Helló! Írtam a cégnek e-mailt. Arra én is gondoltam, hogy a kifújt levegőt mondjuk a garázsba fújatnám, de ha kint erős mínusz van, akkor minuszt fújna oda, azt meg nem szeretném. Ha kint nulla körül van akkor jó az elgondolás mert pluszt fújna. Te akkor időnként hűtöd a padlásodat?
A hatásfok papíron 85-92%, ha jól tudom. Mérni nem tudom, hogy hogy lehetne, ahhoz a tömegáramokat tudni kellene, amit nem tudok mérni. A kifújókon van egyébként egy kis műanyag csövecske, azt hiszem ott nyomást lehet mérni. A beszabályozás még hátra van, érzésre nálam kicsit többbet fúj be, mint amennyit elszív.
Én befújattam cellulózzal az egészet, a csövek, motorok is el vannak takarva. A csövek vonalát eltakarás előtt festék spray-el felfújtam a tetőfóliára, hogy később megtaláljam őket. A szűrők fölé egy-egy nagy tábla eps-t tettem, azt csak fel kell emelni és hozzá lehet férni. Befújáskor mindenképpen érdemes a szellőztetőt kikapcsolni, hogy minél kevesebb por jusson a rendszerbe, mert minden apró helyre bemegy.
A padlás közepén végig van fa járófelület, innen indulva lehet ásni :) Nem nehéz egyébként, én most ástam ki a hőszivattyú helyét kézzel. A szigetelés alja viszonylag tömör, alányúlva majdnem egyben ki lehet fordítani egy jó darabot. Érdemes a csöveket teljesen betakarni +10cm anyaggal, ezt a befújáskor meg tudják csinálni. Így nem kell szigetelt csöveket használni, ami megdobná az árát. Én is terveztem gépészeti helyiséget, aztán szép lassan felköltöztettem mindent a padlásra, a lakótérben értékesebb a hely. A hőszivattyú és a melegvíz tartály helyét most szabaddá tettem, és föléjük építek majd egy osb dobozt leszigetelve. Most épp azon gondolkodom, hogy alulról nem is szigetelem, inkább felülről erősebben, nehogy befagyjon egy húzós télen. Nekem egyébként a padlástérbe fújja a gép az elhasznált levegőt, így talán a maradék hő is hasznosul valamelyest a kisebb hőlépcső miatt.
Szia! Köszönöm a válaszodat. Nekem is nagyon tetszik a rendszer, főleg azzal hogy nem kell talajkollektor. Nagyon drága és nehezen tudnám lefektetni is. Az én házamban lenne kazánház, viszont a padlás nem lenne haszlálva és fújt-papír szigetelés(25cm) van tervezve. Ha jól értem Neked is ez van. Ha véletlenül javítani kell akkor kibányászod? Mindenesetre írok a megadott E-mail címre. Ja még egy dolog, mekkora a hatásfoka a hőcserélőnek? Üdv: G.L.
a gép hangjára vagy kíváncsi, vagy hogy a lakótérben mennyi hangja van? Nekem a padlástérben van az egész rendszer, így magát a gépet ritkán hallom. A lakásban a befújóknál, kifúvónál normál fokozatokon nincs hangja, a legnagyobb, 550 m3/h-nál azért már megjön, de erre ritkán van szükség. Az összes be/ki fújó egyébként egy hangcsillapító dobozba érkezik, plusz a csövezésen is vannak hangcsillapító egységek. Áthallás abszolút nincs, levegő surrogás csak a max. fokozaton. A szabályozó szelepek egyébként a hangcsillapítók előtt vannak, így az ezek által keltett zajt is elnyomja a csillapító. A motorok külön egységek, nem is a hőcserélőre vannak felszerelve, hangja inkább ezenek van, ezek is be vannak fújva cellulózzal. Hang szempontjából ezek elhelyezése lehet kardinális kérdés. Fagyás nem történt, pedig a gép fűtetlen térben van, és közvetlenül kinti levegőt szív. A nagy minuszok és a sok nedvesség ellenére semmi gond nem volt vele. Vakolás után 1-2 héttel voltak a nagy mínuszok (éjjel -10..-20 között), napi 3-5 liter víz is jött a gépből, lefagyás nem történt.
