Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Azt gondolná az ember a ceglédi zamatos azért kapta a nevét mert zamatos ezek szerint nem.Nekem van 2 db “százéves “kajszim kiváncsi leszek a termésére ,de mindenképp maradnak ha jó lesz ha nem mindenképp tovább szeretném örökíteni a fajtát ennyivel tartozok a régieknek .Abban bízok hogy szerették ezt a fajtát azért is maradt fen a jövő nemzedékének.
Azt jól teszed, hogy próbálsz minél jobban utánaolvasni a témának. Viszont a legértékesebb információ a saját tapasztalatod lesz.
Én a helyedben nemcsak a külföldi vonalban gondolkodnék, hanem a klasszikus magyar fajtákban is. Gönci kajszi jó alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Lehet, hogy az esetedben az lesz a befutó. De persze az is lehet, hogy valamelyik külföldi fajta.
Kajszitermesztés még hobbi szinten sem egyszerű, igényli a törődést. Hiányos tápanyagellátás, vagy túlterhelés miatt hamar le tud romlani a fa.
Fagytűrés szempontjából sincsenek csodák. Volt Bergeronom több is. A virágzáskori fagyokat tényleg jobban bírták, viszont az április 10. környékén érkező -2,-3 fok szinte teljes termésveszteséget okozott, mert sziromhullás után bizony ez a fajta is elég érzékeny volt a fagyra. Habár tény az is, hogy még a legfagyosabb tavaszokon is legalább kóstolónyi mennyiség mindig volt rajta.
Én egyelőre külföldi fajták közül egy Harlayne-nel kísérletezek. Ami érdekes a fajtánál, hogy nálam a magyar fajtákhoz képest korábban virágzik. Nagyon érzékeny a moníliára és ez a fajta is le tud fagyni. Sőt, nem tűnik fagytűrőbbnek, mint a mellette lévő Gönci. Termését még nem sikerült megkóstolni, de nekem a növekedési erélye miatt a Gönci jobban tetszik.
Ceglédi zamatos is van, erősen nő, fagytűrésben kb. Gönci szintjén van, de ízben nem kiemelkedő, eléggé felejthető.
Szóval próbálkozzál több fajtával is. Lehet, hogy neked például
Szerintem is gondold át a kajszi újratervezést .Az egy dolog mit írnak az csak egy támpont hozzá kell tennem amilyen fajtáim vannak nem csalódtam bennük és minden elfogultság nélkül mondom ezt talán a ceglédi arany ami kilóg a sorból természetesen ezt is sokan dícsérik.A kajszibarack nagyon érzékeny a túlkötődésre ,tápanyag ill csapadékra , napsütéses órák számára nem véletlenül írják sokan pl :ezen az éven nem olyan a barack íze mint tavaly.A fagy állóságot tekintve az időjárási viszonyok a döntőek mennyire előrehaladott állapotban van a fa virágzása pl az ország nyugati része kb két héttel előrébb van mint a keleti .Sokat számit a terület elhelyezkedése egyébb helyi adottságok domboldal ill síkterület ,fagyzugos stb….Saját ültetvényemben a 20-21-22-es évben nem fagyott le egyik fajtám se koraitól a kései fajtáig bezárólag .A külföldi fajtákra visszatérve vannak sikeres befutott nagyon produktív fajták ,de azt ne felejtsük el hogy ezek generatív nagyon termékeny fajtáknál pl nagy üzemnél nem megoldott a termés ritkítás vagy nem kellő érettségben szedik le a gyümölcsöt ,így ellehet képzelni milyen íz világgal bírnak ezek a barackok az áruházak polcain.A gyümölcs a fán érik be esetemben a farbaly a korán kialakult színezettség ellenére sem volt piac képes az íze miatt majd többszöri kóstolás után lehetett eldönteni most szüretelhető.
Mármint hogy nektarin helyett vadőszi csemetét küldtek?
!@*%!!!
:-)
Egyszer én is jártam így valamelyik újságos kertészettel. (Starkl vagy a Sieberz-el? Már nem emlékszem.) Kínai nashi körtét rendeltem, és valami vadalmaszerűséget küldtek.
Ehetetlenül kemény és savanyú hússal. Még mindig megvan, idén valószínűleg kivágom a fát,
ültetek helyette mást.
Sokszor rendeltem korábban tőlük, és előtte mindig "jó" volt a csomag.
Igaz meglehetősen drágán adnak mini fákat.
Volt hogy 40-50 cm magas csemetét küldtek, "konténerrel" (műanyag virágcseréppel) együtt.
Viszont a lényeg nekem a kívánt tulajdonságú (genetikájú) növény megszerzése volt.
Pld: tövismentes homoktövis bokor.
Tafrinás levélfodrosodásnak ellenálló őszibarack.
A helyi kertészetekben ilyen áruk nem voltak, és még most sincsennek,
pedig már eltelt vagy 10-12 év.
De ha rózsát vagy almát akarok ültetni, akkor a helyi kertészetben veszem meg.
Nekem rossz tapasztalatom van velük. Vettem egy Harco nektarint, amikor termőre fordult, kiderült, hogy vadőszi alany. A tulaj e-mail-re nem reagált, telefonon a reklamációt csodálkozással rendezettnek tekintette. Tőlük többé soha, semmit nem veszek.
Azért kérdezem, mert megnéztem őket, és szokatlanul sok kajszit árulnak, leírásaik szerint nem csak a klasszikus vagy új piaci francia fajtákat, hanem a fagytűrő és ellenálló kiskerti fajtákból is van 1-2 típus.
Ismeri valaki ezeket, van a kertjében:
ÚJ! 'LEROSA' középérésű, rezisztens fajta:
„Az USA-ban keresztezett, később Csehországban szelektált, 2000-ben törzskönyvezett, középkorai kajszifajta. Termése viszonylag korai, közepes, általában szabályos. A Lerosa sárgabarack termései közepes méretűek, hengeres alakúak, körülbelül 50 g tömegűek, alapszíne sárgás-narancssárga, néha vörös foltok borítják. A hús narancssárga, kemény, lágy állagú, fűszeres ízű. A tavaszi fagyokkal szembeni ellenálló képessége miatt a fajta peremterületeken is termeszthető. A sárgabarack leveleinek barnulásával szemben jobban ellenáll. A hagyományos sárgabarack vidékeken nem tud versenyezni a klasszikus fajtákkal.”
„1984-ben Csehországban (Lednice) nemesített, középkorai keresztbeporzású kajszifajta, 1991 óta szelektált, a Vestar és a Seo fajták (mindkettő eredetileg Kínából) hibridjeként. Az Adriana sárgabarack termése közepes és nagy, ovális, sárga-narancssárga színű, feltűnő vörös pofával. A pép narancssárga, kemény, édes, lédús, nagyon jó ízű, könnyen elválasztható a magtól. A termékenység viszonylag korai, közepes vagy magas, rendszeres. Az Adriana a fagyálló sárgabarackfajták közé tartozik. Ha a terméskötés magas, akkor ritkítás szükséges. A gyümölcsök elsősorban tartósításra és közvetlen fogyasztásra alkalmasak. A fajta nem támaszt igényt az élőhelyi viszonyokra. A sárgabarack ellenáll a pusztulásnak.”
Nagyon édes, citrusos felhanggal. Teljesen magvaváló, teljes érettségben gyakorlatilag szétesik a kezedben. Én is lekvárnak akartam eleinte, de mindig megesszük frissen. Én nagyrészt a fáról eszem le...
EU-n kívüli országból magánszemélynek gyakorlatilag esélytelen növényt vagy egyéb növényi részeket behozatni. ...esetleg növényegészségügyi igazolással , ha ez nincs lehet hogy a vámig eljut , onnan viszont hozzád nem. Sajnos ez van.
Végre valaki, akinek első kézből van infója. :) A brutálisan finom mit takar? Zamatos is, vagy "csak" édes? Az apróság mit fed? Ringló méret? Magvavaáló?
(Én igazából minden évben biztos "lekvárforrásnak" ültettem, meg hogy azért ne csak 3 évente ehessünk barackot).
Nekem van termő Zard kajszifám egy fagyzugos kertben az alföldön. Kb. 6 éve terem. Minden évben van rajta termés, a szilvákkal virágzik. Semmilyen betegséget nem kapott még el soha. Ráadásul brutálisan finom, az egyik legfinomabb. A gyümölcs nagyon apró, szinte egyáltalán nem tárolható.
Néha a hobbiból, érdeklődésből foglalkozó laikus (műkedvelők) fedeznek fel olyan dolgokat, amiket a hivatalos profi szakértők nem vesznek észre.
(Itt pld. egy londoni bútorrestaurátor, Ben Bacon fedezte fel, hogy a barlangrajzok bizonyos jelei egyfajta holdnaptárra hasonlítanak. A régészek eddig ezt soha nem vették észre, de később megerősítették hogy igaza van:
Vagy a kínai mormon kajszi,. amelyiket be tudom szerezni.
De ha be tudok szerezni, akkor hasonlóval próbálkoznék.
Fontos hogy késői virágzású legyen, és moniliaálló, különben nem ér semmit az egész.
(Kis fa kell, majdnem csemete, hogy a virágok kézben tarthatóak legyenek.
Esetleg még virágzás előtt/alatt a porzókat kézzel eltávolítani.
És a másik fa pollenjével kézzel kellene beporozni.)
Őszibarackokat is említ az írás, amit belinkeltél. De ezek nem jók. Ott nem jó az irányvonal.
Nálam az őszibarack mindig elpusztult, mert a tafrinás levélfodrosodás megtámadta.
Ezek a fajták nem bírják. Vagy bírják, ha évente 8-10 permetezel.
Határozott elképzeléseim vannak az őszivel: már lassan 10 éve terem a kertemben egy nagyon jó fajta, és a tafrinás levélfodrosodásnak teljesen ellenáll.
10 éve nem volt permetezve, és jól van. Azon kívül nincs betegsége.
Ezt meg ebben a kutatásban pont ezt figyelmenkívül hagyták.
Az őszinél ezt a vonalat vinném inkább, csak másik alanyra oltanám, ami jobban megfelel a helyi viszonyoknak.
Igen, megoldás lehet a saját kerti ültetés, mindenképp kell is, mert hátha bejön. Vagy ha nem is születik egy mindenhol sikeres új fajta, de az adott helyen jól működhet. Szóval persze, nem akartam lebeszélni senkit a próbálkozásról, sőt!
(tudtommal GA tovabbra is nemesit, PPV rezisztenciat foleg: amikor tavaly beszéltünk, már nem volt az egyetemen, és nem vett részt kutatásban, amit sajnáltam is. Saját ültetvénye van persze, és ott lehet, hogy folytatja a nemesítést - ami nagyon jó lenne.)
És akkor még a gének esetleges kapcsoltságáról nem is beszéltél. Ha pl. (hasraütés) a moníliaérzékenység és a jó aroma génjei egy kromoszómán, közel találhatók, akkor kicsi az esély, hogy elváljanak egymástól.
Tegyük hozzá, hogy a barackoknál részben a jellemző önbeporzás részben más okok miatt a magoncok az esetek igen jelentős részében nagy hasonlóságot mutatnak az anyához. Ez pl. almánál abszolút nincs így. Szóval barack esetén a magonc jó eséllyel elég hasonló lesz mint amiből kivettük, tehát simán érdemes lehet jó tulajdonságú, nekünk tetsző barackot magról szaporítani
És a magról szaporításnak, ha eleve helyre vetéssel történik van még egy nagy előnye: a csemete nem lesz átültetve, nem sérül a gyökere, emiatt sokkal ellenállóbb lesz, mert mélyebbre ható, csonkítatlan lesz a gyökérrendszere - ellentétben szinte bármely "bolti" fával, amelyeknek a gyökérrendszere az átültetés miatt csökött, és ez a probléma a fa életében már valójában soha nem lesz orvosolható, az ilyen fa gyökere sosem lesz olyan mint az át nem ültetetté!
Nemi kiegeszites: a kajsziban is a legfontosabb tulajdonsagokat tobb gen egyuttesen hatarozza meg. Ez azt jelenti, hogy a kivant tulajdonsagok szamanak novelesevel exponencialisan szukitjuk a megfelelo utodok szamat. Peldanak okaert ha a cukortartalom, savtartalom es gyumolcsnagysag tulajdonsagokat 3-3 gen osszjateka hatarozza meg, akkor csak ezt a harom tulajdonsagot nezve 1:2^(3x3), azaz 1:512 eselyunk van azt kapni, amit szeretnenk. Termeszetesen a valosagban nem ennyire egyszeru a szamolas, es a szamok is joval nagyobbak, de azt mindenkeppen eszben kell tartani, hogy a nagy nemesitoprogramok ezres, esetleg ha a faj es a kapacitasuk engedi, akkor akar 10-100 ezres utod/EV nagysagrendekkel dolgoznak. Es ezekbol a programookbol meg mindig nem kerult ki a jo + finom + ellenallo fajta.
Persze ezzel nem akarom senki kedvet elvenni, sot! Barmikor barkinek bejohet, meg ha nagyon kicsi is az eselye. Ez engem pl nem tart vissza, es boszen ultetek mindenfelet, amire csak ra tudom tenni a mancsaim, "majd meglatjuk" jeligere. Szoval szerintem az lenne a kivanatos, amit Ujratervezes topiktars irt, hogy mindenki ultessen maganak 1-2-3 magoncot, mert az igen gyorsan skalazodna. Ugyanakkor azzal is tisztaban kel llenni, hogy nincs mindenkinek erre helye (pl akinek a kertjebe 4-5 fa fer el, attol irrealis elvaras lenne), az emberek nem tudjak, hogy ertekeljek, senki nem azert ultet, hogy utana kivagja, nem akarnak ezzel (is) foglalkozni, stb.
A telallosag es viragzasi ido nem kicserelheto kifejezesek, az egyik azt mutatja, hogy a noveny milyen alacsony homersekletet kepes elviselni karosodas nelkul, a masik pedig azt, hogy (a klasszikus modeleket elfogadva) hany ora 0-7 fok kozti homersekletre van szuksege ahhoz, hogy kijojjon a melynyugalombol, ami utan, akarmikor is van az, boldogan kihajt, ha a korulmenyeket megfelelonek erzekeli.
ui: tudtommal GA tovabbra is nemesit, PPV rezisztenciat foleg.
