Megnéztem a kinézett ventilátort , a 136. oldalon, azt írja, hogy "Beépíthető olyan rendszerbe, ahol elszívásra és befújásra is szükség van."
Ebben a turbulens/lamináris áramlásos dologban is lehet valami. Nekem még az jutott eszembe, hogy ha távolabb kerül a befúvó helytől, akkor egy kicsit csillapodhat a zaj elméletileg. Meg az is, hogy lehet hogy az sem rossz ha egy rendszer közepében van a venti. De lehet hogy ez csak vihar a biliben.
Valaki aki légtechnikában jártas adhatna választ...
Inkább csak kérdés volt.... 8-) Nem tudom, hogy ezek a ventik - és azok amelyeket Te alkalmaznál - szívó és nyomó oldalon is ugyanazt tudják-e? Bár talán abból, hogy "elszívásra és befújásra is alkalmasak" az derül ki, hogy igen. Viszont talán jobban megkeveri a levegőt - ha közvetlenül a hőcserélő előtt van -, így kevésbé alakulhat ki lamináris áramlás... De, ha peterch nem emelt kifogást a rajzod ellen - kivéve ugye a kondenzvíz elvezetés helyét -, akkor lehet, hogy nem olyan lényeges. A szűrő elé lehet, hogy nem is nagyon jó tenni, mert hamarabb koszolódik...???
A beszívó ventit nem lenne jobb a szűrő elé tenni? Vagy legalább a hőcserélő elé? És ahogyan quint is említette, az elszívó venti után is lehetne egy szűrő.
Rendben,akkor ugy lesznek a tavolsagok. En lusta vagyok alapbol, ezert nem rajzoltam, csak gondoltam,hogy elfernek. De igy is jo. A sebesseggel is igazad van, csak az ido rovidul le a kifuvasi agban, de a felulet vegett ugy is jo a 12 m elegnek kell,hogy legyen. A 100m3/oras egy lemezes elleniranyu hocserelo lesz. Mar rajzolgatom a lemezekre a format. 3nap szabadom lesz jovo heten, igyekszem akkor mindet kivagni es elvinni meghajlitani az oldalakat. Utanna megint ha lesz szabadom, osszeallitom. Szerintem aprilisban meglesz.
Bocsi a sok pontatlansagert, ugy latszik kicsit kivagyok sok a melo. Csak legyen mindig.
A 4 db 80-as csövet nem lehet annyira összetolni a 250-es cső tengelye felé, mert akkor öszeérnek. Kb így fog kinézni: 16+80+58+80+16 Így van a 4 db 80-as cső közt valamint a 80-as és 250-es csövek közt kb 16 mm. Legalább is az én kiszerkesztésemben. Szerintem.
Viszont azt nem értem, amit írtál: "A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec"
A sebesség a keresztmetszettel és a térfogatárammal arányos. Ha lerövidítem a hosszt attól még a sebesség nem nő 5 m/s-ra. Szerintem a 940-es hsz.-ben írt 3,45 m/s kifújás és 2,4 m/s beszívási sebesség marad. ??
A 100 köbös új rendszer ilyen 4 csöves lesz, vagy a hagyományos?
Azért linkeltem, hogy lásd, hogy egyenes arányosság van a két dolog között. Értsd: ha duplájára növeled a a hőcserélő felületét, akkor felére csökkentheted a közeg hcs-ben töltött idejét.
Hogyan marad 15mm? 30mm a kulso csotol,80mm az elso cso,30mm a ket belso cso kozti tavolsag, ujabb 80mm a masodik cso es 30mm a masodik cso es a kulso cso kozti tavolsag. 30+80+30+80+30=250mm
Igazából számolás helyett a felületek visszaszámolásával én is a 12 méterre saccoltam. Ez azt jelenti, hogy ennek a költsége kb. 97000 HUF. A csöveket elosztva, kb 15 mm marad a csövek között.
Termeszetesen igazad van. Kerdes, hogy abban a hocsereloben mibol van a hoatado felulet, mekkora az a felulet ,mennyi ideig halad at a levego es foleg mekkora a ket homerseklet kozti kulonbseg a ket vegponton ? Itt 0,6mm-es FeZn csobol. Azt a 95% hatasfokot meg azert megkerdeznem, hogy milyen feltetelek mellett. Nem ketelkedem benne, mert az aramlas sebessegevel es a hocserelo anyagaval ossze lehet hozni ilyen hatasfokot, de ez az osszuzemido toredekere ervenyes csak sajnos. Jelenleg alltam neki egy 100m3/ oras ellenaramu hocserelo elkeszitesenek. Kivancsi vagyok, hogy abbol mit lehet kihozni.
