Erre így nagyrészt csak zöldségeket lehet válaszolni. Hosszú távra jó megoldást csak a ház összes jellemzőjének ismeretében lehet ajánlani, vagy ha még nem kész a ház, akkor együtt kell dolgoznia az építésznek az épületgépésszel.
Azt érdemes figyelembe venni, hogy Európában a gáz és a villany ára együtt mozog, és hőegységre számolva a villany hármoszor annyiba kerül, mint a gáz, a gáznak felébe tüzifa, de pl. a fapellet majdnem ugyanannyiba, mint a gáz...
Vagy például az értelmes padlótemperálás alapfeltétele a padló alatti vastag szigetelés, de ennek megfelelő megvalósítása esetén már nem is olyan fontos a padló temperálása, mert így a padló felületi hőmérséklete gyakorlatilag meg fog egyezni a belső levegő hőmérsékletével...
Korábban írtam ide fűtésügyben. A következőt ötlöttem ki, mi a véleményetek róla.
Beraknék egy hővisszanyerős szellőztetést (pl helios), központilag a szellőztetőnél megfűteném mondjuk 18 fokra. Azután, hogy a padló is meleg legyen betennék kiegészítő fűtésnek fűtőkábelt. Ez nem éppen pénztárcakímélő, de mi szeretjük a meleg padlót, viszont elég sokszor megyünk el rövid időre, amikor fölösleges fűteni, de ha a fűtőkábelt lekapcsolom és kihűl akkor az 3 napig fel sem melegszik.
A másik megoldás, hogy hagyjuk a meleg padlót és, csak a szellőztetővel fűtünk. Ezen esetben hogyan lehet megoldani a helyi temperálást. Ha csökkentem a befújt levegő mennyiségét az gondolom jó, kérdés, hogy a befújókat lehet-e ily módon szabályozni.
Kicsit visszaolvastam a sajat hozzaszolasaimat es mar ertem hol kevertelek meg. Azt irtam,hogy az elszivasi pontokon sem legyen nagyobb a sebesseg, csak max. a konyhaban. Igen a zajkeltes vegett igy volna jo, de ha az attoresek tul nagyra jonnek ki, akkor inkabb vallald be a nagyobb sebesseget es igy lecsokken az attoresek merete az elszivo oldalon. Maximumra ugy sem fogod sokat uzemeltetni. Bocsika ,hogy egy kicsit megkevertelek.
Most nincs sok idom de a lenyeg, hogy a befuvasnal legyen a sebesseg 1m/sec. Az elszivasnal nyugodtan a maximumnal mehet a nagyobb elszivasi sebesseg.Tehat,ha a rekuperatorban maximumnal 4m/sec. valasztasz,akkor minden agban az elszivast szamold erre a sebessegre,igy kisebb atmerok jonnek ki. A befuvo oldalon ha minden ablakhoz tennel anemosztatot, akkor lecsokkennenek az atmerok. Az attoresek is vekonyabbak lehetnek. A hossz legyen legalabb 5 sec. ,de azert ha van hely,tegyel tobbet. Nalam a 200m3/h-ra van 21m. Inkabb meg egy kicsit gondolkodjal, mint utanna banni a dolgot.
Peter! Agyalás folytatódik. Rájöttem, hogy a korábban számolt és szétosztott légmennyiségek nem voltak jók. Mellékeltem egy táblázatot az újról. Benne van a légmennyiség, hogy ehhez mekkora átmérő kellene hogy 1m/s legyen a sebesség és a végén a "Teljes üzemhez" kiválasztott csőméret. A hiba ott volt, hogy ha "tejes" üzemben 250 m3/h-val megy a rendszer, "normál" üzemben pedig 75 m3/s-al, azaz a 30%-ával, akkor minden elszívási pont 30%-al kevesebbet szív el, én viszont össze vissza kavartam. Azt akartam, hogy "normál" üzemben ne a konyha, hanem a fürdőszoba szívja el a legtöbbet. Pedig ez milyen jó lenne. -A közösítéseken nagyon gondolkodtam. Az lenne a legjobb, ha a kamrában egy áttörés volna ami minden elszívást feldob a padlástérbe, de ehhez egy 300 mm-es födémáttörés kellene (1m/s mellett). Ez nem megy. - a konyhában a főzőlap elszívást folyamatosan sokalltam, de utánaolvastam hétköznapi páraelszívóknak, meg hogy azokat hogy kell kivlasztani... szóval egyáltalán nem sok. Sőt ha jobban belegondolok...
