A 15°C-ra méretezett teljesítményt szokták szorozni (helyfüggő) 1900 és 2200 közötti tapasztalati értékkel. Magyarán mintha az idény alatt ~2000 órát menne padlógázon a fűtésed. Én hsz-nél az LG-re gondoltam, nálunk az egyik vezető légkondi és levegős hőszivattyú importőr. Kérdezd meg a légkondis fórumban, hogy milyen a minősége és alkatrész ellátottsága. Máskülönben Daikin-t kb. 10-15%.al drágábban kapsz, az meg japán. Az utóbbihoz van egy nagyon jó méretezőprogram a neten: http://daikin.mcquay.hu/6_Szoftver/Daikin_Altherma_Kivalaszto_Program/index.html
A hőszivattyú szintén az magas bekerülési költség miatt esett ki (koreaiakról eddig lebeszéltek, mert alkatrész ellátottsága nem a legjobb, és nem akarok megfagyni egy hiba esetén), illetve, hogy akkor megintcsak padló vagy radiátor között választhatok. :( Publikus a mailcimem, ha írtok rá elküldöm az alaprajzot és akkor lehet kicsit agyalni rajta. Értem én, hogy bekerülés + üzemeltetési költségeket együtt kellene nézni csak azt nem értem, hogy Nektek, hogy jött ki a 600e/év a nobora, mikor nekem olyan 300e-t számoltak. Ettől függetlenül az arányok tuti ugyanazok.
Ez a fűtés mizéria okozza a legnagyobb fejtörést, és mostmár nagyon tanácstalan vagyok.
Szia! "Szerintem a 200 / 125 nalad is eleg lesz" Azt is nézted, hogy kifújásnál ebben az esetben 125 -ös csőnél a "légsebesség 5,66 m/s" ?
Ez nem túl nagy sebesség? Ha ezt az oldalt nézem, akkor az 5 mp-hez 28,3 m kell.
Jól gondolom hogy a rekuperátorban a kifújt és a beszívott levegő paramétereit is figyelni kell? Egyik sebessége sem lehet nagyobb mint 5 m/s, valamint mindkettőnek legalább 5 sec-ot kell bent tartózkodni?
Bocs, a geo-t kihagytam (bar nem minden szolgaltatonal erheto el!) A 9kW tuti sok nala, igy szigetelt hazban eleg kell legyen a szelloztetes. Mar persze ha nincs nyaron arnyekolatlan uvegfala, de tetelezzuk mar fel, hogy aki ennyire figyel a hotechnikara, az nem csinal olyat.
A hőszivattyúra (ha eurovent-es) kérhet geo tarifát 30Ft/kWh-val. 3-as COP-ot számoltam. Egy koreai levegős 9kW-os akciósan bruttó 1150eFt. Ebből ha pályázik, akkor visszakaphat 345ezret. Az 805ezer, a gázhoz képest olcsó. Ha 9kW a fűtésigénye, akkor a hűtés igénye se lehet túl alacsony. Kicsi eséllyel tudja csak szellőztetőn át azt leadni...
Szerintem a 200 / 125 nalad is eleg lesz. 5 masodpercnel eleg hosszura nyulik a csorendszer. A befuvoagban kicsivel tobb levegot kell bejuttatni legalabb 275m3-t, hogy tulnyomasos legyen, a 75m3-es elszivasnal legalabb 82-83m3-t. Igy a szagok nem jutnak ki a helysegbol. Nalam a haz legm3-re cca. 164m3 , igy 70%-on 1x cserelodik 1 ora alatt a levego.
Kulso PVC csobe szerelve megspanolt allapotban kozeppentartva meg jo is lehetne csak kerdes, hogy az esetleg gazzal fozo haztartasban meddig birna az aluminium folia. Ha az anemosztatokbol a kiaramlo levego sebessege nem nagy, akkor szerintem elviselheto, mert az attol is fugg,hogy milyen fajtat valasztasz. Igy a levego a mennyezet felszinen oszlik szet es nem lefele fuj. Nagyon sok fele kivitel letezik, igy mindenki a sajat igenye es penztarcaja szerint tud valasztani.
