Ez a műfaj kb 1975-ig fejlődött, addig is adták ki a mai élő vagy már meghalt veterán művészek a stílusteremtő lemezeiket. Szinte kötelezően bő huszonévesek voltak pályájuk felívelésekor. És sokan egy védjeggyel emelkedtek ki a többi közül ami végigkíséri egész munkájukat. Persze a legnagyobb ebben Jimmy Smith volt, és ő is az első két évben (1956-57) felvonultatta stílusalapító teljes fegyvertárát.
1, The Champ, jobbkézzel egyszerre a két manuálon zakatolás
2, Errol Garneres block szóló
3, Bebopos perkás szólók
4, lábbasszussal "pengetés"
Az egyik rendkívül jó kései albuma a Portugese Soul 1973-ból.
A légtöbb későbbi lemeze koncertfelvétel ahol régi sikereit ismétli ő is. Na azért azokat sem kell lebecsülni, azok is fantasztikusak, talán 2000-től kezdett zeneileg öregedni.
Szerintem ne itt a fórumon hozzuk meg a diagnózist, menj el audiológushoz, aztán kiderül sok minden. Ehhez hozzátartozik egy komplett fül-orr-gégészeti vizsgálat mert nagyon sok minden okozhat halláscsökkenést, és nem feltétlenül megfordíthatatlan. Az ún "vezetéses" vagy "idegi" halláscsökkenés elkülönítése egyszerű hangvilla vizsgálattal (hogy a zenénél maradjunk) abszolválható. Üdv, jobbulást Neked.
Nem vagy egyedül evvel , az ember olyan mint egy "akkumlátor" amig fiatal , sokkal nagyobb "motoros erövel" rendelkezik, és ahogy elöregszik egyre rosszabb a hatásfoka. A nagy öregek is a fiatalkori sikerekből élnek /kivétel Ugrin Benedek/
és azon nosztalgiáznak. Rhoda Scott, és Kenny Clark/ dob/ 1971 es lemezén,
a 73as Párizsi Olimpia live felvételeiről, olyan dinamika, és lendület jőn le hogy az ember beleborzong....
És hát a gonosz belőlem , biztos nehezebben mászná meg a B3-at .
nézegettem Youtube-on Jimmy Smith videókat és én személy szerint arra jutottam, hogy a fiatalabb-kori játéka sokkal jobbak voltak mint a későbbiek. hihetetlen tűz volt az emberben pl a The Champ vagy a Mack the Knife fekete-fehér videóján bármelyik későbbihez képest. Persze ez csak minimális anyag, amit láttam/hallottam tőle, de ezt szűrtem le ebből. Fantasztikus, amit művelt.
Van ebben a hangos zenélésben egy nagyon rossz gyakorlat. Mindenki maga mögé teszi a hangcuccát. Nos, ha annak háttal áll (miért nem hallgatja vajon a hifit is ugyanúgy otthon?), főleg ha még lent is van térdmagasságban, szegény cuccból alig hall valami értelmeset. Basszeroknál még rosszabb a helyzet, mert a jó hosszú mélyhullámok meghallásához még derekas távolság is hozzátartozik. Mindebből az következik, hogy a visszaverődő hangott hallja, ezért az alapcucc rendes, definiált hallgatásához embertelen hangerő szükségeltetik. Rossz példákkal minden rokk sztáregyüttes "büszkélkedhet".
A képen is látványos a két 122-es. Szinte fejhallgatóként üzemel. (99 Sankt Pölten sk felv)
Nálam is hallható otthon, ha az orgonától és a lezlitől kb. 3m-t hátra távolodunk rendkívül megnő a basszus, a hangerő is megmarad, sokkal kerekebb lesz a hangja. Sajnos minden képen is (persze helyhiány miatt is) a lezlit közvetlenül az orgona mellé tolják. Szépen néz ki, de nem szólhat jól, ez fizika.
Amennyire lehetett távol toltam a lezliket, de a veszprémi Joey koncerten volt ideális a távolság és magasság. A picit tuningos 142-esem Joey szerint is így felért két "normál" lezlivel. Fülig ért a szája.
Egyszer végigmentem a laborban a füleimen függvénygenerátorral és szerencsére még hallok, bár 16 KHz-nél már kezdődik a levágás. A nagyobb baj valahol máshol keresendő, majd elmegyek fülészhez vele mert a múltkori Riders on the Storm koncerten komoly élvezeti érték romlást okozott... (Egyszerűen a bal fülem szabályosan "recseg" bizonyos frekvenciájú, nagy hangerejű hangok mellett. Nem tudom mit tudnak vele kezdeni.... )
Erről Bethoven nevü uriember is sokat tudna mesélni, hiába mondták neki kevesebb "tuttit" nyomjon a müveibe, akkor már nem hallgatott senkire. Ha meg "fejgépet"
használsz ott te állitod be a fülesen a kontroll hangerejét. Néha azért fura amikor
pl rock operettnél, a szerelmesen egymáshoz közeledö pár mikrofonjai összekavarodnak, és próbálnak kigabalyodni.....