-1.anemosztát és csőméretek: ahogy ki lett számolva a min. átmérő az 1 m/s-hoz, a sárga oszolopba került egy választott födémáttörés cső és anemosztát méret, ami nyilván a következő csőméretre van kerekítve. Sajnos a befújásnál a szobákba és a nappaliba elég lenne 180 mm-es spirocsővel is födémet törni, de arra nem találtam 180-as légszelepet, csak 200-as méret a következő. Mondjuk ha a rekuperátorra való rákötést vézem, és oda jó lesz a 200-as cső, akkor ez pont összejön vele. -2.elszívó oldalt nézve és a rekuperátort is belevonva ott a bajom, hogy mint pl. nálad a rekuperátorban a belső cső 125 mm, viszont nálam a fürdőben 150 mm-re jött ki az elszívás csőmérete. Most ilyenkor mi van? 150-el indítani, majd padlástérben le kell szűkíteni 125-re és kész, vagy a rekup. belső csőméretét kell emelni 150-re? -3.hogy ne kelljen sokféle csőméretet venni lehet hogy a WC és kamra, valamint a mosogató 80 ill. 125 mm-es csövét/elszívását is 150-esből volna érdenes csinálni, hogy ne maradjon annyi hulladék cső... -4. hogyan tudom kiszámolni a rekuperátor minimum hosszát, ha tudom hogy max 5 m/s lehet a sebesség?
Légszelepet itt néztem a pdf 55. oldalán. Spiro csövet, Sonolflex csövet itt néztem a pdf 2. és 16. oldalán.
Ne keverjuk a dolgokat! Befuvasnal ugy valaszd meg az anemosztatok meretet, hogy a bekotocso is ugyanolyan meretu legyen es a levego sebessege ne legyen nagyobb 1m/sec.-nal. Az elszivo pontokon is ha lehet,ne legyen gyorsabb az aramlas. De a konyhai fozolap feletti elszivonal nem baj ha nagyobb a sebesseg, mert ott igyis-ugyis egy kicsit zajosabb lesz a maximalis uzemben. Minden szukitesen felgyorsul az aramlas, ami nagyobb nyomas veszteseget es +zajt idez elo. Rad van bizva, hogy mit valalsz be.
Csak az anemosztánál kell 1m/s-nak lenni sebességnek? Utána már szűkülhet is rögtön a cső? Ha szűkülhet, mennyivel hátrébb? A konyhai elszívó fix méretű bekötőcsonkja átm 125 mm. Alatta ugyan a teleszkópos rész nagyobb felület, de a 125 mm-es átmérőnél a 130 m3/h mellett 2,943 m/s jön ki. Ez nem baj?
Ez az elso lepes, hogy tudd konkretan hova es mennyit. Igen az a szamitas hasznalhato. De nefeledd, inkabb lassabb legyen az aramlas, mint a megengedett! Igy a meleget jobban at tudja adni a rendszer a maximalis elszivasnal is. Ha lesz rajzod a kiepitesrol, akkor tedd fel azt is es megvitatjuk! :-)
Valoban zavaro dolog a megadott ertek. En abbol indulok ki, hogy van az alap szelloztetes, amikor a csalad bent van a gyerekek jatszanak, a felnottek "pihennek". Ilyen esetre jo a 75m3/ h-s szelloztetes beallitasa. De a gyors szelloztetesnel a maximalis legm3 szallitast veszed alapul. Konyha 160m3 (itt a fozolap folotti vigye a nagyobb reszt 130m3 pl.), furdo 60m3, WC 15m3, kamra 15m3 ez mind orankent. A szobakba pedig aranyosan szetosztod ezt a 240m3/h mennyiseget, amit maj a kitapasztalt ertekekre tudsz majd modositani az anemosztatok segitsegevel. Mivel nalad a szobakat a kozlekedo es az eloszoba koti ossze a tobbi helyseggel, igy el kell gondolkodni, hogy kuszobmentes megoldassal, vagy az ajtokba szerelt legracsokon keresztul fog a levego aramlani. Termeszetesen az alap szelloztetes es a maximum szelloztetes koze Te beiktathatsz modositott legcsereket is, amit a ket hatar kozotti feszultsegszabalyzassal ersz el. Termeszetesen ez az egesz csak az en velemenyem, tehat rad van bizva,hogy hogyan epited meg. Ha van meg kerdes, csak irj!
