Ez a SEWT hőcserélő a Helios gyermeke ha jól tudom. Nos pont Ők voltak, akik belső csövezésre mondtak 700, talajhőcserélő szintén 700 (maga a csőre asszem 120 volt) és a hővisszanyerő megint 750.
Ezért kérdeztem, hogy rosszkor kezdtem nézelődni, vagy minőségi cuoccot ez alatt nem is lehet megoldni. Ez mind csak anyag, a munkadíjat nem számoltam, azt megoldanénk önerősen. Ha ennek a feléből tényleg kijönne, akkor annak örülnék, mert kb annyit szántam rá amikor még nem ismertem az árakat. Érdekelne, ahol ideadják ilyen olcson.
- wc szagelszívás most nem megoldott. Ablak ugyan van, nyitjuk is rendesen, ... de valahogy a végeredmény nem az igazi. :-)
Én a villanyszerelővel átfurattam a födémet és tetettem be egy ventillátort. Az ajtó alatt meg bejön a levegő. A gond az, hogy a lakásba a 28 éves ablakok résein jön az utánpótlás. (Ilyen vetemedett ablakokat az enyémen kívül 0még nem láttam.)
Azért is ajánlatos megcsinálni/megcsináltatni a szellőztetést, mert hiába szellőztetek legalább reggel és fürdés után, a penész akkor is megjelenik.
Hali! Konkrétan én azért gongolkodom egy házi kivitelezésű cső a csőben rendszerű hővisszanyerős szellőztető rendszerben, mert - őszi-téli időszakban napi 3x szellőztetek a 7-8 nyílászárón keresztül amit egy kicsit már unok, mindezek mellett - penészes sarkok, födémek vannak, bár ezt tudom, hogy a szigeteléssel kell részben megoldani, ez is folyamatban van. - az őszi-téli időszakban a szobába teregetés nagyon durva mennyiségű vizet tesz a lakásba, (először szárítógépben gondolkodtunk, de előbb ezt a rendszert megcsinálnám, hátha utána már nem kell a gép). Amikor lehet azért a kültérre teregetünk. - nyáron kánikulában reményeim szerint segíteni fog a benti hőmérséklet alacsonyabban tartásában - a műanyag ablakokkal amelyek zárnak mint állat, olyan télen a lakás mint amikor egy műanyag zacskóba hideg télen, belefújod a levegőt. Nagy pára mellett nincs szellőzés és ráadásul lecsapódik a falamon, meg az ablaktokon, üvegen. - most is megy egy elszívó ventilátor a fürdőben, minden szobában, nappaliban, konyhában van aereco higrós légbevezető, semmilyen hatását nem érzékelek. Max. lélektani hatás, meg zaj. - wc szagelszívás most nem megoldott. Ablak ugyan van, nyitjuk is rendesen, meg úgy is szoktuk felejteni a nagy mínuszokban is, de valahogy a végeredmény nem az igazi. :-) - konyhai szagelszívón nagyobb kinti hidegben képes csöpögni a kondenzvíz. Közvetlen faláttöréssel megy ki a cső, természetesen a hideg felületeken , csöveken a pára megjelenik azonnal, néhol ez is penészedik. - mindezek mellett a folyamatos friss levegőt szívni nagyon szeretem. Ez élettani hatását most nem említem, ilyet biztos sokat olvastál olyan weblapokon akik el akarták adni a készüléküket, én ezeknek nagy részét erős marketingnek éreztem.
A gyári kivitelezésű cuccok számomra nem elérhetők. Az olcsóbbakról gyorsan kiderült az itteni és egyéb olvasgatások során, hogy hatásfokban és minőségben sem jobbak a házi cső a csőben verziónál, a komolyabb rendszerekig el sem jutottam gondolatban.
Ez az én indokom. Lehet hogy ezzel most engem is sokan hülyének néznek. :-)
Tehát akkor elvileg mehet szellőztető rendszer mellé nem külső levegős fűtőeszköz is, amennyiben le tud zárni használat után a készülék füstcsövet pl egy átalakított pillangószeleppel?
Azért problémám ez, mert jó lenne szellőztető is, meg sparhelt is, de a külső levegős sparhelt 500 ezernél kezdődik, sajnos.
