Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ha nem csalnak emlékeim, több helyen is azt olvastam, hogy csak magkezdemény van benn, az is eléggé satnya, illetve a legtöbb kereskedő mag nélküli csoportban árulja kimondottan...
Én is űltettem vagy30 új fajtát. Van ami nem törte még át a viaszt ,én se bÍrtam ki kicsit megvágtam, szikével,hogy él e még ez ,nem ördögtől való.A helikon muskotályom kiszáradt, nem bánom tele volt maggal, a kiohóm úgy nézett ki kiszáradt most 1000-rel hajt .
Területileg hatalmas lemaradások lehetnek nálam most ott tart,hogy a kettős hármas rügyből a legerősebbet hagyom meg.Egyenlőre ennyi utána jön a távolság ,kitörni ami közel van, és később ha már lehet látni ,a fürt válogatás.Szálvesszőn kegyetlennek kell lenni amelyik rügy nem hozott termést az ne is élősködjön tovább.
Sziasztok. Anna csemege szőlője van valakinek? Ősszel ültettem több fajtát de ez a fajta még nem indult meg de az összes többi az igen. Lehet, hogy később indul? Vagy már nem lesz belőle semmi?
A fanny akár 10-15 nappal is később fakad. A néró pl. 95 napnál várható, ehhez képes a fanny akár 105 körül.
A fannym még éppen hogy duzzadt vasárnap, Más fajtáknak meg akár 5 cm-s hajtása is volt.
Ha zöld, akkor meg fog indulni, ne aggódj.
A jupitert ősszel telepítettem, de sajnos még azt sem tudom, hogy a rhea vagy az USA fajta. És szerintem a friss telepítések fakadása eleve más, mint a már beállt tőkéjé.
én is hasonlóan gondoltam ahogy írtad, hogy előbbre kellene már lennie az általam említett 2 fajtának...
elképzelésem sincs, hogy miért nincs még megindulásnak se semmi jele... múltkor visszavágtam mindegyiket 2-4 szemre, de tök haragoszöld színe volt ennek a 2 oltványnak is...
remélem azért majd magukhoz térnek, s elindulnak... :) Köszönöm!
Nálam a Rhea, Árkádia és a Fanny 2-3 cm, ez az átlag, a Suvenír jóval nagyobb, sokkal előrébb van. Ilyen még az Eszter, Favorit, Kozma Pálné, ezek nagyon hajtanak.
Talán mivel én dobtam fel a témát, nekem is kellene "lezárni":
Mélységesen egyet értek mindkettőtökkel, ha valaki veszi a fáradtságot, hogy nekiugrik kisebb-nagyobb mennyiségben szőlőt termelni saját és családja fogyasztására, az tényleg álljon hozzá úgy, hogy az végeredményében a lehető legjobb, legegészségesebb legyen, csak a legszükségesebb káros anyagokat juttassa ki, s törekedjen mindvégig azok mennyiségének minimalizálására... De viszont előfordulhatnak olyan esetek is, mivel szőlőt nem csak főállásban és nem csak nyugdíjasként lehet termeszteni, hogy munkahely vagy egyéb más körülmények miatt éppen akkor, amikor a tarackbúzát fizikai úton ki lehetne irtani, nem tud megfelelő időt fordítani rá...
Múlt héten én a permetezés mellett döntöttem, egyrészt remélem, hogy hatásos lesz, eléri a kívánt hatást, de ha nem, vagy esetleg egy idő múlva újra előtörne ez a gyom, fizikai eszközökkel venném fel vele a harcot...
Annyit még hadd kérdezzek meg, hogy a Jupiter Rea és a Fanny szőlők rügyfakadása az átlaghoz viszonyítva korainak vagy későinek számít?
Van 6 saját magam által konténerezett oltvány, a tavalyiakon /suvenir, árkádia/ már 2-3 cm-es hajtások, míg az ősszel vett, s veremben teleltetett Jupiter és Fanny egyáltalán nincs megpattanva sem...
Ellenben a most tavasszal vett Helikon is már barkás állapotban van...
Csemegékből még gyerek cipőben járok, most szerezgettem be sok fajtát. De a régiek (párnak a fajtáját sem tudom) ugyanazt kapják, amit a borszőlők (ezerjó, fekete rizling)
Nálam a rügypattanás előtti lemosó (réz-kén) az alap dolog. A vegetációs időben tavaly csak virágzás előtt volt 1 felszívódó permetezés. Ezután 1x volt permetezve réz kén kombóval július 13-án, de csak a fejművelésű tőkék, mert az ezerjón megjelentek a peronoszpóra tünetei. Ezután nem volt permetezve. A fekete rizling amúgy is többségében alacsony kordonon van, itt ha jól van művelve, akkor nagyon kevés permetezéssel meg lehet oldani a védelmet! A virágzás előtti felszívódó is csak biztonsági okból volt, mert azért egy kis félelmem van erre az időszakra, mert ha virágzáskor jönne a gond, akkor a méhek és a virágok miatt se mennék semmivel. (most jöhet, hogy a felszívódó a virágba s megy. Lehetséges, ezt biztosan nem tudom, de még így is jobb mint ha élesben lefújom a virágokat vagy rovarokat)
Tavaly előtt 4 permetezés volt + lemosó, de itt is csak 1 felszívódó.