Péter! Jól számolok a rekuperátorra? Melyik csőméretet célszerű szerinted választani? Egyáltalán ilyenkor is a nagyobb, "teljes üzem"-mel kell számolni?
Kifújás (belső csőben) 250 m3/s-ra számolva csőméret 125 mm -> légsebesség 5,66 m/s csőméret 150 mm -> légsebesség 3,93 m/s
Beszívás (külső csőben) 250 m3/h-ra és 5 sec-re számolva, csőméret 200/125 mm -> légsebesség 3,63 m/s -> min. hossz 18,15 m csőméret 200/150 mm -> légsebesség 5,05 m/s -> min. hossz 25,25 m csőméret 250/150 mm -> légsebesség 2,21 m/s -> min. hossz 11,05 m
Szabad tudni hogy nálad mennyi a ház légköbmétere? Légyszíves segíts, mert már jojózik a szemem. Köszi.
A rekuperátorhoz szerinted lehetne használni STRECHDEC csövet ("Alumínium anyagú spirálisan korcolt harmonikacső, összenyomva, papírdobozba csomagolva. A lemez vastagsága 100 mikron")? Mondjuk a padlástérbe felrögzítés és a két cső középpontos szerelése nem lenne 1xű.
Az ablak közelébe helyezett anemosztátok nem lengetik (zavaróan) a függönyöket?
Szerintem nagyon tul van meretezve. A mi hazunkat a kovetkezo adatokkal szamoltak: PTH30NF+8cm EPS (sztem 0,25 folott), 1,4-es ablakok, 3,0-snak szamolt (bar dupla retegben beepitve kb. 1,5-es lehet igy) uvegtegla-betetek, 10 centi lepesallo a vizszintes fodemekben es talan 15 a tetosikban, plusz jo hosszu haz (sok felulet hul), rovid oldal nez delre, stb. Igy szamolt a gepesz 11 kW koruli futesi hoigenyt (tervezesi homersekleten, -15 oC remlik). Ja 108 nm, es egy "kicsit" tobb hoszig. lett beepitve. A+-os haz meg me'g olyan messze van ettol jo ertelemben veve... Persze, tudom, a 9kW betervezese nem jelenti azt, hogy allandoan tekernie fog az osszes, felteszem -15-ben sem, de ha van hotarolo tomeg is, akkor tuti kevesebb is eleg lenne.
Na itt valami santit. Nincs _atlag_ 5-os COP!!! hoszivattyura. Es baromi nagy a beruhazasi koltsege, raadasul hogy ontopic is legyek, a szellozorendszer nagyjabol feleslegesse teszi a hutest...
Én elgondolkodnék a helyedben a hőszivattyún is, úgy ~10Ft/kWh-ra jön ki a fűtési energia ára és még hűteni is tudsz vele. A nobo-val 50Ft/kWh nappali árammal... A teljes fűtési szezonod alatt (ha igaz a 9kW -15°C-ál) ~18000kWh energiára lesz szükséged. Az ~1800m3 gáz.
Nobo: 600.000Ft/év nappalival 360.000/év vezérelttel (de akkor 3-szor annyi panel kell, hogy 8 óra alatt kifűtse a házat és fűtés se akkor lesz amikor szeretnél, hanem amikor áram van) Gázzal: 252.000Ft/év Pellet: 216.000/év Levegős hőszivattyú: 180.000Ft/év Fával: 120.000/év (mindegyik sacc per kábé)
Amúgy A+ háznál rettenetesen sok a 9kW, de lehet hatalmas a ház.
A helyzet az, hogy a ház az A+ kategóriás lesz, 0,14-es falak, 0,7-es ablakok. A gáz egyelőre a telken sincs bent, és az eddig kalkuláltak szerint nem is akarjuk, hogy bent legyen. Az eddig kalkulált fűtésköltség áramban kb 25.000 Ft/hóra jönne ki. A teljes kiépítés 700.000 Ft a nobo radiátorokkal, a gáz bevezetésével a fűtés kivitelezés 2,5 millió lenne, így egyelőre a mellett vagyunk, hogy gáz nem kell. Asszem szumma 8,5, de max 9kW fűtésteljesítményt építenének be.
Milyen adatok kellhetnek még? Vagy még ez is kevés, és keressek épületgépészt? Tudtok ajánlani?