A számokkal hadakozok. Ne haragudj, de légtechnikában ilyen mélységben még nem foglalkoztam. Nem vagyunk dohányosok, ezek szerint az egész házra elég a 75 m3/h légcsere. Ezután jön a 8.-as pont ami teljesen összezavar. A helységekbe meg van adva hogy mennyi légcsere kell óránként.
1. "Ha csak bent vagytok es nem foztok, furodtok,stb,akkor orankent a haz legkobmeterenek 0,25-0,4 szerese." Ez azt jelenti, hogy 250m3 x 0,3 = 75m3/h. Ez még OK, egyezik a korábbiakkal.
2. "Ha foztok, akkor a konyha legkobmeterenek a 3x-osa,de gazos fozolapnal ez 150m3/h. Villanyfozolapnal 100-120m3/h." Konyha (étkezővel együtt) légköbmétere: 42 m3 x 3 = 126 m3/h. Gáz főzőlap van (villany sütővel), ezek szerint inkább 150m3/h-val kell számolni.
3. "Szobaknal 3m3/h 1nm-re,de legalabb 0,5x-se a helyseg terfogatanak." Gondolom ide a nappalit is bele kellene számolni a két szoba mellé. Ez összesen 55 m2. Tehát 55m2 x 3m3/h = 165 m3/h vagy a másik a légköbméter: 157 m3 x 0,5 = 78,5 m3/h, de a legalább szó miatt akkor marad az előző, a 165 m3/h.
4. "Furdoszoba 3-5x-os szelloztetes, ami 60-150m3/h kozotti ertek." Fürdő 22 m3 x 4 = 88 m3/h
2-5. pontig összeadva: 416,6 m3/h na ez nem áll össze a fejemben a 75 m3/h-val.
Ezután írod, hogy ezek külön-külön vannak megadva. Tehát a külön-külön számolás és a komlett rendszer között ekkora eltrés lehet?
Most hogy ezt leírtam még egy variáció jutott eszembe: Mivel a befúvott levegő átáramlik az elszívási pontokhoz nem is kell mindent összeadni, mert akkor duplán számolok. Befúvás a szobákban: 165m3/h Elszívás: konyha 150, fürdő 88, wc 13,6, összesen 251,6 m3/h. Na ezzel sem jutottam előrébb.
1., Szerintem igen. 2., Ha nem vagytok dohanyosok, akkor a 75m3/h elegendo. 3a.,Vehetsz egyformakat is. Akar egy feszultseg szabalyzos vezerlessel is megoldhatod a tulnyomas problemat, vagy az anemosztatok beallitasaval is. 3b., Igen annak idejen en a fazishasitos modszert valasztottam . jelen idoben en a feszultsegszabalyozasaval csinalnam. Sokkal finomabban lehet vezerelni, ha tobb fokozatu a feszultsegszabalyzas. A lassubb fordulaton joval csendesebb az uzemeltetes es kozben eleg nagy mennyisegu levegot cserel jo hatasfokkal. A gyors fokozat mint ahogyan mar irtam, fozesnel,sutesnel ,furdesnel,WC hasznalatnal van alkalmazva, telen-nyaron. 4., a 0,35Wh a levego 1m3-enek egy K fokkal valo felmelegitesere szolgalo homennyiseg. Nalad a 250m3 1 ora alatti cserelesenel kell 350W-os futoszal,ha 4C fokkal huvosebb a beerkezo levego a hazban levotol. Termeszetesen, ha kisebb a hofokkulonbseg,akkor a termosztat ki-be kapcsolgat a szukseg szerint. Biztosan megoldhato a folyamatos teljesitmenyszabalyzas is, de en ezen abszolutt nem tortem a fejem. Nem latom hatranyat az egyszeru termosztatnak. 