"Graves szerint viszont egy szamár altestű - ember felsőtestű istenszobor volt benne elrejtve, amely még a zsidók egykori pogányságának maradványa lett volna."
Az a hasáb alakú építmény ott középen a legendás Szentek Szentje?
Egyébként mit őriztek ott a Szentek Szentjében?
Én olvastam már olyat is, hogy tkp. üres volt és a Főpap csak évente egyszer lképett be, hogy engesztelésért könyörögjön a Nép (értsd. a zsidóság) bűneiért.
Graves szerint viszont egy szamár altestű - ember felsőtestű istenszobor volt benne elrejtve, amely még a zsidók egykori pogányságának maradványa lett volna.
Graves gondolatai, nem az enyémek:o)
Csak hogy ne az én fejemre szálljon a bálványimádás bűne...
Nagy Heródesről egyébként túl sok jót nem lehet elmondani: kegyetlen, szeszélyes, paranoiás egyéniség volt szadista hajlamokkal.
Ugyanakkor tudott simulékony is lenni, Róma felé pl. az antik görög-római civilizáció barátjának mutatta magát, a zsidók felé pedig hit- és törvényhű, mélyen vallásos zsidónak mutatkozott.
Uralkodásának azonban pozitív oldalai is voltak: egyik legkiemelkedőbb teljesítménye a Zarubbábel-féle Második Templom felújítása és kibővítése volt.
Graves nem biztos, hogy mértékadó szaktekintély zsidó történelem témakörben.
Ő főleg a közel-keleti mitológiáknak és az összehasonlító vallástudománynak volt az embere és nem látta be, hogy a judaizmus esetében valami gyökeresen mással állunk szemben, mint mondjuk a sumér, akkád, babiloniai vagy akár föníciai mítoszok esetében.
Ráadásul az általad hivatkozott könyv egy regény és nem ismeretterjesztő mű.
"Heródes tényleg kivégeztette a saját fiait, Alexandroszt, Arisztoboloszt és Antipatroszt?"
Robert Graves egyre meredekebb dolgokat állít a könyvében.
Csak néhány kiemelés:
szerinte Jehova népe eredetileg nem a zsidók, hanem az edomiták voltak, akiket a zsidót túrtak ki ebből a státuszból. (Jákob és Ézsau története).
Graves szerint a Hasmoneus-dinasztia edomita származású volt, sőt maga Jézus is az.
Eretnek módon Jézus származását összefüggésbe hozza a Hasmoneusokkal, egész pontosan Nagy Heródes Antipatrosz nevű fiával.
Graves úgy értelmezi a szent szövegeket, hogy a Messiás edomita származású kell, hogy legyen.
Ezen kívül megtudtam a könyvből azt is, hogy az edomiták héber betűkkel írtak, de a saját nyelvjárásuk szerint.
Továbbá azt is, hogy különféle termékenységkultuszokat a papság és a farizeusok szigorú tiltása ellenére Palesztina falusi lakossága még a Hasmoneus-korban is gyakorolt, vállalva ezzel még a megkövezés veszélyét is.
Graves szerint főleg a nők voltak azok, akik kitüntek a termékenységvarázslásban és Jehova mellett vagy alatt különböző női istenségeket is imádtak titokban.
Szerintetek Graves könyve mennyire tekinthető történelemhűnek?
Ui: Heródes tényleg kivégeztette a saját fiait, Alexandroszt, Arisztoboloszt és Antipatroszt?
A "szelíd női princípiumi termékenység-, és földanyaistennp" egy hagymázas álom. A vallástörténészek ezt a huszadik század elején alkották meg, de azóta a régészet feltárta ezen női princípiumú istenségek emberáldozati helyeit is...
Jobban átgondolva ezt a dolgot, teljesen azért nem szabad egy lapon említeni az Istenszülő (Theotokosz) keresztény tiszteletét a matriarchális Nagy Anya (Magna Mater, Grande Madre) típusú kultuszokkal. Ez utóbbiakban ugyanis rengeteg sötét babona, jövendőmondás, démonhit és mágikus varázslás ötvöződik, míg a Szent Szűz kultusza a keresztény Szentírásban és a Szent hagyományban gyökerezik.
