A KUPAK KUP része is azt jelenti hogy FEJ A tubus feje ! Pontosabban fejecske, mert a szó végén kicsinyítőképző van fordítva. Van erre példa nem is egy, például a TÁSKA ---TASAK esetén megvan mindkét verzióban.
Ez sem német szó természetesen mert a TAS/TÁS valójában a TÁROS összehúzott verziója. Az ilyen jelenségek miatt kell minden egyes szót egyénileg kutatni, mert felületes vizsgálódáskor itt TAS gyököket keresgélnénk, pedig ez a TÁSKA valójában TÁROSKA tömören...
A gömbölyűség, kerekdedség, körösség, görbeség, körívesség annyira általános dolog a világunkban hogy bármilyen gyökbe könnyedén belebeszélem jól megválasztott példaszavakkal illusztrálva.
Attól még mert valami kerek és görbe még korántsem kell hogy a hangalak erre mutasson, és egyébként gyakran nem is mutat erre. Elég csak a gyümölcsökre gondolni többek közt, a túlnyomó része letagadhatatlanul gömbölyű, de legalább kerek. De ha nem, akkor is köríves görbe vonalvezetésű, mint mondjuk a banán. Négyzet formájú gyümölccsel ritkán találkozunk a természetben.
ALMA, KÖRTE (ez tényleg körgyökös épp) , SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY, SOM, CSIPKEBOGYÓ, KÖKÉNY ---erre külön kitérek, mert ebbe is szeretik belemagyarázni hogy azért "KÖ" kezdetű. Hát nem azért, a KÖK alatt a színét kell értsük, KÉK !
Aztán még : BANÁN, NARANCS, RIBIZLI, EGRES, BARACK, DINNYE, MÁLNA, EPER, SZEDER, SZŐLŐ, ÁFONYA, GALAGONYA, CITROM, BERKENYE, BIRS, SZAMÓCA, és stb...
Túlnyomórészt a szavak nem foglalkoznak hangtanilag a kerekded/köríves , gömbölyű formával, hanem egészen más a névadás ötlete. De amúgy van K_R és G_R hangvázas szavunk bőségesen, ezeken lesz sok körértelmű szó a magyar nyelvben. Most a halom idegen átírást nem említem, az egy másik jelenség mikor a szavunkat egy az egyben átszerkesztik és ezért azonosíthatunk 20 féle KÖR-t is más nyelvek szótáraiban.
Attól még hogy egy szót nem ért egy nyelvész és történetesen épp a formája köríves a dolognak vagy épp pont gömbölyded, vagy bárhogyan közösíthető némiképp görbeséggel/gömbformával még egyáltalán nem biztos hogy ebből is készült valóban el a szó. A K_P sem, A "KOP" egy hangutánzó gyökszó.
KOPOG, KOPPAN, KOPÁCS, KOPÁNCS, KAPA, KIPP-KOPP, KAPAR és ha érteni akarjuk a KOPORsó dolgot, itt érdemes kapcsolatot keresni. KUPA, KOP-ONYA hangutánzó eredetű szó, de fejértelmű lett, és a további szóképzés a K_P dolgot gyakran fejként azonosítja ami valóban gömbölyű.
Na de a hangutánzás okán lett K_P a fej szinonimaszava, és nem a gömbölyűsége okán. tehát a KÁPOSZTA KÁP-ja az FEJértelmű és nem gömbölyűséget jelent. Egy FEJ káposztát kérünk még ma is a piacon ! 1: hangutánzó gyökből KOP/KÁP/KUP (=FEJ) 2: Fejformája okán mint hasonlat a káposzta kezdőhanghármasa. Tehát ez esetben a KÁP=FEJ jelentésű, és nem gömb jelentésű. Még akkor is ha a fej épp gömbölyű.
