Bocs a beleugatasert, en nem vagyok fizikus, csak mezei kozgazdasz, de ezexerint a fizikaban nem ervenyesul az onhasonlosag, vagy csak eddig nem mutattak ki, mint mas teruleteken? Ehhez kapcsolodo masik kerdesem: a fizika mennyiben hasznalja a kaoszelmeletet es mely teruleteken?
A másik dolog : Létezik-e ilyen : "elvileg legkisebb időintervallum"..
Olyasmire gondolok, amivel ezután bármit lehetne "mérni"..
Nevezzük most pl. "blabla" néven ezt a legkisebb időintervallumot.
Példa :
Ha van mondjuk egy feladat, amihez egy gép előre megmondaná, hogy a megoldásához 10 lépést kell gondolkodni, akkor azt elvileg se tudjam megoldani 10 blabla időn belül. Mert ugy egy gondolatomnak minimum fel kell emésztenie 1 blabla egységet.. Értitek? (félve kérdem..)
Az őrületbe kergetsz minket! :) Figyelj! Gyakorlatilag minden csupán a szókincsünk műve, mert látást mi a tapasztalás egyik formájának neveztük el és kész. A tapasztalás pedig alapvetően már filozófiai fogalom (az organikus tapasztalatok után). Aztán mehetnénk az érzékelés kérdéskörére, de akkor már megint a szavakat gyűrnénk csupán... Amit látunk, az arra jó csupán, hogy közvetlenül érzékeljünk dolgokat, de nyilván nagyon sok minden van, mit nem látunk és ettől még létezik. Ez van.
2.
Na ez meg a big-bang elmélet, meg a hasonlók témája. Hát nem tudjuk mi lett volna. Mert a tér és az idő egymástól független létező dolgok, azonban összekapcsolódnak pl. a tömeg kapcsán. Ez a világ (legalábbis ma így gondoljuk) ilyen. A többi vagy sci-fi vagy utópia.
"Semelyik fizikai elméletet sem lehet bizonyítani."
Háááát, ez filozófia. Tulajdonképpen akkor semmi sincsen, mert (akkor logikailag legalábbis) minden lehetne. Ez a kvantummechanika rákfenéje, ti. abban a "világban" (mármint a szubatomi világban, ahol a km. az úr) egész egyszerűen semmi sincs úgy, mint a makrovilágban, ill. borzasztó sok az eltérés.
De ha leszállunk a Földre és picit túllépünk a filozófián (inkább félretesszük), akkor igenis nagyon sok fizikai törvényt be lehet látni, be lehet bizonyítani!
Ííííj, belenyúltunk ám a levesbe! :) Ezek fogós témák... Na mindegy.
Szóval valóban: a Föld kering a Nap körül, sőt nagyon sok minden más is kering a Nap körül, pl. az üstökösök is, de azokat valami valamikor régen elindította útjukon. Azaz sebességre (és ezzel együtt irányra) tettek szerint. Impulzussal bírnak! (Nem csak ők, minden, aminek tömege van, s mozog). p =m*v (vektorokat nem tudok produkálni, bocsánat) Na most. Ez már csak a mi magyarázatunk a dologra, de azért fontos! Fontos, mert az ember ezt nem látja (nem látom gravitációt!), csak tapasztalom, ill. a hatásait mérem, érzékelem, stb. De ez nem olyan mint pl. a tűz, amit látok, érzek, stb.! A keringés tehát elsősorban a megmaradó mennyiségek miatt keletketkezik (impulzus-momentum, energia). Tulajdonképpen igazad van, mert a gravitáció van!
Sokan mondanak sokfélét, de egy biztos: igazán nem tudjuk a választ. A helyzet jelen pillanatban nagyjából a következőképpen fest:
Az biztos, hogy a gravitációt a tömeggel rendelkező részek (azt mondjuk: testek) -részecskék halmaza, amelyből áll minden, ami anyagi- hozzák létre azzal, hogy léteznek! Nos a rel. elv-ből + a modern kutatásokból arra következtettek a kutatók, hogy a téridő (az, amiről oly' sokan állítják, hogy pontosan ismerjük, holott ez nem igaz) geometriai görbülete és az azt létrehozó tömeg valahogy együttesen (kölcsönösen?) hozza létre a gravitáció jelenségét. Nagyjából úgy (képzeljük), hogy a tömeg (pl. egy gömb) "beleül" a téridőbe, és meggörbítve azt egyfajta "behorpadást" okoz benne. Görbült tereket kelt! Tehát nem "benyomja" a teret, mert a tömeg itt ténylegesen létezik a tér nélkül is! (Minden, még egy parányi foton is). Ennek persze vajmi kevés a valósághoz a köze, mert azt látni nem tudjuk, csak mat. leírni.
