„Az a baj a kvantumgravitációs elméletekkel, hogy túl sok kimérhetetlen feltétel mentén működik csak.”
Ami 100 éve kimérhetetlennek számított, ma annak a tizedét is kimérik. Fejlődik a tudomány és a technika. Lehetséges, hogy egy ma 10 éves „kocka” gyerek tíz év múlva megalkotja azt a mérési technikát, ami a kvantumgravitációnak kell.;-)
Az a baj a kvantumgravitációs elméletekkel, hogy túl sok kimérhetetlen feltétel mentén működik csak.
Nagy tetszik a húrelmélet hurokgravitációs elmélete is, de az szintén nem bizonyítható és szintén be kelle vezetni egy csomó ellenőrizhetetlen feltételt.
Persze remélem, hogy egy nálam okosabb ember majd megadja a választ erre.
Azért tekinthető akár részecskének is, mert elemi egysége az elektromágneses hullámnak, tehát a legkisebb csomag. Ilyen szempontból körülhatárolható mennyiség, mint egy részecske.
A foton az eletromágneses hullám kvantált egysége, tehát hullám is.
A kvantummechanika épp arról szól, hogy amíg nem dekektálod, csak valószínűség mentén van valahol, vagy hagyja el irányba az atomot. Így a kérdésed magában is értelmetlen.
De Te ismételgeted ugyanazokat az értelmetlen kérdéseket én meg megpróbálom minél egyszerűbben megválaszolni.
Komolyan olvass utána, nem egyszerű, de nem is megoldhatatlan megérteni.
De azért azt vedd figyelembe amit egy amcsi fizikus mondott: a természetet semmi nem kötelezi arra, hogy az ember számára érthető legyen. Mondjuk ezt speciel az összefonódással kapcsolatban említette, de illik az egészre is valószínűleg.
Ja és ne gyere azzal, hogy az összefonódás sem létezik, mert sajnos láttam, hogy van.
"A te hullámszakaszaidat (sacc/kb. 3méter) hogyan lehet tapasztalni? Milyen irányt kell hozzá figyelembe venni? Az induló hullámot, vagy a kereszteződésben eltérített, irányt váltott hullámot kell figyelembe venni, mit információ hordozót? STB.;-)"
Nem nagyon értem a kérdéseket, ezért nem válaszoltam.
"A te hullámszakaszaidat (sacc/kb. 3méter) hogyan lehet tapasztalni?"
Már többször leírtam, hogy azért 3 méter a hossza ezeknek a hullámszakaszoknak, mert méréssel megállapították, hogy az atom kb. 10 nanoszekundum ideig sugároz. Utána szünetet tart.
3 méter = 10 nanoszekundum * fénysebesség
"Milyen irányt kell hozzá figyelembe venni? "
A sugárzás minden irányban történik, így egy 3 méter vastag gömbhéj alakú hullámsorozat hagyja el az atomot. Ha ebből a göbhéjból kivágsz egy keskeny sugárnyalábot, akkor kapod a hullámszakaszt.
"Az induló hullámot, vagy a kereszteződésben eltérített, irányt váltott hullámot kell figyelembe venni, mit információ hordozót?"
Az információt nem a sok-sok millió hullámszakasz hordozza egyenként, hanem a sok hullámszakasz együtt képes információt közvetíteni.
"Ezért találom furának, hogy a gravitáció, a tér nem kvantált. Pedig valami közös lehet bennük (vagy közös alapjuk, fene tudja), hisz a gravitációs hullámok is fénysebességgel terjednek akár az elektromágneses hullámok."
