Na ezert kene ugy bevezetni, hogy automatikusan kotelezo legyen. Ahogy akkor is, ha kicsusznak a hataridokbol. Mondjuk kotber cimen, akkor nem kell senkinek megitelnie, csak igenyelni es mar utaljak is.
Sajnos van mikor a tervtanács, élükön a főépitésszel egyszercsak meghülyül...
II. kerületbe tervezek most egy társasházat. A szomszédos 4 telken az elmúlt években általam tervezett társasházak állnak, ugyanattól a beruházótól.
Azzal utasitotta el a tervtanács az előző verziót, hogy túl tagolt a homlokzat, dolgozzam át. Csontra úgy néz ki, mint a másik 4 mellette levő, tehát totál egységes utcakép lenne (ráadásul már csak egy üres telek van mellette, és utána utca van, tehát saroktól-sarokig lenne).
Most átdolgoztam, hónap végén tervtanács. Krva kiváncsi leszek...
Én egyébként bevezetném azt, hogy ha a másodfok megadja a korábban elutasitott tervre az engedélyt, akkor az elsőfok fizessen kártéritést a halasztás miatt. Egyből rend lenne :]
Nem tudom, mire gondolsz, a HÉSZ 22§ a helyi területi védelem alá eső városrészeket sorolja fel (nem tartozunk bele), a 37§ (1) a) pedig (Illeszkedési szabályok) azért nem vonatkozik ránk, mert az épület nem látható közterületről. Ezeket a kérdéseket tisztáztuk is előzetesen a hivatallal, sosem volt róla szó, hogy bármilyen HÉSZ előírással ütköznénk. Az előadónknak nem lenne gondja a tervvel, kizárólag a főépítész kekeckedik. Egyébként pedig elég nehéz lenne fóliasátrakhoz alkalmazkodó lakóépületet tervezni... :)
Ha jogszabálynak nem mond ellent, akkor pár év háború után sikerülhet.
Telkiben volt pár eset, ahol közigazgatási bírósági döntés szerint, más önkormányzatok építési hatóságának kellett végül elbírálni az engedéyleket és kimondania azt, hogy igenis vannak törvények itthon is.
Csak nagyon elhúzódott mire ebből lett valami. (És a legendák szerint utána az önkormányzat gyorsan megalkotta azokat a rendeleteket amik megakadályozták az esetleges követőket, felbátorodókat)
A jóqva anyját az ilyen ügyintézőnek, aki nekiáll királykodni és tanácsokat osztogatni a helyett, hogy a dolgát végezné.
Ha van időd kivárni, akkor menj bele a másodfokba elutasitás esetén. A gond az, hogy az ilyenek valószinűleg jó kapcsolatot ápolnak a másodfokkal is...
Valószinűnek tartom, hogy "tájidegenség"-okán akarja elutasitani. Ha figyelembe veszed az ő véleményét, akkor épithetsz egy paraszt-stilusú normál házat, ami teljesen tönkrevágja az elképzeléseiteket.
Annyira négyzetes a ház, hogy erre nagyon nehét az alaprajz átalakitása nélkül bármilyen tetőt rakni.
Én belemennék a csörtébe, különben olyan házban fogsz élni, amit nem is akartál.
(Én terveztem egy külterületre anno egy manzárd-tetős kúriát. Az épitési előadó elutasitotta, merthogy a közeli faluban nem jellemző a manzárdtető. Másodfokon kapásból megadták, mert nincs tiltva.)
Adott egy egyszintes, lapostetős passzív ház terve, amelynek az eng. terve megfelelel a HÉSZ és OTÉK előírásainak. (További infók a házról itt és itt). Külterület, a környező telkeken fóliasátrak, lovak, tehenek stb.Továbbá adott egy, az előző rendszerből ottragadt főépítész, akinek a passzív házakról az a sommás véleménye, hogy "nem éri meg", napelemek helyett pedig "magyar gyártású, napenergiát hasznosító tetőcserepet" javasol.
