Kisse faraszto mindenkinek, aki boldogan beszopta ezt a hulyeseget, de bar Elodket szerencsere nem, apjat viszont szemelyesen ismerem, es kepzeld, Ferencnek hivjak.
Most talalj epkezlab magyarazatot ra, hogy egy Ferencnek hogy lehet Jozsefne a felesege.
"A tárgyalásokról hazafele tartva, Horhy még osztrák területről telefonált, a Honvédelmi Minisztériumba, hogy érkezni fognak a német csapatok és minden ellenállást megtilt."
érdekes, Kállay Miklós (aki asszem nem vádolható nácibarátsággal) nem pont így emlékszik.. lehet, hogy én inkább neki hinnék.
A tárgyalásokról hazafele tartva, Horhy még osztrák területről telefonált, a Honvédelmi Minisztériumba, hogy érkezni fognak a német csapatok és minden ellenállást megtilt.
A telefonüzenetet vette Kéry Kálmán vk. ezredes, a Honvédelmi miniszter szárnysegéde .
Arról meg minden iskoláskönyvben olvashacc, hogy ki is nevezte ki Sztojait és szegény Miklós báttyó meddig is volot alkalmas, hogy legitimálja a szövetségesek magyarországi tartózkodását.
Érdekes egy ember vagy. Ettől a dumától még én is megijedek, és elkezdek gondolkodni, vajon hányan lehetnek még a világban olyanok mint Te :) Az emberek pont az ilyen típusú lealázó szövegtől fognak abszolút bizalmatlanul tekinteni mindenre aminek a zsidósághoz bármi köze van, és ahogy hallgatlak.. A "méretéhez mért identitással" meg úgy vagyok, hogy egyrészt nem a méret számít, másrészt az az erdélyi magyar kb úgy él ott romániában mint a zsidóság annó bárhol ahol ellenségesen viszonyultak hozzá, szóval több együttérzést. Nem szeretem lealázott vesztesnek sem tekinteni magam, és ha neked mondjuk minden március 15.-én kitűzött kokárdáról vagy a husvéti körmenetről a "klerikofeudális magyar impotencia gyilkosságai" jutnak eszedbe, akkor valahol valamit nagyon elrontottak a te gyerekkorodban.
"De Magyarországnak, egészen egyszerűen a mentális egészsége érdekében, szembe kell néznie azzal, amit tett és ami történt vele. És farbarúgni a trianonos-klerikális-sérelmes tudattartalmait és felváltani egy szabad, friss lélegzetű, európai, saját méretéhez mért identitással. Ehhez pedig hozzájárulhat május kilencedikének, a Győzelem Napjának őszinte és hálás megünneplése."
szép-szép. de ez csak cseberből vederbe.
a középutat kellene már megtalálni.
mert pl. trianon se semm. azt se kellene elfelejtenii. apám családja számára ugyanis tragédia volt, mert a szülőföldjüket kellett elhagyni. szembe kellene nézni, az tény, csak értékén is kellene kezelni a dolgokat.
baromira elegem van már ebből. Te szajkózhatod ezt nyugodtan, de van egy tudományág, amit úgy hívnak, mint történelem, és annak vannak nálam és nálad sokkal okosabb művelői, akik ezt kissé máshogy látják. Namost én innetől kezdve nem látom értelmét a vitának. Ott van a 'miért nem jó a finnugor rokonság' c. topic. ott is van mindig 1-2 balfék, akik próbálják a maguk alternatív igazát bebizonyítani, de tudományos igénnyel nem sikerül nekik. és ezt még fel sem fogják. szóval lehet ezen erősködni, mert mondjuk ezt tanultad a szocializmusban, vagy mert az szdsz ezt mondja, de ettől ez az állítás még ebben a formában nem lesz igaz. nem fogom most mégegyszer kifejteni a dolgot, tény, hogy Horthy sokmindent elcseszett, nem volt egy nagy politikus, de sokmindenhez viszont nem sok köze van, szóval nem kellene ráfogni. Értem én, hogy ez poltika, és itten nem lehet engedni.
Nézd, én eszmélésem kezdetétől antikommunista vagyok, szüleim is azok voltak, pedig anyámat a Vöröshadsereg, apámat Borból "hatzafelé" jövet Tito szabadította fel.
Tudom, hogy mi mit ér. Sztálint és rezsimjét értékén kezelem. De híve vagyok a modernizációnak, akár a marxista modernizációnak is a magyar klerikofeudális mocsárral szemben. Meghaladott, ázsiai és jelentős véráldozatokkal járó modernizációs kísérletnek gondolom, afféle ázsiai belügynek, mint Mao elnök népi kohóit.
Ez semmit nem ment a klerikofeudális magyar impotencia gyilkosságain.
