Ezek java része jó. Tulajdonképp az ország tönkretételének a hatása. Vagyis a bezárt gyárak, üzemek szétbontásából erednek. Oly sok minden volt -vele együtt-, hogy meg lehetett mondani, melyik üzemet bontották.
Bár a pontkorrózió sem jelent nagy problémát. Mivel egyrészt több lemezt vesz az ember, mint kéne. Vagyis van miből válogatni. Másrészt keményforrasszal, rézzel, ezüsttel becseppenthető. Ezek a 0,8-as saválló lemezek bárki számára forraszthatók keménnyel, még 1 sima 190gr-os kis gázlámpával is. De talán még az sem baj, ha egyszerűen nem foglalkozunk vele. Mivel 1-2 tűhegynyi pontkorrózió okozta lyuk nem jelenthet nagy átfújást. Nyilván semmit sem.
Én leginkább azt sajnálom, hogy cca. 10eFt-ból, 20m2-nyi készre szerelt, rekupec lett volna. És persze pici melóval.
... Allitva kell mindenkeppen szerelni es azt is figyelembe kell venni, hogy hol melyik vege van. A kilepo elhasznalt levego legyen a belepo friss hideglevegovel felul es a belepo elhasznalt levego es a kilepo friss levegovel alul.! ...
Pontosan ez szerintem is így jó, mert így akár hűt, akár fűt, ki tud folyni a kondenz... és persze télen, mikor jegesedésveszély van akkor pont a meleg fele folyik...
Milyen vastag legyen a kondenzvíz-elvezető keresztmetszete? Ha valahol leírtad, akkor bocs, de nem vetem észre. Hova van vezetve? Van-e benne bűzelzáró?...
A legegyszerűbb, hogy egy 10-es flexibilis cső kilób az udvarra (a padlásról), sokkal komolyabb megoldás, hogy PVC idomokkal a lefolyóba, ide már kell bűzelzáró.
"" Persze padláson nyilván inkább fexik. "" Ez az amit irogatok, hogy nem fektetve kell szerelni, hanem allitva! Ha fektetve szereled, akkot sajnos a kondenz lassan osszegyulik az aljan es kezd felfele jegesedni. Allitva kell mindenkeppen szerelni es azt is figyelembe kell venni, hogy hol melyik vege van. A kilepo elhasznalt levego legyen a belepo friss hideglevegovel felul es a belepo elhasznalt levego es a kilepo friss levegovel alul.! Ha eleg nagy a felulet a hoatadasra, akkor elmeletileg sohasem szabadna jegesednie. Ezert kell magas keskeny hocsereloket epiteni es nem totya kockakat. A gyartok nem -15 C fokig tervezik, hanem 0C fokig,mert szamolnak az elofutobetettel, aminek a fogyasztasat te fizeted. Igy ok ketszer gazdagodnak es meg sporoltak is az anyaggal. 1szer , amikor az aladimenzalt hocserelot radsozzak es 2 szor, hogy meg a futopatront is borsos aron veled vetetik meg.
Az enyém már megszakadt a múltkor, mikor mutattad... :)
Apropo: ha lesz valamikor saválló lemez, jó vékony nem is kellenek nagyon nagyok, ha van jópár... (valami fémipari hulladák pl, 20*20 vagy 30*30 cm körüli) ... jó lenne a turbós kazán után betenni, házi kondenzációsnak.... vagy simán rekuperálni vele levegőt :), ha sok van... :) Tudom, sok dologra kell figyelni, mert veszélyes lehet, de megoldunk mindent... :)
Most fogom fel -mekkora címeres ökör voltam-, hogy a MÉHészetből nem hoztam 1 kupac ilyen szerelhető lemezes hőcserélő lemezt. Pedig kb. 150×50cm-es volt darabja, ép gumiszalag tömítéssel, meg az ára is közel nevetséges lett volna. Volt vagy 200db belőle. Igen kicsi pízbű, igen kicsi melóval meg lett volna, akár brutális méretű, ellenáramú rekupec. Íme, hogy szakadjon meg a szivetek. Meg szidhassatok:
A 4oldalú az már a legkomolyabb konstrukció, nem hiszem, hogy ezek közül bármelyikben is ilyen lenne... persze lehet tévedek... :)
Alapvetően ugye 3 féle rekuperátorban alkalmazott levegő-levegő hővisszanyerő van lemezesből, legalábbis ami elterjedt, mert különlegességek akadnak mindig... :)
Ami így (443/100)*(2*22*0,165*0,165*1,4 + 2*22*0,165*0,165) = (4,43)*(1,68 + 1,2)
Vagyis kb. 12,7 m2. lemez, hangsúlyozom ez az előállításhoz szükséges lemez felület (pl. 1 méteres tekercsből 12,7 méternyi).
