Jo az otleted a lefenekelt T idommal. Csak azert a T idomot melloznem es inkabb Y-t csinalnek. Tehat ugy sregen illeszteni a masodik szarat, hogy minel kisebb kanyarral kezdjen a levego, mert az zajt es nagy ellenallast idezne elo, ha T kivitelt csinalsz. A 90° kanyart meg meglehetne ugy is oldani, hogy felbevagok korong vagoval a konyokot es belehelyezed a 4 csovet a tavtartokkal, majd popszegecsekkel rogzited a ket fel darabot es a vagas helyet is alu ragasztoszalaggal leragasztod. Igy nincs problema.
Én csak attól félek, hogy a kiinduló állapottól már annyira messze járunk, hogy nem tudom mi lesz a végeredmény. Azért nekem mégiscsak a Péter által megépített rendszer az etalon, mert ezt tudjuk hogy milyen, és hogy mi a hatásfoka. Az a baj hogy szívesen kísérleteznék, de ez kemény ezrekbe meg időbe kerül. Tudom, az a lényeg, hogy legyen felület a hő átadására... csak a légtechnikával nem vagyok teljesen tisztában.
Nem gondolkodtatok még a sörkollektorhoz hasonlóan, összedugott (nem ragasztott) sörösdoboz csövekből megépíteni a belső csövet.
Saccra az is 8 cm átmérőjű lehet.
És elég vékony anyagból van.
Mondjuk kanyart csinálni vele elég érdekes lenne :-)
És mi lenne ha nem 4, hanem több cső lenne a hőcserélőbe a belső cső, és a külső sem kerek lenne hanem a sörkollektorhoz hasonló., akár nikecellből négyszög keresztmetszetű.
Vajon ha nem 4, hanem 8 cső lenne belül, arányosan csökkenhetne a hossz 12/2=6 méter, és akkor már kanyarodni sem kellene vele ?
(bocs ha már írta valaki korábban:-) és kiveséztétek,csak 1 ötletroham volt)
H3x: a 250/4x80-as verziónál a végeknél azon gondolkoztam, hogy lehet hogy egy-egy T idom kellene a hőcserélő rész két végére. A mellékelt rajz bal oldalára kerülne a hőcserélő. A T idom egyik véget lefenekelni, ott kivezetni a 4x80-as csöveket, majd 250-es csővel lehetne a közösítés után tovább menni ki a szabadba. A kondenzvíz elvezetést nem kell mind a 4 csőben megoldani, elég közösítés után is, egy helyen.
Takyka: Agyaltam én is ezen, de a táblázatodba belegabalyodtam. Este megszámolom a cső árakat. 1 méter hőcserélő felületre azt már látom hogy jobb mint a 4 csöves, mert 1,178 m2 jön ki. A 4 csöves meg 1,005 m2 Az árakat amiket írtál hogy jött ki?
Agur: Nekem ez az EPS lapos megoldás "nemgyerebe". Értem hogy nem kell szigetelni, ez nagyon jó dolog, de egy ilyen hosszú rendszert lapokból megépíteni... Minden élnél illesztés, 1 méterenként szintén. Egyenes vágás. Nekem ehhez nincsenek meg a technikai feltételeim, hogy légtömören zárjon. A légtechnikai cső legalább tartja magát, lehet ragasztó szalagozni.
quint is ilyesféleképpen építi a rendszerét. Nekem valahogy nem szimpi a nikecell cső (a beszívott levegőre)... bár quint azt mondja, hogy utána nézett és nincs ismert káros élettani hatása. Viszont valóban jelentősen csökkenti a kivitelezés költségeit (ha meg tudod oldani a rögzítését a padláson).
Ha a padláson helyezed el a cső a csőben hőcserélődet, ott a bejövö levegő csatornáját akár eps hőszigetelő lapokból is építheted. ( ha visszaolvasól, itt a fórumban találsz ilyen módon épített hőcserélőt. ) Ilyen módon építve a belső 4 csövet úgy helyezheted el ahogyan tetszik és lehet benne több kanyar is - csak legyen hely a padláson - . Kipróbálás után, ha az kifúvás hibátlanul működik akkor zárod le az épített csatorna tetejét. Így még a ki és bejövő levegő mennyiségét és sebességét is össze tudod hangolni.
A csatornát pedig olyan vastag eps-ből csinálhatod most amire éppen fussa a pénzedből.
Nekem ez nem lesz jó megoldás, mert a padlásteret beépítem teljesen ott nem jut hely a cső a csőben rendszerre. A hőcserélőt a garázsban kell elhelyeznem.
Visszautalnék a 865-868 hozzászólásaimra, ahol három egymásba tolt csővel valósítom meg ugyanazt, mint a 4 cső az egybennel. Szerintem sokkal könnyebb azt megépíteni!
Főleg az riaszt, hogy négy csövet kell távtartózni, majd áthozni a külső cső 90°-os ívén keresztül, valahogy közösíteni is kell a csöveket és külön-külön kell megoldani a kondenz elvezetést is. Szóval sokkal melósabb. Szerintem.
"Ez a több cső a csőben megoldás valamiért még nem igazán nyerte meg a tetszésemet... Pedig lehet, hogy nem hülyeség."
Nekem egy valami nagyon mellette szól. Hogy ebből egy 12 méter hosszú tudja ugyanazt a felületet mint 200/125 mm-esből a 30 méteres. Ezt el is kell helyezni a padláson, beszigeteli alaposan (+költség), meg függeszteni, lejtetni.
Valamikor nyáron nekem is muszáj lesz megépíteni a saját szellőztetőmet... Egyrészt szeretném a manuális szellőztetés okozta veszteséget csökkenteni - bár valaki a h.sz. építése fórumban kiszámolta, hogy évi kb. 40e-ért szellőztet a gép, ha jól emlékszem... persze ez szellőztetés függő is. nálunk a nagy páratartalom miatt igen sok a szellőztetés -. Másrészt azt várom, hogy a páratartalom normális szintre fog beállni és megszűnik a víz folyása és a párásodás az ablakokon (na meg az itt-ott előforduló penészesedés). Nálunk ugyanis 5-7°C alatti külső hőmérsékletnél már párásodnak az ablakok. A mostani -15°C körüli hőmérsékleteknél az egész ablak tiszta víz volt. És nem utolsó sorban a normális páraszint elérésével és a folyamatos(abb) friss levegő biztosításával kellemesebb, egészségesebb közérzet elérése is a cél. Remélem be is jön, mert nem szívesen dobnék ki az ablakon ennyi pénzt!
A jóval alacsonyabb költségek és - ahogy jelenleg gondolom - a jobb hatásfok és egyszerűbb kivitel miatt a peterch féle cső a csőben hőcserélő van tervbe véve. Ez a több cső a csőben megoldás valamiért még nem igazán nyerte meg a tetszésemet... Pedig lehet, hogy nem hülyeség.
Sajnos a rendszer elhelyezésével lesznek problémáim, mert a befújások és az elszívások is a ház egymástól távoli pontjain szükségesek (konyha - fürdő a ház két oldalán, szobák a ház két végében, szóval nem ideális...).
"Itt találsz egy mércét, amit lehet egérrel mozgatni és pillanatok alatt kiszámolja adott csőhöz és adott légszállításhoz a sebességet és a nyomásveszteséget. Vagy éppen visszafelé, kiszámolja milyen cső kell, ha egy adott sebesség alá akarsz menni. Ha van kedved, kinyomtathatod és megépítheted papírból is :) Itt a link: http://kompel.net/kompel_legtech_merce.html "
Valojaban en csak azert valasztottam ugy a ventik beepitesi helyet, hogy az elszivott levego meg jobban melegedjen a venti motorjatol es igy jsson a hocserelobe. Viszont a friss levego pedig mar a rekuperatorbol kilepve vonja el a hot a masik ventitol az eloszto elott. Ha szuroket epitesz be, akkor valoban jobb, ha a ventire a tiszta levego kerul es nem a poros. Velemenyem szerint meg mindenki ugy epiti meg a rendszeret, ahogyan neki a legjobban megfelel. Az en irasaim csak ajanlasok es ez senkit nem kotelez semmire.
