érdeklődnék hogy te ilyenkor szoktál-e permetezni az őszibarackosodban?
arra gondolok hogy ha nem látsz semmi betegséget, akkor megelőzésképpen megszórod-e a fákat. ha igen, akkor mivel? vagy van valamilyen védekezési metódusod?
más.
az egyik barackfámon megjelentek valamilyen kis fehér dögök.
majdnem úgy néz ki mint a levéltetű, csak nem zöld hanem fehér.
de ugyanolyan csillógós a levél tőlük.
megszórtam decissel, segített. csak a tetemek maradtak a levélen, meg itt-ott a gyümölcsön.
te milyen felszívódó rovarölövel permetezel? tudod egyszer mutattam képeket, akkor rágásra gyanakodtál, lehet érdemes lenne valamilyen felszívódóval is megszórnom.
Kösz a választ! Valóban csak a régi levelekre igaz. Az újak szépek és egészségesek. Egyébbként lemostam a fákat ősszel és tavasszal is rezes lemosóval. Most viszont kapják a Topsin M-t.
Így látatlanban, szerintem a levéllikasztó gombáról (sztigmináról) van szó, de ez a tafrinához hasonlóan korábban, a hűvösebb időben fertőz, ilyenkor utólag már csak a károsodott levelek hullanak. Most már nem kell vele foglalkozni. Majd ősszel és tavasszal mosd le rezes szerrel, az általában féken tartja a gombát, ha jelentkezik is, nagyobb bajt nem okoz.
Viszont monília és lisztharmat ellen érdemes permetezni, és ha gondolod, olyan szert kérj a boltban, ami ez ellen is jó, legalább kevesebb spóra lesz jövőre.
Én is örülök, hogy nyitottad ezt a topikot. Mindjárt ki is használnám a kérdezés lehetőségét. Nekem is van pár fám, most az a gondom, hogy a levelek lyukacsosak, úgy néznek ki mint a szita és végül lehullanak. Tudom, hogy ezt jobb lenne látni és úgy könnyebb lenne tanácsot adni, de jelenleg nincs képem róla. Tudnál segíteni abban, hogy mi lehet a baj és mivel permetezzem?
Először is a felkopaszodottakat vágd vissza, jobb híján bármilyen kis hajtásra, rügyre.
Utána úgy metszd, hogy - a vezérek kivételével - vízszinteshez közeli vesszőket hagyj meg. Ezek év közben a termés súlyától még lejjebb hajlanak, és így nem a tavalyi csúcsán, hanem alján fognak erősödni az idei hajtások.
Jól megmetszett felnőtt fákon nincs különösebb jelentősége. Persze, a befelé növő erős hajtásokat ki lehetne venni, de nem olyan fontos, hogy még erre is időt találjak valahol.
Ha tavasszal túl erősen megmetszetted, és a vastagabb ágakról sok erős hajtás tör elő, vagy ellenkezőleg, sok meredek ágat hagytál, és a vázágon nincs hajtás, akkor kell ritkítani.
Mindenképpen azokat törd ki, amelyeket úgysem hagynál meg. A befelé növőket, meg a tavalyi hajtás hegye felé levőket.
Amúgy normál esetben öreg fákon a vékony vesszők és termőbogok is jó termést adnak, és az ő meghagyásukkal visszább tudom fogni a túl erős fát. De ha ilyenkor leritkítom, akkor nem marad gyenge.
Sok olyan fajta van, ami erős vesszőnek csak a felső harmadán, negyedén hoz rózsaszín bimbót, lentebb vagy nincs is, vagy elfagy. Ilyenkor is szerencsés, ha tudok válogatni a kisebbek közül.
Kicsi fán szoktam néha zöldmetszeni. Ha az egyik oldalon a vezérág sokkal erősebb, akkor azon az oldalon minden vesszőt meghagyok, a gyenge oldalon meg ritkítok.
Itt még az is egy variáció tavasszal, hogy az erős oldalon nem az eredetileg kinézett vezért hagyom, hanem egy megfelelő állású nagyon gyengét. Vagy itt visszább megyek egy szinttel, és aztán hajthat, ahogy akar, akkor sem növi túl a gyenge oldalt.