De ettől még hangutánzó eredetű gyök a K_P , és nem változtatható ez meg nyilván visszamenőleg csak azért mert sokkal később kialakult egy másik értelmezés is a gyökön. Azaz utólag nem változhat meg az eredet. ))...
Nem, de éppoly szigorú logikája van. Fogalmakat, szavakat KIZÁRÓLAG szükség szerint alkotunk. A görbeség szóra semmilyen szüksége nem volt őseinknek, ez a fogalom jóval későbbi találmány, amikor az egyenes, és más geometriai formák gyakorlati és ezzel együtt szóbeli használata szükségessé tette. Tehát a görbeség semmilyen körülmények közt nem lehet az ősi alapszókincs (ősgyökök, gyökök) része.
"milyen szabályszerűség szerint válik szét fogalmilag (és hangtanilag)."
Szerintem Mrácz is egy fantomot keres, meg mi is.
A magyar nyelvben nincsenek hangtörvények, de vannak vonzódások.
Ezért léteznek hangkategóriák. Bizonyos hangok bizonyos hangokra előszeretettel meg szeretnek változni, de nem kizárt a távolabbi rokonság sem. Valószínűleg a hang képzésének módja adja meg erre a választ. Annak hasonlósága.
Amikor Marácz bemutatja, hogy szerinte hogyan alakul át egy gyök valami egészen mássá kiejtésében, akkor arról lehet szó, hogy egyik hang a vonzódás alapján átalakul egy másikká, az megint egy másikat is vonz és így tovább.
Ez egy láncreakcióhoz hasonlatos folyamat.
Ezért változik meg a felismerhetetlenségig egy gyök, de viszont a képzet amit megjelenít, az marad.
Bizonyos fokig ez egy nyelvi játékosság a nyelvünkben.
Ez az ami félre érthető, ha minden áron szigorú szabályokat kérünk rajta számon.
Ezért nem helyes ragaszkodni körömszakadtáig olyan dolgokhoz, hogy de a "k" az mást jelent mint a "g" és akkor az nem lehet ugyan az a gyök, stb.
(kam-t-ár) fn. tt. kantár-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a, v. ~ja. 1) Rendesen füles, állazó, és zabolával ellátott szíjfék, mellyel a paripát, vagy kocsiba fogott lovat fel szokták szerelni, melynek fogó szíja, mit kantárszárnak neveznek, kétfelől a zablavashoz van csatolva, s ezzel a lovag vagy kocsis tetszés szerint a lovat töled-hozzád forgatja. Innen valószinüleg gyöke a görbülést jelentő kam v. kan, melyből lett kant v. kant elavult ige, innen kantó, kanta, kantár. Rokon vele a latin camus, mely ismét rokon a latin s görbeséget jelentő hamus szóval. Igy a törökben kuntar am. kamó, kampó és mérleg; kantorma pedig épen e magyar kantár. Meg van a szláv nyelvekben is. Kantárra fogni, kantáron vezetni a lovat. Kantárt vetni a ló fejre. Czifra, bogláros, sallangos, csüngős kantár. "Mikor kezdé Angyal Bandi a lovát nyergelni; czifra csüngős kantárával fékelni." (Népdal.) Még lova nincs, már is kantáron búsúl (km.). Erősen tartani, visszarántani, neki ereszteni a kantárt. 2) Szalag, szij, vagy kötél, mibe valamit belekötnek, p. az edényeket, melyekben enni visznek a mezei munkásoknak, vagy irományokat. Csalóközben és Mityusföldén szalag, melylyel szeles időben a kalapot állhoz kötik.
Amikor az ember, vagy állat összehúzván magát, összegömbörödik, másként: göbörödik (Czu-Fo, stb.), sőt guborodik (Biharugra, stb.), továbbá begubózik/-gubódzik, megállapíthatjuk é, hogy ezek a szavak egy tőről fakadván, -némi eltéréssel a hangzásban- ugyanazt a fogalmat jelentik?
Nyilván igen.