A főépítész jelezte, hogy az előírások ugyan nem tiltják, de nem hajlandó hozzájárulni a fenti lapos tetős megoldás megvalósulásához, ha kell, tervbizottsággal utasíttatja el (aminek ő az elnöke).Kérdés: tapasztalataitok szerint mennyire hajlandó hasonló esetben a másodfokon eljáró építési hatóság megváltoztatni az első fokú hatóság elutasító határozatát? Ez egyelőre elvi kérdés, nem tudom eldönteni, belemenjek-e a csörtébe a főépítésszel vagy kénytelen-kelletlen vegyem figyelembe az előzetes véleményét?
jogszabály szerint az építéssel nem érintett szerkezetekre is kéne szakértői vélemény bővítésnél vagy átalakításnál. (vagyis pl. ha egy égéstermék elvezetőt - akár szereltet is - építesz úgy, hogy az nem érinti a tartószerkezetet, a jogszabály értelmében akkor is minden tartószerkezeti elemről szakértői vélemény kéne, mivel bejelentési dokumentációs a kémény) ezt hál istennek még sehol sem kérték. elég volt mindegyiknél az, hogy változás nem történik illetve csak a ténylegesen változó terhelésüekre a szakértői.
valóságban nem 0, és a valóságban ha az ablakot cseréled vagy hőszigetelsz is változik a csatlakozó fal/alap terhelése. sőt, ha egy új szekrénysort veszel is. és javasolt is ráellenőrizni adott esetben (kollégák példái). egy hozzáértő azért szemre (esetleg szerkezetig lebontott vakolattal) meg tudja mondani, hogy egy fal/födém/koszorú van-e olyan állapotban, hogy számítás nélkül elbírja az adott változást vagy kell ellenőrizni.
a tervdoksiba meg ilyenkor belekerül "a tartószerkezeti számítások alapján a födémet/koszorút teherváltozás nem éri." az elenyésző különbség meg bevállalható tervező részéről. a nyilatkozatot írja elő jogszabály, és csak azt köti ki, hogy különböző eljárásokban ki nyilatkozhat. elég logikátlan, de hát ez van. ha új építés, akkor tervező nyilatkozhat bizonyos méretig utána tartószerkezeti mérnök (bár ez is vitatott és önkorik szerint változó:( ), ha meglévő átalakítása akkor meg csak szakági szakértő.
egy építés két részből áll, egy műszaki részből, ami egyáltalán nem lenne bonyolult ha hozzáértők működnének közre mindig és egy bürokratikus (államigazgatási) része, ami már kifogásolható, de ennek is meg kell felelni. és a kettő nem mindig paralel. :(
öööö... ha nő a héjalás okozta teher, akkor nő az egész tetőszerkezet teljes súlya is, na most akkor az alatta levő falszerkezetekre, koszorúra, alapozásra nehezedő terhelést nem kell ugyanúgy vizsgálni? Miért lehet ettől eltekinteni?
(értem én, hogy a pala vs cserép súlykülönbség okozta terhelésváltozás a falak aljánál azért már a számítási hiba kategóriájába esik, de akkor sem 0 a különbség)
hát akkor nem az a legegyszerűbb amit az elején írtam? kérdés önkorinak, hogy nekik kell vagy sem. ha nem kell akkor lehet csinálni (de legalább egy femű legyen) ha kell akkor meg megcsinálni egy olyan tervet, hogy teljes tető elbont és eredeti állapotba újraépít új hélyalással. ilyenkor gyakorlatilag egy műszaki és balesetvédelmi leírás a doksi, nem kell rajz, nem kell szakértői. (nincs megmaradó szerkezet aminek teherváltozása van, nincs változó alaprajz vagy nézet) ha már okoskodunk akkor értelmesen tegyük és így nyugodtan alhat tulaj, nem kell félnie az építéshatóság "kötözködésétől".
a jelenleginél lehetne sokkal egyértelműbbet is, de a fő baj nem ez. a baj az, hogy az emberek felelőtlenek és spórolásból és tudatlanságból kockáztatják életüket, pénzüket, mint példáitokból is látszik. és felelőtlenségnek érzem szakembertől azt, ha a jogszabály szavait csavargatva - akár logikailag helyesen is - arra ösztökéli laikust, hogy ne kérjen megfelelő szakmai segítséget. ez hamis takarékosság és lutri. elég hülyék/felelőtlenek emberek maguktól is (einstein is utalt az emberi hülyeség és a világegyetem közti különbségre)
Pontosan azt írtam le, hogy ilyen jellegű kiviteli munkánál a FEMÜ felelőssége eldönteni, hogy szükség van-e szakértői véleményre, illetve bejelentésre. Pontosan ezt a FEMÜ-t nem szokták megbízni.
Tehát ha a tető jó állapotban van és nincs szükség megerősítésre akkor szerintem nem bejelentés köteles, ha szükséges a tartószerkezeti megerősítés akkor bejelentés köteles.
Ha minden tetőlécezés bejelentés köteles lenne, akkor mindegyikhez kötelező lenne a faanyagvédelmi+tartószerkezeti szakvélemény, hiszen időben változó teherbírású szerkezetről beszélünk. Egy kisebb épület esetében az össz költség 40-50%-át is elérheti a papírmunka, ha ezt így akarnák számonkérni.
hélyazat (nekem már ez marad, wordbe be van állítva nekem automatikus javításra :) ) csere történt. éphat helyszíni szemle, némi vita. tulaj szerint nem bejelentésköteles tevékenység, viszont éphatos szerint ezt "ránézése" nem lehet megállapítani. kérte, hogy BÁRMILYEN szakértőnek felfogható ember (tervező, statikus, a kivitelező feműje - az persze nem volt -, a műszaki ellenőr - az sem volt - stb.) nyilatkozza, hogy nem szükséges a tartószerkezet átalakítása. öntudatos polgár, hivatkozva megbízható tervező ismerősére (hogy akkor az miért nem írt két sort, nem tudom) persze ezt felháborodva elutasította.
éphatos jegyzőkönyvez, majd el. ezután ment végzés, hogy ügyfél igazolja fa tartószerkezeti építésügyi műszaki szakértői véleménnyel, hogy a tevékenység nem bejelentés köteles, mivel a helyszíni szemlén megállapításra került, hogy a szerkezet állékonysága kétséges. ügyfél ekkor vitte be tervező nyilatkozatát, hogy nem kell az erősítés/átalakítás, de akkor már éphatos ezt nem fogadta el, mert hogy nem jogosult a tervező rá. tulaj nem teljesítette a végzést, így röppent egy 20e-s eljárási bírság.
ügyfél fellebbezett egyrészt a végzés másrészt a bírság ellen - akkor már persze ügyvéddel, igaz az ügyvéd a levelet többért írta meg szerintem, mint egy szakértői vélemény lett volna) . fellebb eredménye, hogy "a vonatkozó jogszabálynak való megfelelést csak szakági szakértői vélemény alapján lehet kimondani, így a végzést és a bírságot is helyben hagyta". elkészült szakértői (mivel faszerkezetis kellett ezért 60+áfa) ami ráadásul kimondta, hogy a tartószerkezetet meg kell erősíteni! és rögtön mellékelték is a tervdoksit. (láttam róla fényképeket, nincs olyan szakértő aki leokézta volna. pont emiatt kérte éphatos, mert bontás közben látta amikor épp egy másik helyre ment szemlézni
Erre éphattól ment a végzés, hogy a jogszabály szerinti nem építési terv hanem fennmaradási és építési terv kell + építésügyi bírság kiszabása + azonnali szerkezeti erősítés a balesetveszély elhárítására + megtíltotta az épület használatát a tető biztonságossá tételéig, ellenkező esetben bírság, - amit havonta emelkedően azóta is dobál ki - (ez már kötözködés volt ügyintézőtől, bár megértem, de akkor is), mivel bejelentéshez kötött építési tevékenységet végeztek bejelentés nélkül és szakértői vélemény szerint a tető nem megfelelő így veszélyes. Most ez van fellebb alatt, de szerintem ezt is elutasítja másodfok.