Apropó a mennyezetfűtés előnyeit, hátrányait valaki el tudná mondai?
Az, hogy az építész és a épületgépész együtt dolgozik-e, hát nem hiszem. Az miért jó?
Szerintem jo lesz, csak ha neked elonyosebb, akkor a mosogato fole a 100-as cso is eleg. Persze, ha nem akarsz annyi meretet kombinalni, akkor majd az anemosztattal beszukited a megfelelo elszivasra. Sok sikert a megepiteshez.
Péter! Légyszíves nézd át a mellékelt táblázatot! Kicsit módosítottam a csőméreteket, a hálószoba és a gyerekszoba két befúvást kapott, így 125 mm-re le lehetett vinni a csőméretet.
Csak a teljes üzemnél van olyan légsebesség ami nagyobb mint 1 m/s. 2,94 m/s a konyhai a főzőlap feletti szagelszívón, de ennek fix 125 mm-es a bekötő csonkja, ill. 1,36 m/s a fürdőben.
Befújásnál 1,81 m/s a nappaliban, de mivel a nappali és a konyha között egy dupla boltív van ajtó nélkül ha a konyhai elszívó zajos akkor az a nappaliba is behallatszik. remélem ezt utólag nem bánom meg.
Normál üzemben a maximum 0,88 m/s a konyhai elszívón. Ez jónak tűnik.
Erre így nagyrészt csak zöldségeket lehet válaszolni. Hosszú távra jó megoldást csak a ház összes jellemzőjének ismeretében lehet ajánlani, vagy ha még nem kész a ház, akkor együtt kell dolgoznia az építésznek az épületgépésszel.
Azt érdemes figyelembe venni, hogy Európában a gáz és a villany ára együtt mozog, és hőegységre számolva a villany hármoszor annyiba kerül, mint a gáz, a gáznak felébe tüzifa, de pl. a fapellet majdnem ugyanannyiba, mint a gáz...
Vagy például az értelmes padlótemperálás alapfeltétele a padló alatti vastag szigetelés, de ennek megfelelő megvalósítása esetén már nem is olyan fontos a padló temperálása, mert így a padló felületi hőmérséklete gyakorlatilag meg fog egyezni a belső levegő hőmérsékletével...
Korábban írtam ide fűtésügyben. A következőt ötlöttem ki, mi a véleményetek róla.
Beraknék egy hővisszanyerős szellőztetést (pl helios), központilag a szellőztetőnél megfűteném mondjuk 18 fokra. Azután, hogy a padló is meleg legyen betennék kiegészítő fűtésnek fűtőkábelt. Ez nem éppen pénztárcakímélő, de mi szeretjük a meleg padlót, viszont elég sokszor megyünk el rövid időre, amikor fölösleges fűteni, de ha a fűtőkábelt lekapcsolom és kihűl akkor az 3 napig fel sem melegszik.
A másik megoldás, hogy hagyjuk a meleg padlót és, csak a szellőztetővel fűtünk. Ezen esetben hogyan lehet megoldani a helyi temperálást. Ha csökkentem a befújt levegő mennyiségét az gondolom jó, kérdés, hogy a befújókat lehet-e ily módon szabályozni.
Kicsit visszaolvastam a sajat hozzaszolasaimat es mar ertem hol kevertelek meg. Azt irtam,hogy az elszivasi pontokon sem legyen nagyobb a sebesseg, csak max. a konyhaban. Igen a zajkeltes vegett igy volna jo, de ha az attoresek tul nagyra jonnek ki, akkor inkabb vallald be a nagyobb sebesseget es igy lecsokken az attoresek merete az elszivo oldalon. Maximumra ugy sem fogod sokat uzemeltetni. Bocsika ,hogy egy kicsit megkevertelek.
Most nincs sok idom de a lenyeg, hogy a befuvasnal legyen a sebesseg 1m/sec. Az elszivasnal nyugodtan a maximumnal mehet a nagyobb elszivasi sebesseg.Tehat,ha a rekuperatorban maximumnal 4m/sec. valasztasz,akkor minden agban az elszivast szamold erre a sebessegre,igy kisebb atmerok jonnek ki. A befuvo oldalon ha minden ablakhoz tennel anemosztatot, akkor lecsokkennenek az atmerok. Az attoresek is vekonyabbak lehetnek. A hossz legyen legalabb 5 sec. ,de azert ha van hely,tegyel tobbet. Nalam a 200m3/h-ra van 21m. Inkabb meg egy kicsit gondolkodjal, mint utanna banni a dolgot.