Újabb változtatással, de ugyanazzal a jelentéssel van egy újabb szavunk a guborodikból, ez a KUPORODIK.
Ez a kuporodik szó épp úgy őrzi még az eredeti ’gömbör’-t, mint előző társai. Vagyis az alap itt a továbbiakban a KUPOR-.
Ezen kuprodott alakúság más térre is átterjedt, s általában kisebb-nagyobb halom jelentésű.
További értelemben: KUPORÍT (= gyűjt) > KUPORGAT,
illetve „kuporított” állagú: KUPORÚ = ráncos. Tehát gömbör > gubor- > kupor- >>
A természetben minden görbe, ennélfogva semmi értelme ennek a megkülönböztető megnevezésnek. Az ember azért nevez meg valamit, hogy azt elkülönítse a többi dologtól...
"(itt talán megkülönböztethető tevőleges vagy elszenvedő)... mi van még?"
Ha a szókezdő ősgyököt nézzük, akkor nem lehet megkülönböztetni, hogy állapotszerű névszó, vagy folyamat, tehát igei jellegű-e.
Az ősgyök lényege az, hogy nincsen szófaja.
Valamilyen toldalék hozzáragasztásával lehet pontosítani a jelentését, és csak ekkor távolodik el olyan mértékben az "általános" jellegétől, hogy szófajilag besorolhatóvá lesz.
KÖNTÖS szó szerintem is a KÖT szóhoz tartozó. Csak vegyük ki az N hangot és meg is kapjuk a ruházat legfőbb jellemzőjét, azt hogy KÖTŐS . És igen, ezt meg kell kötni ténylegesen is. Van oka a nevének, csak egyedül az "N" hang jelenléte az egyedüli indokolandó dolog, ami meg simán lehet csak egy külhoni átírás maradványa amit meghagytunk benne.
Még "KEWTEWS" is volt a torzított leírása, nyilvánvaló hogy a dupla W dolgok csak betéthangok itt, anélkül az E akcentusos KÖTŐS.
A kötésnek a görbeséghez semmi köze, a KÉT/KETTŐ szavakhoz van.
További érvek hogy a KÖNTÖS KÖTŐS :
1. Két kötője van.)) Tehát annyira nyilvánvaló a hangalaki közleség és maga a valóság a 2 szó közt.
2: Látni régi szótárakban egymás mellé párosítva a szót. Magyar Nyelvőr 1. kötetében is egymás mellé írják a szópárosítóknál.
3 : A kötővel rendelkező bármi ruhaneműt ma is divatos "KÖTŐS" xxx néven illetni.
4: Mert van példa hasonló szópárra amikor a bővített szó N betétes : BOZÓTOS -----BOZONTOS
5: Vannak még példák a "KÖT"-ből származó ruházatokra : ködmön, kötény például, a ködmön esetén T-D hasonulásról van szó.
6: A KÖNTÖS ősi értelmében egy hosszú kabátféle dolog megnevezése, ami szintén megkötős volt. A KABÁT ugyan már nem ebből a KÖT-ből van NÁLUNK, de vajon másoknál ?...
KABÁT némely helyen :
A "CAPOTTO meg KAPUT félék a KABÁT módosításai.
Angol : JACKET, COAT --- Az első szó ami nálunk dzseki, az világszerte megvan sokféleképp írva, például bolgár SAKO, ZAKET, szinte biztos vagyok abban hogy ezek a ZSÁK-ból képződtek.
COAT viszont a KÖT szó Japán GAITÖ ---KÖTŐ de van KO-TO (KÖTŐ) is a kabátra ha valaki hitetlenkedne. KO-TINGU is van.
Koreai : KOTEU : KÖTŐ Maláj: KOT--KÖT Maori : KOTI--KÖTI Perzsa KOT--KÖT Skót-gael : CÓTA ---KÖTŐ Szuhaéli --KOTI--KÖTI/KÖTŐ és még biztos találnék némi további keresés után.
