Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
""""mert nem vagyok matekzseni... :((( ( Végül vegyész lettem ....:)""" Aha, nálad pontosabban-precízebben csak egyvalakinek kell számolnia: a tűzszerésznek :-))))
Bocsáss meg, de ezt nem én tettem közkinccsé, ez már évek óta fel van téve az internetre. Én csak megkerestem nektek..:-)) A valós érdemi munka az aálbbi kollektíváé (hölgyeké és uraké):
Az egyetemi jegyzet elkészítésében az alábbi személyek működtek közre: Dr. Kazinczy László egyetemi docens, BME Út és Vasútépítési Tanszék; Béki Gergő nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Fridrich Ádám nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Gyuricza Izabella nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Kőrösi Krisztina nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Randrianasolo Daniella nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Sebők Anna Mária nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Szabó József nappali tagozatos építőmérnök hallgató; Venczel Zoltán nappali tagozatos építőmérnök hallgató.
Köszönet Neked robertke, hogy közkinccsé tetted ezt a jegyzetet - régen vágytam már rá - főleg a kitérőkkel kapcsolatos részekre voltam kíváncsi...
Boldogult ifjúkoromban sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy a Műegyetemen beülök egy - a vasúti váltókkal kapcsolatos - előadásra, de nem jutottam el oda, mert nem vagyok matekzseni... :((( ( Végül vegyész lettem ....:)
Elképzeltem, hogy az előadó így kezdi a kitérőkről szóló tananyagot :
"Kérem, a vasútüzemben kitérőkre is szükség van. Ha nem lennének ezek a szerkezetek, akkor ugye minden mozdonynak / szerelvénynek külön-külön vasútvonalat kellene építeni..."
Lefelé valószínű igen, de az elkaparással nem tudom mit tud kezdeni.
Én analógban nyomulok, nincs digim.
Az egyszerű kis pályámon, nem sok előnye lenne. A mozdony világítás kapcsolásán kívül szinte mindent meg tudok oldani így is. Ezért meg nem költök rá plussz kb 60 ezret.
Múlthéten raktam fel 1-2 képet az elkészült peronvilágításról, lehet, h nem látszottak a lámpaoszlopok eléggé a kis képeken, ezért nem vette észre senki sem:-)
Az alábbi képek közelről ábrázolják a végeredményt és még 1 kép az eredetit.
Várom a véleményeket és az építő jellegű kritikákat.
Gerhad Trost: Vasútmodellezés c. könyvében a következőket írja: "Mielőtt a számítást elkezdenénk, térjünk vissza még egyszer a nagyvasúthoz. Hegyvidéki fővonalakon rendszerint 25 0/00 (1:40) a még megengedett legnagyobb emelkedő. |...| A legtöbb modell-létesítményben a fővonal síkvidéken halad, a hegygerincre pedig kanyarokkal és emelkedőkkel tarkított mellékvonali pálya vezet. Ez annál is helyénvalóbb, mivel ez utóbbi esetben a vasútnál is nagyobb, 40 0/00 (1:25) emelkedőt engedélyeznek az előírások."
Lehet, hogy Trost mester rosszul írta, de nekem csak ez a könyv van meg. :) Irreális dolgokat nem akarok megvalósítani, de ez alapján gondoltam, hogy a 40 és 50 között nincs akkora különbség. Mellékvonalról lévén szó, amúgy is átlagosan 5 vagon megy fel, ezek is 2 tengelyesek. A Brawa BR 172 egyébként elég jól bírja a tempót, Winky durva emelkedőjén is felment 1 pótkocsival - 2-vel már nem, de azzal el sem indult, kell hozzá szerezni tapadógyűrűs kereket. De még egyszer mondom, irreális emelkedőket nem akarok építeni, viszont, ha ez az előírás, akkor nem kéne hiba lennie a tervben.
Hát, nem tudom, hogy a nagyvasúti szabványt minden terepasztalon lehetséges-e alkalmazni. Msbakternél 50-55 ezrelékes emelkedők vannak, és - igaz, modern - járműállományának ez nem jelent gondot.
Másoknál is hallottam méterenként 4 cm-es emelkedésről, és egynémely bénára sikeredett kisszériás vontató kivételével kevés mozdonynak gyűlt meg vele a baja.
Persze számít az ívsugár is (a nagyon szűk erősen megfogja a vonatot), de szerintem felesleges ijesztgetni a kollégát, inkább próbálja ki előtte egy provizórikus alkotmányon, és döntsön maga. Bár valószínű, ezt már meg is cselekedte.
"Egyelőre az a tervem, hogy szakemberrel terveztetem meg magát az asztal megvalósítását..."