Peter! Agyalás folytatódik. Rájöttem, hogy a korábban számolt és szétosztott légmennyiségek nem voltak jók. Mellékeltem egy táblázatot az újról. Benne van a légmennyiség, hogy ehhez mekkora átmérő kellene hogy 1m/s legyen a sebesség és a végén a "Teljes üzemhez" kiválasztott csőméret. A hiba ott volt, hogy ha "tejes" üzemben 250 m3/h-val megy a rendszer, "normál" üzemben pedig 75 m3/s-al, azaz a 30%-ával, akkor minden elszívási pont 30%-al kevesebbet szív el, én viszont össze vissza kavartam. Azt akartam, hogy "normál" üzemben ne a konyha, hanem a fürdőszoba szívja el a legtöbbet. Pedig ez milyen jó lenne. -A közösítéseken nagyon gondolkodtam. Az lenne a legjobb, ha a kamrában egy áttörés volna ami minden elszívást feldob a padlástérbe, de ehhez egy 300 mm-es födémáttörés kellene (1m/s mellett). Ez nem megy. - a konyhában a főzőlap elszívást folyamatosan sokalltam, de utánaolvastam hétköznapi páraelszívóknak, meg hogy azokat hogy kell kivlasztani... szóval egyáltalán nem sok. Sőt ha jobban belegondolok...
-1.anemosztát és csőméretek: ahogy ki lett számolva a min. átmérő az 1 m/s-hoz, a sárga oszolopba került egy választott födémáttörés cső és anemosztát méret, ami nyilván a következő csőméretre van kerekítve. Sajnos a befújásnál a szobákba és a nappaliba elég lenne 180 mm-es spirocsővel is födémet törni, de arra nem találtam 180-as légszelepet, csak 200-as méret a következő. Mondjuk ha a rekuperátorra való rákötést vézem, és oda jó lesz a 200-as cső, akkor ez pont összejön vele. -2.elszívó oldalt nézve és a rekuperátort is belevonva ott a bajom, hogy mint pl. nálad a rekuperátorban a belső cső 125 mm, viszont nálam a fürdőben 150 mm-re jött ki az elszívás csőmérete. Most ilyenkor mi van? 150-el indítani, majd padlástérben le kell szűkíteni 125-re és kész, vagy a rekup. belső csőméretét kell emelni 150-re? -3.hogy ne kelljen sokféle csőméretet venni lehet hogy a WC és kamra, valamint a mosogató 80 ill. 125 mm-es csövét/elszívását is 150-esből volna érdenes csinálni, hogy ne maradjon annyi hulladék cső... -4. hogyan tudom kiszámolni a rekuperátor minimum hosszát, ha tudom hogy max 5 m/s lehet a sebesség?
Légszelepet itt néztem a pdf 55. oldalán. Spiro csövet, Sonolflex csövet itt néztem a pdf 2. és 16. oldalán.
Ne keverjuk a dolgokat! Befuvasnal ugy valaszd meg az anemosztatok meretet, hogy a bekotocso is ugyanolyan meretu legyen es a levego sebessege ne legyen nagyobb 1m/sec.-nal. Az elszivo pontokon is ha lehet,ne legyen gyorsabb az aramlas. De a konyhai fozolap feletti elszivonal nem baj ha nagyobb a sebesseg, mert ott igyis-ugyis egy kicsit zajosabb lesz a maximalis uzemben. Minden szukitesen felgyorsul az aramlas, ami nagyobb nyomas veszteseget es +zajt idez elo. Rad van bizva, hogy mit valalsz be.
Csak az anemosztánál kell 1m/s-nak lenni sebességnek? Utána már szűkülhet is rögtön a cső? Ha szűkülhet, mennyivel hátrébb? A konyhai elszívó fix méretű bekötőcsonkja átm 125 mm. Alatta ugyan a teleszkópos rész nagyobb felület, de a 125 mm-es átmérőnél a 130 m3/h mellett 2,943 m/s jön ki. Ez nem baj?