Az én gépem 550 m3/órás, eléggé túl van méretezve, leginkább azért mert rá van kötve egy légfűtéses kandalló, és így gyors felfűtést lehet végezni. 5 fokozatú, trafós kézi fokozatkapcsoló van hozzá. (persze feláron vannak mindenféle extrák is) A Lidl-ös fogyasztásmérő, (elvileg cosfi-vel számol) a legkisebb fokozaton 40W, a legnagyobbon 270W fogyasztást mért. Az a csapat építette akik elérhetősége a magyar honlapon van. Ha jól tudom komplett gépészetet is csinálnak egyébként, nálam csak a szellőztetőt csinálták. Én nagyon ajánlom a gépet, és a csapatot is, semmi pénzért nem vennék mást.
Szia! Írnál pár sort arrol, hogy mi a tapasztalatod a Bartosz hőcserélőről? Milyen hangos (vagy halk), történt-e lefagyás, ki építette ki, lehet-e szabályozni a légmennyiséget? Szóval minden érdekelne ami segítene a döntésben, hogy milyen készüléket vegyen az ember.
Köszi, ez nagyon hasznos volt! Egy dolog maradt kérdés: Az idomok ellenálásánál a diagrammban nincs feltüntetve az áramlási térfogat! Bármilyen keresztmetszetű könyök ellenálása egyforma, adott légsebességnél?
Biztos írtad korábban, de nem találom: hogyan tudom kiszámolni egy csőrendszer légellenállását? Építenék magamnak egy cső a csőben rendszert, a pincében lenne, viszont sajnos sok kanyarral. Van erre valami egyszerű megoldás, hogy megtudjam milyen ventit vegyek? Bedobozolt radiálisra gondoltam, vagy inkább csőventit nézzek?
Olvass vissza itt, sokat lehet tanulni belőle, illetve a hőszigetelős és a passzív házas fórum is hasznos. Én is most nyáron akarok összerakni egyet, még nem tudom milyen kivitel lesz, folyamatosan agyalok rajta...
Sziasztok. Segítség kellene. Házszigetelés k9vetkezik az életemben. Egyidejűleg szeretnék kiépíteni valamiféle szellőző rendszert. Ha lehet költséghatékonyan, saját kezűleg. Tud valaki segíteni milyen megoldások jöhetnek szóba? Gondolom hővisszanyerős célszerű. Milyen elemek szükségesek a rendszerhez? Sajnos nem találtam részletes leírást, rajzot, csak a gyártók által forgalmazott készülékek baromira leegyszerűsített sémáját. Valakinek van tapasztalata egy ilyen kivitelezésében, esetleg ha házilag valaki tud készíteni és azt eladja az is akár érdekelhet.
Az U alakú áramlásnál korábbi olvasmányaim alapján lesz jobb is. Ez csak részben ellenirányú. Gumilemezt tudsz venni ilyen vastagságban a szegedi gumigyár előtti gumiáruházban. Csak le kell csíkozni.
2.5 mm -el 58 m2 jon ki 0 falvastagsaggal . Regebb lattam egy ilyen muanyag hocserelot a Paul -tol es emlekeim szerint a falvastagsag kb egy PET palack falvastagsagahoz lehetett kozel.
Nem tudom neked hogyan jött ki...? 600x300x450-es hőcserélő mérettel számolva nekem a 4,5mm-es négyzetes elrendezésre 35m2 körüli érték jött ki. Bár lehet, hogy én számolok rosszul. Ha hozzá lehetne férni vékony falú, megfelelő méretű (alu) zárszelvény profilhoz (de akár csőből is megfelelne), akkor a több cső a csőben megoldással meg lehetne csinálni. Pont, mint a szívószálas módszerrel. Jó lenne a szívószál is, de megint az a problémám, hogy ki mondja meg, hogy az anyagát tekintve menyire megfelelő a célra? Van-e egészségre káros hatása, kipárolgása (hosszú távon)?
