"...az úr istennek nagy ájtatossággal szolgál és igen gazdag, de az én édes szülém meghalt. mostan kegyed akar engem házasságra adni ez álnok és csalárd világnak marhájáért, és én nem akarnék tőle meg fertőztetni, és nem tudom szerető atyám mit tegyek. még ez éjszaka sem aludtam, csak ezzel gondolkodtam, és nagy könnyhullatással kértem az úristent és az édes szűz máriát hogy énvelem tenne irgalmasságot..."
Más nyelvekbe a magyar nyelvből került. Így a kínaiba a hunoktól. A hun belháború után a vesztes déli hunok tömegei menekültek Kínába, s később császári dinasztiát is adtak.
lehet mindkettő egyszerre. a marék kerekbe zár. (a mar is záró mozdulat)
sőt, a merít mély hangrendű párja.
......................
ha a rovás m betűjét nézzük, az két fogként értelmezhető. a mer és mar között a különbség az egy foga az a-nak. volt már hun rovás abc valahol valaki lője be, mert elég nagy botorság a rovás nélkül a nyelvőstörténetet elemezni.
AURIS : fül ------ Mivel ez egy üreges szerv, így egyszerűen ÜRES lehet itt a szavunk. Angol csak szótövet mond, és EAR--ŰR formában fordíthatjuk . Olasz nyelvben ORECCHIO, a román nyelvben meg a szó URECHE formában van meg.
ASSIMILO : hasonlóvá tesz, hasonlít, utánoz, felveszi valaminek az alakját, színlel, más bőrébe bújva kiadja magát valakinek --------------------------- A kezdő H lehagyása a fő trükk, tegyük vissza a szó elejére és így jól látszik már hogy egy magyarul készre ragozott szót kapunk meg : HASONULÓ pontos szavunk van átírva ilyenre...
Ezúttal MAR gyökerű szavak, ha már úgyis ez a téma. Ebből akár több rész is kijön, a MORDACITAS--MARDOSÍTÓS dolog már volt, továbbiak :
MARE : tenger ------ Ez annyi hogy MARÓ, MAROS folyónk is ebből van. MARINÁL szavunknak is a MARáshoz van köze és nem a latinokhoz, franciákhoz, meg a németekhez. Egy marós pác a kaján, a sütni való húson, ez a titka mindössze.))
MERCOR : vesz, vásárol ------- Tehát MARKOL pontosan, ez már képzett szavunk. A kereskedő is markol, csak ő pénzt, a vevő meg árut, ezért hasonlóak a kereskedéssel kapcsolatos kifejezések is. Ma "jó fogás" ez már inkább hogy jót fog ki valaki. Albán csak annyit mond hogy "MARR" , és röviden ez így is igaz.
MARCUS : római előnév, kalapács ------------ MARKOS, markoljuk a kalapácsot is. Hadvezér értelemben is jó, ha összeMARKolja a MARAKodókat, ugyanúgy működik MARS esetére is a dolog.
MORDEO : harap, mar ------ Persze hogy a MAR szóval kezdünk, de nem csak ennyi, nem kell itt szerénykednünk, mert ez is egy magyarul készre toldalékolt szó már teljesen. Pontosan MARDALÓ a szavunk, valamikor régen így is használtuk ezt. Cz-F még említi is valamelyik "marós" cikkében, a vagdal mintájára mardal is volt használva. Ma mardosó leginkább.
Olasz MORDERE szóból jobban látszódik ez a MARDALÓ dolog, vagy a francia MORDILLER már azért közeli egészen...
Szerintem CZ-F rosszul értelmezi a MAROK/MARÉK szót. Nem a kerekdedségről szól, egyszerűen a MAR ige bővítménye. Sok hasonlóan képzett szavunk van. Reszel---reszel-ék, fest--fest-ék és lehetne sorolni.
Mert a marokkal elmarni, megmarni, belemarni (markolni), kimarni lehet . Még ma is hallani idősebbtől faluban hogy "mard meg jó erősen" --- azaz fogjam erősen, markoljam mert rozoga és széteshet.
Illetve bizonyos szövegkörnyezetben még ma 2024-ben is él és egyértelmű : például a "hajába mar" kifejezés a "hajába markol" dologgal egyenértékű, csak röviden kifejezve...
Magyar (ragozott) kifejezések latin csomagolásban :
MORATIO : mulatás, késés, késedelem ------ időt MÚLATÓ ----MORATIO formára módosult. Csak az R helyére tegyük vissza az R hangot. A 7 betűs szó utolsó 4 hangja magyar toldalékolás újfent.