(Hallottam az ún. graviton nevű elemi részecskének az ötletéről is, hogy ez lenne a közvetítőrészecskéje a gravitációnak, de erre semmilyen bizonyítékot sem találtak, csupán valaki úgymond "fantáziálgatott" egyszer)
Persze Newton, meg Coulomb adott matematikai okfejtést a garv.-ra, ami a klasszikus mechanika alapján használható. De pusztán ebben az esetben csak ennyiről van szó.
2.
Azért nem keringenek, mert többtest-kölcsönhatásban vannak és valahol ez a lényeg, de a dolog azért nem egyszerűsíthető le csupán erre. A keringést a grav., okozza, de az, hogy egy tömeg keringjen egy másik körül rettentő sok feltételnek kell egyszerre fennállnia (megfelelő távolság, súrlódás minimális legyen, tömegközépont helyzete a keringés során ne változzon meg, kellő távolság más nagyobb tömegű égitesttől, stb.). Légüres térben pedig (csak úgy maguktól) nem keringene egyik sem a másik körül (mármint a strandlabda meg a porszem a fentiek hiánya miatt)...
"A jelenleg legelfogadottabb elmélet szerint (áltrel) a téridőt a testek elgörbítik maguk körül. Ez az >>elgörbítés<< nekünk olyannak látszik, mintha valami erő a közelben lévő testeket felé irányítaná."
Ezt lehetne magyarul is?
Meg aztán ez is "zavar" : "jelenleg legelfogadottabb" elmélet..
1. Mi okozza a gravitációt? (konyhanyelven ha lehetne légyszi)
A jelenleg legelfogadottabb elmélet szerint (áltrel) a téridőt a testek elgörbítik maguk körül. Ez az "elgörbítés" nekünk olyannak látszik, mintha valami erő a közelben lévő testeket felé irányítaná.
2. Ha a Nap mérete egy strandlabda, és ehhez képest a Föld mérete egy porszem, akkor miért nem keringenek a porszemek a strandlabdák körül? Vagy légüres térben keringenének körülötte?
Azért mert a strandlabda meg a porszem közti gravitációs kölcsönhatás hétköznapi körülmények között jóval kisebb, mint az egyéb hatások, mint pl. a levegő hatása a porszemre, vagy a sztatikus elektromosság.
De igen, ha valahol a nyílt űrben fogsz egy labdát, meg egy porszemet, és a porszemet egy NAGYON KICSIT meglököd, akkor szépen lassan keringeni fog a labda körül.
"Ha a Nap mérete egy strandlabda, és ehhez képest a Föld mérete egy porszem, akkor miért nem keringenek a porszemek a strandlabdák körül? Vagy légüres térben keringenének körülötte?"
Nem légüres térben igen hamar leadnák a sebességüket a porszemek az ütközések miatt.
De gondolom, hogy inkább gravitációmentes térre gondoltál.
A porszem is keringene a labda körül, csak igen kicsi sebességen.
Biztosan hallottál már a szökési sebességről, ami egy adott test tömegétől függ.
Nos ez a szökési sebesség egy labda esetén igen-igen kicsi, az ennél nagobb sebességű testek pedig elszállnak.
Ez biztosan két banális kérdés, de akkor is érdekel :
1. Mi okozza a gravitációt? (konyhanyelven ha lehetne légyszi)
2. Ha a Nap mérete egy strandlabda, és ehhez képest a Föld mérete egy porszem, akkor miért nem keringenek a porszemek a strandlabdák körül? Vagy légüres térben keringenének körülötte?
Mindenféle a fizika szakterületébe vágó kérdés, probléma vagy egyszerűen csak néhány megbeszélnivaló téma helye.
Segítsük egymás munkáját kollégák! Érdeklődők: legyetek szintén üdvözölve!
[Magamról: szakterületem a biofizika, ezen belül a biomechanika, valamint a szilárdtestfizika ehhez kapcsolódó területe (hajlító-, szakító-, terheléspróba-vizsgálatok), illetve spektroszkópiai vizsgálatok.]
