megnéztem és köszönöm, hogy megkerested nekem, hogy láthassam. Nem volt minden tanulság nélküli.
Részben annak megítélése szempontjából, vajon a kiállítás valóban - ahogy írtad a 139-esben - gyalázza a keresztényeket. Szűk a határ, könnyen össze is kötődik (joggal), de a kiállítás bemutatott darabjai keresztény (és zsidó) vallási szimbólumokat - mondjuk így - gyaláz. Keresztény vallásukat gyakorlókat nem, mindemellett elfogadom, hogy a hívők érzékenységét joggal sértheti, ha számukra szent jelképek kifigurázása. Ez teljesen jogos felvetés.
,hogy sokaknak ez nem mérvadó,de egy orrakt dokumentum film volt
Anélkül, hogy az általánosan elterjedt sajtókritika mocsarába belemennék, a tudósítás korrektsége több szempontból is megkérdőjelezhető, több - esetenként egymástól években és személyekben is távol álló - jelenséget összefüggő eseménysorként tüntetett fel, miáltal tendenciózussá vált.
Mire gondolok itt ?
A tudósítás egy összefüggő eseménysorként mutatja be a Nitsch kiállítást, a Tilos Rádió emlékezetes esetét, az adventi keresztrongálásokat és a kiállítást.
Csúsztat abban a tekintetben, hogy a Tilos Rádió (sic!) jelentette ki karácsonykor, legszívesebben kiírtaná az összes keresztényt, elhallgatva az eset körülményeit (ittas Barangó élőadásbeli megnyilvánulását, az attól azonnali, majd később hivatalos elhatárolódást a Rádió részéről, a műsorvezető és Barangó eltiltását, kirúgását, az ezt követő csendszünetet és bírságot - mindez nem volt elég ahhoz, hogy a tudósítás ne úgy állítsa be, mintha a Rádió - és nem a rádióban - tette/tették volna a minősíthetetlen kirohanást).
Nem tudni milyen alapon nevezi "liberálisnak" az alkotóművészeket a tudósító ?
Megtudtunk valamit a festők politikai nézeteiről ? vagy művük már önmagában elegendő az összemosásukra a keresztdöntőkkel, a liberális politikusokkal valamint a Tilos rádióval ? Ez hangulatkeltő elem, ami nem fér össze a "korrektség" fogalmával.
Mint ahogy az sem, mi a Talmudhoz/tórához való viszonyítás alapja ?
Keresztény szimbólumokat kifigurázó/gyalázó alkotás kapcsán, hogyan és miért merül fel - szinte automatikusan - a zsidóság kontrasztként ? Mi az üzenete az összevetésnek ?
Ahogy a püpöki kart, vagy keresztényeket (ebbbéli minőségükben) nem kérdezik meg egy zsidó temetőrongálás kapcsán, miért kérdezik meg a kiállítás alkotóit a Tóráról ?
Ha mered gyalázni a Bibliát, akkor mered-e gyalázni a Tórát ? Nem ? Akkor biztos azért mert zsidó vagy-e ?
nem nehéz asszociáció, kifinomult kommunikációs eszközökkel...
és mikr a riporter visszakérdezett,hogy ezt meg mernék-e csinálni a zsidó vallási értékekkel akkor a kamerában is teljesen elzárkóztak előle(mert hát,hogy azt nem szabad)
A kérdésfelvetés irányultásgáról az imént írtam, de ennek tényszerűen ellentmondanak a megtalált riportban hallottak, ahol egyikük pl. kifejezetten kilátásba helyezi.
És még akkor ők nevezik magukat szabad művészeknek?
Jogos kérdés. Ebben leginkább a riportfilmben megnyilatkozó Tőkéczki álláspontjával tudok azonosulni. Ez egy bizonyos szubkultúra megnyilvánulása (egyikük testvére pl. pap) amely a legvalószínűbb, hogy "értéket nem teremt". Marginális jelentőségű. Kommunikációs szempontból pedig kifejezetten érett volt az egyház képviselőinek hozzáállása, hogy nincs reakció, mert az csak ingyenreklámot jelent.
és nagy valószínűséggel - innentől erősen szubjektív vagyok - az alkotóknak pontosan az volt a céljuk, hogy elismertség, érték, teljesítmény híjján ilyen provokációval lopják be magukat a köztudatba, mivel másként nem megy.
Akkor tehát: valóban "művészetbe" bújtatott gyűlölet van-e az alkotások mögött, avagy feltűnési vágy ?
Egy ilyen szubkultúra megnyilvánulása-e a legsúlyosabb támadás amit ma Magyarországon a keresztényeknek el kellett viselniük ?
azaz
ennyi volna a kereszténygyűlölet megnyilvánulása Magyarországon ?
..no ez a püspök nem "eltévedt", hanem ... beteg elméjű :-(((
"A szentbeszéd központi gondolata a katonahősök példamutató magatartása volt, amellyel Jézushoz hasonlatosan a búzaszem-létet választották: el kellett hullniuk, ahhoz, hogy a későbbiekben a kalászokhoz hasonlatosan, sokasodva, megerősödve szülessenek újjá."
"Ezek az emberek a hazájukat védték, s a legnagyobb értéket, az életüket adták érte. Nemcsak emlékeznünk kell rájuk, hanem példát is vennünk kell tőlük"
:-(((((((((((((((((
Azokat a szerencsétlen sorsú katonákat vágóhídra hajtották, pl. papi segédlettel :-(((
Na latod most írtál igazat, a vallás nem más mint a halától és elmúlástól való Pszichés menekvés, nagy részt ez Kihasználják a vallások és a jobboldali ideológiák
hát nem erről szól a topik, hanem pont az ellenkezőjéről, de van itt két dolog:
1. ahogy mondani szokás: a lövészárokban kevés az ateista 2. a kvantum-fizikus is nyomban hívővé válik a halálos ágyán, vagy a szülei/gyermekei elvesztésekor....gondolj csak bele
Egy, az Egyesült Államok 21 legjelentősebb kutatóintézetében végzett vallásszociológiai felmérés szerint a legtöbb tudós nem hisz istenben. A biológusok még a fizikusokat is felülmúlják ateizmusban. h i r d e t é s
Az anonim felmérésben résztvevő 1646 kutató 52 százaléka mondta, hogy nem vallásos. Ez az arány jóval magasabb mint a reprezentatív amerikai hányad, a teljes népesség csupán 14 százaléka vallja ugyanezt. A megkérdezettek 31 százaléka egyáltalán nem hisz isten létezésében, további 31 százalékuk mondta, hogy nem tudja, van-e isten vagy nincs és csupán 9,7 százalékuk szerint "nincs kétség az isten létezését illetően". A kutatók 56 százaléka semmilyen egyházi eseményen nem vett részt az elmúlt egy évben. Evolúciós vita
A kutatást Elaine Howard Ecklund, a Buffalo Egyetem szociológusa és Christopher P. Scheitle, a Pennsylvania Egyetem kutatója végezte. A vizsgálatban 271 többórás mélyinterjút is készítettek vezető tudósokkal. Ecklund az ABC News-nak azt mondta, a megkérdezett tudósok nem reprezentálják a teljes tudóstársadalmat, de véleménye szerint az eredmények ennek ellenére fontosak, mert bemutatják a nemzet akadémiai közösségének vallási attitűdjét. A magas válaszadási hajlandóság (a megkeresett kutatók 75 százaléka válaszolt) is azt mutatja, a téma nem jelent tabut a tudományos élet képviselői között.
A kutató szerint a tudományos és vallási kérdések vitája a tudomány megjelenésével egyidős és ez napjainkban is aktuális például az őssejtkutatások vagy az evolúció tanaival szemben álló, az Egyesült Államokban feltörekvő intelligenstervezés-elmélet [1] tárgyalásakor. A Harvard például külön kutatócsoportot hozott létre [2], hogy állást foglaljon az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben kiújult teremtéselméleti vitában. Az intelligens tervezés nevű, az elmúlt másfél évtizedben ismertté vált teória hívei szerint az élet olyan bonyolult, hogy egy értelmes mérnök, esetleg néhány okos ufó nélkül soha nem jöhetett volna létre. Szocializáció miatt
Az eredményekből úgy tűnhet, a tudományos munkásság távol tartja az embert a vallástól, ám Ecklund szerint ez nem így van. Közel az összes istenhívő válaszadó vallásos környezetben nevelkedett és felnőttként is ugyanazt az életmódot folytatta, legtöbbjük sokgyermekes, vallásos családban él. Érdekes adat volt az is, hogy a teljes népességben jellemző trenddel ellentétben a fiatalabb tudósok vallásosabbak voltak, mint az idősek. A nők rendszerint vallásosabbak, de a kutatók esetében nem volt szignifikáns eltérés a férfiakhoz képest.
A szociológus kiemelte, a tudósok vallásosságát egyértelműen a szocializációs minta határozza meg. A vizsgált személyek nagy része pedig olyan családi környezetben nőtt fel, ahol a vallás nem volt meghatározó, írja a Social Problems című folyóiratban megjelent cikkében. Biológus hitetlenek
A kutató fizikusokat, kémikusokat, biológusokat, szociológusokat, közgazdászokat, politológusokat és pszichológusokat kérdezett. A hitetlenek tudományok szerinti sorrendjét érdekes módon nem a fizikusok vezetik, fogalmaz az ABC cikke, pedig közöttük Galileo Galilei és Kopernikusz óta nagy hagyománya van az egyházi vitáknak. Az eredmények szerint a biológusok voltak legkevésbé vallásosak.
A szociológus szerint ez azzal magyarázható, hogy napjainkban az őssejtkutatások, a génkísérletek vagy az evolúciókutatás komoly vitákat kavarnak a vallásos eszmerendszer követői és az ateisták között. A fizikusok pedig megnyugodhatnak, fogalmaz Ecklund, ugyanis az most már eléggé biztos, hogy a Föld kering a Nap körü
- Ott, hogy gyűlölet-e minden, ami annak látszik? (könyv, film, cikk, fotó, beszéd,vicc, szózat, felvonulás, PoliDili hsz......) Szerintem nem.
- Van-e jogos gyűlölet? Szerintem, bizony kialakulhat (mert megloptak, megvertek, megaláztak, gyilkoltak...), de valamikor meg kell bocsátani! Mindörökre gyűlölni?!!
Van ilyen filozófia, vallás, tézis vagy nézet?
- Van e jogtalan,alaptalan, zsigeri gyűlölet? Szerintem, sajnos van. Sokféle módon, sokféle irányban. De miért? Szórakozásból? Szeretethiányból?
Miután az emberek döntő része nem igen gondolkodik el ilyen dolgokon, úgy vélem, a butaság szüli a gyűlöletet.
