Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Igen, egyfelől más, mert a térfogati töltéssűrűséget vektorral írjuk le, még a térfogati tömegsűrűséget tenzorral. Viszont a sugárzásuk számítási metódusában vannak analógiák. Persze ettől még úgy néz ki nem ez lesz a meghatározó, hanem inkább a hullámzó mező jellege, amiben szintén tenzorrendi eltérés van.
Azért érdekes, hogy ezt még nem tudjuk. De azt igen, hogy a gyorsuló rendszerből nézve a vákuumban Planck-görbe energiaeloszlású valódi részecskeáradat van, vagy mi a fene.
Football labda és teniszlabda. Ha ügyesen elengedve, a nagyobb labda zuhan elöl mögötte mm re a kicsi, amikor a nagy visszapattan még tulajdonképpen áll, a kicsi akkor ütközik az ő sebessége a maximum. érdemes megcsinálni, látványos, ha jó sikerül a kísérlet ne lakásban mert pusztítást vége a csentrebentrék közt. (-:
Lassításnál nem mi fogunk munkát végezni rajta, hanem
megengedjük neki, hogy ő végezzen munkát számunkra.
Legyen egy gép, de most nem kurblival fogod hajtani.
Fogsz egy álló labdát és nekilököd a dugattyúnak.
Amikor felgyorsítod, te végzel munkát. Amikor lelassul, a labda végez munkát (a dugattyún).
Másik lehetőség: A labdát nekilököd egy ugyanolyan tömegű álló labdának.
Ekkor az energia átadódik. A te labdád munkát végez az álló labdán. Miközben visszajut az eredeti mozdulatlan állapotába. Kérdés, hogy az oda-vissza végzett munka a labdán ugyanannyi, vagy pedig Newton szerint nem vettük figyelembe a gyorsulási sugárzást?
A doktoranduszokat állítólag kiképzik arra, hogy érveljenek és hivatkozzanak.
Egy ilyen például kvantumfizikából a Maxwell-egyenletekből levezethető hullámegyenletet kérdezte minden vizsgázótól, amikor a professzor helyett beviharzott vizsgáztatni. Valószínűleg lövése nem volt az operátorokról és a sajátértékekről. Azóta persze kikupálódott, megkapta a doktoriját, és szorgalmasan írja a kvantumelméleti cikkeit. Csak már egy másik egyetemen.
Nem tudom. Mindenféle, egymásnak ellentmondó érv elhangzott a topicban, egymásnak ellentmondó cikkekre is hivatkoztak. Azt gondolom, sík téridőt és Maxwell modellt feltételezve sugároz.
Attól, hogy angol nyelven ír (mert például az az anyanyelve) még nem biztos, hogy ideológiailag képzett gátőr az illető. Habár például az európai űrügynökség embere valószínűleg fizikus. Vagy legalább rocket scientist. ;)
Arisztotelészt megcáfolta Galilei és Newton, őket pedig Einstein.
A gyorsításhoz és a lassításhoz felhasznált energia a végtelenbe távozott, az energiamegmaradásnak fuccs?
Mindegy, hogy most töltést vagy tömeget mozgatunk.
Na de akkor a régi tankönyvekből (amiket például szabiku olvasgat) ki kellene dobni az elektromágneses tömeget, mert ez nem tehetetlenség, hanem a súrlódás (disszipáció) speciális esete.
A közegellenállásnak számos fajtája ismert. Például a Coulomb-súrlódás (elvileg) nem függ a sebesség nagyságától, csak az irányától.
Most viszont találtunk egy olyan fajta közegellenállást, amely nem a sebességtől függ, hanem a gyorsulástól?
When these accelerated particles are charges, they produce electromagnetic waves. Radiation is an irreversible flow of electromagnetic energy from the source (charges) to infinity.
Viszont amikor a felgyorsított részecske lefékeződik (legyen az töltés vagy tömeg), ezt az energiát megint kisugározza.
A színtöltésről úgy tudom, hogy a három „normál szín”keveréke lesz a semleges fehér, és ugyanígy az „anti színek” keveréke is fehér, semleges. Az elektromos töltésekre „hajazó” gravitációs töltések semleges példányai a neutrínók, és a többrészecskés semleges testek. Szerinted lehetséges az elektronnak gravitációs töltése is, az elektromos mellett?