Ha a tényleges hőcserélő felületet nézzük, az pedig értelemszerűen a hullámlemez nélkül, és akkor amiatt viszont a kb. 1,3 szoros korrekcióval:
(443/100)*(2*22*0,165*0,165)*1,3 azaz 7 m2 alatt, ha a korrekciót belevesszük!
Hát, igen, ennél többre gondoltam én is... na sebaj, az enyémben lesz közel 30 m2...
kissunk: na ez igen jó anyag... ha lehet neki hinni, és nem marketingszöveg - és nem a lemez felületét kétszer számolja, mert két oldala van :) - akkor az tényleg brutál.... és ezek szerint a hagyományosok ebben a teljesítmény tartományban 30 m2 alatt vannak... azt nem tudom vajon mennyit számít, hogy műanyag vagy alu, de szerintem nem sokat, mert ahogy számoltuk nem az anyagbeli hővezetés lesz a meghatározó, mert az nagyságrendekkel a közegek közti hőátadás mértéke felett van...
Igen én is emellett döntöttem ahogy itt is vitattuk a lehetőségeket, nekem is ez tetszik a legjobban, és mivel kellően keskeny is lesz (33 cm) nem kell köztes távtartó a lemeznek, megbírja magát ekkora távon!!!
H3x:
egy kérdés: amit számoltál, mikor írtad, hogy 100mm-es magasságon 2*22 lemez van, ott a 22 az összes hullámlemez száma volt a 100mm-en ???? És azért írtad a 2*, mert egy hullámra jut egy sima is??? Mert én ezt vettem alapnak....
De ha azért írtad, hogy 2* mert ugye egy oldalon nézve csak minden második hullám látszik, akkor valóban minden általam eddig számoltat duplázni kell?
Egyébként ne keverjük össze a szükséges lemezfelületet (én azt számoltam) és a hőátadó felületet (ebbe nem számoljuk bele a hullámosat, max. valami csekély korrekciós javító tényezővel) ...
Azon gondolkodom, hogy miért nem kell 2x számolni a sima (és a hullámos) lemez felületét is? A keresztáramú közeggel csak a sík lemezek másik oldala érintkezik (ezért ezeket szerintem mindenképpen be kellene venni az összfelületbe: 2x97x0,165x0,165). A hullámos lemez kicsit más tészta, mert annak mindkét oldalán ugyanaz a közeg van, de a hővezetése csak számít valamit. Úgy gondolom talán inkább ezt kellene 1x számolni... Persze lehet, hogy rosszul gondolom... Szóval hogyan is alakul az a felület?
Te Norby báttya! Én ezt a 6szöges rekupecet csinálnám. Mivel ez majdnemhogy színtiszta ellenáramú! Tulajdonképp szinte egál a lemezes hőcserélők konstrukciójával.
Az alakja ráadásul még frappáns is. Többek közt azért, mert akár falba is beépíthető. Márminthogy: Ne így fektetve, mint a jó Qrvát, hanem állítva. Ekkor fal kivés, beépít, befalaz. Ha keskeny és hosszúra sikerül, akkor még áthidaló sem kő fölé. Spóroltunk. Plusz statikailag sem barmoltuk szét a falat. (Ugye a horizontális vésés gyilok a falnak.) Nameg: Állítva még légcsatornát is spórolhatunk. Persze padláson nyilván inkább fexik.
