" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nekem ez az egy jujuba fám van. Bene úrtól vásároltam 6 éve. Elültetése után 1 hónapra elverte a jég, de kihajtott.
Tavaly előtt már szépen termett és aszalva nagyon finom volt. Tavaly megkukacosodott, pedig azt mondták, hogy nem kell permetezni. Már azon voltam, hogy kivágjuk, de adtam neki még egy esélyt. Meg lett tavasszal metszve és lemosó permetet is kapott. Most így néz ki.
Örülök, hogy ilyen szépen teremnek már! Civis50nek is örülnék ha jelentkezne végre és nem nekem kéne locsolgatni a neki szánt gojikat! :D
Az enyémek idén valamiért nem nagyon akaróztak sokat teremni, igaz nálam 3x is virágoznak és érlelnek termést valami különös módon, szóval mennyiségben lehet ugyan ott vagyok, csak többször kell szüretelni.
A levelek pedig nem mindig egyformák még akkor sem ha ugyan arról a növényről van szó. Tehát ha nem sikerül az oltás pl, akkor teljesen más levelekkel hajt ki a lotus és a virginiana is mint a társai és mintha nem lettek volna visszavágva. Teltebbek.
Nekem a virginiana hajtott ki gyökérmaradványokból, miután magát az oltványt átültettem. Ráadásul mindegyik oltvány alatt lett 2-3 darab kis gyökérsarj, szóval nem tűnik ritka dolognak. Jó lenne ha megtartanák ezen szokásukat mert sokkal egyszerűbb lenne így alanyt nevelni mint magról. :)
Lótusszilva a datolyaszilva alanya előfordul, hogy gyökérsarjakat nevel. Magról nevelet datolyaszilva nem sok helyen van, de előfordulhat, hogy gyökérsarjat nevel. Hogy miért nem ugyan olyan a levele az anya növénynek és a gyökérsarjnak? Egy magyarázata lehet mégsem magoncot adtál a barátnődnek. Persze, ha láthatnánk, akkor egyszerűbb lenne a válasz.
Az hogy később így a nyár folyamán van új hajtása az sokszor előfordul.
De találkoztatok -e olyannal,hogy a magról vetett kákik alatt és a környékükön gyökér sarjak nőnek?
Elég sok és már 1 m nél is magasabbak vannak a barátnőmnél. Én adtam neki és biztos hogy magonc volt,de a levelük valahogy nem egészen olyanok mint az anyanövényé.
utólag látom, hogy (elvileg - 2013-as lista szerint) mit láthattam volna még:
(csak elég kaotikus és zsúfolt volt apálmaház, kis műanyag lelölőcímkékkel megjelölve, nehezen, v. nem olvasható volt, vagy hozzáférhetetlen helyre akasztva a címke... persze, ismerkem fel kinézet alapján! ez meg is történt sok esetben, már messziről is, csak hát a nagy zsűfoltságben nehéz volt... és kevés volt az időm is, 1,5 óra kevés az egészre, kb. min 4 óra kell!!)
Itt egy közepesen durva levéllikasztó gomba kártétel őszin:
Kisebb az asszimiláló felület, kevesebb energia jut beérlelni a vesszőket, a jövő évi terméssel, ráadásul őszin rá tud menni a fás részekre is, és ott elszáradnak a kis ágak.
Kiskertben fel sem tűnik, de termelőknél ha már okoz egész számú százalékos terméskiesést, ami a gazda nyeresége lenne, na ott számít.
A paw és a dió elviseli, de igazán a csonthéjasok kórokozója. Itt tavaly a cseresznye járt pórul, idén ez az őszi..