De túlságosan nem érdemes nyáron megtépni, mert minél több a levél, annál inkább erősödik a gyökérzet.
Kis fa alakításakor már most is lehet zöldmetszeni, termő fánál inkább csak 2-4 hét múlva, akkorra válik el, hogy melyik vessző mit akar.
Sajnos, itt nem lett leritkítva rendesen. Mára lefittyedt, csak egy kis háncs tartja. Van rajta vagy 40, elég lett volna pár nap, hogy mind megérjen. Lehet, hogy ezt a pár napot már így is átvészeli, és ehetővé érik. Hozzákötöttem egy leszúrt szőlőkaróhoz, hogy ne mozgassa annyira a szél.
Védekezni? Ha találkoztok, vedd el a protézisét. :)
Olyan sok rágott van, hogy védekezni kell? Gondolom, akármilyen rovar is az, bármi általánosabb rovarölő viszi. Még csak felszívódó sem kell, adott okokból.
Én néha szoktam moly ellen permetezni, az elriasztja a rózsabogarakat is. Amíg zöld a barack, ritkán látom őket. Viszont amikor érni kezd (főleg az a fajta, ami a jövő héten érik), akkor itt tartják a megyei kongresszusukat. Tavaly volt 100-as falka is, pedig a szedést minden nap azzal kezdtem, hogy nejlonzacskóba szedtem őket.
Na, sikerült előásnom azt a kiskunlacházi telefonszámot. Ez az illető egy faiskolás-oltványtermelő, ő ígérte anno, hogy majd lesz neki lapos, szerintem normál oltványárban.
o6-30/931-2440
Ha felhívod, lécci, írd már meg ide, hogy mit mondott.
A magról kelt barack tulajdonságait nem lehet megjósolni. Attól is függ, hogy az eredeti mennyire volt hibrid, meg az apa, vagyis a porzó milyen volt, és hogy melyiktől mennyit örökölt.
Szóval lehet, hogy nagyjából ugyanolyat fognak teremni a magoncaid, mint amiből a magoxármaznak, de lehet, hogy normál, szokványos őszibarackot, esetleg egy kis piros vagy lapos beütéssel.
Vérbarackról tavaly olvastam valami könyvben vagy újságban, már nem emléxem a részletekre, valami nagyon régi fajta, lapos barackot viszont tavaly kaptam is egy szemet. Sajnos, nagyon kicsi és színtelen fajta volt, nem olyan, mint a képeken, úgyhogy nem jártam utána a szemzőhajtásnak.
Egy kiskunlacházi termelő idén tavaszra ígért olványt, de nekem túl hosszú út lett volna az egy oltvány miatt.
El is felejtettem,mehetne a gyümölcsminősítőbe is ,van egy flavourtop nevezetű nektarinunk.2 éves,ehhez képest nagyon sok termés van rajta.Szerintem nincs párja,annyira jó ízű,és a fa is kevésbé hajlamos a betegségekre,mint a 2 másik barack. 1-2 sárga levele van,azonkívül semmi baja.
Akkor úgy látszik,feleslegesen kértem meg egy kertészmérnököt,hogy mutassa meg a metszést,ő a jó állású rügyeket mutatta. Micsoda trükk!összvissz 1 rügy marad? Jövőre kipróbálom.
Ja, ma voltam kint, és a nektarinok - maguk a gyümölcsök - erősen lisztharmatosak (máskor csak júliustól), sőt a szőrösek is kezdik (még soha nem láttam rajtuk).
Nálam mindegyik fa kiegyensúlyozottan terem. Kivéve persze elfagyást és betegséget, de ez nem jellemző.
Ebből a fajtából (nevét nem tudom) van vagy 12 fa, nagyon bírja a fagyot, tele van tavasszal hármas rügyekkel. Viszont van, ami úgy kiegyensúlyozott, hogy minden metszéskor vadászni kell az élő rügyekre, és nem azt a vesszőt hagyom meg, ami jó állású, hanem amin van 1 rügy.