Azaz a kabátot amit anno köntösnek is hívtak, nyelvcsaládtól függetlenül meg kellett KÖTNI és máig ez van a szavaikban ott ! Ahogyan a KÖNTÖS KÖTŐS voltaképpen...
ezt is megnézném. valószínűleg van valamilyen szabályszerűség, hiszen a nyelvben minden korlátozott, a hangok száma, az egymáshoz közel álló hangpárok száma, a szófajok száma.
az alapszó
1. valószínűleg főnév, ige v jelző.
2. a fogalom amit leír, az olyan jellegű vagy olyan jellegű lesz (itt talán megkülönböztethető tevőleges vagy elszenvedő)... mi van még?
Az, hogy hány felé ágazhat a jelentés attól függően, hogy milyen azonos hangkategóriájú hangra változik a mássalhangzója a Jóisten a megmondhatója.
A magyar nyelv a végtelenségig tudja csűrni-csavarni a hangok változtatásával.
El is térhet az azonos hangkategóráktól, felvehet teljesen más mássalhangzókat vagy magánhangzókat is, akkor sem tér el az alapjelentéstől, a görbedtségtől.
Marácz László kísérletezik erre vonatkozólag szabályszerűség meghatározásával.
Levezeti a KöR gyök változásait, azt, hogy hogyan tud átalakulni lépésről lépésre a hangok kicserélődésével a már árnyalt jelentés.
Természetesen mindvégig a görbedtség alapjelentésének megtartásával.
kétfelé válik a fogalom (ami érthető, hisz az egyik mozzanatos, a másik mozdulatlan változata a fogalomnak. azzá válik vsz. olyan jellegű.) legalábbis én jelenleg így látom
mindkettő nagy területen megtalálható ami azt mutatja, h régi és alapszó
az lehet, h a köt az előbbiből ered (görbe fogalomkör) a kacs féle 'hajlítás' után [lásd: kunkorodik kancsos (‘görbe’), koncsorog, kontyorog, kucsorodik (‘hajlik, csavarodik’)], de a köt már egy értelemmel megszilárdult önálló fogalom
és az -n- beszúrás is megszokott magyar nyelvi jelenség
kacs kancsos
kucsorodik kuncsorog
.....
+ a másik érvem, h a köntös miért nem a göm- féle gyökből van, az az h a magyarban létezik/létezett a göndör
"Szerintem Cz-F valamelyest jól megközelítette ezt amikor kapcsolatba hozza a régi ORT/ és az ÍRT szavakkal. "
Az ORT valaminek a negyed részét jelenti, ha az egészet négybe vágjuk megvan a kapcsolat, hasonlóan az ÁRTÁNY szóhoz.
Sőt, az ÁRT gyököt is ide vehetjük akár a kivágás, akár a "megkopasztás" jelentése kapcsán.
Az IRT, szóval mind alaki, mind jelentésbeli kapcsolata van az Arat szónak. Mindkettő a növények vágását jelenti, annyi különbséggel, hogy az IRT a növény teljes megsemmisítését jelenti.
Az ÜRÍT is rokonítható vele, hiszen átvitt értelemben a jelentése hasonló: Valamit eltávolít.
"Nem a kezdetekről beszélünk, hanem a kikristályosodott gyökrendszerről."
Pont a kezdetekről beszélünk, az ősgyökökről, amikből a gyökök állnak, amik alapján meg lehet érteni a gyökök egymással valókapcsolatát. Enélkül merő fantáziálgatás a gyökök közötti jelentés-hasonlóságok, vagy különbségek vizsgálata.