Ezt a rendszert nem ismerem, nálam Bartosz lett. Abból az 550 köbméteres gép kicsit olcsóbb volt mint amit írtál. Hőcserélő felületben szerintem verhetetlen. Saját kivitelezésről nem tudok nyilatkozni, való igaz hogy a profi megvalósítás nem olcsó. Én nem számoltam megtérülést, úgy gondolom hogy ha befér a keretbe, be kell tenni és kész. Különben penészedhet a ház, vagy állandóra nyitva hagyhatsz egy ablakot. Így az építkezés végére marhára elfogyott a pénz, szóval ha valaha megbánnám hogy ennyi pénzt kiadtunk rá az most lenne. De nem így van :)
Régebben volt téma, hogy hogy lehet talajregiszter nélkül fagyásmentes a rendszer: az enyém jól vizsgázott ilyen téren. A hőcserélő a fűtetlen padlástérben van, állítva, meleg oldal alul. A bejövő levegő a szabadból jön, talajreg nincs. 1 hónapja vakoltak, 1 éjjel alatt csurom víz lett az összes ablak. Ekkor beindítottuk a szellőztetőt és bedurrantottunk a kandallóba. 1.5 nap múlva már sehol nem volt pára, csak a gép kondenz kivezetőjéből jött a víz bődületes mennyiségben. Az elején minden nap 4-5 liter. Az éjjeli -10...-20 fokok ellenére semmi gond nem volt. Pontos hatásfokról viszont nem tudok nyilatkozni, ahhoz kéne valami áramlásmérő, gondolom. Ami biztos, hogy kinti 1.5 fok esetén, 44 fokos elszívott levegőnél (kandallóról is jön) 6.1 fokos levegőt dobott ki.
Ha barkácsolós hajlamú vagy, akkor érdemes megterveztetni (szerintem 100e alatt megvan), és magad összerakni. Nem muszáj egyszerre mindent. -először a csövezést, hogy aztán ne kelljen bontani, ez szerintem nem egy nagy összeg, ha jól meg van tervezve (főleg ha így van eleve tervezve a ház) -ha SEWT lesz, annak le is tudod tekerni a csövét még tereprendezés előtt (50e alatt megvan) -gép, kalorifer, szerelvények ha lesz rá pénzed
Ha magad csinálod, szinte gyári cuccokból, szerintem akkor kb megáll a felénél.
Még az jutott eszembe, hogy érdeklődjek a WOLF rendszerérő. 300 köbmétereset bypassal 495+áfáért adják, ami a konkurensekhez képest jó árnak tűnik, a hővisszanyerő értékről nem tudtak nyilatkozni, a szokásos olyan 90%-ot mondták. Illetve kapcsolatba kerültem kinai asszem aereco-val is, na annak még jobb ára van, bár a forgalmazó elmondta, hogy tápellátási gondok vannak, ezért minden gépet tesztelnek, úgyhogy nagy valószínűséggel én nem is találkozok ilyennel, mert mire megkapom kijavítják. Kicsit tartok ezért tőle.
Kezdjuk ott, hogy az ablaknyitasnal nem csak kidobod az energiat, hanem effektive oda kell menni es kinyitni... az optimalis legcserehez (amit ezen berendezesek tudnak) naponta tobbszor. Ja es ez meg csak a legcsere, a kis hoigenyu hazaknal a futes-hutes nagy resze is megvan vele (ld. topikcim). Sajna nalam nincs, es ebbe a hazba vszinu mar nem is lesz, de a kovetkezot biztos nem kezdem el nelkule.
Tegnap este óta azon agyalok, hogy: Kaptam ugye ajánlatokat szellőztető rendszerekre. Talajhőcserélővel, hővisszanyerővel, belső csövezéssel 2,1 millió alatt nem lehet megúszni. A csináldmagad árakat sajnos nem ismerem. Felvetődött a kérdés, ha nem szerelek be szellőztetőt, akkor 2,1 millióból hány évig szellőztetek az ablakon? Értem én, hogy fölösleges hőkidobás, és 100 év múlva visszahozza az árát, de akkor minek?
Lehet, most mindenki hülyének néz, de érdekelne, hogy ki miért épít be szellőztető rendszert?
A csináldmagad dolgoktól viszont egy dolog miatt tartok, attól, hogy azok tisztasági (antibakerialitás, penész, stb) szempontból nem tudják azt, mint amit a nagy gyártók rendszerei.
Örülnék, ha eloszlatnátok a kételyeimet, és egy kb csináldmagad árat bedobnátok, hogy Ti mekkora légcserét, milyen összegből, milyen hatékonysággal valósítottatok meg.