Nekem is volt olyan ügyfelem, aki pince+fsz+emeletes terveztetett. Meg is épült szépen a tervek szerint, aztán bútorozáskor derült ki, hogy a kedves ügyfél Franciaországból hozta haza a provence-i stilusú kő konyháját is, ami 4 cm vastag tömör lapokból áll. Csak a konyhabútor nyomott 1250 kg-ot, amit persze a pincefödémre akart ráterhelni.
Az volt a szerencse, hogy pont akkor volt az elszámolásunk, és láttam, amint pakolnak le a kamionról. Rákérdeztem, hajam égnek is állt rögtön...
Kapott alulról egy mestergerendát végül a pince, de a pasinak választani kellett a konyhabútor és a Range Rover garázsbeállása között :)
Ha már tehernövekménynél tarunk, akkor egy páncélszekrény elhelyezése a födémen sokkal nagyobb tehernövekmény, mint egy tető héjazat cseréje. Ha feltételezzük, hogy a többség nem gondolkozik, akkor jogszabálynak ki kellene mondania a páncélszekrény elhelyezésére is a bejelentési kötelezettséget.
Volt egy építkezés ahol felvonult a vállalkozó csapata, elékészítette a földszintet+rá az "E" gerendás födémet, majd a brigád "szakember" részét elvitték egy másik építkezésre.
Jött az emelethez a falazóanyag, az IQ bajnokok bedaruztatták a raklapokat szépen födémközépre, majd bementek a terhelt födémszakasz alatti helyiségbe reggelizni. Megreggeliztek, majd miután úgy döntöttek, hogy ideje lenne dolgozni is, kimentek az épületből és a következő pillanatban leliftezett a falazóanyag a födémmel együtt.....
Délutánra a másik építkezésre átvezényelt "szakember" gárda mint a kisangyal dolgozott ezen az építkezésen, hogy helyrehozzák a "kis hibácskát" amit sikerült a gondolkodás hiányával csinálni.
Szerintem sem lehet ráhúzni a bejelentés k9ötelezettséget a héjazatcserére, de a jogszabályok alapján a hélyazatcseréhez is kellene felelős műszaki vezető, vagy társasház esetén műszaki ellenőr, akinek pont az a feladata, hogy pl nagymértékű tehermódosulásnál kérje a statikai számítást, vagy gombásodás gyanújánál a faanyagvédelmi vizsgálatot stb.
Tudom, hogy ezt is ritkán tartják be, de nincs igaza annak az Önkorinak aki bejelentéshez köti a dolgot és a határozata másodfokon el is vérezne.
Szoktak szervezni fejtágítót az éphat ügyintézőknek ahol elmagyarázzák az ilyen pontatlanul megfogalmazott építésjogi részeknél a törvényalkotó szándékát. Azt nem tudom, hogy miért is nem lehet egy olyan jogszabályt csinálni, amihez nem kell külön magyarázatokat fűzni. Lehet, hogy azért, mert akkor kevesebb dolga lenne az ügyvédeknek és erős az ügyvéd lobbi a törvényhozásban......
ennél jobban nincs is meghatározva a tartószerkezet fogalma. lehet közfal is tartószerkezet, meg amiket te írtál. jogalkotó meg a józan ész és jogkövető magatartást feltételezve határozta meg így - mást nem is tehet -.
És momentán a lécezés sőt a hélyalás terhének megváltozásával megváltozik a tetőszerkezet mint tartószerkezet. És ezen tényleg kár vitatkozni, ha nem látja be valaki azt, hogy ha 15 kg/m2 teher helyett felrak 80 kg/m2 terhet akkor változik a tartó terhelése :(
nem azt mondtam, hogy minden féle képpen kell tetőátalakításra terv, hanem azt, hogy a jogszabály szelleméből fakadóan az bejelentés köteles kategória is lehet és eznnek eldöntésére ugyan csak a jogszabály szelleme műszaki szakértőt feltételez. a jogszabály szellemének értelmezésében van amelyik önkori annak és van amelyik nem annak tekinti. általában az dönti el ezt, hogy az irodavezető (ennek hiányában a jegyző) műszaki vagy jogi főképzettségű. Tehát egy tetőátalakításkor minimum egy kérdés az önkorinál, hogy ők miként tekintik és a szerint készül avagy nem készül terv/szakértői vélemény.
