Az én aranyom egy pacsirta. Fészket rak, s közben dalol a szerelemről.
Az én kedvesem egy medve. Meg ha oly kicsi is, úgy morog-karmol, mint egy igazi nagy.
De akármi is legyen, tudom, a kalitkába zárt madár vagy a láncon tartott medve szemének a könny ad keserű kontúrt s hogyan szól az az ének, hogyan lejt az a tánc, ami szöggel van a szívhez fogatva?
Oh, ha madár vagy, pacsirtaféle, szemeimmel követem röptöd ívét a naplementében, s önfeledten hallgatom hajnali énekedet,
s ha medve lennél, íves ajkakkal küldöm a kérést, hogy együtt oldódjunk fel a medvetáncban.
Méhembe hajdan Jahve szent harmata hullott -
Most te véred hull az arcomra szent fiam
S ki elé akkor Isten fő angyala állott,
Véreddel, s könnyemmel áztatom arcomat.
Egykor drága gyermeket, hogy járni tanultál,
Hogyha elbotlottál, hányszor emeltelek!
Ki édesen tipegtél, járni nem tudsz mostmár,
Hiszen szent lábadat átverték a szegek.
Jaj, mennyiszer fésültem szép szöszke fejedet -
Most tövis fésüli vértől tapadt hajad
És vas szögek fogják le finom, lágy kezedet,
Nem ölelheted már meg velük anyádat.
Tudnom kellett akkor már, mikor az angyal szólt,
Kit Isten kiválaszt, nehéz sorsa annak.
Ha Jahvének mondom ki, súlyos az "IGEN" szó,
S gyötrelmes próbája vér, kín az igaznak.
Most visszaadlak hát annak, ki nékem adott.
"IGEN"-t mondtam már, mit Ő akar, legyen meg.
Tőle a fájdalmat is elfogadtam akkor,
Ne legyek hát anya, csak szolga Jahvének.
Alcar: Köszönöm a javaslatokat! Oh, ennyi kategória tényleg bőven elég; ha 6-8 kategóriánál több van, csak elveszik benne az ember. Már ki is gondoltam, hogyan oldom meg az adatbázis-bővítéseket. Sajnos pont most, hogy ennyire nekiálltam az oldal fejlesztésének, rengeteg munkám és maszek dolgom jött össze. De a hétvégén is fejlesztgettem az Poéta lapot, pár módosítás biztosan szemet szúr majd! ;)
Ejh, de nagyon szeretném, ha egy tényleg egy hatékonyan használható, áttekinthető, egyszerűen kezelhető weblap kerekedne ebből az egészből!