8.,Igen, ra lehet kotni a konyhait is, csak ahogyan mar irtam, kell zsirfogot beepiteni. A sajat ventijet valoban mellozni kellene. Ha tudod, akkor ovatosan szereld ki,hogy ne karosodjon. Az egyes helysegekbe eloirt legcsere megvan adva. Altalaban csak a szorzo, hogy egy ora alatt hanyszor kell cserelni. Igy a helyseg legkobmeterevel ha beszorzod, akkor kijon a kivant mennyiseg.Ha csak bent vagytok es nem foztok, furodtok,stb,akkor orankent a haz legkobmeterenek 0,25-0,4 szerese. Ha foztok, akkor a konyha legkobmeterenek a 3x-osa,de gazos fozolapnal ez 150m3/h. Villanyfozolapnal 100-120m3/h. Szobaknal 3m3/h 1nm-re,de legalabb 0,5x-se a helyseg terfogatanak. Furdoszoba 3-5x-os szelloztetes, ami 60-150m3/h kozotti ertek. WC 3-5x-os ,de 25-50m3/h kozott ajanlott. Ez mind kulon - kulon ertheto,csakhogy neked egyszerre mukodik a berendezes. Tehat ugy fogod beallitani, ahogyan a Te szokasaidnak megfelel. Termeszetesen a konyhai elszivoag a legintenzivebb, tehat a csomeretet ehhez igazitsd. Amit a maximum legcserenel allitasz be. +1., Valoban lehet akar az osszeset kozositeni es peldaul a kamraban attorni a fodemet egy helyen. De egy valamit ne felejts el. Ha mindent egybehozol, akkor csak szelloztethetsz es belso cirkulaciora nem hasznalhatod, mert a WC,furdo,konyha elegge elszennyezi a csoveket es abban az esetben az egesz rendszert koszolnad, valamint a szagok is keverednenek, ami semmilyen formaban nem kivanatos.
Valoban ugy van,hogy fozesnel,sutesnel nyaron csak az elszivo ag mukodik. A szobakban, ahol csak befuvo ag van, ott tobb lehetoseg is van. Ha atmeneti ido van, vagy meg nincs kanikula, akkor az ablakok is nyithatok. Ha kanikula van, akkor a rendszer mukodtetesevel is valamivel hidegebb levego jon be az eszaki oldalrol,mint a direkt deli oldali ablakokon jonne. Az egesz hazam egybe van nyitva,mint ahogyan azt mar irtam,kiveve a WC-t. Igy azert a levego keveredik akkor is, ha csak az elszivoag mukodik. Cell7 eseteben valoban kanikulaban is inkabb erdemesebb az eszaki oldalrol beszivott frisslevegovel ellatni a szobakat. Ha nincs kanikula, nem latom ertelmet a szelloztetorendszer mukodtetesenek, ha van nyithato ablak a szobakon es nincs foldregiszterrol betaplalt rekuperator. Ilyenkor csak a fozesnel ,furdesnel, WC hasznalatnal erdemes mukodtetni. Szerintem.
"5.,Csovek rendszereben nincs kulonbseg. Telen mukodik mind a ket venti, lassu vagy gyors uzemmodban.Nyaron csak az elszivo venti uzemel, a levegopotlasat az eszaki oldalon levo ablakon keresztul vegzem."
Ezt már régebben is meg akartam kérdezni: hogy lesznek átöblitve azok a helységek ahol nincs elszívó,ha csak az északi ablakból jön a levegő.
Cell7 esetében is(bár nincs jelölve az égtáj) lesz egy pár szoba,ahová még véletlenül sem fog menni frisslevegő,mivel az elszívófejek irányába áramlik. Hacsak nem nyit ablakot. Akkor meg minek a szellőztető?
