadékoskodni, de ezek a szavak egytől-egyig a széttartásra utalnak."
- A SZÉRű gyöke a SZER. ÖSSZEszerel, ÖSSZEszerkeszt, szerződéssel ÖSSZEKÖT...
Ennek megfelelően a szérű a ÖSSZEGYÜJTött gabona tárolására szolgál.
Még Jáva szigetén és Bali is hasonló a világ másik oldalán, de ott "PANTAI" dologra módosult a PART. És még országok is akadnak a part fogalmából: Puerto-Rico és persze PORT-ugália ahol a PARTI GALLok leszármazottak élnek...
Még egy kis PÁR és PART, mert vannak még itt érdekességek. Eszembe jutott ez a PÁRTUS birodalom, ami még időszámításunk előtt jött létre. Van egy olyan nézet, hogy ők mivel elpártoltak, elváltak így ebből a pártolásból a nevük. Ezt nem tudom kizárni, lehetséges. Ugyanakkor ettől függetlenül nálam ugyanilyen erős, hanem még tán erősebb is egy másik megközelítés, miszerint PARTOS.
A birodalmukat nagy méretű vízfelületek ölelték körbe (nem teljesen azért), emiatt akár az elválásuktól függetlenül partok közt élőként ebből is megneveződhettek. Időszámításunk után nem sokkal PARTHI SCYTHARUM néven vannak megírva. PARTI SZKÍTA. Bármelyik is legyen a jó, az biztos hogy már az időszámítás előtt is megvolt a hangalak, és egyértelműen P-vel kimondva. Az óangol még néhány száz évig váratott magára.
A francia nyelv meg éppenhogy csak ekkor kezdett alakulni.
Világszerte léteznek PART menti városok és földrajzi nevek hasonló hangalakkal megnevezve és P-vel. Angolszász területeken a Brit-szigetektől kezdve USA, Kanada és Ausztrália és Új-Zélandon is PART menti települések PORT hangalakkal a nevükben. Sok van belőlük , nem is kezdem őket sorolni, ott a térkép sec-perc bárki talál hamar.
Franciaországban a part menti földrajzi nevek, városok szintén több ízben is a PART szót használják fel :
Le Treport, Saint-Pierre-en-PORT , Yport, LE PORT , PORT-Vendres, PORT Fitou és a többiek. Mind P-vel van, egyedül Bordeaux van így kezdve, de ők meg régóta a BOR amiről híresek, az meg azért lehet.
A jobbára Indiában beszélt panzsábi nyelvben van van egy érdekes ezzel kapcsolatosan. Külön szavuk a vízre és külön vannak a partra is. De ha így teszem össze hogy VÍZPART akkor ez VÁTARA- PHARATA . Ott is megvan a PÁR-PART.)) És még ennél is érdekesebb van a spanyol nyelvben : ők is teljesen más szavakat használnak vízre is, partra is. De a vízpartra van náluk egy ilyen : VEZPARTE , első ránézésre szép latinos hangzással ejthető szó. Csakhogy ez itt a VÍZPART pontosan és teljesen.))...