Már vannak kvantugravitációs elméletek. Az a gond, hogy olyan gyenge a gravitáció az elektromossághoz képest, hogy nehéz a méréseket elvégezni. Műszer, detektor érzékenység stb. :-)
Hogyan van elkülönülve? - nem tudom mire gondolsz, nincs EOF jel benne, viszont kvantált elemi egység amit tovább nem bonthatsz valamiért
Mekkora méretű a csomag? - a foton energiája a hullámhossztól függ, kiszámolható, keress rá
Milyen alakú a csomag? - ilyen méreteknél a kérdésnek nincs értelme
De lehetne folytatni a sort:
Van tömege a csomagnak? - nincs tömege
Mi van a csomagban? Üres a csomag? - nincs értelme a kérdésnek a foton egy elemi energiacsomag
Hogyan és miből keletkezik a csomag? - gerjesztéssel keletkezik, mint minden elektromágneses hullám
Egyben közlekedik, mint egy kis golyó? Vagy másképpen? - ilyen méreteknél nincs kis golyó, de kétségtelenül egyben közlekedik, mivel elemi egysége a hullámnak
Nem vagyok fizikus, óvatosan mondanám azt, hogy tudom.
De érthető. Ha elképzelsz egy hullámot, az folytonosan közvetít energiát. Egész hullám kétszer annyit, mint egy félhullám, de el lehet képzelni akár egy 3,25 hullámot is, ami 3,25 szöröse lenne egy egészhullámnak.
De kimérhetően nem így van. Valamiért van egy elemi, tovább nem bontható energiamennyisége a különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzásoknak és ez az elemi kvantált mennyiség a foton.
Nem labdácska, hanem energiacsomag ami tovább nem bontható. Ezért találom furának, hogy a gravitáció, a tér nem kvantált. Pedig valami közös lehet bennük (vagy közös alapjuk, fene tudja), hisz a gravitációs hullámok is fénysebességgel terjednek akár az elektromágneses hullámok.
Mondjuk baromi kíváncsi lennék ha a LIGO által mért gravitációs hullámot összehasonlíthatnánk a jelenség által kiváltott elektromágneses sugárzás változásával. Már ha mérni lehetne egyszerre mindkettőt :)
Sajnos nem tudsz elszakadni a hétköznapi "részecske" meghatározástól, ezért nem érted.
A hétköznapokban a részecske egy körülhatárolható valami, ha nagyban nézed. De minél mélyebbre mész annál kevésbé részecskeszrű az anyag. Egészen kis léptékben, meg nem is értelmezhető a különbség, mindössze annyit tudunk, hogy valamiért jól meghatározható csomagokban (foron) található. Kvantált.
Ha Te kicsi golyóként értelmezed a részecskét, na úgy valóban nincsen. Ha elkülönülő energiacsomagokban, akkor meg van :)
"A fényközegben rengeteg féle hullám halad keresztül kasul minden irányban. Ezek interferálnak, hatnak egymásra úgy, hogy erősítik, vagy gyengítik a hatásukat."
Ez idáig stimmel.
" Ezt a tapasztalható hatást nevezik fotonnak..."
Nem ezt nevezik fotonnak, de senki sem tudja, hogy mit kellene fotonnak nevezni.
Van aki szerint részecske, van aki szerint hullámcsomag, és még számtalan bugyuta elképzelés van forgalomban, de mivel fotont még senki nem látott, így mindenki szabadon beszélhet össze-vissza.
"A fotonokat Einstein találta ki úgy hogy a hasára ütött, vagy valami elméletet kapcsolt hozzá."
Természetesen nem hasraütéssel találta ki. Két elméletet kutyult össze.
Valamikor a középkorban nagyon népszerű volt az atomelmélet. Mindent atomokból építettek fel.
Pierre Gassendi (1592-1655) francia fizikus, a tüzet, a hőt, a hideget és a fényt is olyan anyagnak képzelte, amely atomokból épül fel. Az 1600-as években ez divatos felfogás volt. Ennek a híve lett Isaac Newton (1643-1727), a nagy angol fizikus is, aki szintén úgy gondolta, hogy a fény is apró részecskékből (golyócskákból), fényatomokból áll. Így írt:
„…a fény egymás után következő vagy egyidőben létező részecskékből áll…”
Newton szerint az apró fényrészecskék minden irányban milliószámra áramlanak ki a fényforrásból, hasonlóan a géppuskából kilőtt golyókhoz. Ezt az elképzelést nevezzük részecske-elméletnek vagy emissziós elméletnek, mivel eszerint a fényforrás fényanyagot bocsát ki (emittál) magából, apró részecskék formájában, amelyet a szemünk fényként érzékel.
