Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
2 gyökérsarjrol van szó ami 4 évesen már azonos termést(pár szem) hozott az anyafával. Ekkor át lett ültetve(ősszel) kötött talajbol laza szerkezetű(nem homok) talajba. Tavaszal(tavaly) 1-ik át lett oltva valamilyen óriáskajszira(Ceglédi o. vagy Szegedi mamut) aki adta nem tudta a pontos fajtáját. Az 1év alat brutálisan nagyot nőtt. Idén tavasszal tele volt virággal és ha nem vitte volna el a gyászos márc. 15-i fagy kóstolhattam is volna.
Én tényleg a mandulakajszira gondoltam, és fogalmam sem volt róla, hogy létzik másfajta mandulabarack nevű valami.Én is köszönöm a felvilágosítást.
Egyébként pedig Boldog Új Évet kívánok mindenkinek, aki a kertészeti fórumokon bármit is írt. Kívánom, hogy az alkotás öröme, az eredményesség érzése érjen el mindenkit.
nekem van ilyen fám, (nem alany, hanem termő), de hogy "milyen talajra való", nem tudom. Egy db fám van, és egyfajta (homokos) talajom. Ezen: -lassan fordul termőre (6 év) - nem túl erős növekedésű - nem túl bőtermő - nagyméretű és nagyon jóízű a termés - édes a magja - most, kb nyolcadik évben jelentek meg a termődárdák a második vagy harmadik éves ágszakaszokon, és remélem, hogy nő a termés mennyisége. Nem bántam meg, hogy telepítettem, mert kevesebet terem ugyan mint a bergeron, de az nálam valami kéregbetegség miatt elpusztult, ez meg egészséges(nek látszik?).
Korábban Ali-bá kérdezte valahol, hogy tényleg mandula alakú-e a termése. Igen, az, de a szokásos mandulamérethez képest méretben legalább a duplája, súlyban meg legalább a nyolszorosa. Abból, hogy nem túl erős a növekedése, talán következik valami arra, hogy alanyként milyen lehet.
Tulajdonképpen roly-nak szántam a választ, de félreértettem a kérdést, mert ő alanyként kérdezte a tulajdonságait. de ha már egyszer megírtam, talán hasznára lesz másoknak is.
Üdv. Mindenkinek ! 10db Tsunami csemetét szeretnék venni tavaszi ültetésre. A segítségeteket kérem hogy hol tudnám beszerezni.Elvileg már megvolt gyakorlatilag nem kaptam meg.Röviden a tanulság kedvéért:
Rendeltem a Palesitstől 150db csemetét.Többszöri egyeztetés után írásban megrendeltem amit írásban
vissza is igazolt.(szept elején)Sokszori telefonos egyeztetés után dec.04.-én Fiam ment az áruért.Indulás előtti nap még egyszer telefonon egyeztettem hogy ne induljunk el hiába.Személyesen Palesits Úr vette ahívásomat és megnyugtatott hogy mehetünk mert összekészítették az árut. Megkérdeztem hogy minden rendben van-e. Igen volt a válasz.
Másnap délben hívtam a fiamat hogy mi a helyzet.Másfél órája vár mert semmi nem volt előkészítve mondta és érezhetően nem volt nyugodt a hangja.Az eredmény : 150db helyett 92db- ot sikerült elhozni úgy hogy 6-7.telefon után már csak azt tudtam mondani hogy hozd ami van és gyere haza.
Volt benne olyan is amit Én rendeltem a minőség is nagyon változó volt, volt jó is közte.Azt hogy mi milyen alanyon van nem is tudom mert a jelöléseken legtöbb helyen alkoholos filc-el csak a fajta volt feltüntetve. Pontosítok, volt az OrangeReden megfelelő jelölés mely szerint az oltvány a Kertészeti Egyetem végezte de az alanyra itt sem volt utalás.(amit Én rendeltem: OrangeRed wavit alanyon 5+-os import a Plantextől)A 18db fa párosítással készült, magasságuk 0,5-0,7m között volt nem egy virulens szaporítóanyag az biztos de majd meglátjuk.
Tovább nem is mondom mert ha Én megyek a fákért biztos semmit nem hozok de szegény Fiam nem ért hozzá hát hozta amit tudott(kapott).
Az örömteli ültetésről már szó sem lehetett helyette elég gyászos munka lett a szórakozásból.
Izgalmas tavasz elé nézek ezek után de szeretném hogy legelább 10db szép tsunamit tudjak ültetni!
Egyébként a történtektől romokban heverek mérgemben mondtam az Ügyvédemnek hogy pereljük be de folyamatosan próbál lebeszélni.(biztos nem akar 3 évig Albertirsára járni egy "tyúkper" miatt Mosonmagyaróvárról)Pedig ezek szerint ráférne a faikolákra egy kis figyelmeztetés!
Nem ragozom tovább pedig még lehetne,iszok egy kis vilmoskörtét és megyek aludni hátha boldog
Szia. Én már oltottam veresszilvára kajszit,igen jó akanynak találom. A talajjal kapcsolatban nem tudom kötött talajon miként viselkedik,ezt még én is ki szeretném próbálni.
