Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Azért ez egy kicsit túlzás.Azért mert külföldi,nem kell hogy rossz legyen /max amit a marketekben vásárolsz.../.Úgyis a fogyasztók döntenek...én pl a Bergeront sokkal többre becsülöm ,mint a magyar Ceglédi bíbort vagy Harmatot.Persze a külföldieket sem védem,de nekem nem a származás a fontos...
Mozo nagyon jól írta le az egészet. Még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem ez az egész szubjektív. Vegyük például az almát szinte egész évben kapható. Télen az itteni pince ízű tárolt almát veszed, aminek tényleg nincsen valami jó íze. Nyáron a külföldi országokból kapjuk őket, azok se különbek. A saját termesztésű almát én egész évben megenném. Télen azért mert kellemes ízű, és az illata az ünnepekre emlékeztet. Nyáron egy hideg alma, egy pohár limonádéval, na annál aligha hiszem, hogy van jobb.
A kajszi, cseresznye stb azért van így, mert a magyar emberek tudatába berögzült, hogy ha május akkor cseresznye, ha július akkor kajszi és kb itt meg is áll a gondolkodás menet, tágabb térben már nem is tudnak gondolkodni. Nyár közepén-végén kinek ne esne jól egy pár szem hideg cseresznye, vagy kajszi?
A gyümölcsidény meghosszabbításával pedig ha lenne rá igény, akkor betudnánk szállni nemzetközileg is. A gyümölcs szezon sajnos olaszban már júniusban kezdődik, itt Július közepére koncentrálódik és sajnos csak ekkor tudunk beszállni a nemzetközi piacra, de később virágzó korábban érő fajtákkal, akár az olaszokkal is versenyezhetnénk. Visszont még nagyobb jövőjét látom a később érő fajtáknak, mivel a kajszi termesztésnek vannak határai, talán a miénk még az a határ ahol kellemesen megél. Ha az augusztusi forgalomnak vége rés marad mindig a kajszinál és ha lenne rá igény itt ezt el lehetne tolni akár szeptember közepéig. Olaszban a későbbi fajták is mint pl: a carmingok is hamarabb leérnének. Mivel a nyugati országrész Olaszországhoz képest 2 héttel szedi a kajszit, az itteni keleti akár 3-al is szedhetné.
Sajnos ez nagy feladat, mert az emberek gondolkodás módját is meg kell változtatni, az pedig nagyon nehéz.
Ha egy gyümölcsnek se íze se bűze az nem a fajtától van hanem egyéb mástól ..pl :korai szedés , hosszú hűtőtárolás , túlzott tápanyag , kevés napfény ...ilyenek . Nekem jó pár " külföldi " fajta van és mondhatom , hogy ha olyan körülmények közt vannak , mit a hazai kajszik akkor pont olyan finomak ...esetleg finomabbak is . Persze meg lehet tartani a Göncit meg a Ceglédit is .
Azért ősmagyarság ide vagy oda , a göncinek párja nincs. Nem is értem, hogy aki nem eladásra termel, annak nem elég az 1 hónapos szüreti idő? Itt van pl. a cseresznye, az sem esne jól szeptemberben:)
Mondjuk pozitív példám is lenne a polka málna, de ez már nagyon off.
Azért a kajszi nem törpeharcsa, de óvatosan a külföldi fajtával. 10-20 év és nem is fogják tudni milyen egy igazi barack íz.
Szép lesz , gömbölyű, szemre tetszetős, 2 hónapig terem, oszt se íze se bűze, mint a Lidlis paradicsomnak.
Arról is mi tehetünk....................
Az pedig arany igazság, hogy a talaj minősége, fajtája érződik a gyümölcsben, mégha sokan ezt nem ismerik el.
Jól látod, ez az álnemzeties begyepesedett hozzáállás, hogy csakis a régi, magyar fajták jók, leginkább egy öngólhoz hasonlítható. Nem csak gönczi van a világon, amivel egyébként semmi bajom nincs, ültettem is apósomnak, csak ahogy írod, egy olyan országrészben a később virágzó és termő fajtákkal biztosabb eredményt lehetne elérni. A korán virágzó és termő kajszikkal viszont arrafelé vigyáznék.