Newton a fény egyes színeihez más-más színű golyócskákat rendelt. A piros fényt piros golyócskáknak, a kék fényt kék golyócskáknak tekintette. Szerinte a különböző színű golyócskák keveréke adja a fehér színű fényt.
Ez az Newton féle részecskeelmélet hamarosan tévesnek bizonyult. Az 1800-as évekre már mindenki tudta, hogy a fény hullámokból áll, mégpedig keresztirányú (polarizálható) hullámokból. Minden kísérlet a hullámtermészetet igazolta.
De az 1880-ben felfedezték a fényelektromos jelenséget, vagyis azt, hogy fény hatására egy fémlapból elektronok lépnek ki. Ezt a jelenséget akkoriban nem tudták megmagyarázni a hullámokkal. Ezért találta ki Einstein a foton-részecskét, amely tulajdonképpen a newtoni fényrészecskéknek felel meg. A fotonos magyarázatért megkapta Einstein a Nobel díjat, de hamar kiderült, hogy téves a fotonos magyarázat.
Ma már ismerjük a fényelektromos jelenség hullámelméleti magyarázatát, ezért a fotonokra nincs szükség. De egyébként sem tudja senki, hogy mi is valójában a foton. Einstein sem tudta soha.
Ezt írta:
"Ötven év tűnődése sem hozott közelebb, hogy megfejtsem mi a foton."
Szóval a fotonokra semmi szükség, nem is tudja senki, hogy mi a foton.
Nagy a valószínűsége, hogy fotonok nincsenek.
A fény hullámokból áll, de nem végtelen hosszú hullámokból, hanem kb. 3 méteres hullámvonulatokból.
A foton sem nem részecske, sem nem hullám, hanem egy kvantumnyi energiacsomag.
Persze ezt felfoghatjuk részecskének is, meg hullámnak is, tehát akár mindkettőnek is nevezhetjük.
Természetesen amit mi fénynek nevezünk, az csak egy pici szelete a sugárzásnak, foton-nyi energiacsomagokból ál a röngtnentől, a mikrohullámog mindenféle energiájú sugárzás.
Nekem mindössze egyvalami gyanús (nem elméletem, csak gyanús). Ahogy a leírásban is írva vagyok a gravitáción kívül minden kvantált mennyiségekből áll, ez bizonyított (egyébként Einstein ezért kapta a Nóbel díjat, nem a relativitáselmélete miatt). Furának tartom, hogy a térszerkezet illetve az ebből származtatott gravitáció nem kvantált.
Nekem szimpatikusabb a finomszerkezetes (nem folytonos) tér elmélete, mert az bekesimulna a kvantált világ képébe. De ez olyan, mint a hurokelmélet, jól hangzik, de sehogyan nem bizonyítható.
Persze erre ellenérv lehet, hogy pont azért nem egyesíthető a gravitáció a kvantummechanikával, mert nem kvantált.
" Valóban ez a kísérlet inspirálta Einsteint a relativitáselmélet megalkotására. De nem maga a kísérlet vezetett el a relativitáselmélethez, hanem a kísérlet téves értelmezése. "
Einstein nem hivatkozott a kísérletre. A téves értelmezés pedig annyit jelent, hogy eltér a te illúziódtól.
A fényközegben rengeteg féle hullám halad keresztül kasul minden irányban. Ezek interferálnak, hatnak egymásra úgy, hogy erősítik, vagy gyengítik a hatásukat. Ezt a tapasztalható hatást nevezik fotonnak, ami egy diszkrét értéket jelöl a detektáláskor. A te hullámszakaszaidat (sacc/kb. 3méter) hogyan lehet tapasztalni? Milyen irányt kell hozzá figyelembe venni? Az induló hullámot, vagy a kereszteződésben eltérített, irányt váltott hullámot kell figyelembe venni, mit információ hordozót? STB.;-)
A fotonokat Einstein találta ki úgy hogy a hasára ütött, vagy valami elméletet kapcsolt hozzá. vagy mi a fene ez.? Mihez kapcsolható. Én eddig annyit tudtam az egészről, hogy a fényben fotonok is vannak slussz.