Megnéztem a kinézett ventilátort , a 136. oldalon, azt írja, hogy "Beépíthető olyan rendszerbe, ahol elszívásra és befújásra is szükség van."
Ebben a turbulens/lamináris áramlásos dologban is lehet valami. Nekem még az jutott eszembe, hogy ha távolabb kerül a befúvó helytől, akkor egy kicsit csillapodhat a zaj elméletileg. Meg az is, hogy lehet hogy az sem rossz ha egy rendszer közepében van a venti. De lehet hogy ez csak vihar a biliben.
Valaki aki légtechnikában jártas adhatna választ...
Inkább csak kérdés volt.... 8-) Nem tudom, hogy ezek a ventik - és azok amelyeket Te alkalmaznál - szívó és nyomó oldalon is ugyanazt tudják-e? Bár talán abból, hogy "elszívásra és befújásra is alkalmasak" az derül ki, hogy igen. Viszont talán jobban megkeveri a levegőt - ha közvetlenül a hőcserélő előtt van -, így kevésbé alakulhat ki lamináris áramlás... De, ha peterch nem emelt kifogást a rajzod ellen - kivéve ugye a kondenzvíz elvezetés helyét -, akkor lehet, hogy nem olyan lényeges. A szűrő elé lehet, hogy nem is nagyon jó tenni, mert hamarabb koszolódik...???
A beszívó ventit nem lenne jobb a szűrő elé tenni? Vagy legalább a hőcserélő elé? És ahogyan quint is említette, az elszívó venti után is lehetne egy szűrő.
Rendben,akkor ugy lesznek a tavolsagok. En lusta vagyok alapbol, ezert nem rajzoltam, csak gondoltam,hogy elfernek. De igy is jo. A sebesseggel is igazad van, csak az ido rovidul le a kifuvasi agban, de a felulet vegett ugy is jo a 12 m elegnek kell,hogy legyen. A 100m3/oras egy lemezes elleniranyu hocserelo lesz. Mar rajzolgatom a lemezekre a format. 3nap szabadom lesz jovo heten, igyekszem akkor mindet kivagni es elvinni meghajlitani az oldalakat. Utanna megint ha lesz szabadom, osszeallitom. Szerintem aprilisban meglesz.
Bocsi a sok pontatlansagert, ugy latszik kicsit kivagyok sok a melo. Csak legyen mindig.
A 4 db 80-as csövet nem lehet annyira összetolni a 250-es cső tengelye felé, mert akkor öszeérnek. Kb így fog kinézni: 16+80+58+80+16 Így van a 4 db 80-as cső közt valamint a 80-as és 250-es csövek közt kb 16 mm. Legalább is az én kiszerkesztésemben. Szerintem.
Viszont azt nem értem, amit írtál: "A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec"
A sebesség a keresztmetszettel és a térfogatárammal arányos. Ha lerövidítem a hosszt attól még a sebesség nem nő 5 m/s-ra. Szerintem a 940-es hsz.-ben írt 3,45 m/s kifújás és 2,4 m/s beszívási sebesség marad. ??
A 100 köbös új rendszer ilyen 4 csöves lesz, vagy a hagyományos?
Azért linkeltem, hogy lásd, hogy egyenes arányosság van a két dolog között. Értsd: ha duplájára növeled a a hőcserélő felületét, akkor felére csökkentheted a közeg hcs-ben töltött idejét.
Hogyan marad 15mm? 30mm a kulso csotol,80mm az elso cso,30mm a ket belso cso kozti tavolsag, ujabb 80mm a masodik cso es 30mm a masodik cso es a kulso cso kozti tavolsag. 30+80+30+80+30=250mm
Igazából számolás helyett a felületek visszaszámolásával én is a 12 méterre saccoltam. Ez azt jelenti, hogy ennek a költsége kb. 97000 HUF. A csöveket elosztva, kb 15 mm marad a csövek között.
