"Ez a több cső a csőben megoldás valamiért még nem igazán nyerte meg a tetszésemet... Pedig lehet, hogy nem hülyeség."
Nekem egy valami nagyon mellette szól. Hogy ebből egy 12 méter hosszú tudja ugyanazt a felületet mint 200/125 mm-esből a 30 méteres. Ezt el is kell helyezni a padláson, beszigeteli alaposan (+költség), meg függeszteni, lejtetni.
Valamikor nyáron nekem is muszáj lesz megépíteni a saját szellőztetőmet... Egyrészt szeretném a manuális szellőztetés okozta veszteséget csökkenteni - bár valaki a h.sz. építése fórumban kiszámolta, hogy évi kb. 40e-ért szellőztet a gép, ha jól emlékszem... persze ez szellőztetés függő is. nálunk a nagy páratartalom miatt igen sok a szellőztetés -. Másrészt azt várom, hogy a páratartalom normális szintre fog beállni és megszűnik a víz folyása és a párásodás az ablakokon (na meg az itt-ott előforduló penészesedés). Nálunk ugyanis 5-7°C alatti külső hőmérsékletnél már párásodnak az ablakok. A mostani -15°C körüli hőmérsékleteknél az egész ablak tiszta víz volt. És nem utolsó sorban a normális páraszint elérésével és a folyamatos(abb) friss levegő biztosításával kellemesebb, egészségesebb közérzet elérése is a cél. Remélem be is jön, mert nem szívesen dobnék ki az ablakon ennyi pénzt!
A jóval alacsonyabb költségek és - ahogy jelenleg gondolom - a jobb hatásfok és egyszerűbb kivitel miatt a peterch féle cső a csőben hőcserélő van tervbe véve. Ez a több cső a csőben megoldás valamiért még nem igazán nyerte meg a tetszésemet... Pedig lehet, hogy nem hülyeség.
Sajnos a rendszer elhelyezésével lesznek problémáim, mert a befújások és az elszívások is a ház egymástól távoli pontjain szükségesek (konyha - fürdő a ház két oldalán, szobák a ház két végében, szóval nem ideális...).
"Itt találsz egy mércét, amit lehet egérrel mozgatni és pillanatok alatt kiszámolja adott csőhöz és adott légszállításhoz a sebességet és a nyomásveszteséget. Vagy éppen visszafelé, kiszámolja milyen cső kell, ha egy adott sebesség alá akarsz menni. Ha van kedved, kinyomtathatod és megépítheted papírból is :) Itt a link: http://kompel.net/kompel_legtech_merce.html "
Valojaban en csak azert valasztottam ugy a ventik beepitesi helyet, hogy az elszivott levego meg jobban melegedjen a venti motorjatol es igy jsson a hocserelobe. Viszont a friss levego pedig mar a rekuperatorbol kilepve vonja el a hot a masik ventitol az eloszto elott. Ha szuroket epitesz be, akkor valoban jobb, ha a ventire a tiszta levego kerul es nem a poros. Velemenyem szerint meg mindenki ugy epiti meg a rendszeret, ahogyan neki a legjobban megfelel. Az en irasaim csak ajanlasok es ez senkit nem kotelez semmire.
Megnéztem a kinézett ventilátort , a 136. oldalon, azt írja, hogy "Beépíthető olyan rendszerbe, ahol elszívásra és befújásra is szükség van."
Ebben a turbulens/lamináris áramlásos dologban is lehet valami. Nekem még az jutott eszembe, hogy ha távolabb kerül a befúvó helytől, akkor egy kicsit csillapodhat a zaj elméletileg. Meg az is, hogy lehet hogy az sem rossz ha egy rendszer közepében van a venti. De lehet hogy ez csak vihar a biliben.
Valaki aki légtechnikában jártas adhatna választ...
Inkább csak kérdés volt.... 8-) Nem tudom, hogy ezek a ventik - és azok amelyeket Te alkalmaznál - szívó és nyomó oldalon is ugyanazt tudják-e? Bár talán abból, hogy "elszívásra és befújásra is alkalmasak" az derül ki, hogy igen. Viszont talán jobban megkeveri a levegőt - ha közvetlenül a hőcserélő előtt van -, így kevésbé alakulhat ki lamináris áramlás... De, ha peterch nem emelt kifogást a rajzod ellen - kivéve ugye a kondenzvíz elvezetés helyét -, akkor lehet, hogy nem olyan lényeges. A szűrő elé lehet, hogy nem is nagyon jó tenni, mert hamarabb koszolódik...???
A beszívó ventit nem lenne jobb a szűrő elé tenni? Vagy legalább a hőcserélő elé? És ahogyan quint is említette, az elszívó venti után is lehetne egy szűrő.
Rendben,akkor ugy lesznek a tavolsagok. En lusta vagyok alapbol, ezert nem rajzoltam, csak gondoltam,hogy elfernek. De igy is jo. A sebesseggel is igazad van, csak az ido rovidul le a kifuvasi agban, de a felulet vegett ugy is jo a 12 m elegnek kell,hogy legyen. A 100m3/oras egy lemezes elleniranyu hocserelo lesz. Mar rajzolgatom a lemezekre a format. 3nap szabadom lesz jovo heten, igyekszem akkor mindet kivagni es elvinni meghajlitani az oldalakat. Utanna megint ha lesz szabadom, osszeallitom. Szerintem aprilisban meglesz.