Őszinte leszek: ki fog röhögni. Magában biztosan, ha olyan szaki, aki csinált már modellvasút alá valót.
"Emelkedés: a fővonalon max. 25 ezrelék, a mellékvonalon 50 ezrelék"
Emelkedés mindenhol max 25 ezrelék, visítva 30. Pont a mellékvonali kis gépek nem fognak tartósan boldogulni, hacsak nem fogaskerekűt terveztél. A fővonali nagy dízelekben (BR132, BR118, BR120, BR119) bőven van annyi tartlék, hogy egy ilyen meredek emelkedőn is simán elvontatnak bármit, lévén van elég hajtott tengelyük, és kb fél kiló tömegük hozzá. A mellékvonalon, (DR IV. korszak) előforduló kisebb dízelek, BR102, BR106, BR110, vagy 112 a jóval kisebb tömegük miatt bajban lesznek, pláne a csupán két tengelyes BR171 "Ferkeltaxe" motorkocsi. De nyugi, a BR64, BR24, BR86 gőzösök sem lesznek jobbak 50 ezreléken!
Tatatataaaa! Világpremier! Megosztom a nagyjából végleges (kb. 50 átépítés után nem mer már véglegeset mondani az ember :) pálya-, és terepasztal terveimet. Illetve kicsit több már, mint terv, mert sok mindent egy terepasztal "vázlatban" kipróbáltam, lemértem. Most nem tudok minden adatot, képet feltölteni róla, de szerintem már így is sok minden látszik.
Mivel nagyon segítőkész társaság lakozik itten, örömmel veszek minden javaslatot, megjegyzést - persze már nem fogom áttervezni az asztalt, de a kidolgozás részleteiben bizonyosan sok hasznos tanácsot kaphatok még Tőletek.
H0 terepasztal
- Méret: 315 x 200 cm (a kép jobb oldalán lévő, későbbi bővítménnyel együtt 400 x 200 cm)
- Korszak: DR, EP IV, 1980-as évek legeleje, kizárólag dízel üzem
- Téma: 1 és 2 vágányos fővonal, kisvárosi állomással, valamint 1 vágányos hegyvidéki mellékvonal, 6 vágányos, szint alatti, éjszakai fejpályaudvar, szénbánya, ipartelep, fa-átrakodó, fatelep, vontatási telep, kisváros részlete (opcionális későbbi kiegészítésként még egy mellékvonali fejállomás is - lásd a jobb szélen futó viaduktot)
- Sínrendszer: Peco code 100 (eredetileg Piko U-profil volt a terv), flexi sínekkel, alsó állítóműves kitérőkkel
- Ívsugár: a fővonalon a látható részen R3, a mellékvonalon R1
- Emelkedés: a fővonalon max. 25 ezrelék, a mellékvonalon 50 ezrelék
- Vonathossz: max. 4 db 1:100-as Y-vagon
- Üzem: digitális (bár ez még jócskán odébb van...) analóg váltókezeléssel
Tudom, igen bonyolult pályavezetés, de jelszóm: "Lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség" :)
Látvány
1., A jelenlegi, régi "vázlat":
2., Az új pályaterv
A piros vonalak a fő-szint lapjainak a csatlakozásai (néhol girbe-gurba a kitérők miatt)
Egyelőre az a tervem, hogy szakemberrel terveztetem meg magát az asztal megvalósítását: hogy milyen faanyagból, milyen keresztlapokkal, milyen rögzítésekkel, illesztésekkel legyen - és mivel nincsen asztalosműhelyem sem, szerszámkészlettel, elképzelhető, hogy a megvalósításhoz is szakembert leszek kénytelen alkalmazni, bár abban a szakaszban már magam is részt vennék a munkában. Mondjuk nem vagyok milliomos, nem nyertem a lottón sem, szóval nyilván azért törekednék arra, hogy ne legyen aranyárban. Mit gondoltok?
Szóval véleményeket, javaslatokat kérek!! :) Köszönöm, előre is!
Vékony dróthurkokkal nagyon szépen oda tudod huzatni a sint a parafához.
(A kétoldalas ragasztó is felázhat.)
Ágyazatolás után akár benn is maradhat (főleg a végeknél), nem zavaró, de ki is szedheted már nem jön fel.
Én a helyedben az ágyazat oldalának kikencézését is elfelejteném (sziloplast vagy nem is tudom mi az), minnél többféle szir-szart kensz rá annál nagyobb eséllyel elválik.
A parafát sniccerrel rézsüre meg kell vágni (sacc/kb) és kész, nincs értelme vele sokat tökölni.