MORDACITAS : harapósság, marósság , csípősség, csípős íz ------ némiképp túltoldalékolva ez a MARDOSÍTÁS szavunk. És mivel a szótó a MAR , tökéletesen látszik hogy a kifejezés további 7 hangja magyar ragozás. MORDAC---MARDOS Ez is megvan nekik, de hogy ne legyen annyira nyilvánvalón egyértelmű, ezért a biztonság kedvéért X-re írták .))
Ez a MARDOS itt már MORDAX változik meg. mondják ecetről, csalánról és egyebekről.
QUAESO : kér, keres ------ épp KERESŐ a szavunk pontosan, magyarul képzett/ragozott a szó. Csak tegyük vissza az R hangot a helyére, és már jól is látszik.
Elég vicces is volna ez a szláv vonal, mert a "merit és meriti" formákon már ott van a magyar --ÍT képzőnk , ez a "tudósok" figyelmét elkerülte.
De a MER (merít/merül) kapcsán ugyanezek a "vogul/osztják" szavai amelyekre hivatkozik a jövevényszótár : mareyt, maret, meret formák, ezek mind a merít/mérít/már(í)t/méret megfelelői. Merőkanál mérőkanál is, vizet is mértek vele.
Amúgy számos helyen megvan még a szó, még a maláj és a tamil nyelvben is látni. Az ógörög "metreo" mögött is annyi állhat hogy MÉRET...
a merso/merto, ez itt jó találat. a merít, márt egyértelműen urali és talán az altaiban is kimutatható.
valószínűleg a merito és mélt- is ebből ered (mer, mér : mérték). a mer - mér az alapszó (nem szláv, mivel azt "jóindulatóan" kifelejtették a hivatalos nyelvészek, h finnül määrä mitta mitata ... +2. Ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén murtal- ’mér, kimér’, votják mertal- ’mér, mérlegel’.)
METRICUS : bizonyos mértéket és mérést illető, szótagmérték, mértékes verselés -------- Ez nem egészen a méter+ikus ahogy itt-ott olvasni, hanem maga a MÉRTÉKES szavunk lesz. Csak az RT hangpárt felcserélték.
MERSO/MERTO : belemárt, elsüllyeszt ------ Tehát MÁRTÓ a szavunk. Vagy esetleg a MERÍTŐ, de ezek ugye eleve szinonimák. MÁRTÓ-MERTO változott meg. Biztosan nem a latin toldalékolta ezt magyarul.))
MICARIUS : takarékos, aki a morzsalékot is összekaparássza -------- Nagyon jó hogy így értelmezte a régi szótár, mert így egyből beugrott hogy mi ez : MOZSARAS a szavunk a mozsár által. A mozsár rendeltetése meg épp az volt hogy morzsákra zúznak benne dolgokat. Morzsolás történik benne.
MOZSARAS ----MICARIUS formára változott, csak cseréljük vissza a C hangot ZS-re és jól látszik minden...
MEATUS : menés, járás, út, menetel ------------ Az E és A hangok közé tegyük vissza az amúgy odatartozó N hangot és jól látszik hogy MENETES a pontos szavunk itt. Szótő és + 2 magyar toldalékolás figyelhető meg.
MAJESTAS : általában bizonyos személyeket vagy dolgokat megillető legfőbb méltóság. Fenség, méltóság. -------------------
MAGASZTOS: erkölcsileg magasrendű, emelkedett, fenséges, ünnepélyes. Ugyanaz a kettő.)) De ha a latin szó J hangját visszacseréljük G-re akkor a hangalak is szinte egyezik már így.
MAGASZTOS --MAJESTAS átváltozás. A MAG után a szó további nagyobbik része magyar ragozás.)) 1. MAG, 2. MAGAS, 3. MAGASÍT 4. hogy újra melléknevet kapjunk az igéből: MAGASÍTÓS-ból mindez.
MADEFACTIO : megnedvesítés ---------- NEDVESÍTŐ pontosan a szavunk. M-N és F-V rokon hangok visszacserélése után jobban látszik. MADEFACTO : meglocsol ---- szintén NEDVESÍTŐ, készre ragozott magyar latin köntösben...
Ezek is magyar kifejezések eredendően. A latin csak módosította őket :
ERATO : a szerelmi és az erotikus költészet múzsája, a görög mitológia istennője ----------- ezt a görög kezdhette el használni előbb, de nem is ez a lényeg. A lényeg az hogy ez a SZERETŐ szavunk.))