Még mondhatod azt is hogy csak kicsiben csinálom, ez így van. DE kicsiben is úgy fogom, mint nagyban! Növényvédelmet próbálom a lehető legjobban leszorítani. Ez anyagilag kedvező, egészségileg is kedvező a faunára, flórára és az emberállatokra is :)
A talajtakaróval még variálok, a pillangósok (fehér here, vörös here, szarvaskerep), a gyógynövények, és a lednek ami pillangós, de nem kimondottan haszonnövényként termesztjük. De még számításba veszem gabonaféléket, amelyeket mind zöldtrágyaként, mind haszonnövényként fel tudok használni, attól függően hogy a növény védelem hogyan sikerül. (Permetezés után egy ideig a jószágnak nem adok a környékről fűféléket.)
Szóval összességében én látok rációt a természetközeli gazdálkodásban! Az ökológiai gazdálkodás nem csak a támogatásról szól, sok mindennek kell megfelelni, sok papírmunkát igényel.... De nem kell papíron öko gazdaságnak lenni, hogy valaki természetbarát/természetközeli gazdálkodási nézetekkel művelje amit művel. Én pl az évi 1 felszívódó miatt eleve nem vallom magam ökogazdának. De a lehetőségeimhez mérten próbálom a réz és kénnel kimeríteni a permetezést szőlő terén.
Ár: 6-10eFt és amire ráfújtad kipusztul. (Mennyi idő alatt, milyen órabérben éred el ugyan ezt az eredményt?)
Idő: 7-10 nap múlva letudva, nem viszi a vizet és tápanyagot. (Mennyi időbe telik kapával.)
Szermaradvány: A szőlőre rá sem fújhatod mert azt is kipusztítja. A talajból kellene felvennie. Ott viszont gyorsan elbomlik. Vannak akik vetés előtt alkalmazzák és kikel a mag. Szerinted nem ellentmondás, hogy 10 napra a csíra zavartalanul fejlődik a földben amiből a szőlő majd felveszi azt a hatóanyagot ami hónapok után kárt okoz az embernek?
A régi dolgokhoz meg annyit, hogy más idők voltak. Más környezetben (termelési, emberi) termeltek. A ma ökológiainak mondott csak támogatás felvételi imitáció.
Mindenki úgy mérgezi magát és a környezetét ahogy akarja! :) Ha több Ha szőlőm lesz is megkapálom kézzel... Régen 5-6 Ha tengerit és napraforgót megkapált a család. Ott azért többet kellett kapálni, mint egy szőlősben, ahol pl a sorok köze lehet füvesítve v géppel művelve. De nem azt mondom hogy mindenki ökológiai gazdálkodással művelje a szőlőjét, csak ha már saját magának saját szőlőt művel, akkor azért érdemes nem annyi mérget kiszórni rá, mert akkor egyszerűbb megvenni a szőlőt.
Ilyen van nálam is. Harmadik rotálás után még van bőven.:( Ezért húztam eddig a veteményezést. Azért már jóval gyérebb az állomány,de még átkézimunkázom. Makacs egy növény.
Ha erről a növényről beszélünk, akkor igen, valóban nehéz a dolog. Itt kapáláskor mindenképpen össze kell szedni a gyökereket, hogy ne terjedjen. Én a tarack búzára gondoltam, annak a gyökérzete másabb, azzal könnyebb a dolog. De viszont én anno ezt a kacsákhoz akartam telepíteni. De azoknak sikerült ezt is kiírtani... Szóval ha folyamatosan kapálsz, a gyökérzet egy idő után nem tud levelet fejleszteni így elszárad. Persze ez nem 1-2 kapálás eredménye lesz.
"A különböző vizsgálati eredmények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély káros hatása van a glifozátnak. Az EPA szerint az elméleti maximum szermaradék szennyezettség bevitel 0,025 mg/testtömeg kg/nap, ami minimális veszélyt jelent és nem tartja egyáltalán mutagénnek. 2 mg/testtömeg kg/nap referencia dózis értéket javasoltak, amely a toxicitási vizsgálataikra alapozva nem jár káros hatásokkal még egy életen át történő rendszeres bevitelnél sem. Igaz korábban, 2003-ban, de a WHO[22] is veszélytelennek minősítette a szert az AMPA-val együttes ivóvízben való előfordulását illetően, valamint még korábbi eredmények a szisztemikus toxicitást vetették el kellő bizonyítékok híján"
Csak az egyensúly kedvéért.
