Macibb, uhi, es tobbiek!
Miert nem szoltok, hogy van ez a topic? Buszmenetrendkeszitok elonyben :)))
Joker Karakter kerdese ha jol lattam meg nem valaszoltatott meg:
Nekeresd Zalaegerszeg kulvarosa, a 74-es foutnal, eszakon.
Van egy olyan telepulesnev, ami egy varost is es egy kozseget is jelol. A csucs az benne, hogy egyszer teszteltem egy abba a varosba valo haverral egy terkep-programot, es teljesen megbotrankozott azon, hogy a program csak a falu nevet irta ki, a varosaet nem. azota ezzel cukkolom :) Segitsegkeppen a kozseg, vagy kozsegresz Bacs-kiskunban, a varos Gyor-Moson-Sopronban van.
Atolvastam a topicot. Hogy hagyhattatok ki Cece-t? (vagy csak nem vettem eszre? :)
Szo volt Csiklodbordocerol: ilyen nincs, csak cs nelkul: Iklodbordoce: Lenti es Csomoder kozott, 23-as vonal.
Ha mar itttartunk, akkor erdekes nevu vasutallomasok es megallohelyek is johetnenek. Eleg sok errefele a vasutas. Eloszoris BahnScorper kihagyta a 324-bol a legpoenabb megallohelyet a Nyiradony-Nagykallo vonalrol, Okroitofulpos. (igaz, hogy mar soxor emlitettetek mas vonatkozasban)
Tovabbi kedvenceim:
-Hejobaba-Hejopapi (Igrici is mellete van)
-Zalaber-Batyk (ezt egyszer egy kissrac a vonaton batiknak olvasta :)
-Inarcs-Kakucs
-Ohat-Pusztakocs (emlitettetek ugyan)
-Macs (csunya rossz Macs! :)
-stb.
Tovabbi eddig nem emlitett poenos nevek:
Szarvaskend
Center
Kazincbarcika
Rudabanyacska
Andornaktalya
stb.
Persze van egy csomo, ami elso hallasra furcsa volt, de megszoktuk. Pl. Szob, Szarvas, Hatvan is poen. Erdemes lenne a poenok okat, azaz e nevek eredetet is kideriteni, ha mar ilyen sok szakerto osszejott itt :))
Nem tudom igaz-e, hogy pl Hatvan azert Hatvan, mert 60 km Pesttol.
Vegul egy utbaigazitas, azt hiszem ebben a formaban meg nem irtatok:
-Tessek mondani, hogyan kell menni Sariba?
-Bugyin keresztul!
Ez a lengyelországi (Kelet-pomerániai) Police németül Pölitz volt. Kiejteni pedig pont úgy kell, mintha magyarul volna írva, jelentése pedig: kis mező. (Mező = pole, mint a szláv nyelvekben általában.)
Zolcsi67, a János-hegynél van jópár magasabb hegy, ami "városban van".
Csak példának: a Misina (Pécs) 535 méter magas, és éppen úgy a városban van.
Ha azt, hogy "a város területén, nem a közig. területen", úgy kell érteni, hogy "a város központi belterületén", tehát az összefüggő beépített területen, akkor a János-hegy nem jó példa. A legmagasabb ilyen hely valószínűleg a Miskolchoz tartozó Lillafüred, 400 méter felett.
Különben egy település magassága a hagyomány szerint valami központi helyen mérendő, általában a (fő)templom küszöbén.
Végigolvastam a topicot, és valami kimaradt a "legmagasabban fekvő város" listájáról: Budapest!
A János-hegy (529 m) BP területén fekszik! (nem a közigazgatási területen, mint a Kékestető Gyöngyösnek)
Vettem egy új atlaszt ... a humor kimeríthetetlen forrása.
Köcsk, Kisköcsk, Nagyköcsk : )
Nyőgér : )))
És még sokan mások. Érdekel ez még valakit egyáltalán?
Viszont nekem tetszik Hatvan és Lenti.
Hatvan kb 60 km-re van Pesttol (pedig nem ezért lett Hatvan, hisz akkor még mérföld van).