"A méretek alapján (kb. 600mm hossz, kb. 300mm szélesség és max. 450mm magasság) a 60m2 hőcserélő felülethez 2,5mm-es oldalszélességű négyszögeket kell kiképezni... ha jól számoltam."
Nem egy szokványos hőcserélő van benne. Erősen hajaz a több cső a csőben típusra. Négyzet keresztmetszetű légcsatornák vannak kiképezve és sakktábla szerűen áramlik az elszívott és a beszívott levegő. A méretek alapján (kb. 600mm hossz, kb. 300mm szélesség és max. 450mm magasság) a 60m2 hőcserélő felülethez 2,5mm-es oldalszélességű négyszögeket kell kiképezni... ha jól számoltam. Ebben az esetben a felület x idő 250m3/h-nál: kb. 75!!! Kérdés, hogy hogyan oldották meg a közösítést?
Csak egy ötlet. Én azon agyaltam, hogy veszek 2x1 méteres egész tábla alu lemezeket, és ezelet mondjuk 1 cm-es távtartókkal egymás fölé pakolom: ezekből 30-40 db-ot veszek egy hőcserélőhöz. Távtartót a két hosszabb és az egyik rövidebb oldalhoz teszek körben, plusz középen hosszában majdnem végig. Így egy U alakú útja lesz a levegőnek. És az egyik rétegben szemben megy a másikkal. Ezt például úgy csinálnám, hogy az egyik levegő (mondjuk a lakásból jövő meleg) a hőcserélő végénél (a rövidebb oldalon) megy be és ki, itt a másik levegő rétegeit lezárom távtartóval. A másik levegő a hosszabb oldalon jön ki, ahol kihagyom a távtartókat egy kis darabon (mondjuk 20 centin). Így lehet viszonylag kevés munkávan jó nagy hőcserélőt csinálni, ami majdnem végig ellenáramú. Nagy felületű, viszont lapos, ezért el lehet pakolni a padláson a hőszigetelés alá. Csak még egy dolog nem világos: mit érdemes használni távtartónak ami légmentesen zár? Mondjuk egy gumi lemez vagy csík jó lehet, ha az egészet kívülről összeszorítjuk egy pár léc és hosszú csavarok kombinációjával. De nem tudom lehet-e ilyen vastag gumit kapni. Mi a vélemény?
Bocs, mar megint rontottam... latszik, hogy almos vagyok (csak hat melozni kene). Szoval szetszedes hosszabbra nem jatszik. Magasitas sem. Most vagy eselytelen hasonlot kihozni, vagy valamiert megsem az altalad hasznalt szorzat az iranyado a josag vizsgalatara...
A két egymás után kötött 30 lemezes esetén az áramlási sebesség is a kétszeresére nő. A felület x idő marad, de a hőcserélő nyomásvesztesége nő. A lemezeket kb 4,3cm.re kellene egymástól helyezni, hogy a felület x idő ugyanakkora legyen, mint a 21m-es koncentrikus csöves esetében. Elég furán nézne ki 2,5m magas lemezes! 8-) Arra kellene valami képlet, hogy a lemezek közötti távolság hogyan befolyásolja a hatásfokot? Azért gondolkodom keskenyebb kivitelben, hogy minél inkább ellenáramú legyen a hőcserélő. Ha szélesebb, akkor egyre inkább keresztáramúra kezd hasonlítani (ekkora hosszban) és szerintem a lemezek felületének kihasználtsága sem a legjobb. A becsatlakozás egyébként a sarkoknál lenne és nem a rövidebb oldalakon.