Hát igen sajnos. Legfőképp itt a késő tavaszi fagyokban látom a kajszi termesztésének korlátait. Amit visszont nem értek, hogy ez az országrész egy-két hetes eltérést eredményez a Zalai területekhez képest, akkor miért nem hosszabítjuk meg a gyümölcsidényt itt, későn virágzó fajtákkal? Bár elég közel van hozzánk Gönc, de meghalgatva az ottani termelőket, ők sem dicsekedtek, mivel elég sokszor kell tartaniuk a fagykároktol, és elég sok évben a fagy martalékává válik a termés. Visszont amit tudok, hogy itt Zemplénben a kajszi sokkal édesebb, mint Göncön. Volt szerencsém megkóstolni a göncit és nem voltam tőle elájulva.
A szilvák itt nem vírusosak szerencsére, de remélem nem is fog itt felütni. Az én telkem annyira nem mondható fagyzugosnak, de nem is éppen ideális fekvésben van.
A carmingokból, csak a gyümölcsidényt szeretném meghosszabítani, mert a legtöbb fagytűrőbb fajta, ami itt kering az Júliusi érésű és aztán ki is merültünk ennyiben, de a carmingokkal, és a Bergecot-tal kitolhatnám egészen szeptemberig. Így ha lesz rá lehetőségem, és keretem akkor mindenképp kipróbálom majd. Oltóanyagból igen sikerült hozzájutnom Harlaynehez, remélem jól fog vizsgázni. Szerencsésnek érzem magam, mert sokan írták itt is, hogy nagyon nehéz hozzájutni. Emellett, még a hasonlóan jó Harglow, és Harogem fajtákból is kaptam oltóanyagot.
A rózsakajsziból is kaptam oltóvesszőket, sajnos nem tudtam, hogy ilyen hátrányos tulajdonságai vannak, de amig nem üt fel itt a Sharka addig nincs baj. Főként, azért örültem ennek a fajtának, mert a Bergeron után érik egy pár nappal, gyümölcsét finomnak írták le, és hasonlóan jó fagytűrő mint a Harlayne, vagy a Bergeron.
Mindenesetre adok neki egy helyet, aztán meglátom.
Zardból valószínű, hogy lesz oltóanyagom. Sajnos tele van hátrányos tulajdonságokkal, csak egy két ágat szánok neki, valamelyik fámba belehéjazva. Sajnos kicsi gyümölcse van, és nem az európai ízvilághoz hasonlít, de ennek ellenére azt az infót kaptam, hogy nagyon jó pálinkát, dzsemet, aszalványt lehet belőle csinálni. Mind amellett, hogy jó fagyálló, sajnos nagyon keveset köt.
Amit még nem értek, az az, hogy a később virágzó fajták termésideje Júliusban koncentrálódik. Szinte ekkor érik le az összes. A június így kimarad, az augusztus a carmingoknak köszönhetően lefedhető lenne. Vanna jó júniusi fajták mint pl a román Auraş. Későn virágzik középméretű gyümölcs, nagy termésátlag, önporzó.
Elég fagyos országrészben laksz, az biztos. A régi fajtáid nem sharkásak? Főleg a szilvák.
Kajszi ügyben érdemes Csarlihoz, Mozohoz, Ali bához, atifocihoz fordulni, nekik sok fájuk van és tapasztalt termesztők. Nekem csak pár fám van a kertben. A Kioto-t az északi, fagyzugos részébe ültettem a telkemnek, a márciusi télben fagykárt szenvedett, de visszametszés után kihajtott. Termést így még nem hozott. Oltóvesszőt talán tudok vágni róla. A korai (itt június 10-15 körül) érésű Aurora nagyon bevált, bírta a márciust, termett és veszettül nő. A Kuresia nálam szenved. Most hozattam két Farhialt a Carmingo sorozatból, az egyik apám kertjébe ment, a másik itt van még nálam elvermelve. Termést legkorábban jövőre fog hozni.