A hullámosnak szerintem az a lényege, hogy merevít és vastagságot ad, meg talán valamennyire bevezeti a hőt a csatorna belső részébe (feltételezve, hogy a hullám és a sík lemez találkozásánál van akkora felület, hogy tudjon az anyagban hő terjedni, bár gyanítom elég minimális ez).
Jó lesz az... kb. 0,11 mm-re jön ki ha 2 kg-al számolunk, és a gyáriban 1 infot találtam eddig, az 0,12 volt...
A felületet nem jól nézed szerintem, mert igaz, hogy minden hullámost egy sima lemez követ, de pont ezért alkot egy egységet 1 sima és 1 hullámos, ez a legkisebb egymáson ismétlődő egység. Vagyis 0,165*0,165*97*1 (ezek a sima lemezek) + 0,165*0,165*97*1,4 (ezek a hullámlemezek) marad a helyes végösszeg.
Így már érthető miért kell a hullámlemez: csak sima lemez nem tudná még magát sem megtartani 0,11-0,12 mm vastagságban, nemhogy egy esetleges nyomás differenciát a 2 kör között, azért kell a nagyon sűrű alátámasztás, amit így lehet a legegyszerűbben megoldani, mivel így lesz legyen víz és hőálló, nem lesz nagy légellenállása, és a lehető legsűrűbben alá van támasztva... ráadásul a hullámlemezek értintkezési felületei révén (a sima lemezzel) javítják is a hőcserét, amit más távtartó nem tenne... !!!
2,26kg, de ugye a téglatest váz (valamint a vlgzárók) az horganyzott lemezből van. Eleinte úgy gondoltam, hogy csak a hullámos lemezek vannak 90°-onként elforgatva egymásra rakva, ezért egyszerűen 2-vel szoroztam a felületet. De most jobban megnéztem és a hullámos lemezek között mindig van 1-1 sima. Így viszont nem ~10m2 a felület (2x0,165x0,165x97x1,4 + 0,165x0,165x97)?
Mivel egy egység 1 sima lemezből és egy hullámosból áll (3,7 + 2,6), ezek felületének összegét számoltam lemezfelületnek.
Ez a hullámosítás érdekes dolog, mert bár értem a lényegét, de nem látom az igazi előnyét... hiszen a hullámos lemez mindkét oldalán azonos köri levegő halad, és a tényleges hőcserét (két kör határfelülete) továbbra is a sima lemezek adják, pedig pont az lenne a jó, ha a hullámos lenne a hőcserélő felület, akkor lenne ott a plussz 40% ténylegesen.... így valójában a tényleges határfelület mindössze 2,64 m2, a maradék 3,7 m2-nyi lemez a levegőkavarás, haladás, bizonyos mértékben a hőátadás stb-ben vesz csak részt, lehetne akár bármilyen anyagú is... már ha a lenti skicc szerint halad a levegő tényleg... na mindegy... én úgyis az ellenáramúra gyúrok, mert ahogy néztem az elméleti hatásfokokat, ahol a kereszt véget ér, ott kezdődik az ellenáramú...
adatok: 165x165x443 2x22 lemez 100mm-ben (vagyis a 443 magasságban 2*97 db kerekítve)
Vagyis a sima lemezek felülete: 0,165*0,165*97 = 2,64 m2 A hullámos lemezek felülete (mivel derékszögűnek tűnnek a hajlítások a sima lemezhez képest kb. 40%-al nagyobb a felülete - Pitagorasz miatt, és így) pedig 2,64*1,4= 3,7 m2
Ami összesen kb. 6,3 m2 ... vagy elnéztem valamit?
Saválló, rézzel forrasztva.