Valoban a hosszabb ido a fontos. De ez termeszetesen csak az elerheto legnagyobb hatekonysag vegett kell a gyors elszivas vegett. A konyhai attoresnel a 160-as cso eleg ,ha jol szamoltam, ugy 2,2m/sec. a sebesseg. Azert ezt is fogod hallani.
Még egy kérdés: Ha pl. a konyhai két elszívás csöveit (ami a teljes üzemben 130+30 m3/h) közösíteni akarom, hogy egy födémáttöréssel menjen a kamrából fel a padlásra, akkor mekkora max. légsebességet lehet engedni, hogy ne legyen zajos? Az födémáttörés átmérőjének kitalálásához kellene.
Péter! Ha marad a 200/125 cső akkor a rekuperátorban a kifújt és a beszívott levegőnek is külön-külön legalább 5 sec-ot kell bent tartózkodni? Tehát a hosszabb csőigényű adja meg a végleges hosszt ugye?
csőméret 125 mm -> légsebesség 5,66 m/s -> min. hossz 28,3 m csőméret 200/125 mm -> légsebesség 3,63 m/s -> min. hossz 18,15 m
Ha a helyiségben túlnyomás uralkodik akkor az a kandalló huzatára pozitívként hat. Ez egyenlő a jobb működéssel. Viszont ha nem működik a kandalló akkor a meleg levegő a kéményen távozik el, ami nem igazán gazdaságos, és megkérdőjelezi a szellőztető rendszer létét. Viszont a túlnyomás érdekes dolgokat is tud produkálni. Pl befelé nyíló ajtó nehezebben nyílik, viszont könnyebb bezárni. Kifelé nyíló esetén nehezebb bezárni. Tehát a nyomásokkal csak óvatosan, mert a helyzet el is durvulhat!!
Szerintem megfelelő lehet a sok helyen használt spirálkorcolt légcsatorna (spiro cső). Rengeteg cég gyárt légtechnikai csöveket, szerelvényeket. Keresel egy szimpatikus áruházat a környékeden. Valószínűleg szívesen segítenek, akkor is ha magadnak készíted és konkrét terveiddel mész be. Az is lehet, hogy találsz ott olyan embert, aki a méretezésben is jártas. Itt több céget találhatsz, kiindulásnak jó lehet: http://legtechnika.lap.hu/ Ezen az oldalon találsz képeket is, hogy könnyebben el tudd képzelni: http://www.spirox.sk/default.asp?lang=hun&prg=arlistak A fűtetlen padláson mindenképpen érdemes szigetelni a csövet, mondjuk alukasírozott üvegszálas szigetelővel páramentesre leragasztva. A helységek, szobák közé hangelnyelő csöveket is kell még beépítened, mert különben áthallás lesz közöttük.
Egy korábban feltett kérdésemre úgy érzem nem kaptam megfelelő választ, ezért újra feltenném. Három lépésben szeretném bevezetni a hővisszanyerős szellőztetést - belső légcsatornák. - maga a hővisszanyerő készülék - talajhőcserélő Kértem be árajánlatokat, de egy kicsit soknak tűnnek. Az itt olvasottak alapján valszeg saját kivitelezés lesz a vége. Egyes lépéshez kérdésem, hogy a kapott ajánlatokban szerepel több helyen is, hogy speckó légcsatornákat fektetnek le, és az nem helyettesíthető pvc csövekkel. Az okát még értem is, első sorban a tiszta levegő, zajmentes működés stb. A konkrét kérdés, hogy a csövezést hogyan oldjátok meg? Melyik cég csöveit vásároljátok meg, milyen beömlő nyílásokat helyeztek el. A csövezés tervről majd készítek képet és azt belinkelem észrevételezésre. Ezzel kapcsolatban ugye jól tudom, hogy az a szabály, hogy fürdőbe, konyhába, wc-be csak elszívás, minden máshova csak befújás kell? A befújás csövei jobb ha a padlóba mennek, így a befújaás alulról történik, az elszívás meg a plafonban? Kérdésem, hogy az elszívó csöveket simán a födém áttörése után a padláson szabadon mehetnek? Valami szigeteléssel természetesen, hogy télen ne hülje szét magát? A födémbe szerintem nem megoldható, mert szeglemezes tető lesz, vagyis a szigetelést ezért nem szedném ki.