Szia! Köszönom a válaszod! Szeretenék néhány pontra visszakérdezni:
1.Tehát ezek szerint javaslod hogy legyen a kamrában elszívás és az előszobában befújás? Csak azért kérdezem, mert födámátfúrások most lesznek kialakítva a lakott épületben, fölöslegesen nem szeretnék fúrni. 2. Sokat kerestem a számításokat és két eredményre jutottam. A hosszútávra tervezett létszám a lakásban 2 felnőtt és 2 gyerek. Ez az egyik számítással: 4 ember x 30 m3/h/ember =120 m3/h -t jelent. A légköbméteres számítással egyanez: 250 m3 x 0,3 = 75 m3/h Ebben az esetben melyikkel számoljak? 3a. két ugyanolyan ventit érdemes venni(?), csak a befújót nagyobb szállításra kell állítani hogy túlnyomásos legyen a rendszer? 3b. írtad korábban hogy egy fázishasítós szabályzóra kötöttél két motort, így állítod 70-100% között, valamint azt, hogy a rendszerednek két "sebessége" van. Tehát akkor a kisebb légcserét így állítod, hogy a motorokat 70%-ra veszed, a teljes üzemnél meg 100%-ra? Mi a célja a két üzemnek? 4. "250m3/h x 4 x 0,35= 350W" ebben a 4 az a 4°C, és mi a 0,35? Ha nagy teljesítmény lesz beépítve, akkor folyamatosan ki-be kapcsolgat nem? Vagy ez a hősugárzó nem kétállapotú, hanem folyamatosan szabályzott és csak a szükséges hőt adja le? 8.Korábban és már most is volt szó róla, hogy a konyhai elszívót is be lehet kötni a rekuperátorba. Ebben az esetben gondolom a konyhai elszívó ventillátorját nem kell hogy bekapcsoljuk. Ha ez már egy beépített teleszkópos elszívó, akkor érdemes azt kibelezni, ventilátort kivenni, vagy mit kell azzal csinálni? Gondolom ha a bekötöm a rendszerbe és rányomja az elszívó a saját ventilátorával a levegőt, akkor az nem lesz jó. 14.hogyan lehet kiszámolni az egyes helységekbe szánt légmennyiséget? +1: ha a konyhába az egyik elszívás a tűzhely fölött, a másik meg a mosogató fölött van, akkor elvileg ezeket lehet közösíteni is, és egy födémáttöréssel kivinni a tetőtérbe? Vagy esetleg még harmadikként a kamrát bekötni? Esetleg a WC-t és a fürdőszobait még külön közösíteni és azt is egy áttöréssel elvinni? Üdv.
1., Kamraban elszivas, eloterben befuvas a bejarati ajtonal. 2., Meretezesnel nagyon fontos tudni a maximalis szelloztetesnel a m3/h-t. A csoben a legaramlas maximum 5m/ sec. lehet, inkabb legyen kevesebb. Ebbol a ket adatbol lenyegeben kitudod szamolni a csoatmeroket. A hosszat pedig ugy kell megvalasztani, hogy a levego legalabb 5 masodperc alatt jusson vegig. Inkabb hosszabb kell, mint rovidebb. 3., A ventit valaszthatsz amelyik gyartotol csak akarsz lenyeg, hogy a vart legmennyiseget kepes legyen a csovekben szallitani. A m3 mellett figyeld azt is, hogy melyiknek van a legnagyobb nyomasa zart allapotban, tehat 0m3 legszallitasnal. 4., A hosugarzo nagysaga a legmennyisegtol fugg. Szamolj ugy, mintha legalabb 4C fokkal kisebb homersekletu levegot fujna be a venti, mint amilyen a haz belso homerseklete. Igy pl.250m3/h x 4 x 0,35= 350W-os futoszal. termeszetesen a csobe beepitett termosztattal vezereld. Legtechnikai cegeknel biztosan talalsz kinalatban. 5.,Csovek rendszereben nincs kulonbseg. Telen mukodik mind a ket venti, lassu vagy gyors uzemmodban.Nyaron csak az elszivo venti uzemel, a levegopotlasat az eszaki oldalon levo ablakon keresztul vegzem. 6., Anemosztatok beallitasahoz van szelmero, legmennyisegmero. Az egyik sebesseget mer csak, ott at kell szamolgatni a legmennyisegre. A legmennyiseg meronel eleve m3/h-ban, vagy liter/sec.-ban mutatja az ataramlott mennyiseget.Leteznek direkt allithato szukito betetek, amik segitsegevel beallithatod . De lehet eleve az anemosztat kozepenek a be,vagy kicsavarasaval is allitani. Azon mulik, milyet veszel. 