Én is nem rég voltam a Füvészkertben, egyszer érdemes elmenni, főleg ha sokat aggódsz a növényeid kondíciója miatt. Totál megnyugtató volt látni, hogy sokkal szebb növényeim vannak mint egy botanikuskertnek. :)))) Mondjuk abban a betondzsungelben én is szenvednék.... Egyébként a bécsi botanikuskertben is voltam tavaly, az se volt szebb, sőt.... a sok fáról lejött őrült majom meg csak eszik, iszik és csodálkozik, hogy miért boldogtalanok és miért érzik magukat rosszul miközben "megvan mindenük", miért betegeskednek annyit..... Pont azért, amiért a környezetük is!
ami még érdekes volt budapesten, és nem is tudtam róla, hogy 2019-re talán elkészül egy BIODÓM.
jó lenne otthonra is egy ilyen üvegház! :))
hasonló, mint az úttörő angliai cornwalli EDEN PROJECT. ez egy nagy üvegház lesz trópusi növényekkel. az angliai az botanikus kert, ebben állatok is lesznek (elefánt, talán bonobó csimpánzok, és talán még panda mackó is lesz.... lesz egy nagy medence is cápákkal. stb.
tegnap sikerült eljutnom a budapesti Füvészkertbe.
a pálmaházban óriási 10 m-es pálmák, termő banáno füzérrel (még zöld termés), termő papaya. más haszonnövényt a melegházban nem láttam teremni, de volt még pl. kávécserje és kakófa is...
az üvegház fala mellett termő gránátalmák és roskadozó kivilugas, amin két járókelő meg is lepődött, a kivitermesztés még nincs a köztudatban...
volt egy kb. 6 m-es jujuba is, kis kerek zöld termésekkel.
a kert sarkában árnyékban 11 kis (fél m átlag) pawpaw fácska, 6-nak volt meg a kertészeti jelölőcímkéje (a feliratozás sok fánál elég rossz, és csak jelölőcímkés sajnos, lekopó és kisbetűs feliratokkal...): overleese, mango, davis, nc1, prolific, wells. a másik öt között gondolom volt prima és sunflower is.. egyik fácska kipusztulóban, a többi is senyvedt, egy volt, ami 1 m-es vastagabb törzsű. viszont átlag 1,5-2 m-es tó és sortávval ligetesen voltak ültetve... ha megérik, egy nagy dzsumbuj lesz belőlük... helyhiány, persze. sőt melléjük ültetve egy házi berkenye, ami ugye majd még jobban elárnyékolja őket, mikor már teljes nap kellene nekik...
volt kornus cousa csillagsom fa, jó nagy, érő termésekkel. galagonyák, naspolya, birs...
sikerült kóstolnom az egyik fügét, csak 1 db-ot vételeztem (de csomó volt a sétaúton összetaposva...) "füvészkerti öreg fajta", barna, édes, közepesen nagyszemű volt. 30%-a érett, a többi kb 2-3-4 hét múlva. a mellette levő Bornholm's diamant-ra hajazott.
ami még érdekes volt (az óriás kaktuszok, legyezőpálmák, 15 méteres ginkgo, kínai mammutfenyő és mézesfa stb. mellett) a wollemia, vagy sárkányfenyő (wollmia nobilis), egy élő kövület, amit 1994-ben fedezett fel egy ember, a nemzeti park őre, róla neveződött el... :)
Nekem minden évben ilyen mindegyik augusztustól kezdve. Szerintem simán csak jön az ősz és elkezdi leépiteni a fölösleges zöld részeket, illetve rásegit az is ha kevés a viz nekik és magas a hőmérséklet, főleg erős napsütéssel kombinálva. Nekem legalábbis ez a megfigyelésem, mert ennek ellenére évről évre szépen nőnek a fáim és mindig csak nyár végén jelennek meg az ilyen levelek amikor már nem locsolom őket.
Köszönöm János! A többi fám, ezt és még egy Wells oltást kivéve már csak csúcsból nő nekem is, de van olyan is amit nem locsoltam annyit és az már le is állt. A Nikiták 3 éves virginiana alanyokra vannak oltva! Egyébként érdekes, hogy az üzbég, kavkaz, cinebulli oltások csak 70-120 centi közöttire nőttek, mig a nikitából még június közepi próbaként és pótlásként végzett oldallapozásos oltás is 150 centit nőtt. Természetesen az 1 éves lotusra oltott szintén próba oltásaim 20-40 centire vitték csak. Szóval minimum 2 éves alanyra érdemes oltani.
Az 1. 2. kép Sunfluwer. kevesebb vizet kapott. A 3.4. kép Overleese. Rendszeresen öntöztem, számítva a szép termésre. Tavaly is volt kánikula, erős nap, öntöztem ugyanígy, illetve a Sunflower többet, mert ennyire még nem haragudtam rá. :)