Amit én tudok tanácsolni: a rózsakajszit felejtsd el, mert elavult fajta, sharka-érzékeny és nem is annyira jó ízű. Inkább a Bergeront, annak változatait, valamint az Általad is említett Carmingo sorozatot (Farbaly, Farhial, Farlis, Fardao, Farclo stb) javaslom kipróbálásra. Harlayne-t nem lehet kapni (ha Neked sikerült, gratulálok :)), és az immunis a szilvahimlőre is. Zard fáról semmilyen információm nincs azon kívül, hogy a téli fagyokat az bírja a legjobban és annak a leghosszabb a mélynyugalmi időszaka. Az ázsiai, afganisztáni fajták Mo-on eddig nem nagyon váltak be, de ha gondolod kísérletezz velük.
Érdekes, lehet, hogy kipróbálom az egyik új kajszimon.
Azért vannak bennem kérdőjelek:
- nem metszi vissza a vezéreket, hogy berakódjon alatta termődárdákkal, megvastagszik így eléggé a vezérág? A dőlésszögek miatt olyan érzésem van, hogy letörhet valamelyik vezérág ha berakódik terméssel.
- Kimetszi az erős oldalelágazásokat (konkurens?), szinte csak 3-4 vezérág marad dárdákkal. Felnőtt termő fánál sem tart meg elágazódást? Nem fog később, a vezérágakra kényszerített termés miatt szétesni a korona?
Egyébként érdekesnek tűnik. Pont a kajszira mondják, hogy nehéz ennyire irányított koronába belekényszeríteni, mert makacs.
Köszönöm a felajánlást. Kérném akkor azt a levágott husángvéget is. Bergeron plusz 30 nappal már eléggé kitolódik a kajsziszezon. Középérésű kajszim van egyébként, 10 éves, permetezve sosem volt. Tavalyelőtt volt néhány moníliás ágvég rajta, de tavaly már teljesen egészséges volt és rengeteget termett, oltottam is róla, csak sajnos a fajtáját nem tudom. Van még egy ennél kb 3 héttel korábban érő, ezt a szomszéd elhagyatott kertből szererztem egy kb 30 éves fáról, úgyhogy a sokat szidott harmat nem lehet pedig ez is hajlamos a kirepedésre és érdekessége, hogy a magja hegyéből kb fél centinnyi le van törve. Írok majd emailt is.
Aurórát, Orangeredet lehet, hogy tudok adni, a Pinkcotot nem ígérhetem meg, mert tavaly elég nyamvadtan fejlődött. Ha mégis, akkor jelzem.
Szólj rám később, és az se baj, ha valamikor mostanában írsz egy sort levélben, hogy ott is nyoma maradjon!
A Bergeront és C. aranyat elígértem, az sajnos nem megy.
Van késői kajszim is (több féle), de épp' ezekről nincs semmi egyéb infóm (kettőnek csak a nevét tudom, meg azt, hogy jóféle "pulutyka" típus, olyan, ami nekem kell, plusz ezeknek a virágzása a kései, hogy mikor terem, az egyelőre rejtély.
De a gyümölcstulajdonság sem teljesen biztos, majd a terméséréskor meglátom - Vejkei, Cifra).
A harmadiknak még neve sincs, csak annyit tudok róla, hogy Bergeron +30-as.
A forgalmazó se tudott semmi egyebet mondani róla, csak ezt.
Ennél meg a virágzási időt nem tudom... :S
Majd elnevezem... Talán a gyümölcstulajdonságai alapján, de lehet, hogy a terméséréskor épp' esedékes - női - névnapot is beleszövöm... :-)
Most ősszel ültettem ezt az utóbbit, de már alig várom, hogy teremjen.. ;-)
Ha gondolod, akkor ebből a 'nevenincs ' fajtából elküldöm a levágott suhángvéget.
Kajszi oltóágakat szeretnék kérni. Vannak mirabolan alanyaim plusz rengeteg vörösszilva sarjam. Aurorát gondoltam korainak, estleg orangered vagy pincot. Biztosan termőnek bergeront és ceglédi aranyt néztem ki a hozzászólások alapján, és valami jófajta későit is megpróbálnék oltani.
Leginkább a baktériumos sebfertőzés. Bimbós állapotban kevéssé érzékeny rá a fa, mert hamar képződik a seben védőréteg. Nyugalmi állapotban nem, igy nagyon sokáig nyitva van a seb, fertőződhet. Mivel kevés fám van, én mindig lekenem a sebeket sebkezelővel metszés után.