Bocsi a sok pontatlansagert, ugy latszik kicsit kivagyok sok a melo. Csak legyen mindig.
A 4 db 80-as csövet nem lehet annyira összetolni a 250-es cső tengelye felé, mert akkor öszeérnek. Kb így fog kinézni: 16+80+58+80+16 Így van a 4 db 80-as cső közt valamint a 80-as és 250-es csövek közt kb 16 mm. Legalább is az én kiszerkesztésemben. Szerintem.
Viszont azt nem értem, amit írtál: "A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec"
A sebesség a keresztmetszettel és a térfogatárammal arányos. Ha lerövidítem a hosszt attól még a sebesség nem nő 5 m/s-ra. Szerintem a 940-es hsz.-ben írt 3,45 m/s kifújás és 2,4 m/s beszívási sebesség marad. ??
A 100 köbös új rendszer ilyen 4 csöves lesz, vagy a hagyományos?
Azért linkeltem, hogy lásd, hogy egyenes arányosság van a két dolog között. Értsd: ha duplájára növeled a a hőcserélő felületét, akkor felére csökkentheted a közeg hcs-ben töltött idejét.
Hogyan marad 15mm? 30mm a kulso csotol,80mm az elso cso,30mm a ket belso cso kozti tavolsag, ujabb 80mm a masodik cso es 30mm a masodik cso es a kulso cso kozti tavolsag. 30+80+30+80+30=250mm
Igazából számolás helyett a felületek visszaszámolásával én is a 12 méterre saccoltam. Ez azt jelenti, hogy ennek a költsége kb. 97000 HUF. A csöveket elosztva, kb 15 mm marad a csövek között.
Termeszetesen igazad van. Kerdes, hogy abban a hocsereloben mibol van a hoatado felulet, mekkora az a felulet ,mennyi ideig halad at a levego es foleg mekkora a ket homerseklet kozti kulonbseg a ket vegponton ? Itt 0,6mm-es FeZn csobol. Azt a 95% hatasfokot meg azert megkerdeznem, hogy milyen feltetelek mellett. Nem ketelkedem benne, mert az aramlas sebessegevel es a hocserelo anyagaval ossze lehet hozni ilyen hatasfokot, de ez az osszuzemido toredekere ervenyes csak sajnos. Jelenleg alltam neki egy 100m3/ oras ellenaramu hocserelo elkeszitesenek. Kivancsi vagyok, hogy abbol mit lehet kihozni.
A harmadik variacioban a 12m untig eleg . Ott es akkor a kifuvas sebessege 5m/sec. lesz,de lenyegesen nagyobb a holeado felulet. Igy a hatasfok nem romlik.
A térfogatáram fix, az már korábban ki lett itt okoskodva. Teljes üzem 250 m3/h. Főzés, fürdés esetére. Normál üzem 75 m3/h. Ha nincs főzés, fürdés.
Hozzáteszem, hogy nem akarom feltalálni a spanyolviaszt, csupán szeretnék építeni házilag egy hővisszanyerős szellőztetőrendszert! Be kell valljam a légtechnikában sem vagyok jártas. Ezért kérdezek ilyen sokat a hozzáértőktől/tapasztaltaktól!
Szerinted mi az az idő vagy mi az a felület, esetleg hossz, amivel számoljak, hogy a legjobb hatásfok jöjjön ki 250m3/h-ra? 1 méter hőcserélőben 1 m2 hőátadó felület van. Megírhatnád! Köszi.
Nem tudom, hogy ezt az 5 másodpercet miért kéne betartani. Még a Paul >95% hatásfokú hőcserélőiben sem időzik 1 másodpercnél többet a levegő. Az idő csak az egyik paraméter...
Számolgattam megint. 200/125 mm, 250/150 mm valamint a 869-es hozzászólásban Péter által írt 250/4x80mm rekuperátort.
Az elsőnek a hőátadó felülete viszonylag nagyobb de 30 méteres a cső. A második a legolcsóbb, de kisebb a hőátadó felület. A harmadiknak hatalmas a hőátadó felülete, 18m-t valószínűleg kettőbe kell hajtani, egy kicsit macerás megépíteni a kanyart. Az ára a legnagyobb(nem sokkal). Egyáltalán ebben is 5 mp-et kell a levegőnek tartózkodni? Ekkora hőátadó felület mellet lehet ez rövidebb is nem?
En nem vitatkozom. Ahogyan neked jo, ugy epited meg. Majd ha kesz lesz, ird meg a meres eredmenyeit. Engem is erdekel. Tudod en is csak egy lelkes amator vagyok, igy a szavaim nem szentiras! Idaig senki nem kifigasolta a velemenyemet, ez nekem annyit jelent, hogy vagy nem is erdekel senki olyat aki ert hozza, vagy elfogadjak. Ennyi.