Persze, hogy hiszek nektek. Kifejezetten köszönöm a szakmai választ. Tökéletesen mélyreható volt. Az előző hozzászólásom Medallon linkjére volt válasz. Gondolom, ő sem gondolta komolyan, erre utalhatott a :) val a link végén. Illetve én sem veletlenul tettem :-) t a hozzászólásom végére.
Ha sem Re-Bondonak, sem nekem nem hiszel, talán ennek igen
„Tünetek
A tünetek a tavasszal, lombosodáskor a legmarkánsabbak. A fertőzés közelében a fiatal levelek hervadnak, száradnak és a fán maradnak.
A megbetegített növényi részek másodlagosan fertőző gombáknak is helyt adnak. Ezek között a leggyakoribb aSchizophyllum commune.
A gallyak háncs részében megtelepedő baktérium a fertőzött rész feletti részek hervadását okozza, míg a szállítószövetben megtelepedett kórokozók esetében akár 1-2 éven keresztül sem látható a betegség, csupán a fák esetleges gyengébb növekedése lehet szembetűnő, majd tavasszal a fák gyors és teljes hanyatlásnak indulnak.
A baktérium a teljes ágkeresztmetszetet megfertőzi (a kambiumot is), és veszélyezteti az újonnan képződő szállítónyalábokat. A kibocsátott toxinokkal akadályozza újonnan képződő faszövetek kialakulását, illetve a víz és az asszimiláták mozgását, ezáltal a távolabbi ágak és rügyek hervadását okozva.
A rákos ágak repedezettek, a sebek sötétbarnák. Ha eltávolítjuk a kéreg felső rétegét, friss fertőzés esetén vizenyős és büdös nekrotikus vonalakat látunk. A szövet is barna és a gyakori a mézgafolyás is. A baktérium inaktív periódusában a nekrotikus sáv száraz. Ezekben az időszakokban nehéz izolálni és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni a baktérium jelenlétét, és a jelenlevő gombák is zavaróak. A sérült ágak kérge alatt néhány milliméterrel azonban izolálható aPseudomonas, ezért fontos, hogy a háncs megfelelő rétegéből származzon a minta.
Hajlamosító tényező:
A meleg hónapokban aPseudomonasbaktériumok szinte csak vegetálnak a növények felszínén, tüneteket nem okoznak. Ősszel passzív transzport útján, vagy a hideg miatt megnyíló kisebb sérüléseken (spontán fagyás-olvadás) kersztül juthat be a baktérium a fák szöveteibe, majd a szövetek szénhidrát tartalmát felhasználva osztódni kezd.
Franciaországban sok éve kutatják, hogy milyen tényezők okozhatják a betegség megjelenését, illetve súlyosságát.”
Na és a valódi probléma hol van, mondjuk a P.s. vagy a P.v.s.
„Laboratóriumi vizsgálatok több különböző kórokozó jelenlétét igazolják, melyek közül a kajszifák korai fapusztulásában aPseudomonasjelenléte a legjellemzőbb.
A legsúlyosabb fertőzéseket Piemonte és Emilia-Romagna tartományban tapasztalták. Azokon a területeken ahol már megjelent a betegség, nehéz egészséges állományt újra létrehozni és tartósan fenntartani.
Római és piemonti laboratóriumok közös kutatásokat végeztek a kórokozok izolálása vonatkozásában. A többszöri mintavételt követő vizsgálatok nyomán megállapították, hogy a Pseudomonas syringaepv. syringaeilletve a P.s.pv.morsprunorummindig jelen van fertőzött részeken és rendszerint a Cytosporaés Phomopsistörzsekkel együtt fertőz.
A Pseudomonas syringaepvs. fajok tünetei minden csonthéjas esetében hasonlóak, a legtöbb európai országban gutaütés betegségként nevezik a leírt szindrómát.
Évről-évre komoly fapusztulások következnek be a gutaütés miatt, az oltvány gyümölcsösök szinte semmilyen, vagy csak csekély mértékű toleranciát mutatnak.”
A gutaütés nem mindig végzi be teljes gyilokkal. Az utólagos lemosó meg annyit ér, mint halottnak a kenet.
Az elszíneződött részeken nyugodtan megbonthatod a kérget, látni fogod, hogy mi a pálya. Ahol egészséges, ott nincs a kéreg és a tartószövet/fa között elszíneződés, ahol beteg, ott barna. Gyanús, hogy a nyíl végén csak van egy lyuk is.
Bízom benne, h nem gutaütés.. Tudomásom szerint az pár hónap alatt "látványosan" elintézi a fát, gyors száradást produkál, ez meg másfél éve vegetál. Inkább a kéreg repedezettsége aggaszt. Tavasszal meglátjuk...
Abban ne reménykedj hogy ez gutaülés. Ha egyszer azt megkapja a fa attol bármivel is permetezed nem tudod megmenteni. Inkább abban reménykedj hogy nem gutaütés.
Hát ez nem pontosan az lett, amit szerettem volna...
Nem tudom, miért ezt az oldalt mutatja (a felső piros sornál kattints az "Eredményekért kattintson ide" részre, és amire mutat, azt akartam linkelni - annak az URL-ét másoltam be, de mégsem közvetlenül odavezet az előbbi linkem).