Az előbbiek egyébként egy modern héber nyelvkönyvből vett részletek. Gondoltam hátha valakinek megjön a kedve a nyelvtanuláshoz... A könyvnek angol-ivrit és orosz ivrit változata létezik, nehezen de nálunk is hozzáférhető, alapo9s. (Ha nem is a klasszikus héberhez.)
Nem tudom nyelvészi érvekkel alátámasztani, de szvsz. ez a nyelv logikájában hangzásában kiejtésében nem is áll olyan távol a magyartól. - És most erre ne azt válaszoljátok, hogy persze 'mer sokat időztek nálunk.
A könyvről is teszek fel képet, (részben a a jeruzsálemi ivrit egyetem kiadása).
Számos levél is az utókorra maradt a genizából, olyan levelek melyeket egyszerű emberek írtak a rabbiknak. Sara-Lea nevet szeretne változtatni,vagy éppen asszonyok kérnek tanácsot, amikor gyermekük nem akar tanulni, férjük dolgozni, vagy éppen két feleséget szeretne tartani.
Ha belszólhatok: az arab költők általában dicshimnuszokat szoktak zengedezni az arab nyelv szépségéről és gazdagságáról. Arab nyelvismeret híján ebben a kérdésben nem tudok ugyan felelősségteljesen nyilatkozni, de miért lennének idiotidok a sémio nyelvek csak azért, mert a nyelvtani rendszerük furcsa a mi magyar és indoeurópai nyelvi ízlésünknek.
Persze, ha valaki a latin kultúra emlőin nevelkedik föl, mint Te, az biztosan szebbnek tartja a kasztílt vagy a toszkánt, mint Mohammed nyelvét:-)
Nekem pl. a yo hablo, tu hablas, él/ella habla, nosotros hablamos, vosotros habláis, ellos/ellas hablan konjugációs sor valahogy logikusabbnak tűnik, mint a sémi szótők oda-vissza való tekergetése.
Persze mindez biztos azért van, mert én túlságosan latinofil vagyok:o)
Érdekesek ebből a szempontból a dél-európai katolikus övezet országai, ahol Szűz Mária tiszteletének leple alatt szép lassan visszaszivárog az Anyaistennő, a Magna Mater kultusza a vallási életbe.
A mediterrán övezet régióiban, Indiától Hispániáig, sőt az Isolae Fortunatae szigetvilágig az ősi népek a harcias, kegyetlen és vérengző patriarkális hímistenek uralmának bevezetése előtt mindenhol a női princípiumú termékenység- és földanyaistennőket imádták szelid termékenységkultuszok keretében.
A zsidók korábban és kizárólagosabban váltottak át a férfiistenre, de egyébként ez a folyamat ha lassabban is, de az antik kultúrában is végbement, mégha ott alárendelt szerepben fönn is maradtak a női istenségek.
Részben off ugyan, de elgondolkodtatok már rajta, hogy micsoda idióta logika alapján épülnek föl a szemita nyelvek?
Van egy három vagy esetleg kettő mássalhangzóból álló szógyök, amiket különféle magánhangzó-kombinációkkal feltöltve változtatgatják az alapszó jelentését.
Ez az írásban is problémákat okozott, mivel a régi szemita írások nem tudták jelölni a magánhangzókat, ezért a mássalhangzós szógyöknek többféle olvasata és jelentése is lehetett.
Úgy tudom, hogy ez a legrégibb ószövetségi iratok fordításánál is súlyos nehézségeket okoz, nemegyszer egymásnak ellentmondó alternatívákat földobva.
Hallottatok már az ősi zsidókkal (proto-zsidókkal), ill. tágabb összefüggésben az ősi közel-keleti kultúrákkal kapcsolatban valami Anat (sémi 'nt) nevű anyaistennőről?
Már csak azért, mert most olvasok egy könyvet, ami egyenest azt állítja, hogy a proto-zsidók Jahve kultuszának bevezetése előtt többek között Anatot, ill. mellette más női istenségeket imádtak, akárcsak a mediterrán kulturális area többi népe.
A Tenger dala a sötétség évszázadaiból
Először látható a kairói titkos kamrából előkerült egyik kézirat
Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2007. augusztus 4.
