Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Ha sem Re-Bondonak, sem nekem nem hiszel, talán ennek igen
„Tünetek
A tünetek a tavasszal, lombosodáskor a legmarkánsabbak. A fertőzés közelében a fiatal levelek hervadnak, száradnak és a fán maradnak.
A megbetegített növényi részek másodlagosan fertőző gombáknak is helyt adnak. Ezek között a leggyakoribb aSchizophyllum commune.
A gallyak háncs részében megtelepedő baktérium a fertőzött rész feletti részek hervadását okozza, míg a szállítószövetben megtelepedett kórokozók esetében akár 1-2 éven keresztül sem látható a betegség, csupán a fák esetleges gyengébb növekedése lehet szembetűnő, majd tavasszal a fák gyors és teljes hanyatlásnak indulnak.
A baktérium a teljes ágkeresztmetszetet megfertőzi (a kambiumot is), és veszélyezteti az újonnan képződő szállítónyalábokat. A kibocsátott toxinokkal akadályozza újonnan képződő faszövetek kialakulását, illetve a víz és az asszimiláták mozgását, ezáltal a távolabbi ágak és rügyek hervadását okozva.
A rákos ágak repedezettek, a sebek sötétbarnák. Ha eltávolítjuk a kéreg felső rétegét, friss fertőzés esetén vizenyős és büdös nekrotikus vonalakat látunk. A szövet is barna és a gyakori a mézgafolyás is. A baktérium inaktív periódusában a nekrotikus sáv száraz. Ezekben az időszakokban nehéz izolálni és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni a baktérium jelenlétét, és a jelenlevő gombák is zavaróak. A sérült ágak kérge alatt néhány milliméterrel azonban izolálható aPseudomonas, ezért fontos, hogy a háncs megfelelő rétegéből származzon a minta.
Hajlamosító tényező:
A meleg hónapokban aPseudomonasbaktériumok szinte csak vegetálnak a növények felszínén, tüneteket nem okoznak. Ősszel passzív transzport útján, vagy a hideg miatt megnyíló kisebb sérüléseken (spontán fagyás-olvadás) kersztül juthat be a baktérium a fák szöveteibe, majd a szövetek szénhidrát tartalmát felhasználva osztódni kezd.
Franciaországban sok éve kutatják, hogy milyen tényezők okozhatják a betegség megjelenését, illetve súlyosságát.”
Na és a valódi probléma hol van, mondjuk a P.s. vagy a P.v.s.
„Laboratóriumi vizsgálatok több különböző kórokozó jelenlétét igazolják, melyek közül a kajszifák korai fapusztulásában aPseudomonasjelenléte a legjellemzőbb.
A legsúlyosabb fertőzéseket Piemonte és Emilia-Romagna tartományban tapasztalták. Azokon a területeken ahol már megjelent a betegség, nehéz egészséges állományt újra létrehozni és tartósan fenntartani.
Római és piemonti laboratóriumok közös kutatásokat végeztek a kórokozok izolálása vonatkozásában. A többszöri mintavételt követő vizsgálatok nyomán megállapították, hogy a Pseudomonas syringaepv. syringaeilletve a P.s.pv.morsprunorummindig jelen van fertőzött részeken és rendszerint a Cytosporaés Phomopsistörzsekkel együtt fertőz.
A Pseudomonas syringaepvs. fajok tünetei minden csonthéjas esetében hasonlóak, a legtöbb európai országban gutaütés betegségként nevezik a leírt szindrómát.
Évről-évre komoly fapusztulások következnek be a gutaütés miatt, az oltvány gyümölcsösök szinte semmilyen, vagy csak csekély mértékű toleranciát mutatnak.”
A gutaütés nem mindig végzi be teljes gyilokkal. Az utólagos lemosó meg annyit ér, mint halottnak a kenet.
Az elszíneződött részeken nyugodtan megbonthatod a kérget, látni fogod, hogy mi a pálya. Ahol egészséges, ott nincs a kéreg és a tartószövet/fa között elszíneződés, ahol beteg, ott barna. Gyanús, hogy a nyíl végén csak van egy lyuk is.
Bízom benne, h nem gutaütés.. Tudomásom szerint az pár hónap alatt "látványosan" elintézi a fát, gyors száradást produkál, ez meg másfél éve vegetál. Inkább a kéreg repedezettsége aggaszt. Tavasszal meglátjuk...
Abban ne reménykedj hogy ez gutaülés. Ha egyszer azt megkapja a fa attol bármivel is permetezed nem tudod megmenteni. Inkább abban reménykedj hogy nem gutaütés.
Hát ez nem pontosan az lett, amit szerettem volna...
Nem tudom, miért ezt az oldalt mutatja (a felső piros sornál kattints az "Eredményekért kattintson ide" részre, és amire mutat, azt akartam linkelni - annak az URL-ét másoltam be, de mégsem közvetlenül odavezet az előbbi linkem).
Ez a kéreg probléma ( ha nem rovar?) akkor akár tipikus kajszi gutaütés is lehet. A lemosó permetszer választásod szerintem nem jó. Nem agrollal kell lemosni, hanem bordóilé+ kén-nel eláztatod a fát és lehet hogy tuléli.
Szerintem ezek a repedések, mézgásodások a több éven keresztül kapott kisebb nagyobb moniliaferözés következménye lehet. Virágzáskor illetve metszéskor.
Látszanak a képeken hogy a vastag ágak levágása után nem alkalmaztál sebkezelést ezeken a nyitott sebeken bekerülhet a fertőzés a fába.. Én a vastagabb ágakat ha muszáj a termés leszüreteláse után vágom le és kacorkéssel körbevágom a metszés szélét utána fagélel lekenem következő években sem hagyom magára ha szükséges újbol lekenem fagélel.
Kb 14 éves Gönci magyar kajszim éveken át rendszeres és igen szép termést hozott. Tavaly nyár derekán levelei fonnyadni kezdtek, a termést még éppen beérett, de augusztusra az összes levele lehullott. (szerencsére nem a fán száradtak el a levelek, az ágakkal együtt)
Az idén tavasszal a fagy pusztította el a rügyeket, így elég kevés és apró termést hozott. De kihajtott, lombkoronát nevelt. Hajtásai azonban kicsik, erőtlenek voltak. Vázágain a kéreg több helyen kirepedezett, mézgásodás is megfigyelhető.
Sajnos nem tudom, hogy milyen alanyon van. Rendszeresen permetezett fa. Tavasszal/ősszel Agrol lemosó, virágzásban (előtt/után) Folmicur Solo, egyébként Actara ill Mospilan kezelést alkalmazok.
Szerintetek menthető a fa? Nagyon sajnálnám, ha kipusztulna.
Ez aztán a „szakújságíró” és a „szaksajtó” nem tud különbséget tenni gyűjtőnév és fajta név közt, mert a Carmingo egy sorozat neve a Farhiál pedig fajta név.
Az, hogy 2008-as az ültetvény bennem kételyeket ébreszt, mert ha 2006-02-20.-án jegyzik be a Carmingo védjegyet, akkor nem hiszem, hogy 2008-ban már el is ültetik a fákat.
sajnos én sem kóstoltam még egyiket sem, de a sok utánaolvasást követően én ezeket szemeltem ki. késő fajták közül a "far sorozatból" választanék, ha lenne rá lehetőségem. amúgy nekem ceglédi óriás volt, amiről tényleg nehezen tudom elképzelni, hogy überelhető lenne nálam. viszont nekem sajnos elég sok problémám volt a fával (monília ellen nagyon kellett küzdeni mindig, később elkapta a sharkát, végül valami gyökéren át felszívódó baktérium okozta ágelhalás végezte ki). de ha egészséges is, piacozásra nem tudom mennyire lenne alkalmas, mert finom, lédús éretten, ennél fogva hamar rohad (persze piacra nem full éretten viszik gondolom). de éréskor a fáról leszedni minden nap a legszebbeket, amik éppen akkor vannak a csúcson (nem egyszerre érik be az egész), hát az valami gyönyör.
ezek az én tapasztalataim az eddigi egyetlen kajszimmal, szóval nem akarok a leírtakból általánosítani a fajtára vonatkozóan.
a ceglédi óriás helyére egyébként én is göncit válaszottam, de még egy másik fajtát is akarok mellé.
Ceglédi vs. gönci íztesztben nem volt termésminőségben hendikepes egyik sem, pár éve csináltam. Ha nem egymást követően eszem, talán nem is veszem észre a különbséget.
A gönci és a c235 egyformán kicsit "lisztes". Ez utóbbi fán volt közel teniszlabda méretű kajszi is. A ceglédi nagyjából egyszerre érik be a fán nálam, a magyar kajszit meg vagy 2 hétig szedem. Ez utóbbival az a bajom, hogy még a fát nem lehet megkopasztani, de mindenhonnan hullanak az érett barackok, leginkább több méter magasból, ahol korábban érik. A földön meg annyi neki, ehetem a sérült barackot. Viszont ugye ezek a legédesebbek...
Múlt évben a pár szem ceglédi arany is nagyon ízletes volt, csak kevés meg későntermő volt az összekóstoláshoz. Most várok egy tardicot felcseperedésére.
Próbálkoztam rakovszkyval is, de csúfos kudarc lett: nagysokára termett (jellemzője), apró/ócska temést, aztán gyorsan kipusztult. Régen volt egy korai, de apró szemű kajszit termő fánk, 1-2 héttel a ceglédi előtt ért, első kajszinak még elment, fajtáját nem tudom. A szüleim által 70-es években ültetett kajszikból már csak a ceglédi óriás van (közepes méretű fa), meg valami furcsa óriás fajta, amelyiknél mikor a gyümölcs egyik fele érett, a másik még szinte zöld (gyümölcsön belül!). Viszont úgy néz ki, a 40 éves ceglédi tartja magát, míg az én hatalmas kb 20 éves c235-ömet kikezdte a kéregmoly meg utána a gomba is, haldoklik. Lehet az a baj, emésztőgödör közelében van és túlságosan gyorsan nagyra nőtt, nem elég kemény/szívós. Kéregmoly ellen tudtok valamit?
