Október 7. előtt nem foglalkoztam különösebben az arab-zsidó problémával.
Zsidó ismerősöm nincs.
Arab sok éve egy volt egy néhány perces, aki helyettesítette a részegen ünneplő fogadott magyar szülészorvost.
Azt se tudtam mi az antiszemitizmus, mostanában néztem utána.
Nekem legalábbis nagy szolgálatot tettél, lassan megértem mi az alapja.
Túltolsz mindent, nem válaszolsz a kérdésekre, ennyire csőlátású emberrel még nem találkoztam a fórumokon sem.
Aki itt elakarja vágni a torkomat mert a sztrapacskát képes vagyok tehéntúróval is megenni, az talán hátrányosan szocializálódott, és valószínűleg egyébként se tenné meg.
Te viszont véresen komolyan gondolod, mert viccnek azért durva lenne.
Örömmel számolt be a közösségi médiában egy gázai palesztin arról, hogy újabb rakétákat lőttek ki Izraelre. De nem sokáig lelkendezhetett.
Az X-en jelent meg az a videó, amin egy gázai palesztin férfi mosolyogva mutatja: újabb rakéták száguldanak Izrael felé. A boldogsága azonban rövidenek bizonyult, mert nem sokkal később már egy kórházban siránkozott azon, hogy megsebesült az izraeliek válaszcsapásától.
A palesztin képeket tett fel, amelyeken a légitámadásban megsebesült emberek láthatók. Nyugati megfigyelők már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a Hamász szinte kizárólag lakott területekről indítja rakétáit, hogy aztán a válaszcsapásban életüket vesztett, vagy megsebesült emberek miatt Izraelt tudja hibáztatni.
Akkor ehhez az iszlám terjesztőit, térítőit, tanítóit kell arra késztetni, hogy az iszlámban a békéset, a másokkal egymás mellett élés békességességét láttassák és ne a kiirtani valót mást vallókban, mert más mint az iszlám.
Ez akkor működik, ha az erővel lefolytatott meccs meggyőzte a feleket arról, mi reális és mi nem.
Például Irakot előbb szarrá bombázták, a hadseregét szétverték, aztán már ment a tárgyalás. Anélkül nehéz lett volna leülni tárgyalni arról, hogy Szaddamot ki kellene végezni.