A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec. lesz,de lenyegesen nagyobb a holeado felulet. Igy a hatasfok nem romlik.
A térfogatáram fix, az már korábban ki lett itt okoskodva. Teljes üzem 250 m3/h. Főzés, fürdés esetére. Normál üzem 75 m3/h. Ha nincs főzés, fürdés.
Hozzáteszem, hogy nem akarom feltalálni a spanyolviaszt, csupán szeretnék építeni házilag egy hővisszanyerős szellőztetőrendszert! Be kell valljam a légtechnikában sem vagyok jártas. Ezért kérdezek ilyen sokat a hozzáértőktől/tapasztaltaktól!
Szerinted mi az az idő vagy mi az a felület, esetleg hossz, amivel számoljak, hogy a legjobb hatásfok jöjjön ki 250m3/h-ra? 1 méter hőcserélőben 1 m2 hőátadó felület van. Megírhatnád! Köszi.
Nem tudom, hogy ezt az 5 másodpercet miért kéne betartani. Még a Paul >95% hatásfokú hőcserélőiben sem időzik 1 másodpercnél többet a levegő. Az idő csak az egyik paraméter...
Számolgattam megint. 200/125 mm, 250/150 mm valamint a 869-es hozzászólásban Péter által írt 250/4x80mm rekuperátort.
Az elsőnek a hőátadó felülete viszonylag nagyobb de 30 méteres a cső. A második a legolcsóbb, de kisebb a hőátadó felület. A harmadiknak hatalmas a hőátadó felülete, 18m-t valószínűleg kettőbe kell hajtani, egy kicsit macerás megépíteni a kanyart. Az ára a legnagyobb(nem sokkal). Egyáltalán ebben is 5 mp-et kell a levegőnek tartózkodni? Ekkora hőátadó felület mellet lehet ez rövidebb is nem?
En nem vitatkozom. Ahogyan neked jo, ugy epited meg. Majd ha kesz lesz, ird meg a meres eredmenyeit. Engem is erdekel. Tudod en is csak egy lelkes amator vagyok, igy a szavaim nem szentiras! Idaig senki nem kifigasolta a velemenyemet, ez nekem annyit jelent, hogy vagy nem is erdekel senki olyat aki ert hozza, vagy elfogadjak. Ennyi.
Nem az volt a celom, hogy osszekeverjelek! Csak a lehetoseget vazoltam en is es Quint kollega is. Termeszetesen ha az osszes anyagot keszen akarod megvenni, akkor az idomok, leagazasok,gyujtok , osztok nagyon sok penzbe vannak. En annak idejen csak a csoveket, konyokoket ,ventiket, toldokat a ragasztoszallagot es a szigetelest vettem. A tobbi kelleket sima Spirocsovekbol alakitottam ki egy plehnyiro ollo es egy kis korongvago segitsegevel. Osszefogatashoz a popszegecseket hasznaltam+ ragasztoszallagot. Ami a by-pass-t illeti. Az altalad is rajzolt rendszer elszivo gyujto es befujo oszto utan rogton beteszel ket Y -t, vagy SK keszitett leagazast. Oda beleepited a pillangoszelepeket ugy, hogy azok a beszivo agban befele aramlo levego segitsegevel nyiljanak. A ket pillangoszelep koze meg beepited a 3. ventit. Igy nyaron ha atkapcsolod az elektromos vezerlest by-pass-ra, akkor aramtalanitod a ket ventit ami a teli uzemmodban uzemel. A 3. venti ha uzembe lep, akkor az befujja a friss levegot a hazba. A tulnyomastol a levego kiaramlik a kifuvoagon es a haz tobbi ismert es nem ismert nyilasan.
Olyan Y ág nincs amin a bemenet mellett a két kimenet között egy szeleppel lehet váltani? Vagy az egyik, vagy a másik irányba menjen a levegő. Most ezt csak egy Y-al, és két pillangó szeleppel lehet megoldani?