7., Nalam nyugati oldalrol van. Ahogyan neked jobban tetszik es praktikusabb. Az eszaki esetleg nyaron segithet huvosebb levegohoz jutni, a deli meg telen segithet melegebb levegohoz jutni, ha sut a Nap. 8., Konyhaba termeszetesen kell zsirfogot beepiteni a fozolap fole a masodikba amit a mosogato fole terveztel, oda mar nem szukseges. 9., Kamraban csakis elszivni. 10., Vannak univerzalisak, amik erre is meg arra is jok, csak kicsit zajosabbak. Mindenhova valaszd az oda valot. 11., Sonovent csobol legalabb 1,5m-t tegyel es lazan, nem megfeszitve. Ha 4-5m kellene vezetni a levegot, akkor inkabb a Spiro-t hasznald. 12., Ha hideg terben van, akkor igen kell meg utolag szigetelni, mert az a 2,5cm-es uveggyapot szigeteles az keves. 13., A beszivasi pontok legyenek a konyhaban a fozolap folott es a mosogatonal is lehet, a kamraban olyan helyen, ahol semmi sem arnyekolja, zarja a levego utjat, WC-ben leteznek olyan cseszek amik oldalaban van elszivo pont kiepitve, de lehet a mennyezeten is. A furdoben is minel kozelebb a para keletkezesi helyehez. A befuvopontokat inkabb minden helyen az ablakok es a bejarati ajto kozeleben helyeznem el. 14., Ha mar kiszamoltad az egyes helysegekbe szant legmennyiseget, akkor kitudod szamolni, hogy maximum 1m/sec legsebessegnel mekkora atmeroju befuvora van szukseged. Ezt aztan annyi reszre osztod, amennyire akarod. Tehat lehet peldaul 1db 200-as befuvod, de lehet 3db 125-os is. Ettol fugg az attores atmeroje is.
Peterch! Szeretném a segítséged kérni, a cső a csőben rekuperátor építésében. Minden hozzászólásod kilistáztam és a lehető legtöbb információt próbáltam kinyerni, de van még egy pár kérdésem. Most még hidegben a tervezést aprólékosan meg akarom csinálni, majd tavasszal kivitelezni.
Fűtött légköbméter: 250m3 Ház jellge: 1978-ban épült családi ház, B30 téglával, szigeteletlenül, új műa. ablakkal. Először a szellőztető megépül, utána indul a szigetelés. Ez főleg a padláson igaz. :-)
Szóval mellékeltem egy képet, légyszíves segíts az elszívó és befúvó pontok kialakításában. A kék a befújás, a piros az elszívás. 1. kell-e az előtérbe, ill. a kamrába befújás, vagy hagyjam ki? 2. méretezés. hogyan kell? 200/125 mm-es csövet írtál. milyen hosszú legyen a rekuperátor? 3. milyen radiális ventilátort kell használnom, van erre típusszám vagy valami? 4. Utófűtés. 125 W hősugárzó nekem is elég? Ez milyen hősugárzó? linket tudsz írni? 5. téli és gyári üzem között elektronikailag ill. csőhálozatilag is van átállás? 6. anemosztátot hogyan kell beállítani? 7. a rekuperátorba a beszívott levegőt melyik oldalról érdemes indítani? Észak, dél? Van ennek jelentősége? 8. Konyhába érdemes-e szűrőt berakni, ill. ha igen milyet? Link? 9. kamrában elszívni vagy befújni érdemes? 10. kifújó és beszívó anemosztát ugyanolyan? 11. sonoflex csövet minimum és maximum milyen hosszút éredemes beépíteni? A maximumot úgy értem, hogy ha messzire van a gyüjtő, akkor érdemesebb-e átállni spiro csőre? 12 sonoflex csövet plusz kell-e szigetelni? 13.a befújási és elszíváji pontok jó helyen vannak? vagy helyezzem arrébb őket? 14. mekkora átmérőjű födémáttörést kel ejteni?
Bocs ha sok a kérdés, eddig gyűlt bennem. Valószínűleg lesz még. Köszi.
"És akkor mi van, ha a rekuperátor bemenete fixen bekötve a napkollektorból jön?"
.....ebben az esetben amikor nem süt a nap akkor nem történik semmi.
Napsütéskor a direktbe kötött napkolletrorból érkező meleg levegővel fűtöd a rekuperátorban a kilépő levegőt. - feltételezve, hogy a napkollektor működik és ott melegebb lesz a levegő mint a lakásban.
És akkor mi van, ha a rekuperátor bemenete fixen bekötve a napkollektorból jön? Amikor süt a nap akkor jó, amikor nem süt akkor meg nem rosszabb mintha a szabadból szívna. Ez így működhet, vagy van valahol buktató? Már persze ha nincs talajszonda.