Szerintem Cz-F valamelyest jól megközelítette ezt amikor kapcsolatba hozza a régi ORT/ és az ÍRT szavakkal. Persze nem foglalta össze azon szavakat egységesen és részletezve amiről beszélni fogok, de úgy az érintett 8-10 szócikk után egészen összeáll a kép előttünk. Ezek nagyjából :
ÁRTÁNY szócikk (ez fontos !) , ORTÓKAPA cikk , ÍRTÁS cikk, ORTOVÁNY cikk, OROT és ARAT cikkek, IRTMÁNY szócikk -- és ezek korábbi szavai az IRTVÁNY és IRTOvány is ehhez tartozó.
A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának ÜRÍT szócikke még jó, ezt nyugodtan olvashatjuk, itt az etimológiai szótárral ellentétben nem kell elhazudni a szavaink eredetét, mivel "csak" az értelmezése a lényeges. Ezeket együtt átvéve elég jó képet kaphatunk néhány szavunk összefüggéseiről.
Azzal nem értek egyet nála (Cz-F) hogy a szó metszést jelentene, ez csak egy szelete a történetnek, az ominózus kifejezés és a testvérszavai tágabb jelentésű fogalmak ennél. Az ARATÁS rokonítható a régi OROTÁS-sal. Ami rokonítható az ÍRTÁS-sal. Ez az egész rokonítható az ÜRÍTÉS-sel. Az erdő irtás tán nem annak ürítése?... Dehogynem épp erről szól. Meg kaszáló/rét dolgot is hívtak IRTÁS néven, és ezeket is ÜRÍTjük az ÍRTÁS által.
ÜRÍT egyik definiálása : tárgyas (rendsz. határozóval) Valamit tartalmazó befogadó tárgyat fokozatosan üressé tesz, úgy hogy tartalmát kibocsátja, eltávolítja . Nem éppen ez történik egy ARATás során ?...
De pontosan ez történik, a földterületünk tartalmát eltávolítjuk. ARAT-JUK--OROT-JUK---ÍRT-JUK--ÜRÍT-JÜK !
A toldalékolás T hangja a TÁRGY amire utal. A tárgy az amire a cselekvés irányul , ezt jeleníti meg. Egy SÜL és SÜT igék között is az a különbség hogy előbbire úgy kérdezünk hogy MI? , míg az utóbbira meg úgy hogy MIT? sütünk meg éppen...
"Minthogy a tulajd. értelmü köt igében az alapfogalom két vagy több testeknek együvé kapcsolása: innen okszerüleg állíthatni, hogy lényege azon ö, mely a szájnak öszvehuzása által tömeget, sürüséget utánoz, valamint a töm, tömör, több, ösz szókban."
Azzal együtt, hogy a hangoknak - nagyon helyesen - kvázi önálló jelentést tulajdonít, nem lép tovább, hanem csak az Ö hangra koncentrál.
"A k, mint jobbára a gyökökben, görbeséget képező hang"
Itt hatalmasat téved, mert a görbeséghez semmi köze. De vitathatatlan érdeme, hogy ezt a hangot is jelentéssel ruházta föl.
"t pedig cselekvést, tevést jelentő képző, mint a vet, süt, hűt, tát, fut, nyit stb. igékben."
Ez tökéletes, én is így látom, de mivel több más hang is betölt hasonló funkciót: fűz, fáz(ik), jár, mér, járul, merül, stb. nyilván nem ez volt az eredeti, vagy egyetlen jelentése. Annál is inkább nem, mert helyhatározó ragként is szerepel, és sok tucat tartalmilag hasonló, földdel kapcsolatos gyök kezdő hangja.
"Ez is lehet. De mi van ha mégse?"
C-F sok tekintetben messze megelőzte korát, olyan alapmű, melyre építeni lehet és kell is. Azonban a minden részletre kiterjedő tökéletesség nem várható el tőle. Az alapvető gondolatai
irányadók, mások továbbfejlesztésre szorulnak.
C-F nem találgatott a szó szoros értelmében, hisz' számos bizonyítékokat sorakoztatott föl elképzelései mellett. Mi is ezt tesszük.