Van egy Systemair legtechnikai eszkozoket gyarto es ertekesito cegtol egy konyvem, abban vannak benne a szamitasok, ertekek amiket figyelembe kell venni. Onnan ered az altalam sokat emlegetett 5m/sec. maximalis aramlasi sebesseg. Valamint az en rendszerem es a hasonszorueknel ez az ertek jott ki, hogy legalabb 5mp kell a csoben a ho atadasanak FeZn lemezbol keszult rendszernel. Ezt meg annak idejen szamolgattam, amikor a sajat rendszeremet tervezgettem.
Nem latok problemat a kondenz elvezeteseben, mert ezt a csovet is a meleg oldal fele kellene lejtessel szerelni. A kozositesi pont elott kellene kialakitani a gyujto- elvezeto pontokat. Abszolutt nem gond osszehozni. A hatasfoka szerintem alacsony sebessegnel 1m/sec., 72m3/ora. Siman ott van, ahol az enyem. Felulete 8nm es az ido 8mp ezt garantalja. Szerintem.
letöltöttem a progit, letöltöttem az árak filét, beírtam mindent a manual szerint, de nem enged az eredményekre kattintani. kiírja, hogy mi a minimális feltétele, hogy számolni tudjon. Megnéztem, minden meg van adva. Amit észrevettem, hogy a jobb oldalon, mintha nem ugyanazok a mezők jelennének meg, mint ami a leírásban van, de gondolom ez csak az eltérő verziók miatt van.
Fogsz egy 250mm-es Spirocsovet. Beletolsz 4x80mm-es Spirocsovet egy kereszt tavtartoval, ami egymastol eltartja a 80-as csoveket 30mm-re, valamint a kulsocso kozpontjaban tart. Ebbol a csobol kell 8m. Az igy kapott csovek felulete egyezik az en valodi rendszerem feluletevel. 1m/sec. sebessegnel 72m3-rel szelloztetsz orankent es a levego 8mp-ig van a csoben. Ez is egy realis megoldas es sokkal olcsobb mint az enyem, kisebb helyen elfer, kevesebb szigeteloanyag kell.
Rendszertervezés közben azon gondolkodtam, hogyan lehetne a peterch féle cső a csőben rekuperátort rövidíteni és/vagy növelni a hatásfokát. Arra jutottam, hogy a leggazdaságosabb, ha még egy csővel körülveszem az egészet, és az egyik irányba áramló levegőt kettéválasztva beküldöm a belső és a külső csőbe.
Valahogy így:
Elvégeztem a számításokat és számomra úgy tűnik, hogy a hőcsere hatásfokát lehet növelni, miközben a költségek nem növekszenek, az elhelyezéshez szükséges terület csökken. Referencia rendszer: 1. Peterch féle 125/200, ~20m hossz, 7,8m<sup>2</sup> felület, 250m<sup>3</sup>/ó légcsere vizsgált rendszer: 2. 100/200/250 vagy, 3. 125/250/300 csövekből áll. A kiszámolt adatok a következők: Peterch 2. 3. levegő sebesség: 6,3 és 3,4 2,95 és 2,79 2,2 és 2,17 m/s méterenkénti felület: 0,39 0,94 1,1 m<sup>2</sup> azonos felülethez szükséges csőhossz: 20 8,29 7,1 m áthaladási idő: 3,17 és 5,8 2,81 és 2,97 3,2 és 3,27 s felület és idő szorzata: 24,7 és 45,24 21,9 és 23,16 24,9 és 24,9 - áramló légréteg vastagsága: 6,25 és 3,75 5 / 5 / 2,5 6,25 / 3,125 / 2,5 cm spiro csövek bekerülési költsége: 21200 14797 14952 Ft
Ezekből az adatokból arra jutottam, hogy a 2. számú verzió felejtős, így megvizsgáltam a 3.-t úgy, hogy teljes hosszúságú csövekből építem fel. Peterch 3. Teljes hossz: 21 9 m Felület: 8,19 9,9 m<sup>2</sup> áthaladási idő: 3,3 / 6,17 4 / 4,1 s felület * idő: 27 / 50,53 39,6 / 40,6 - bekerülési ktg.: 22260 18960 Ft
A bekerülési költségkülönbség elhanyagolható, (esetlegesen szükséges több idom rontja a 3. előnyét), a 3. verzió jóval rövidebb, a áramlási ellenálása szerintem kisebb, zaja kisebb. Amit nem tudok eldönteni, hogy a hőcsere jóságát mutató felület * idő arányszám (27/50 és 39/40) hogyan befojásolja a végső hatásfokot.