Szándékosan választottam mind a két nézetet tartalmazó linket.
Maradjunk annyiban, hogy használom régóta (nem orrvérzésig, csak szükség szerint).
Nem tapasztaltam káros hatását.
Kapával jól lehet szaporítani a tarackot. Minden darab újra kihajt. (Ha kihordod lehet esetleg húzni az időt egy darabig.) Talajtakaró vetést meg elnyomja.
Viszont senkit nem akarok rábeszélni. Mindenki eldönti maga.
A Japán Izabella néven jegyzett fajta már évtizedek óta megtalálható hazai szőlőgénbankban. Az 1960-as években nemesítették Japánban (az Uehara Kutatóintézet 1997-es kiadványában szerepel a fajta leírása), Vitis vinifera L. és Vitis labrusca hibrid.
Az 'Attika' (Attika seedless) lényegesen jobb, mint az apafajta, ami a Fekete szultán (Black Monukka).
Középérésű, jól kötődik, egyöntetűen színesedik és ami kiemelkedő a szultánhoz képest, hogy tényleg jó bőtermő fajta, még rövidcsapon is jól terem, hajtásonként 2 fürtöt hoz, ritkítani kell.
A fagytűrésével kapcsolatban még nincsenek tapasztalataim, az utóbbi pár éve telei nem mérvadóak...
Németh Márton világhírű ampelográfus még a '60-as években megvizsgálta a Lyceum utcai tőkéket (akkor 3 öreg tőkéről írt).
Tényleg csemegeszőlő típus, rózsaszín, középérésű, tömött fürtű, de akkor a fajtát nem sikerült beazonosítania, talán majd most, DNS markarekkel :)))
Annyi biztos, hogy nem egyezik meg a Rosa Menna di Vacca nevű fajtával, amely a Papnövelde utcában található, szintén Pécsett, és valószínűleg Európa egyik legöregebb szőlőtőkéje lehet.
Mindegy, hogy hány magot vet el valaki egy csemegeszőlő fajta terméséből, soha nem fogja ugyan azt a fajtát kapni (fizikai, genetikai képtelenség), esetleg csak hasonló tulajdonságokkal rendelkezőt hibridet...
Mivel a termesztésben lévő csemegeszőlő fajták túlnyomó többsége bonyolult/többszörös (akár 20-30 fajtából álló) keresztezésekből származik. Ebből adódik, hogy az elvetett magokból (még ha önbeporzással is termékenyült a fajta) kikelt növény egyedekben heterogének, a tulajdonságok kombinálódása végtelen sok, tekintve hogy a Vitis vinifera kromoszóma száma 2n=38. A kromoszómák által hordozott gének kombinációinak száma végtelen sok (rekombináció).
A másik buktatója a Witch Fingers típusú fajtáknak, hogy igaz, hogy magvatlan csemegeszőlő kategóriába tartoznak, de valójában nem teljesen magvatlanok (nem partenokarpok), hanem sztenospermokarpok, tehát tartalmaznak csökevények megkezdeményeket, amelyeket tényleg ki lehet "bányászni" a bogyókból, de ezek a megkezdemények csökevényesek, rendellenes fejlődésűek, az ilyen magok kivétel nélkül csírázásképtelenek. Ha tényleg abból a fajtából származnak a "magok", akkor az teljesen potya vásárlás, kidobott pénz.
Hasonló eset a Pomelo abortálódott magkezdeményekkel való próbálkozás is :)
Tényleg sok érdekes anyag található a belinkelt videókban :)
Ezen hibridek többségének már van neve, mivel 2010/11/12/13-as nemesítési anyagok.
Ezek közül több fajta már Magyarországon is termett, pl. a 'Cencaция' fajta (az első videóban a 25:40 perc után látható), amelyet tavaly kóstoltam... Az új ukrán és orosz fajták többségével ellentétben tényleg megfelel a fajtaleírásoknak. Rózsaszín, nagybogyójú, oszlopos bogyóalakkal, szép, egyenletesen laza fürtszerkezettel, nincs kötődési hibája, ropogós, elsőosztályú bogyókonzisztencia. A bogyó mérete tényleg eléri a 20 g-ot, nem úgy mint pl. a 'граф Монте Кристо' (Monte Cristo grófja) nevű fajtánál, ahol a fajtalírásban szereplő 25-30 g-os bogyóméret helyett, nálunk optimális esetben jó, ha eléri a 15 g-ot...
Nemsítője ugyan az, mint a Szenzáciának, illetve a videókban látható hibrideknek...