Egy igazi ritkaságot állított ki első ízben a jeruzsálemi Izrael Múzeum. Az 1400 éves kézirat egy kairói zsinagóga titkos kamrájában lapult évszázadokon át, míg egy amerikai gyűjtő fel nem fedezte és magával nem vitte.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
A kézirat tartalmazza az Ótestamentum egyik legszebb énekét, a Tenger dalát (A győzelmi éneket, a Sirát Hájámot), amit - a biblia szerint -- a zsidók énekeltek, amikor Egyiptomból csodálatos módon kiszabadultak száraz lábbal kelve át a Vörös-tengeren, míg az őket üldöző egyiptomiak belefulladtak a vízbe. Bibliaszakértők szerint a dal 600 körül keletkezhetett, vagyis akkoriban, amelyik időszakból nagyon kevés héber kézirat maradt fenn.
"A héber kéziratok sötét időszakából származik az értékes lelet. A holt-tengeri tekercsek, amelyek közül a legkésőbbi darabok a III. században keletkeztek, és a X. században keletkezett szövegek között egy hatalmas, hét évszázadnyi űr van. Azokat a sötét századokat nem élték túl zsidó kéziratok. Legalábbis még mindig rejtőznek, ha vannak is ilyenek" - nyilatkozta Stephen Pfann, a jeruzsálemi Szentföld Egyetem bibliaszakértője.
Az eredeti héber szövegek görög és más nyelvű korabeli fordításai maradtak csak fenn, ezekből próbálják meg rekonstruálni az elveszett kéziratokat. Pfann professzor szerint éppen ezért felbecsülhetetlen értékű egy olyan eredeti héber nyelvű bibliaszöveg, amely ebből az időszakból származik.
A pergamen a híres kairói genizában vészelte át az évszázadokat. A genizákat, a titkos kamrákat a zsidók a zsinagóga közelében építették meg azért, hogy az elhasználódott, liturgikus célra már nem alkalmas vallási kéziratokat, szent könyveiket ott helyezzék el. A megszentségtelenítéstől óvták így kézirataikat, amíg egy idő után földbe nem temették azokat. Szemétbe ugyanis nem vethették azokat a szövegeket, amelyek az Isten nevét tartalmazták. A genizákat a zsinagóga környékén építették meg, de nem meghatározott helyen, és mindig nagyon elrejtve, ezért az elfeledett genizákat ma már nehéz megtalálni.
A kairói Ben Ezra zsinagóga melletti titkos kamrát, az úgynevezett Kairó genizát az 1800-as évek végén fedezték fel. A 882-ben megépített kamrában valójában 1753-ban járt először európai utazó. Simon von Geldern az 1773-ban írt könyvében említi is a helyet, de a kéziratokról nem sokat tudott meg, mivel nem merte azokat még megérinteni sem. A helyi babona ugyanis tudni vélte, hogy szörnyű balsors vár azokra, akik a szent szövegeket megérintik. Voltak, akik vállalták a kockázatot, mert egy-egy pergamenlap feltűnt az illegális műkincspiacon ezekből a kéziratokból, de egészen 1896-ig, amíg nem jutott Solomon Schechter, a Cambridge Egyetem professzorának kezébe ezekből a pergamenlapokból néhány, senki nem ismerte fel a kamra tartalmának valódi jelentőségét. Több szakértő egyenesen kételkedett abban, hogy a "sötétség évszázadaiban" egyáltalán készültek volna héber nyelvű vallási szövegek. Úgy gondolták, a görögül és más nyelven fennmaradt szent szövegek eredetiek és nem fordítások, hiszen egyetlen héber szöveget sem talált senki. Schechter azonnal Kairóba utazott, és a genizából több ezer pergamenlapot szállított Cambridge-be. A lelet jelentőségét a holt-tengeri tekercsekéhez hasonlítják.
Schechter azonban nem vitt el mindent, Cambridge-be végül mintegy 100 000 töredék került, de jutott a pergamenlapokból London, Oxford, Párizs, Frankfurt, Leningrád, Bécs, sőt Budapest gyűjteményeibe is.
A most kiállított töredék az 1970-es évek végéig magántulajdonban volt.
Ismerjük őket? -- Zsidó származású híres magyarok arcképcsarnoka
Ex Libris, Bp., 1995
Kolosváry-Borcsáéval és Bosnyákéval ellentétes nézőpontból közelíti meg a kérdést... Reményi-Hoffmann Edétől Hajós-Guttmann Alfrédon át Kovács Margitig...
Reményi Gyenes István
Ismerjük őket? -- Zsidó származású híres magyarok arcképcsarnoka