Úgy okoskodtam erről - igy magamban - , hogy ha a napkollektorban megfelelő a hőmérséklet akkor indítja a relé a ventilátort ami a kollektorba küldi a rekuperatorból a levegőt. Ha a lakásba befújt levegő hőmérséklete a beállított értéket eléri akkor lekapcsolja a ventilátort. Ha szünetel az energia szolgáltatás felhősödés miatt akkor pedig a ventilátor nem kapcsol be és nincs áramlás a kollektor felé.
A rekuperátor és a napkolletror és a szellőztető rendszer szétosztása kb. 2 - 3 méteren belül lenne majd a garázsban. Azt kell végigondolni, hogy érdemes-e az építésével foglalkozni.
Nyáron pedig levegő kolletrorban összegyüjtött meleggel fűthetem a medence vizét egy hőcserélőn keresztül.
Sztem nehezebb az egyben vezerlest (kerulest stb.) megoldani, mint kulon a napkoll. vezerlessel, ventivel. A meleget meg legrosszabb esetben 9x %-ban elosztja a rekupator, marmint ha azert szeretted volna utana, hogy a szell.rendszer mindenhova elvigye. Es igy raadasul nem kell a rekupator kornyeken levo valamilyen napsutessel beerned, hanem teheted a legnaposabb oldalra. Szigoruan szvsz, csak en is mar gondolkodtam elore ilyen terven, es nekem ez jott ki belole. A par % veszteseg elenyeszonek tunik ahhoz kepest, hogy mennyi plusz kompromisszum lenne az egybeepitessel. Aztan lehet, hogy nincs igazam.
Ne keverjunk mindent egybe! A cso a csoben rekuperatornal irtam, hogy a cso meleg vegenel kell kialakitani a kondenznek egy kis cseszet es abbol elvezetni a vizet. Itt a rekuperator egesz hosszan van lejtes letrehozva ,meterenkent 2cm boven eleg . Ez 21 meteren 42 cm emelkedes. Padlason nem problemas, mert elfer. Onnan levezetni sem gond szerintem, mert lefele folyik, csak arra kell figyelni, hogy jol legyen szigetelve, a fagyas vegett. A csepptalcat az XPS hazu ellenaramu hocserelonel irtam. Mivel ott ha ugy van kikepezve a haz mint a gyari kivitelben, akkor a legkamraban aramlo levegobol kicsapodo para a lemezekrol lefolyik es a talca hianya eseteben az XPS-re csopogne es onnan kellene elvezetni. Ezert irtam, hogy csepptalca behelyezesevel megoldjuk a viz osszegyujteset es onnan valo elvezeteset. A csepptalcabol ha egyenesen lehet megoldani a viz elvezeteset, akkor a szennyvizcsohoz csatlakozas elott kialakitasz 3 vagy 4 db 90° idom segitsegevel egy szifont-buzzarat. Ha ott a problema, hogy a kondenz elvezetese csak ugy megoldhato, hogy magasabban fekvo szennyvizcsohoz kell csatlakoztatni, akkor is van megoldas, csak kicsit draga. A klimaszerelok hasznalnak mini szivattyukat erre a celra. Az egesz egy kb. 20cm x 7cm x 5cm-es muanyag doboz. Ebben van egy gyujtokamra, egy szint erzekelo es egy pici pumpa. Ide nem kell buzzar, mert a szivattyu kinyomo oldalarol nem jon at a szag. Remelem mindenre valaszoltam.
Ez így OK. Viszont nem minden esetben lehet méteres szintkülönbséggel elvezetni a kondenzvizet. Valamint említettél egy csepptálcát is. Ebben az esetben hogyan? Persze lehet, hogy egy szifon szerűség elég (a csepptálca elé).
A kondenz gyujtot ugy alakitottam ki, hogy a cso vegenel furtam egy lyukat, kicsit oldaliranyba es a viz erkezesi iranyaba kimelyitettem, igy a viz biztosan belecsurog. Az aljaba rogzitettem egy csovet es az le van vezetve a szigeteles alatt a volt kemenyen keresztul a pincebe.( lentebb mar leirtam) Ott a cso vege bele van dugva egy muanyag kaniszterbe, amiben hagyok mindig annyi vizet, hogy a cso beleerjen. Igy a fals levego nem johet letre. A venti nem tud akkora szivoerot, hogy a padlasra felszivja a vizet.