Azert nem stimmel a dolog nalam, mert ha a 60 db 1 meteres lemezbol ket egymas utan rakott 30 lemezest csinalsz 3 mm-rel (jo, most felejtsuk el a paritast:)), akkor dupla az ido, ugyanannyi a felulet. Ha csak siman megnoveled duplajara a 3 mm-t, akkor csokken a sebesseg, duplajara no a felulet x ido (most az mind1, hogy inkabb 30 db 40 szeles lemez 6mm-rel ami konnyebben csovezheto alaku, az is ugyanaz). Letezhet, hogy a ket (harom) megoldas teljesen ugyanazt tudja? Vagy mikor, mitol lep be minosegi valtozas?
Azt valóban kifelejtettem, hogy a 60 lemezes kb. egy 150-es cső keresztmetszetével egyezik meg (30x0,003x0,2 = 0,018m2, a 150-es cső pedig 0,0177m2). Viszont ha a lemezest lecsökkentem a 125-ös cső keresztmetszetére, akkor még inkább hátrányban lesz, mivel csak 8m2 lesz a felülete és 5,78m/s a légsebesség. Azaz 0,17s-ig van a levegő a hőcserélőben. felület x idő: 1,36!
A rétegződés valóban jelenthet gondot, de a ventilátorok is megmozgatják a levegőt (többek között ezért is gondoltam a befújó ventilátort is a hőcserélő elé tenni) és a spiro cső bordái is. Talán még jobb lenne ilyen szempontból az aluflex cső, csak (belső csőként) a rögzítése kicsit problémás és megnöveli a nyomásveszteséget.
A bartosszal kapcsolatban a 2. variáció közelíthet inkább a felépítéséhez, bár kívülről ezt nehéz megítélni, de a kifúvásnál belenézve a henger egyik fele látszik, tehát egy félhenger alakban jön ugyanaz a levegő. Azzal van még megbolondítva a dolog ha jól gondolom, hogy az elválasztás meg is van tekerve, tehát pl az elszívott levegő alul bemegy az egyik oldalon, felül kijön a másikon. Tisztitással kapcsolatban én peterch álláspontját osztom annyiban, hogy egyáltalán nem aggódok ezzel kapcsolatban. A befújt levegő felül érezik a gépbe, ahol lefelé megy. Alul el van vezetve a kondenzvíz.(mindkét oldalról, külön!) Az esetlegesen kicsapodó párát itt a légáramlás is a kondenzkivezetés felé tereli. Ezen az oldalon egyébként is nagyon ritka lehet a párásodás, legfeljebb nagyon meleg+nagyon párás külső levegő esetén, de éjjel még akkor is megszárad valószínűleg, ami nem folyik le a kivezetésen. Szóval ezen az oldalon szerintem nem alakul ki olyan környezet ami kedvezne a baciknak/gombáknak/akármiknek. Ha valaki nagyon aggódik emiatt, akkor a csöveit is rendesen lejtesse meg a befújók felé, akkor biztos nem fog rosszat álmodni.
Részemről gép mosogatást nem tervezek, a szűrőket tisztogatom/cserélem majd időnként. A csöveket el is rejtettem 50 centi cellulózba, és nem tervezem kiásni hogy tisztíthassam :)
Az elszívó oldalon viszont érdemes nagyon figyelni arra, hogy a kicsapódott párának mindenhol legyen lehetősége lefolyni, hiszen itt valószínűleg a levegő haladási irányával szemben lejt a cső, így erős lejtést kell neki adni. ( Bár egy cső a csőben rendszernél talán megoldható az is, ha nincs toldás, hogy a két cső a két különböző vége felé lejtsen) Nálam ugye függőleges a hőcserélő, max teljesítményen mégsem folyik le az összes kondenzvíz, valószínűleg egy része lebeg a levegőben, vagy kifújja a gép. Legalábbis erre következtettem abból, hogy ilyenkor kikapcsolva a gépet, pár percig sokkal több víz folyik le a kivezetésen mint üzem közben.
Huhh, ezt jol elszurtam, mi? Pedig kicsit probaltam utanagondolni... szoval hulye vagyok, ha csokkentes, a sebesseg no, az ido meg tovabb csokken. Sorry.
