TErmészetesen elolvastam, és csak azt mondom, hogy a módszer nem hatásos - az okoktól függetlenül. És még azt is gondolom, hogy a "duci, túlsúlyos, dagadt" /vajon hány dehonesztáló jelző van még erre?/ emberek lelkivilágában sok a hasonló vonás, ennek alapján a hatásos módszer is hasonló lehet velük "szemben". De hogy az nem ez a leordítós, abban szinte biztos vagyok. PErsze ebben is vannak kivételek.
abszolút értem. csak éppen a "Mester" hozzászólásai kissé szélsőségesek voltak, én pedig inkább az egyensúly megtalálását tartom lényegesnek, azt, hogy jusson idő az olvasgatásra, a tanulásra, a filmnézésre, és a kocogásra is. viszont ettől az életminőség dologtól kiakadtam. tudom, hogy sokaknál az elhízás együtt jár a gombás lábbal, meg a lepukkant panellakással, de ha mondjuk megnézem a rokonaim 80%-át, akik mind túlsúlyosak kisebb-nagyobb mértékben, egyiküknél se látom, hogy tunyulnának naphosszat. sőt igencsak aktívak, mint pl. a 67 éves Nagymamám, aki a maga 90 kilójával egész nap a kertben dolgozik, meg sk. átfesti a házuk homlokzatát (!). más kérdés, hogy szeretnek finomakat főzni és társaságban jókat enni.
nemtom azt elolvastad-e, hogy anyukámat, nemcsak indulatból nem tudom meggyőzni?! az amit én tenni tudok az bőven kevés, ha az ő akarata nincs benne.
pedig naggyon féltem őt (ezér' az indulat) mer' többszörösen veszélyeztetett ettől mindenféle betegségekben.
de nem foghatom le a kezét, amikor megveszi a disznósajtot és főzi a nagy vasárnapi ebédet.
nála (és még sok más duci, túlsúlyos, dagadt, stb. embernél) megfigyeltem, hogy mivel maximálisan ragaszkodnak a kulinális élvezethez és a kényelmükhöz, ezért a mondandómból úgyis csak azt hallják meg, ami nekik tetszik. (többnyire ez a "fokozatosság" - amit ugye nem heteken-hónapokon át, hanem egy életen át húznak, halasztanak)
Konkrét tanácsok tekintetében az Alakformálás elején rengeteg hasznos ötlet, nagyszerű tanács van. robson nagyon sok jót is szokott mondani ám, én sokat elolvastam abból, amit írt.
Meg aztán, lehet, hogy mindjárt jön ide és itt is ír jókat, mert mondjuk megérti a hívó szót. :-)
de mit nevezünk "fizikai edzetlenségnek", ami rontja a "szellemi koncentrációt"? nekem ugyan világéletemben nagy volt a hátsóm, és az iskolában nem tudtam felmászni a kötélre, ellenben mindig szerettem gyalogolni, suliba/munkábamenet mindig kiiktattam a felesleges járműveket, ezért aztán nagyon jó lett az állóképességem, amit a bringán megtett sokszáz kilóméteres túrák igazolnak, és soha nem volt gond a szellemi teljesítményemmel (márha a két diploma, meg a majdnem kész doktori megfelelő teljesítménynek számít). persze ez egy egyedi eset, de nem érzem rossznak az életminőségemet attól plusz akárhány kilótól. sőt, nem is szeretnék töksoványra fogyni, csak annyira, amennyi pár éve voltam (és akkor se voltam kifejezetten botsáska).
Azt kene egy icipicit megerteni, hogy az emberek tobbsege nem dorgalasra, hanem konkret tanacsra vagyik. Nem ilyenre, hogy ne szedd ezt meg azt, hanem mozogj, es na zabalj, hanem olyan konkretra, mint pl ami nekem meg lett adva, hogy 180g szenhidrat, 1400kcal, eleinte iramos seta mozgaskent, utana lehet mazozni a fitnessteremben. Ennyi...
Ez így van. Egyébként nem pont rád gondoltam, csak úgy általánosságban, csupán a kifejezést használtam, mert tökjó :))
Nem vettem magamra én sem a ránkzúdított áradatot, szerencsére sosem éreztem magam alacsonyabbrend?nek, és nem is ért sosem atrocitás a küls?m miatt. Belenyugszom, hogy vannak dolgok, amin úgysem tudok változtatni, mert alkatiak, a túl keskeny csíp?m, a rövid derekam és tömzsi lábam nem lesz másmilyen sosem. És bár genetikailag hajlamos vagyok a hízásra, tudok annyira vigyázni, hogy ne legyen nagy túlsúlyom. Narancsb?rt meg láttam már anorexiás külsej? csajon is, az enyém ahhoz képest nudli! És ha kapnánk megfontolandó tanácsokat Robzontól, lehet, hogy örülnék is neki, Lappa meg majd megsimogatja a buksimat :))
xerintem Robzon stílusa azér' (is) lyoo így ahogy van, mer' legalább így biztosan odafigyeltek rá.
van nekem egy anyukám, aki naggyon túlsúlyos. nna amikor neki szépen, türelmesen, kedvesen kezdek el valamit ezekből a dolgokból magyarázni, akkor biztos, hogy csak azt fogja meghallani és magáévá tenni belőle, amit kényelmesnek és/vagy finomnak tart. a többit meg elteszi abba a kategóriába, hogy "majd szépen fokozatosan", amiből persze semmi nem lesz.
ha kicsit idegesebb vagyok és dühösen, indulatból magyarázok neki (túlsúlyából kifolyólag már cukorbeteg, fáj a szíve, magas a vérnyomása, állandóan dagad a lába, stb.), akkor legalább jobban odafigyel (bár persze személyes sértésnek veszi - mint itt is sokan(c:§).
sajna ennek ellenére nem sikerült még őt soha annyira felráznom, hogy tééényleg tegyen is valamit. 5X évesen már naggyon nehéz, pláne, hogy én vagyok a "gyerek".
Robzon mindezt nem indulatból teszi, csak szimplán ilyen a stílusa (simán +szokható(c:§). de azé' valljátok be, egyből mindenki odafigyelt rá, holott ha csak annyit írt volna be, hogy "figyu jányok! xerintem ne szedjetek ilyen mindenféle bogyókat. bár persze ahogy gondoljátok, rátok bízom...", akkor tutti feleennyire se gondolkodtatok/tunk volna el az egészen.
egyetértek! miért lenne az az ideális életmód, hogy minden estémet gépek között izzadva töltöm, amikor sokkal jobb a barátaimmal cseverészni valahol, vagy mondjuk moziba menni. és nagyon szeretek egyszerűen csak otthonlenni és a férjemmel megnézni egy jó filmet, vagy mondjuk kóruspróbára menni. és igenis szívesebben olvasok egy jó könyvet a teraszon, mint hogy kocogni menjek.
nem azt mondom, hogy jó dolog cipőkanállal beleférni a 46-os méretbe, viszont sokkal jobb mint agyatlan libuskák között tölteni az időmet, akik kitárgyalják az öltözőben a csülkös bablevesfőzés csínját-bínját (saját tapasztalat!), amíg én kecskekaján vegetálok.
lehet, hogy kicsit szélsőséges voltam, de az alacsonyabb életminőség számomra ott kezdődik, hogy valaki a kockákat számolgatja a hasán.
Na persze azert az se mind1, hogy mivel es milyen formaban ordibaljak le az ember fejerol a hajat :o) Nem azt vagta a fejemhez a doki, hogy dagadt csokicsipsz zabalo nobody vagyok, hanem azt, hogy 26 eves koromra vegre felfoghatnam, hogy teljesen felkavarom a hormonjaimat, nem lehet gyerekem vagy csak nagy szenvedesek aran, meg hogy majd csak ugy fogok tudni felmenni az aluljarobol, ha valaki talicskaba tesz es felvisz. Es ezzel NEM SERTETT MEG. Hja, es ugye az ember fialanya jobban viseli a kritikat, ha azt is megmondjak neki, hogy mit kell tennie, es nemcsak azt vagjak a fejehez, hogy ezt meg ezt ne csinald. En spec a stilusa miatt haragszom Robzonra, meg a sertegetesei miatt, de en azert nem haborodtam fel, mert a bogyokkal en sem ertek egyet, es raadasul nalam be is valt az orvos altal javasolt modszer, igy hidegen hagy, hogy o mit ir.
[ha másra nem, hát arra mindenképpen jó volt robson megjelenése, hogy felpezsdült a vita, vitázni pediglen jó.]
Kedves robson, azt hiszem, a korreográfia mindig ugyanaz, bármely topicban is jársz. Jössz, mint egy úthenger, leüvöltöd a hajat az ember fejéről, aztán jönnek az ellenlábasok (sokan) és kritizálják a stílusodat, meg jönnek a kedvelők, akik védenek. :-) Tetszik nekem a kitartásod, hogy nem adod fel, soha. :-)
Úgy gondolom, hogy ha egy embert is boldogabbá (nem vékonyabbá, boldogabbá) teszel azzal, amit csinálsz, akkor megéri, hogy a többieknek el kell viselni, hogy bizony, nem úgy beszélsz, ahogy nekik tetszik.
Azt hogy ki mikor tulsulyos, es mikortol lesz a pihenes dögles, az eves pedig zabäläs, ezt mindenkinek magänak kell eldöntenie. - írtad nekem.
Ez így van, a legteljesebb mértékben. Én csak azért emeltem fel a kezem tegnap szólásra, mert úgy tűnt nekem: te eldöntötted helyettük. És én azt nem szeretem. Mindamellett (és azt hiszem, ezt tegnap is leírtam, teljes mértékben egyetértek azzal, amit a gyógyszerekről írsz. Azzal is, hogy a tartós soványság az emberek nagy százalékánál kizárólag mozgással és zsírszegény, egészséges étrenddel érhető el. Csak hát, hidd el, sokan vagyunk, akikre ha rondán néznek valahol, akkor elvörössödnek, lebiggyesztik a szájukat és hazamennek. Inkább.
Úgyhogy van az az alakformálós topic, ahol nyomultok keményen, virtuális és valós súlyokkal, kiabálásokkal, kövér, hájas disznók emlegetésével. És az sokaknak (itt van például kockás) segít. Ők odamennek, odaírnak. Ez a topic meg olyan barátnői kvarterkázós szokott lenni, időnként felmerült benne, hogy ki mit tud a tablettákról, aztán a többség elmondja, hogy ááá, nem jó az, ne csináljad (most ez kicsit elmaradt, de jött volna, inkább csak nem értünk rá). Aztán cserélgetünk recepteket és főleg, legfőbbfőleg biztatgatjuk egymást. Ez ilyen topic, és ezért szeretik az emberek, legalábbis régen, amikor még jobban pörgött, ezért szerették.
Úgyhogy, kedves robson, talán az a legjobb, ha tartod magad a mondáshoz: ha Rómában vagy, csináld azt, amit a rómaiak. És én a magam részéről megígérem, hogy sosem megyek az alakformálásba buksit simogatni. :-)))
Alapvetően nekem is egyet kell értenem Robzonnal. Én sem nyúlnék soha tablettákhoz, egyedül a szűzteát ittam a fogyik alkalmával. Igaz, sosem volt akkora túlsúlyom, hogy csupán étrendváltoztatással, némi mozgással (sajnos csak némi, mert alapvetően lusti vagyok) ne tudtam volna leadni.
De: Robzon, te magad is elismered, hogy az elhízásnak pszichikai okai (is) vannak. Akkor viszont ez a kegyetlenül objektivebb szemszög - ahogy te írod - nem igazán alkalmas a delikvens felrázására, sőt! Ha folyton azzal szembesíted, hogy dagadt, lusta, csokizabáló, narancsbőrös, és emiatt alacsonyabbrendű, akkor még jobban megzuhan, hazavonul a kuckójába és folytatja az "orális önkielégítést". Viszont ha tárgyilagosan, tényszerűen adsz tanácsot, lehet, hogy az is odafigyel rá, aki nem mindenben ért vele egyet. Van akinek bejön az a módszer, hogyha leordítják a haját, de a többségnél ez nem működik!
Úgy érzem érdemes rád odafigyelni, legfeljebb a stílusodat - ha nem sikerül rajta változtatni - figyelmen kívül hagyjuk, a lélekápolást mesg elvégezzük egymást közt :)
Én egyetértek veled. Szerintem nagy pszichológiai előny, ha valaki le tud fogyni bogyók nélkül, mert űgy önmagának tulajdoníthatja a sikert. Velem előfordult, hogy leadtam egyszer 20 kilót, de amikor abbahagytam az étvágycsökkentő szedését (valamilyen por volt, most nem jut eszembe a neve), akkor elkezdtem visszahízni, ezért akarok most segítőeszközök nélkül fogyni.
Nem, olyan embert nem ismerek aki tartósan CSAK bogyóktól fogyott. Olyanokat viszont igen (számszerint ekég sokat :) ), akik 20-30 kg súlyfelesleget cipeltek magukon. Mikor elkezdtek fogyókúrázni mindenféle vacakot beszedtek és meg is indult a fogyás. Azután étrendváltozás és szabott 1-2-3 hetes kúrák. Miután nagyjából mindenki elérte a kívánt súlyt, azóta is (értsd: 2-3 év) rendszeresen szűzteát isznak, ananásztablettát szednek, stb. Persze, tudom, hogy ezek már nem gyógyszerek, hanem étrendkiegészítő tablatták ill. zsírégetők viszont tartják a súlyukat.
Ez így azt jelenti, hogy egészségesen étkeznek, viszont ha megkívánják bizony lecsúszik a fagyi, a pizza és Karácsonykor is a töltöttkáposzta. :))
Nem a mondanivalód ellen tiltakoztam,(abban igazad van, bár szerintem ezeket a termékeket
erősen bevizsgálják),hanem a stílus ellen.Nem megrögzött drogosok és kényszer evők vagyunk.
Inkább kibeszélünk minden verziót.Ugyanannyi szó
eset az egészséges életmódról is.Ja minelőtt beszedek valamit én azért megnézem hogy mi az:pedig nincs allergiám.Aki tudja magáról ,hogy allergiás eleve alaposabban megnéz minden beveendő gyógyszert.És ettől te sem vagy felmentve
holnap bevehetsz egy olyan gyógyszert, amit orvos ír fel és neked fogalmad nincs róla ,hogy nem bírod.
Bretli!
Nem kivänok en senkit ostorozni se, mindössze igyekszem a dolgot egy mäsik, talän kegyetlenül objektivebb szemszögböl megvilägitani. Es fontosnak tartottam azt leirni, hogy nagy hibänak tartom a bogyesz szedest. Szerintem nagyon veszelyes, nem csak fizikailag, hanem pszichesen is. Es nagyon jo, hogy tämogatjätok egymäst, amig ez nem azt jelenti, hogy hülyesegekre akarjätok egymäst rävenni. Tegyük fel van a topicban csak egy ephedrin erzekeny, aki megveszi a fittnesszboltokban engedely nelkül ärusitott fogyasztotermekek valamelyiket (semmelyik efi-alapu cucc nincs Mo.-n engedelyezve), vagy interneten megrendeli, es baja lesz töle, az peldäul qrvära fog örülni a tämogatäsnak.
Aqulia!
Nem kiväntalak megserteni, a stilusom meg olyan amilyen. Azt hiszem ha kepes lennek, akkor nekem kellene megsertödnöm azon, hogy szemelyeskedsz, ahelyett, hogy arra välaszolnäl amit irtam.
Biscuit!
Kedves, hogy meg tudod mondani, hogy az elmult 20 ev edzes sorän milyen szemelyes tapasztalatokra nem tettem szert. :) Tudod ez ugy megy, hogy forgatja az emeber a szakirodalmat, hall mäsoktol dolgokat, aztän szepen kialakitja a sajät filozofiäjät (ami ha jo, egybecseng mäsokeval), es amin csiszol az idö elörehaladtäval. Csiszoläsilag pl jo lenne, ha kifejtened a velemenyedet arrol, hogy szerinted miert volt olyan ovatos a doki amikor neked felirta a Reductil-t? Ha valaki kepes gyogyszeres segitseg nelkül egy olyan etrend vältoztatäsra mint te gyogyszerrel, akkor miert ne probälja meg? Nem hiszel az emberekben? :) Szerintem az emberek jo resze kepes lenne pszichoaktiv anyagok (pl. Reductil, ugye) nelkül is lefogyni. Illetve ha nem egyböl kepesek rä, akkor edzhetik az akaraterejüket (a mär emlitett kis lepesek modszerevel). Csak meg kellene probälni, nem pedig a bogyokat nyeldesni. A drogokkal kapcsolatban szerintem ott kezdödnek a bajok, amikor valaki kinjäban nyul valamihez. Amig jokedveben (bulibol) iszik, sziv stb. addig oke, belefer a viharos ifju evekbe ez is. Nem tudom miert, de a pszichoaktiv anyagok fogyaszto celu felhasznälät nagyon hasonlonak erzem, mint a kinunkban drogozäst. Bajom van, valami nem megy, hopp egy bogyo. Kinomban bogyot nyelek, amivel kivältom a kinomban zabäläst. (Szeretethiäny, kudarcelmeny, erre elökerül a csoki/chips: kis orälis maszturbäläs a szerotoninszint felpöckölesere.) Olyan mint amikor a kinjäban heroin függönek (ezt nem szokäs bulibol bökni :)), felirjäk a methadont, de ettöl meg nem gyözte le a kinjät, jo esellyel vissza is fog esni. Nem tudom, lehet, hogy hülyeseg, es az emberek ältaläban veve köcsögök ehhez (ahogy ällitod), de megis azt hiszem, hogy az lenne a szep, ha szepen fognä magät a dagikäm, es kigyurnä az akaraterejet, szembenezne a köversegevel, leküzdene es ettöl megerösödne ugy hogy sokkal sikeresebb lenne.
Testkontroll most olvasom,nagyon tetszik,de a magyar valóságba átültetni nem nagyon gáz?
Arra gondolok,hogy nincs valami magyar vonatkozású receptekkel teli könyv?És a második részben "Testkontroll dióhéjban" címmel utal valami összegzésre ami hűtőre kiragasztható.
Meg lehet rendelni valahol a net-en?
Sziasztok,
régen jártam erre ,de nagyon zajlott itt az élet.
Robson,azért jövünk itt össze ebben a topicban hogy lelkileg támogassuk egymást.(mert nekem legalább is szükségem van más tapasztalatára és
bátorítására is )Rájöhettem ,hogy egyedül nem megy.Az ostorozással -a porosz nevelési módszerekkel- nem mindig lehet eredményket elérni.
Ez a fitness őrületet néhány éven belül elviszi
az idő,mint tette ezt az aerobik őrülettel.
Ezek nem saját tapasztalaton alapuló tanácsok, hanem kb. helyekrôl összeollózott okosságok, amit itt már mindenki 1000x hallott. Nem baj, attól még igaz, csak nem segít a fogyni vágyókon. A dagik nem feltétlenül akaratgyengék. Én 18 évesen még 65 kg voltam. 20 évesen már csak 58. És most, 30 évesen 50. Sok dagi van a családomban, akik rengeteget nassolnak, keveset mozognak és hülye fogyókúrákat tartanak, teljesen eredménytelenül. A gyógyszeres kúra után teljesen normalizálódott a kajálásom, ki tudja, mennyi ebben a tabletta, és mennyi az önszuggesztivitás. Már tudom, hogy nem vagyok túlsúlyos, nem kell fogynom, és már nem ellenség az étel. Biztosan vannak olyanok, akik egész életükben nem tudnak lefogyni. nem vagyok benne biztos, hogy a fogyás alatt bármilyen "mentális fejlôdés" kell , hogy bekövetkezzék. Egy csomó túlsúlyos teljesen normális, csak sokat zabál. (Sokan komoly pszichés problémákkal küzdenek persze.)
en jokat derulok a cinizmusan, nem veszem magamra mert minek, valahol meg emlekeztet is magamra, mikor eppen csipos kedvemben vagyok es a baratnoimet osztom ki eppen, mindegyiknek a legsebezhetobb pontjat megtalalva [bar ez nem eppen pozitiv tulajdonsag...]
Hát igen, a stílusa egyedi, nehéz túltenni magad rajta, de ha sikerül, már mosolyogni is tudsz ám... :-)) Én már szeretem a stílusát, de 3 (?) éve még majd megríkatott...
Robzon kedves, úgy döntöttem, hogy a sértéseidet nem veszem magamra. Lehet, hogy te esztétikus vagy, erős vagy - én meg nyilván gyenge, mert Te mindent tudsz valszleg rólam is, mint minden másról -, de hogy a stílusod bicskanyitogató, az is biztos.
Aquila!
Az hogy valakinek a mozgäs, es az egeszsegestäplälkozäs az eletenek reszet kepzik meg nem jelenti azt, hogy mäsra nincs ideje, mäniäkus, exhibicionista, vagy olvasatlan lenne. De azt tök birom, hogy aki deficittel rendelkezik külcsinböl, automatikusan azt hiszi, hogy ez profitot jelent belbecsben. Ez csak egy butuska sztereotipiäkon alapulo önigazoläsocska. Valojäban ez ugy van, hogy aki elegendö erövel rendelkezik, hogy kezben tudja tartani az etkezeset-mozgäsät, az ezt az eröt az eletenek mäs területein is kamatoztatni tudja. Aki meg gyik az gyik sajnos, es attol, hogy nagy a segge, nem lesz okosabb. Tudod a szellemi kapacitäsodat, nem javitja a zsirsejtjeid telitettsege. Ellenben a fizikai edzetlenseg nagyban rontja, pl. a hosszutävu szellemi koncenträciot. Az meg hogy kimenj a strandra, es ott jol erezd magad, szived joga, en örülök neki, ha valaki välallja magät, nem pedig otthon bujdokol, es csokizik. Ez mindössze a te megjeleneseddel szemben täpasztott igenyesegedet minösiti. Ami nem jo, vagy rossz, hanem egyszerüen ilyen. Van aki koszos körömmel megy randevura, mäs egesz munkaidö alatt nem mos fogat (ha utäna egyältalän), a harmadik meg kirakatba teszi a cellulitiszes segget, ettöl meg ugyanugy emberek, nem igaz?