Ha rendben van a metszés és gyümölcsritkítás, akkor minden évben van termés. Mert a metszés ugye legalább 2 évre szól.
Igazán köszönöm a remek leírást.Ezt ma este megtanulom :) holnap létrára is pattanunk. Akkor úgy látom,permetezhettem bármivel,nem ez volt a lényeg. Nálad ez a barackfa kiegyensúlyozttan terem,vagy egyik évben jobban,a másik évben kevésbé?
Fogalmam sincs. Látni kellene a fát, van-e általános panasza, meg a lehullott gyümölcsöt.
Ha nem lenne a másik, amiről nem potyog, azt mondanám, hogy barackmoly vagy keleti gyümölcsmoly. Esetleg az lehet, hogy a Champion elfagyósabb, kevesebbet virágzik, a másik meg télállóbb, és a kevésből jobban észre lehet venni a hiányt.
Nem tudok olyan betegségről, ami zöldgyümölcshullást okozna, mint a Besztercei szilvánál.
Legfeljebb komoly és elhanyagolt levélbetegségek, de ez csak ritka években fordul elő, mint az idei.
De mintha az 1. hsz-od az én 2-mre lenne válasz...
Jó neked! Itt fordítva ugyanaz a helyzet.Két barackfánk van ,az egyik nagyjából rendben,a másikról lepotyog a termés mindig,pedig én kilószám tudnám enni.Champion nevű a problémás.Elárulnád,mit lehet tenni?
kell csinálni vele. Ha nem csak arra van, hogy legyen mivel megdobálni azt a büdös kutyát. Mert akkor az a jó, ha sok. De ha nem:
A gyökértömeg és levéltömeg adott, tehát ehhez kell igazítani a gyümölcsök számát.
Egy barackfa tud teremni mondjuk 100 db 20 dekásat, vagy 200 db 11 dekásat. Vagyis ritkítás nélkül sem jelentős az összsúly többlete (ami egyébkét sem gyümölcshúsban jelentkezik, hanem magban). Viszont az új vesszők nem tudnak kifejlődni rendesen, és egy kisebb vihar is komoly töréskárt okoz.
Azt túlzásnak tartom, amit ajánlani szoktak, hogy két kifejlett gyümölcs között legyen egy harmadik gyümölcsnyi távolság. Ez szuperextra gyümölcsre vonatkozhat, de ez már az összmennyiséget csökkenti.
Egy szakkönyvben azt olvastam, hogy termő korú, rendesen metszett fán az ág átmérőjét mérve, centinként 8-10 gyümölcs maradhat (ez kb. 5 centiig műxik).
Ennek nagyjából megfelel a saját módszerem is (szintén metszett fára): június első felében minden 10-15 centi hosszú ágra juthat egy barack. 10 levél már ki tud nevelni egy gyümölcsöt.
Szempontok: le kell venni a kicsit, a formátlant, mert ezt a fa egyébként is elsőnek dobná le. Továbbá a rágottat (moníliaveszélyes), meg az ágvillában lévőt, mert ezt úgyis csak lé formájában szüretelhetnénk. Aztán az egy pontból növők közül max. 2-t hagyjunk, mert lelökik egymást, ahogy nőnek.
Mikor ezzel megvagyunk, az egészségeseket kell ritkítani a megfelelő számúra. (Semmi lelkizés, csak keményen.)
Ha a színezettség is számít (mert a k. vevő nem érti meg, hogy a pirosabb nem érettebb, hanem csak a napon volt, és "lebarnult"), akkor inkább a felső állásúakat kell meghagyni, hogy a csúcsuk pirosodjon. Ha ez nem lényeg, akkor inkább az alsókat, mert ezek vihar- és jégállóbbak.
A ritkítást legfeljebb pingponglabda-méretig el kell végezni, utána már kevesebbet ér, mert a mag növekedése leáll, és ez fogja a hús növekedését is.
Ez így leírva kicsit bonyolultnak tűnhet, de ha ráérez az ember, akkor egy nagy fa rendbetétele is csak 5-10 percig tart.
Ha az őszibarack 