Termeszetesen a by-pass az nagyon jo szolgalatot tehet nyaron foleg. A megoldhatosaga ugy ahogy Quint kollega is irja lehetseges es lehet ugy is, hogy ket pillangoszelepet egy 3.ik ventimotorral iktatsz be. A kerdes az, hogy melyik olcsobb megoldas. De ebben az esetben a by-passt az elszivo venti ele es a befuvo venti moge kell bekotni, igy a csovekben uralkodo legmozgasok zarjak vagy nyitjak a ket pillangoszelepet. Ilyen esetben a 3. beepitett venti uzemel csak, akar lassu , akar gyors uzemmodban.
Betervezem a kikerülő árat is. Közben az jutott eszembe, hogy ilyen kikerülő ág a gyári rendszerekben is van?
Egyébként az elemek a rajzon akkor jó helyen vannak? A ventik a rekup. jó oldalán vannak? Egy 150-es spiro csőnek elég 152-es furatot fúrni? A 150 mm a külső csőméret a spirállal együtt?
engem is érdekel ez a téma, így felmerült bennem is egy kérdés ezzel kapcsolatban: a födémtől a hőcserélő pontig a be- kifúvó cső szakaszokat, és magát a hőcserélő szakaszt is gondolom amúgy is jól kell szigetelni ? Ha igen akkor ebből adódóan nekem nem tűnik radikális hatásfok csökkenésnek, ha a külsőben menne az elszívott levegő.
Peterch magyarázatát még azzal egészíteném ki, hogy amennyiben a külső csőbe raksz pár helyen nyitható elemet, akkor a külső oldal valamilyen szinten tisztítható lesz. Ez és a kisebb veszteség bőven elég ahhoz, hogy a friss levegő haladjon kívül :)
Ha felvázolod a fizikai megvalósítást is, akkor látni fogod, hogy a rekuperátor elszívás oldali kezdetén (is) elkerülhetetlenül lesz olyan pont, ahol még "egyedül" megy az elszívó ág. Praktikusan ez legyen a legmélyebb pontod, és innen könnyedén vezeted el a kicsapódott párát.
Képzeld el, hogy egy harminc-sok fokos nyári napot követő estén a kéróban van pl. 28 fok, kint 23. Anyuci épp finom vacsit főz, törpöd meg egy kád vízben már egy órája tengeri csatát vív. Ha a friss levegő nyári üzemben ki tudja kerülni a rekuperátort, akkor kellemes 23 fokos levegő jön be. Ha nem, akkor elszívsz átlagosan közel 30 fokot, a rekuperátor meg felmelegíti a kinti 23-at 28-ra... Nem túl jó üzemmód :) Csak annyit kell csinálnod, hogy a rekuperátor friss levegő felőli oldalára beraksz egy "Y"-t, és az "Y" két kilépő szárába egy-egy (motoros) zsalut. Az egyik szár megy a rekuperátor friss levegős oldalába, a másik szár kikerüli a teljes rekuperátor, és annak friss levegős kilépő oldalára csatlakozik szintén egy "Y"-nal. A zsaluk ellenütemben működnek a külső hőmérséklet függvényében, így van egy hővisszanyeréses és egy sima szellőztetéses üzemmódod.
Ha a kulso csoben menne az elszivott levego, akkor radikalisan csokkenne a hatasfok a futetlen padlason, vagy nagyon kellene szigetelned. A kondenz a belso csoben kepzodik. Csovek toldasa belso toldoval popszegecs es leragaszt.
"A kondenz elvezetést az elszívó ág legmélyebb pontjáról kell indítani." Ácsi bácsi. Most akkor a kondenzvíz a cső a csőben rész belső csövében keletkezik? Bár most hogy jobban gondolkodom a meleg kifújt levegő a hideg felületen ott fogja ledobni a párát. Akkor meg miért nem fordítva készülnek ezek a rendeszek, hogy a kifújás a külső cső? Akkor a külső csövet kellene csapolni.
"A rekuperátorhoz (az egyik oldalra) érdemes megkerülő ágat berakni a nyári üzemhez." Micsudi? Ezt nem értem. Nyáron csak az elszívó oldal megy és kész nem? Hova kell megkerülő ág?
Építés kérdés: a csövek toldásához vettetek csőtoldót, vagy a spirocsövet felslicceltétek kicsit kinyitottátok a csővéget és összepasszintottátok? Toldás után csak ragasztószalagozni kell, vagy meg is kell popszegecselni?