Nem akarlak elkeseríteni, de a hallásromlás nem visszafordítható folyamat, nem javítható - legfeljebb nagyothalló készülékkel korrigálható. Ha egyszer "kilyukadt" a füled, bizonyos tartományokban már nem vagy rosszul hallasz, az úgy is marad míg élsz. Sajnos.
Tőlünk nyugatra és északra a rock koncerteken a beosztottak (biztonságiak, stb.) szinte kivétel nélkül használnak valamilyen fülvédő eszközt. (Fültok, füldugó, vatta...) A zenészeknél ez már inkább akadályt jelent.
Mechanikusat nem, úgy gyakorlatilag nem lehet. Jobb eszköz a renitensre való rászólás, erősebb esetben a keményebb dorgálás, végső esetben búcsú, kár az ilyenre az időt pazarolni.
Még nem hallotam orgonistát amely lezúzott volna egy dobost vagy gitárost :-)
Fordítva soxor. Aki csak hangosan tud játszani, azzal nem érdemes zenélni.
Ja, nemrég ezt ajánlottam Stebelnek, de úgylátszik elkéstem vele. A szervező már üzembe is állította. A legjobb kis Hammond, az M3-as hordozható tokba applikálva. Tudtommal a zengető már nem fért bele. Okos választás volt. Év elején egy fotósorozatot feltettem a foldbackeléséről is. Azt a ronda réztáblát csak le kéne szedni róla. A fekete vaslemezre szépen újra rá lehetne matricázni egy eredetihez hasonló HAMMOND címkét ha a nagy zenélés közben elfelejtenék milyen hanxeren is megy a játék :-)
Ez egy "világlátott" hordozható M3 , West Germany után, Szeged, Miskolc, és Budapest, és még ki tudja.... Zengetős, összes billentyü kilenc érintkezős, tuti darab.
Valami germán "népmüvész" egy hammond tálcából kivágta feliratot, és azt szerelte fel, az mondjuk kicsit fura.....
És eladó egy E100 és M100 orgona ha valakit érdekel.
Szeptemberben lesz valamikor egy újabb Muzsikus Kávéház-buli, szólok időben.
Más: Nincs valakinek elfekvőben egy jó állapotú Roland A-30, vagy 33-as billentyűje? Mióta kipróbáltam Zsoltinál, úgy érzem, ez lenne az ideális 2. manuál a CX-3-hoz. Plusz még gyártok az állványomhoz egy adaptert...
Az utolsó napon a Blues Színpadon fellépett a hollnad Eelco Gelling Band. Bizonyos Willem van der Schoof volt a Hammond orgonista. Bal keze nyomorék volt, és ilyen Hammondot még nem láttam. Lehet, hogy csak a felirat volt "Hammond"?
66-73-ig voltak, erősen hasonlított az Artwoods zenéje rá (pre Deep Purple-Jon Lord), noha slágeresebben fogtak meg jópár számot, de Roy Phillips éneke, orgonajátéka brutál.
Legutóbb 10 napja hallottam róla, de mintha már elkelt volna, most hallottam hogy mintha egy koncertszervező cég tette volna a magáévá.
Meg talán ez a Porta-B is eladó lenne. Ok, ez L100, (nem szkenneres és nem szelektív de csöves vibrátós, a többi ugyanaz), de a létező legportább, mert még az erősítő is lent van a lábában, felül tényleg csak a lexükségesebb. Jó nagy füle van, ami nem árt :-)
Ne irigyeld a VK8 waterfallját, nincs lényeges különbség. Ok, a fehérek kockaformák, de a feketék ugyanúgy keskeny, magas, csúszósak az igazi waterfall alacsony, tömzsi feketéi helyett. Mexokható, de más. Egyébként van eladó bontatlan 5db VK7 fekete billentyűm, ha érdekel valakit.
Dombi, már írtam hogy a pasaréti Frenceseknél 1948-2005-ig Hammond CV + DR20 szolgált. (a C2 elődje) Az egyik első modern bauhaus templomhoz (1935) nagyon illett. A mai napig ott áll, megtekinthető bármikor elöl, baloldalt, de sajnos az új, méregdrága, sablonos sípos miatt lekerült a karzatról, nyugdíjba vonult. Padját, kottatartóját kicserélték, de ott áll az eredeti is. Teljesen üzemképes, csak nemigen használják azóta. De addig nagyon is, látni a pedálján :-) Fiammal kb 6 éve.
Idén két fellépésünk volt, az tény. Az első a Barabás Lőrinc Eklektric nevű zenekarral volt, ahol szigorúan élőben játszunk eklektikus muzsikákat, azaz vegyesen reggae, techno, drumNbass, acidjazz, és más nem jut eszembe.
Velük ősszel jön a nagylemez. A lemezen van Hammond, Rhodes, Bösendorfer, Korg MonoPoly, más nem jut eszembe...... http://www.barabaslorinc.hu
A másik tényleg hakni volt: Az irodalmi sátorban versek felolvasása alá csaptunk némi zajt. A dolog újdonsága, experimentális volta abból fakadt, hogy sem a felolvasókat, sem egymást nem hallottuk! :)