SZERETŐ--ERATO változott át. SZ le kellett hagyni az elejéről, lehet még jutalom is járt érte.))
EXARIDUS : száraz, szikkadt --------------------------- MEGSZÁRADÓS a szavunk pontosan, csak tegyük vissza a szó elejére az M kezdőhangot és tökéletesen látszik ez a magyarul már ragozott, igekötővel ellátott szavunk. A latin szóképzés.))
EXUBERO/EXUBERATIO : bőség, bőven jő elő, túlárad, bővelkedik ------- nyugodtan írhatnák még azt is hogy MEGSZAPORODÓ, mivel erről beszélünk itt valójában. AZ "EX" itt a "MEGSZ" voltaképpen.
Az UBERO ----SZAPORA szavunk csak szabadságolták a szó eleji SZ hangunkat. Tegyük csak vissza és jól látszik a szavunk. Amúgy UBERO : termékeny, SZAPORA , termő, terem -----------
Tehát készre ragozott magyarból van itt minden.)) SZAPORA---(sz)UBERO változott át.
MEGSZAPORODÓ ---- EXUBERATIO változott meg. ITT az X mögött végül is újra megvan az SZ hangunk a szaporodást illetően, a GSZ hangkapcsolat lett írva egy X-re...
Pontos évről én sem tudok. Annyit olvastam róla, hogy az Árpád-kori latinság kezdte el használni a JAUR (+ különböző bővítmények ) formát, ami időnként GAUR is íródott le. Azaz 1000 környékén már bizonyosan létezett.
GYŐR--GYŰR(Ű) lehet. Gyürhát, Gyüroldal dűlők vannak így megnevezve a térségben, sőt magát a várost is írták le GYŰR néven is. Illetve GYŰR-hegy földrajzi nevek is léteznek...
early 14c., apparently from Old Englishbylgan"tobellow," from an imitative PIE root*bhel-"to sound, roar." Originally of animals, especially cows and bulls;
A város neve jól szemlélteti hogyan történnek az átírások :
JAURUM : Győr városa -------- és ugye ez van itt eltorzítva, JAUR formára. A másik ismertebb ARRABONA formában meg a város folyója, A RÁBA van benne. Ez a kifejezés sem "jött" sehonnan, van RÁBCA meg RÉPCE vízfolyam is, meg REPCSÉN és REPCE növény is ami meg épp véletlen még külsőre hasonlít is a RÉPA dologra. Amúgy káposztaféle. A RÉPCE végén már kicsinyítő van. Persze répákról nem nevezünk meg földrajzi neveket meg vízfolyásokat... Vagy de mégis ! Még szép hogy igen.))
Erdélyben van ALSÓRÉPA település, ami FELSŐRÉPA része. A helység a RÉPA-PATAK völgyében fekszik. Bónuszként még van Felsőrépás is a Felvidéken. Répa völgyünk is van. Svédeknek is van.))
JUCUNDUS/JOCUNDUS : kedves, kellemes, örvendetes, víg, vidám------------ JÓ KEDVES (jókedvű) kifejezésünk van eltorzítva ilyenre. Van még egy-két hasonló szó.
VALUTA : érték, egy ország fizetési eszköze ---------- VÁLTÓ a pontos szavunk. Ami egyben egy közgazdasági foglom is. Váltóérték, váltólevél mind a külföldi fizetőeszközök váltására valóak.
Intézményesített "nyelvtudomány" szerint : "külföldi pénznem, az olasz nyelvi hatás által vált elterjedté. Az olasz VALERE alapján. A magyarba elsősorban a németből került át " ---------- az egész egy hülyeség úgy ahogy van.
Eleve a VALERE mögött is már egy másik magyar szó van aminek a VÁLTÓ szóhoz semmi köze sincs.
VALERE : megér, eredményez, valamivel egyenlő mértékkel bír ------ azaz VALERE ---FELÉR szavunkkal teljesen egyenlő csak egy kicsit átírták V kezdőre. VALUTA meg VÁLTÓ pénz. Teljesen két különböző felépítésű szó, és mindkettő nyelvünkön toldalékolt, valahogy nem a német ragozás látható itt ezekben.))
VALID /VALIDITAS : érvényes, hatályos, fennálló -------- A különböző lejárati idők dátumai elé is ezt írják. Például okmányokon is ez van, hogy VALID, olaszul VALIDO, igen mert addig hiteles, és legfőképpen addig VALÓDI .)) Eddig kell itt eljutni. Nyelvünk már készre ragozott szava ez ami megadja a különféle jelentések értelmét, méghozzá magyar nyelven...