Lenti pedig lent van, mármint a térképen, pedig amikor létrejött, akkor még 'lejjebb volt a lent'.
Ril
Ide tartozik még (Magyar)homorog is. Homorúd esetében érdekes, hogy a HNT némely kiadásában, illetve egyes hivatalos államigazgatási térképeken Homoród alakban szerepel, ami nyilván elírás. A nevek töve egyébként a homorú melléknév, olyan hegyre utal, amelynek oldalában mélyedés van.
Ha valóban egy román HNT vagy hasonló lexikon a forrásod, akkor az - akár a fénymásolata is - sokat érne nekem, függetlenül a kiadás évétől.
Tényleg nincs okom csalódásra. A hely, amit leírtál egészen pontos, csak éppen ott húzódik a trianoni határ, és itt, a torontáli sarokban nagyon nagy határú községek voltak/vannak. Valószínűleg az a helyzet, hogy a Kukutyinmajor (-puszta) nevű külterületet a határ megosztotta, hiszen, mint írtam, 1956-ban ez a név szerepelt a helységnévtárban.
Már csak az érdekel, hogy a Romániai részre vonatkozó hivatkozásod milyen térképi és/vagy szöveges adatbázison alapul, mert nekem térképem csak 1:500.000-es van (ezen a községeken kívül alig van rajta néhány lakotthely), listám pedig szintén csak a községekről van (a román beosztás szerinti "községek" viszont általában sokkal nagyobbak a mai és egykori magyar községeknél).
Ril, csalódtam benned! Nem volt az a Trianon _annyira_ szörnyű! :) + :(
Kukutyin a HNT1913 szerint Deszkhez tartozott (K-puszta néven), a HNT1956 szerint Kübekházához (K-major néven), a HNT 1985-ben nem szerepel (az okot nem volt időm lenyomozni). Mindenesetre ma is Magyarországhoz tartozik.
Szlovákiában vannak, egykor Zemplén vármegyéhez tartoztak, annak legészakibb részén. Magyarul egyébként egybeírjuk e neveket (mint minden magyar településnevet).
A szlovák nevek: Belá nad Cirochou és Zbudská Belá. Az előbbi a Szinnai járáshoz, az utóbbi a Mezőlaborci járáshoz tartozik.
BAZ megye, Forró. Gyakori poénkodás errefelé, hogy "ettél már Forrón fagyit?"
És valóban jó fagylaltot mérnek arrafelé, aki fogyaszt belőle, az előbbi kérdésre igennel válaszolhat.
BAZ megye, a 3-as út mentén Vatta, Emőd. Régebben gyakran kocsikáztunk Miskolc-Budapest között, és mindig felmerült bennem az ötlet, hogy Vattá-ból lehetne Tampon, Emőd-be pedig be lehetne szúrni egy "l" betűt.
BAZ megye, Baktakék. Szokás volt mondani, hogy ha valaki elba*ott valamit, akkkor elbakta.
BAZ megye, Sárospatak. Nagyon kedves és szép város. E rovatban csak azért szerepel most, mert valamikor egy franciákból álló csoporttal jártam ott, és egyikőjük sem tudta kimondani a város nevét, mindenki csak "sz*rospatak"-ot mondottt, mármint a franciják. A *="a" betű.
BAZ megye, Sátoraljaújhely, szintén gyönyörű város, hosszú nevű és nehéz leírni, a külföldieknek roppant nehéz kimondani. Ez utóbbi szempontból idetartozik Kazincbarcika.
Miskolcról már esett szó. Van itt olyan domb, hogy Tetemvár. Az egyetemen pedig egy domb-utánzat, amelynek Dudujka a neve.
Meglepődnél, hogy mi minden van meg nekem access formátumú adatbázisban. Most éppen az USA önkormányzati területi rendszerét tanulmányozom, megvan a teljes teleülési önkormányzati lista - majdnem 40 ezer település adatai!
1990-ben a népesség/névhossz mutató legnagyobb értékei:
