Termeszetesen igazad van. Kerdes, hogy abban a hocsereloben mibol van a hoatado felulet, mekkora az a felulet ,mennyi ideig halad at a levego es foleg mekkora a ket homerseklet kozti kulonbseg a ket vegponton ? Itt 0,6mm-es FeZn csobol. Azt a 95% hatasfokot meg azert megkerdeznem, hogy milyen feltetelek mellett. Nem ketelkedem benne, mert az aramlas sebessegevel es a hocserelo anyagaval ossze lehet hozni ilyen hatasfokot, de ez az osszuzemido toredekere ervenyes csak sajnos. Jelenleg alltam neki egy 100m3/ oras ellenaramu hocserelo elkeszitesenek. Kivancsi vagyok, hogy abbol mit lehet kihozni.
A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec. lesz,de lenyegesen nagyobb a holeado felulet. Igy a hatasfok nem romlik.
A térfogatáram fix, az már korábban ki lett itt okoskodva. Teljes üzem 250 m3/h. Főzés, fürdés esetére. Normál üzem 75 m3/h. Ha nincs főzés, fürdés.
Hozzáteszem, hogy nem akarom feltalálni a spanyolviaszt, csupán szeretnék építeni házilag egy hővisszanyerős szellőztetőrendszert! Be kell valljam a légtechnikában sem vagyok jártas. Ezért kérdezek ilyen sokat a hozzáértőktől/tapasztaltaktól!
Szerinted mi az az idő vagy mi az a felület, esetleg hossz, amivel számoljak, hogy a legjobb hatásfok jöjjön ki 250m3/h-ra? 1 méter hőcserélőben 1 m2 hőátadó felület van. Megírhatnád! Köszi.
Nem tudom, hogy ezt az 5 másodpercet miért kéne betartani. Még a Paul >95% hatásfokú hőcserélőiben sem időzik 1 másodpercnél többet a levegő. Az idő csak az egyik paraméter...
Számolgattam megint. 200/125 mm, 250/150 mm valamint a 869-es hozzászólásban Péter által írt 250/4x80mm rekuperátort.
Az elsőnek a hőátadó felülete viszonylag nagyobb de 30 méteres a cső. A második a legolcsóbb, de kisebb a hőátadó felület. A harmadiknak hatalmas a hőátadó felülete, 18m-t valószínűleg kettőbe kell hajtani, egy kicsit macerás megépíteni a kanyart. Az ára a legnagyobb(nem sokkal). Egyáltalán ebben is 5 mp-et kell a levegőnek tartózkodni? Ekkora hőátadó felület mellet lehet ez rövidebb is nem?
En nem vitatkozom. Ahogyan neked jo, ugy epited meg. Majd ha kesz lesz, ird meg a meres eredmenyeit. Engem is erdekel. Tudod en is csak egy lelkes amator vagyok, igy a szavaim nem szentiras! Idaig senki nem kifigasolta a velemenyemet, ez nekem annyit jelent, hogy vagy nem is erdekel senki olyat aki ert hozza, vagy elfogadjak. Ennyi.
Nem az volt a celom, hogy osszekeverjelek! Csak a lehetoseget vazoltam en is es Quint kollega is. Termeszetesen ha az osszes anyagot keszen akarod megvenni, akkor az idomok, leagazasok,gyujtok , osztok nagyon sok penzbe vannak. En annak idejen csak a csoveket, konyokoket ,ventiket, toldokat a ragasztoszallagot es a szigetelest vettem. A tobbi kelleket sima Spirocsovekbol alakitottam ki egy plehnyiro ollo es egy kis korongvago segitsegevel. Osszefogatashoz a popszegecseket hasznaltam+ ragasztoszallagot. Ami a by-pass-t illeti. Az altalad is rajzolt rendszer elszivo gyujto es befujo oszto utan rogton beteszel ket Y -t, vagy SK keszitett leagazast. Oda beleepited a pillangoszelepeket ugy, hogy azok a beszivo agban befele aramlo levego segitsegevel nyiljanak. A ket pillangoszelep koze meg beepited a 3. ventit. Igy nyaron ha atkapcsolod az elektromos vezerlest by-pass-ra, akkor aramtalanitod a ket ventit ami a teli uzemmodban uzemel. A 3. venti ha uzembe lep, akkor az befujja a friss levegot a hazba. A tulnyomastol a levego kiaramlik a kifuvoagon es a haz tobbi ismert es nem ismert nyilasan.
Olyan Y ág nincs amin a bemenet mellett a két kimenet között egy szeleppel lehet váltani? Vagy az egyik, vagy a másik irányba menjen a levegő. Most ezt csak egy Y-al, és két pillangó szeleppel lehet megoldani?
Termeszetesen a by-pass az nagyon jo szolgalatot tehet nyaron foleg. A megoldhatosaga ugy ahogy Quint kollega is irja lehetseges es lehet ugy is, hogy ket pillangoszelepet egy 3.ik ventimotorral iktatsz be. A kerdes az, hogy melyik olcsobb megoldas. De ebben az esetben a by-passt az elszivo venti ele es a befuvo venti moge kell bekotni, igy a csovekben uralkodo legmozgasok zarjak vagy nyitjak a ket pillangoszelepet. Ilyen esetben a 3. beepitett venti uzemel csak, akar lassu , akar gyors uzemmodban.
Betervezem a kikerülő árat is. Közben az jutott eszembe, hogy ilyen kikerülő ág a gyári rendszerekben is van?
Egyébként az elemek a rajzon akkor jó helyen vannak? A ventik a rekup. jó oldalán vannak? Egy 150-es spiro csőnek elég 152-es furatot fúrni? A 150 mm a külső csőméret a spirállal együtt?
engem is érdekel ez a téma, így felmerült bennem is egy kérdés ezzel kapcsolatban: a födémtől a hőcserélő pontig a be- kifúvó cső szakaszokat, és magát a hőcserélő szakaszt is gondolom amúgy is jól kell szigetelni ? Ha igen akkor ebből adódóan nekem nem tűnik radikális hatásfok csökkenésnek, ha a külsőben menne az elszívott levegő.
Peterch magyarázatát még azzal egészíteném ki, hogy amennyiben a külső csőbe raksz pár helyen nyitható elemet, akkor a külső oldal valamilyen szinten tisztítható lesz. Ez és a kisebb veszteség bőven elég ahhoz, hogy a friss levegő haladjon kívül :)
Ha felvázolod a fizikai megvalósítást is, akkor látni fogod, hogy a rekuperátor elszívás oldali kezdetén (is) elkerülhetetlenül lesz olyan pont, ahol még "egyedül" megy az elszívó ág. Praktikusan ez legyen a legmélyebb pontod, és innen könnyedén vezeted el a kicsapódott párát.
Képzeld el, hogy egy harminc-sok fokos nyári napot követő estén a kéróban van pl. 28 fok, kint 23. Anyuci épp finom vacsit főz, törpöd meg egy kád vízben már egy órája tengeri csatát vív. Ha a friss levegő nyári üzemben ki tudja kerülni a rekuperátort, akkor kellemes 23 fokos levegő jön be. Ha nem, akkor elszívsz átlagosan közel 30 fokot, a rekuperátor meg felmelegíti a kinti 23-at 28-ra... Nem túl jó üzemmód :) Csak annyit kell csinálnod, hogy a rekuperátor friss levegő felőli oldalára beraksz egy "Y"-t, és az "Y" két kilépő szárába egy-egy (motoros) zsalut. Az egyik szár megy a rekuperátor friss levegős oldalába, a másik szár kikerüli a teljes rekuperátor, és annak friss levegős kilépő oldalára csatlakozik szintén egy "Y"-nal. A zsaluk ellenütemben működnek a külső hőmérséklet függvényében, így van egy hővisszanyeréses és egy sima szellőztetéses üzemmódod.
Ha a kulso csoben menne az elszivott levego, akkor radikalisan csokkenne a hatasfok a futetlen padlason, vagy nagyon kellene szigetelned. A kondenz a belso csoben kepzodik. Csovek toldasa belso toldoval popszegecs es leragaszt.
"A kondenz elvezetést az elszívó ág legmélyebb pontjáról kell indítani." Ácsi bácsi. Most akkor a kondenzvíz a cső a csőben rész belső csövében keletkezik? Bár most hogy jobban gondolkodom a meleg kifújt levegő a hideg felületen ott fogja ledobni a párát. Akkor meg miért nem fordítva készülnek ezek a rendeszek, hogy a kifújás a külső cső? Akkor a külső csövet kellene csapolni.
"A rekuperátorhoz (az egyik oldalra) érdemes megkerülő ágat berakni a nyári üzemhez." Micsudi? Ezt nem értem. Nyáron csak az elszívó oldal megy és kész nem? Hova kell megkerülő ág?
Építés kérdés: a csövek toldásához vettetek csőtoldót, vagy a spirocsövet felslicceltétek kicsit kinyitottátok a csővéget és összepasszintottátok? Toldás után csak ragasztószalagozni kell, vagy meg is kell popszegecselni?
Az biztos, hogy a méterenkénti nyomásesést nem számoltam, hanem valamelyik gyártó által megadott diagramról néztem ki. De már rég volt, nem emlékszem melyik katalógusból... Az biztos, hogy a csövezések összes nyomásesése nálam a nagy keresztmetszetek miatt elhanyagolható az anemosztátokéhoz képest. Ez meg azért kellemes, mert beszabályozáskor kisebb a visszahatás.
Szia! Elmondod, Te hogyan számolod a szellőzőcső nyomásesését? Egyszer azt írtad, a 200-as cső 200 m3/h-nál kb 0.3Pa-t esik. <a href="http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=87835142&t=9144218" target="_blank">Link a hsz-ra</a>
Nekem a segédlet (link) 2.5 Pa-t hozott ki. A légsebesség-számaink stimmelnek (1.8m/s).
Félek, hogy valamit rosszul csinálok és nagy meglepetés lesz, ha valamit elszámolok ... Köszi
A rekuperátort még nem raktam össze, megjött a hideg, és nem volt kedvem a padláson barkácsolni... 250x250 mm-es keresztmetszetű külső csatornában (bejövő ág) lesz a 200-as aluflex cső (elszívó ág).
Kifelejtettem: - A szűrődobozokat vettem, egyszerű békazáras konstrukció, meg is lehet csinálni. - A 2x45 foknak valamivel kisebb a nyomásesése. Ha végigszámolod a rendszeredet, kiderül, hogy van-e jelentősége annak a pár Pa különbségnek. - A beszívás nálam a talajhőcserélőből a homlokzati szigetelés alatt végigfutó függőleges ágban van (45 fokban lefelé néz), ott egy zsaluval lehet átváltani, hogy a szabadból szívjon, vagy a talajhőcserélőn át. - Az elszívott levegőt a felső - félig fedett - terasz fölött alakítottam ki, szélárnyékos hely, függőlegesen lefelé fúj ki.
A kondenz elvezetést az elszívó ág legmélyebb pontjáról kell indítani. Az elszívó közös ágába is tettem szűrőt, hogy védjem a rekuperátort a szennyeződéstől. A rekuperátorhoz (az egyik oldalra) érdemes megkerülő ágat berakni a nyári üzemhez.
A 456-hoz mellékelt képen láthatod, hogy a fúrókorona körül (közvetlenül a mennyezetnél) van egy tömített akármicsoda. Azon keresztül szívja el a vizet. Egy pici por keletkezett a rögzítőfurat elkészítésénél, azon kívül se por, se víz... Anyuci lepődött meg a legjobban :)
Légyszíves szagértsétek már meg a mellékelt móricka ábrát! Az egyes elemek jó helyen vannak a rendszerben? Ventilátor a hőcserélő rész jó oldalán van? Kondenz elvezetés jó oldalon van? lejtés jó irányba jelöltem? Meg ilyenek. A szénszűrő opció, az érzékelő meg a fűtőparon és a termosztát érzékelője.
Néhány kérdés: - beszívó csonk végét csak simán ferdére vágjátok és vízszintesen kivezetitek a tetőn? - sima porszűrő dobozt csináltatok vagy vettetek? - olvastam valahol hogy 90 fok könyök helyett érdemes 2x45 fokot használni, sokat számít ez?
Quint! Írj már arról, hogy amikor (456 hsz.) kifúrták a menyezeted, akkor az hogy működött? Odáig tudom, hogy gép furattal rögzít, meg ilyenek, hanem mi lett a vízzel, amit a fúrófejhez vezettek. Az tud kontolláltam elfolyni, vagy folyik össze vissza? Vagy mi? Vagy rá van kötve egy vizes porszívó?
Én ilyent szereztem: MWH-12HRN2 Nem a legmodernebb darab, de átmeneti időben földgáz árban lehet vele fűteni, és akkor is be tud segíteni, ha nem lenne elég a talajregiszterrel elérhető hűtés. Rosszul emlékeztem, mert tavaly 74.900,- volt az ára :)