Ez az elso lepes, hogy tudd konkretan hova es mennyit. Igen az a szamitas hasznalhato. De nefeledd, inkabb lassabb legyen az aramlas, mint a megengedett! Igy a meleget jobban at tudja adni a rendszer a maximalis elszivasnal is. Ha lesz rajzod a kiepitesrol, akkor tedd fel azt is es megvitatjuk! :-)
Valoban zavaro dolog a megadott ertek. En abbol indulok ki, hogy van az alap szelloztetes, amikor a csalad bent van a gyerekek jatszanak, a felnottek "pihennek". Ilyen esetre jo a 75m3/ h-s szelloztetes beallitasa. De a gyors szelloztetesnel a maximalis legm3 szallitast veszed alapul. Konyha 160m3 (itt a fozolap folotti vigye a nagyobb reszt 130m3 pl.), furdo 60m3, WC 15m3, kamra 15m3 ez mind orankent. A szobakba pedig aranyosan szetosztod ezt a 240m3/h mennyiseget, amit maj a kitapasztalt ertekekre tudsz majd modositani az anemosztatok segitsegevel. Mivel nalad a szobakat a kozlekedo es az eloszoba koti ossze a tobbi helyseggel, igy el kell gondolkodni, hogy kuszobmentes megoldassal, vagy az ajtokba szerelt legracsokon keresztul fog a levego aramlani. Termeszetesen az alap szelloztetes es a maximum szelloztetes koze Te beiktathatsz modositott legcsereket is, amit a ket hatar kozotti feszultsegszabalyzassal ersz el. Termeszetesen ez az egesz csak az en velemenyem, tehat rad van bizva,hogy hogyan epited meg. Ha van meg kerdes, csak irj!
A számokkal hadakozok. Ne haragudj, de légtechnikában ilyen mélységben még nem foglalkoztam. Nem vagyunk dohányosok, ezek szerint az egész házra elég a 75 m3/h légcsere. Ezután jön a 8.-as pont ami teljesen összezavar. A helységekbe meg van adva hogy mennyi légcsere kell óránként.
1. "Ha csak bent vagytok es nem foztok, furodtok,stb,akkor orankent a haz legkobmeterenek 0,25-0,4 szerese." Ez azt jelenti, hogy 250m3 x 0,3 = 75m3/h. Ez még OK, egyezik a korábbiakkal.
2. "Ha foztok, akkor a konyha legkobmeterenek a 3x-osa,de gazos fozolapnal ez 150m3/h. Villanyfozolapnal 100-120m3/h." Konyha (étkezővel együtt) légköbmétere: 42 m3 x 3 = 126 m3/h. Gáz főzőlap van (villany sütővel), ezek szerint inkább 150m3/h-val kell számolni.
3. "Szobaknal 3m3/h 1nm-re,de legalabb 0,5x-se a helyseg terfogatanak." Gondolom ide a nappalit is bele kellene számolni a két szoba mellé. Ez összesen 55 m2. Tehát 55m2 x 3m3/h = 165 m3/h vagy a másik a légköbméter: 157 m3 x 0,5 = 78,5 m3/h, de a legalább szó miatt akkor marad az előző, a 165 m3/h.
4. "Furdoszoba 3-5x-os szelloztetes, ami 60-150m3/h kozotti ertek." Fürdő 22 m3 x 4 = 88 m3/h
2-5. pontig összeadva: 416,6 m3/h na ez nem áll össze a fejemben a 75 m3/h-val.
Ezután írod, hogy ezek külön-külön vannak megadva. Tehát a külön-külön számolás és a komlett rendszer között ekkora eltrés lehet?
Most hogy ezt leírtam még egy variáció jutott eszembe: Mivel a befúvott levegő átáramlik az elszívási pontokhoz nem is kell mindent összeadni, mert akkor duplán számolok. Befúvás a szobákban: 165m3/h Elszívás: konyha 150, fürdő 88, wc 13,6, összesen 251,6 m3/h. Na ezzel sem jutottam előrébb.