És tudom, hogy miképp viseltetett Sztálin a halálmeneteivel. És tudom, hogy miképpen tették tönkre a Közel-Keletet utódai, Gorbvacsovot beleértve. Miképpen ástak és áskálódtak népünk nemzeti állama ellen. És közelről, nagyon közelről ismerek sok szovjet menekültet, akik kisebb kegyes hazugságok révén Izraelben találtak otthonra.
De Magyarországnak, egészen egyszerűen a mentális egészsége érdekében, szembe kell néznie azzal, amit tett és ami történt vele. És farbarúgni a trianonos-klerikális-sérelmes tudattartalmait és felváltani egy szabad, friss lélegzetű, európai, saját méretéhez mért identitással.
Ehhez pedig hozzájárulhat május kilencedikének, a Győzelem Napjának őszinte és hálás megünneplése.
"és mindarra, aki nem rúgja el magától." Nem mindenki hős. Amikor már évek óta háború van, bombázások, romokban az élet, elmebeteg nyilasok kószálnak az utcákon akkor érett emberek, családos férfiak és nők csak titokban, lehetőleg kockázatmentesen mernek hősök lenni. Igy volt ez mindig is. Kepes valamelyik könyvében volt erről szó, hogy nem az a katona a hős aki teljesíti a parancsot, hanem amelyik a lekiismeretére hivatkozva megtagadja. Kilógni mindig nehezebb. Az általánosításaid igazságtalanok. Hasonló dolgok megismétlődtek később is máshol is. Akkor is ugyanúgy ártatlan embereket hurcoltak el a komcsik és abból sem lett népfelkelés, mert az emberek külön-külön félnek.
Nézd, én nem hiszem, hogy jóérzésű ember ne rendülne meg ezen. Anyám is mesélt a sárga csillagról, a hirtelen kiürült főtéri boltokról, a lakásokban szétszórt cukorról lisztől.. Azt sem hiszem, hogy annó minden Magyar gazember volt és 60 év elteltével ez a gyűlölet amit még most is annyira érezni jogos lenne. A 45 után jövő bosszú és revans legalább olyan kegyetlen volt, és az azt követő re-revans is 56-ban, majd 56-ot is megtorolták kegyetlenül. Azt gondolom 91-ben sikerült (igaz a fene sem tudja még milyen áron) de vér nélkül kilépni ebből az ördögi körből. Nem lagymatag duma volt amit alant beidéztem. Azt gondolom, hogy megváltozott a világ éljünk az előnnyel, hogy mi ezt csak beszámolókból ismerhetjük. A gyűlölet gyűlöletet kelt aminek az árát majd egyszer megint meg kell fizetni. Nem erről kellene, hogy szóljon az élet.
Halál és örökös felejtés mindarra, aki megtette,és mindarra, aki nem rúgja el magától.
Ez igaz. Viszont azt azért én nem hagynám a helyedben figyelmen kívül hogy egy paraszthajszálon múllott hogy anyád nem indult el pár évvel késõbb egy másik halálmenetbe - Sztálin elftárs egyáltalán nem viseltetett ellenszenvvel a zsidókérdés Hitler féle megoldásával szemben, olyannyira hogy õ is szeretett volna hasonlót, csak ideje nem volt már rá. De azért néhány millió embert a komcsik is kinyiffantottak odahaza, már az elsõ években Lenin elftárs bizony nem csak a labdát adta vissza a kisúttörõknek... Olyan király kis népirtás folyt ott hogy Hitler elftárs elmehetett volna tanulni. És nem ám gonosz kapitalistákat hanem vallásos és a cár atyuskával szimpatizáló muzsikokat. Ráadásul ez még csak a biztató kezdet volt...
"Azt a geopolitika adta, hogy a szabadság hadseregeinek melyik magasabb egysége mérte a végső csapást "
Látom a közelmúlt fontos eseményeiről lemaradtál. Már nem Sztálin van hatalmon... Ennek az új információnak a fényében kéne újragondolnod a hozzászólásodat. Mielőtt meg az amerikai elnökre hivatkoznál, nézd már át egy pillanatra miket mondtak az előző elnökök a Szovjetúnióról a "gonosz birodalmáról". Az egész hozzászólásod amúgy az 50-es évek stílusát idézi, észre kéne venni, hogy a világ túllépett azon az állapoton.
És bejött a másik csapat fasiszta és kikényszerített egy másik halálraítélt rezsimet. Ami 40 év múltán annak rendje és módja szerint ki is nyúvadt, hála a "fennvalónak".
Még mindig nem érted. Nincs jogod válogatni a kendermagban, hogy a szabadság hadseregeinek melyik osztaga lője szét a nyilas tanítómestered fejét. majd ők eldöntik.