Az én véleményem meg az, hogy még így is sokkal bürokratikusabb az építésszabályozás mint kéne lennie. Csak hát feltételezné a liberalizálást az, hogy akár egy tető hélyaláscserénél is a feladatra felkészített szakembert (tartószerkezeti mérnök, műszaki szakértő stb) vonna be építtető. De általában nem teszik. Majd jön az ács. Viszont az ácsok zöme nem alkalmas a feladatra. Soha nem volt az oktatásuk része ez. Max a mestervizsgához érintőlegesen annyit meg kellet tanulni, hogy mik azok a körülmények amikor mérnök bevonását kell javasolnia. És például a tetőszerkezet terheinek változása már ez a kategória. És erre jön az, hogy 1996-98 körül megszüntették a tényleges ácsképzést (közel 15 éve) és azóta 6-8 hónapos okj-s képzés keretében magáncégek "osztják" a bizonyítványt. Hogy milyen szakmai tartalom ez, azt mindenki gondolja bele maga....
a felelősséget vállalni kell, de ha nem teszi, akkor egyszerű polgár besz..pta. ács elqrja tetőt. tulaj konstatálja. vállalkozó hárít. tulaj max perel. ha nincs szerződés akkor hiába. megelőlegezi szakértői véleményt, perköltséget (úgy 100-200 ft). 2-3-4 év múlva megállapítják, hogy ács hibázott. javítsa vagy fizessen. de nincs miböl, esetleg kft volt és már meg is szünt. de ha ki is fizeti, addig és utánna is simán dolgozhat ácsként tovább. és ezt tudja nagyon jól.
ezzel ellentétben szakértő/mérnök cseszi el. kamarai egyeztetés és 2 hónapon belül nincs jogosúltsága és minimum 5 évig nem is lehet. ha ezt sérelmezi akkor pereljen ő. + lehet a polgári peres rész is, izlés szerint.
akkor ki is a felelősségteljesebb? kinek a véleménye megalapozottabb? túl az alapképzettség tartalmán?
az ismeretségi körömben az összes tisztességes és munkájára igényes ácsnak (kőművesnek) van saját műszaki segítsége (szakértő, mérnök) aki megoldja a fenti állapotfelmérést. tehát az sem feltétel, hogy az építtető saját maga keressen szakembert, de ott ahol kimegy ács és ránézésre megmondja a "tutit" az nekem sántít.
Erről az jut eszembe, amikor egyik ügyfelem sürgősen neki akart állni a háza felújitásának, de nem volt türelme kivárni amig megjön a bontási- épitési engedély.
Természetesen addig leverhette kivül-belül a vakolatokat, nyilászárókat kibonthatta, belső válaszfalak, burkolatok. Mivel ezzel hamar végzett, neki akart állni a tetőnek is, véges volt a szabadsága.
Szerencséjére volt egy nagyobb vihar éppen akkor, és minő véletlen, a kémény rádőlt a tetőre, több helyen átszakitva azt. A statikus kiállitott egy papirt, hogy a balesetveszély megelőzése érdekében a tetőt el kell bontani minél hamarabb. És elbontódott. Mire megjött az épitési engedély, pont végeztek, és előrébb voltak 4 nappal.
Olvastam cseik álláspontját, de nem osztom, szerintem ez a definíció így pontatlan (e meghatározás szerint az aljzatbeton vagy akár egy szigetelés is tartószerkezeti elem lehetne). Viszont gyakorlati szempontból tényleg nincs jelentősége, és úgy gondolom, a jogalkotó szándéka is az volt, hogy azokat az építési folyamatokat nevesítse, amelyek során megváltozhat egy épület statikája. Abban pedig már KömKel-lel értek egyet, egy mesterember meg tudja mondani, hogy egy új tetőhéjalás igényli-e a teljes szerkezet cseréjét, vagy pedig elég a régi faanyagot lekezelni, esetleg megerősíteni és a lécezést lecserélni. Elvégre felelősséget is kell vállalnia ez elvégzett munkájáért...