Magyarország a nácik önszántú csatlósa volt. Megszálló, azaz gyáva, felkészületlen és martalóc csapatai a halálkommandók kísérgetésébhen és a békés falvak felégetésében tüntették ki magukat, vagy százezer hiéna, a horthysta-szapucsekes morállal teljes összhangban, mint 1919-ben, amikor a magyar Vöröshadsereg a betolakodókkal küzdött, ők meg Orgoványban mészároltak és táncoltatták az antantzabrakon élő lovaikat, gazsulálva a francia-szenegáli uraiknak.
A szövetségesek felszabadították Magyarországot.
Ezen sem a svábok, sem az amerikai négerek, sem a hutuk és tuszik idehozatala nem váltzoztat jotányit sem.
Kifingott egy beteg és halálraítélt magyar rezsim. Hála a Fennvalónak.
Csak koztarsag, nep nelkul, annyit a mitosz elosztalatasahoz, hogy 1945 majus 12-en Gyongyosi, az akkori kulugyminiszter erdeklodott Londonban, hogy mit szolna Ofelsege kormanya ahhoz, ha Mo 200.000 svabot deportalna Nemetorszagba. Nem aratott vele sikert az amerikaiaknal se. G. Seewann: Der Vertreibungprozess in und nach dem zweiten Weltkrieg aufgrund britischer Quellen.
Például anyám is él még, nyolcvan fölött, na ő az óbudai téglagyár felé inított halálmenetből menekült ki, mert bátor volt és halálraszánt.
A Magyar Királyság nevű intézményrendszer kísérte oda, derék magyar csendőrökkel. Őt, a magyar-német szakos bölcsészt, önképzőköri tagot és színjátszó körök lelkes szereplőjét, fordítót és magyar állampolgárt.
Halál és örökös felejtés mindarra, aki megtette,és mindarra, aki nem rúgja el magától.
Azt nem vagy hajlandó megérteni, hogy a nyilas Magyarországot a Szövetséges és Társult Hatalmak győzték le és kényszerítették rá igen helyesen a feltétel nélküli kapitulációt. Nem az oroszok. Nem lehet válogatni. Azt a geopolitika adta, hogy a szabadság hadseregeinek melyik magasabb egysége mérte a végső csapást a magyar klerikofeudális-nyilas rezsimre. Akkor se lehetett, bár ezt gondolták sokan. A náci Németország csatlósát a szövetségesek győzték le és szabadították meg önmaga gyilkos rezsimjétől és megszállójától.
És ha ezt nem ismeri el, akkor nincs helye a háború, a felszabadulás utáni antifasiszta konszenzusra épülő Európában. Akkor kijelölte önmaga sorsát.
Csodás ünnepségre számíthatunk ez évben, 2005 május 9-én, a Győzelem Napján. Ott lesz a Vörös Téren és bizonnyal lerója tiszeletét és kifejezi háláját a Vöröshadsereg veteránjainak George Walker Bush, atz Egyesült Államok elnöke.
Nincs szükségem sem kioktatásra, sem pedig alacsony színvonalú történelmi összefoglalóra. Óvakodtam is attól, hogy belemenjek a megszállás/felszabadítás vitába, mert érzelmileg erősen túlfűtött, sokunk családját a németek írtották, sokunkét az oroszok, sokunkét mindkettő. De ha valaki netán az oroszoktól is szenvedett el sérelmet, attól az még nem lesz fasiszta.
Ez a felszabaditás, megszállás dolog nem az amit valamkor is meg fogsz érteni..
Azt, hogy a németeke bevonultak Magyarországra eufémizmus megszállásnak mondani.
A bevonláshoz Őfőméltósága Horthy Miklós kormányzó urunk járut hozzá, ő nevezte ki a Sztójai kormányt, megtiltotta az ellenállást székébe maradva legitimálta, hogy a szövetséges csapatok magyar területen állomásozzanak és a magyar hadervel közös védelmi hadmüveleteket folytassanak.
A szovjet csapatok az őt megtámadó német és vele szövetséges haderő támadását visszaverte, megkezdte az ellenség megsemisitését és területének birtokba vételét.
És azt annak rendje-módja szerint végre is hajtotta.
És ez igy is volt rendjén.
A szovjetunió megtámadásának is ez volt a célja, de nem bizonyult életre való ötletnek, mint késöbb kiderült.
Nyilván a támadó nemzetek felelössége fennállt.
Annek ellenére, hogy megszállta Magyarországot, nem semmisitette meg, mint az rendjénvaló szok lenni
Az, hogy eltekintett az ellenség zömének megsemisitésétől, kiszabta a teljesitendő jóvátételet, felszabaditotta azt a háborért viselt további felelössége alól.
