Nem néztem sajnos, de nem is rossz indulattal írtam a dolgokat, próbáltam teletűzdelni vigyorokkal... :)
Abszolút igazad van egyébként, hogy a lélegzés nem a megfelelő szó rá, de "köznyelvben" így tudom általában megértetni az emberekkel, ha szóba kerül - jogos, hogy szakmai fórumon ez nem kell... :) :) :)
---
Amit írtál, hogy mit lehet rátenni, az jól hangzik, kérdés: mennyibe van? Sajnos most elég árérzékenyek vagyunk, mert hiteles a ház, és most jött picur is a családba (ez utóbbi nem sajnos persze, sőt! :) :) :) ) . Van erről valami anyag valahol neten, ami hozzáférhető, valami kb. árral megspékelve?
---
Ez a ház egy korai példány, huszonpár éves (!!!), minőségi cseh fenyőből épült, éppen idén a felújításoknál néztem, hogy a szerkezete eszméletlen jó állapotban van ... pőicit féltem megnézni, de elképedtem: minden gyalult, gondolom kezelt faanyag, van a fának súlya, pedig teljesen száraz, teljesen más, mint amit itthon első osztályú faáruként megvehet az ember... persze volt ideje kiszáradni, az is igaz.... :)
Szuper, bízom benne, az eredményeket közzéteszed majd! :) 2 dolog érdekelne:
1, mekkora távokat tartasz a lemezek között? ÉS milyen távtartóval végül?
2, a műanyagosat milyen műanyag lapból csináltad (mert én is olyannal akartam kezdeni, de nem találtam megfelelőt, ezért nem... akkor jött ez az olcsó alu lemez januárban... :) Yeah... :) Nem is baj... :) )
Az éven építek magamnak egy passzívházat. Megfordult a fejemben esetleg az hogy csak légfűtéssel fűtöm majd. Spirocsőből fogom megcsinálni a légcsatornákat álmennyezet felett befújt cellulózzal szigetelve. Arra gondoltam hogy ha tennék a rekuperátor után a friss levegő ágba egy melegvizes kalorifert, aminek névleges teljesítménye kb 1,5 szerese a ház téli hőveszteségének, akkor elegendő lehet e a fűtésre. Van e szerinted olyan nagy vesztesége a csőrendszernek a szigetelésben hogy ne kapjam meg a kellő teljesítményt az anemosztátoknál?
"Pont emiatt is van egy kis bizonytalanság bennem a plussz külső hőszigeteléssel kapcsolatban..."
Pl. farost alapút nyugodtan rakhatsz, akár átszellőztetett faburkolattal, akár a vakolhatót is megfelelő vakolattal (szilikonos) vagy klinkerrel, attól függően, milyen dizájnt szeretnél.
Az FeZn 0,55mm-es lemezbol keszult mar osszevan allitva, ahogyan mar irtam, 100x32x18cm meretu. Kovetkezo a muanyag lesz es egy honap mulva, ha megyek Gyomrore, akkor hozom a golyonyomott lemezt. Persze,ehhez varom a teszt eredmenyet. Majd mindharom hocserelo egyszerre lesz letesztelve, egyforna feluletuek (8nm hocserelo felulet es 100m3/o legszallitasra vannak tervezve) lesznek es egyforma feltetelek mellett szeretnem tesztelni. Mire ujra szukseg lesz rajuk ,biztosan meglesz.
Sajnos en az a fajta vagyok, hogy megtervezem. megepitem letesztelem. Az eredmenyeket altalaban kozze teszem, de nem rajzolok es nem fenykepezek. Lehet, hogy most hobortosnak fogsz tartani, de az a velemenyem, hogy ha valamit megepitek es erdekel valakit, akkor leirom reszletesen az egesz rendszert, akar tobbszor is. De, ha valaki abbol nem erti meg es nincs annyi kepzeloereje, hogy lassa magaelott azt amit irok, akkor az az ember ne is alljon neki megcsinalni, mert a vegen csak bosszusag es negativ velemeny fog kialakulni. Aki viszont erti amit irok, az altalaban tovabb gondolja a temat es lehet, hogy eszebe jut valami ami mindenkinek meg jobb rendszer megepiteset teszi lehetove. Szaz szonak is egy a vege: Akkor jo ez a topik, ha mindenki alkot, kitalal valamit, amivel megelobbre jutunk.
Tudod egy alapvetően fa szerkezetű, és természetes anyagokból (fa meg fa :) ) készült háznál gyakorlatilag lélegzik a ház. Nem szelel, nem huzatol ... a félreértések elkerülése végett... Jelenleg a szigetelés ami benne van, az is farost alapú. Mit jelent, hogy lélegzik (na nem szuszog persze ... ) ? Azt, hogy ha pl. bent kiteregetsz, akkor nem párásodik, pálik be a levegő, hanem felveszi a ház, és mintha kilélegezné, kívül leadja... nem penészedik, nem nedvesedik, stb... ha nem voltál (pontosabban laktál) ilyenben, akkor nehéz körülírni, ennél jobban nem is akarom, ez az egyi legszembetűnőbb, és a megfelelő benti hőfokok mellett ez egyik fontos tényező ami befolyásolja a komfortérzetet .... egy biztos van összehasonlítási alapom, laktam már huzamosabb ideig hagyományos tégla, panel, emeletes felújított/szigetelt tégla, stb. lakásokban, házakban. Most ebben éldegélünk kis családommal, és hidd el, lélegzik ez! :)
---- Pont emiatt is van egy kis bizonytalanság bennem a plussz külső hőszigeteléssel kapcsolatban amit fel akarok még tenni, mert félek, ezt a kellemes komfortérzetet kinyírja egy az egyben, és mivel már megszoktuk, ebben az esetben mindenképpen használni fogom a rekuperátort általános szellőzési célra is, nem csak - mint most terv szerint - hővisszanyerésre, és télen kis ráfűtésre (kondenzációs kaloriferrel)... Mielőtt elkezdi valaki ezt is piszkálgatni, hogy a rekuperátor erre meg arra való: minden ház egyedi, az emberek igénye is... nálam is komplex gépészet ügyel a házban a komfortra, aminek ez is egy alkotóeleme lesz... - pl. a kútklíma mellett, és azzal együtt is fog dolgozni, ha minden jól megy.... :)
Állandó semmiképpen nem lesz ... a ház most is lélegzik, mindig jó a levegő bent ... egész más mint egy tégla vagy egyéb házban.... viszont nincs hőtartó tömege, és emiatt egy 1-2 órás főzőcske, vagy egy combosabb fürdés (páraelszívás miatt) során sokat hűl a ház.. ezeket a jó meleg levegőket nem akarom kidobni, ezeket forgatja vissza elsődlegesen majd... emellett persze adott időnként majd megy valamennyit, hogy legyen friss a levegő akkor is ha pl. a rossz idő miatt nincs ablak/ajtó nyitva soha, ilyesmi... de állandó nem lesz most, esetleg ha a plussz külső szigetelés felkerül majd, de az más történet... azért csinálok erre a kisebb feladatra is nagy rekupecet, hogy ha az is meglesz, ne kelljen upgradelni... :) :) :)
A helytakarékosság miatt jó ötlet a cső a csőben! :)
Tapasztalat nincs az ilyen kiepitesben, de ha kulon - kulon vezeted at a falon a csoveket, akkor ketszer akkora helyen huti a falban levo retegeket. Felesleges ez vegett + metereket beepiteni. Az meg viszont ujabb szigetelest vonna maga utan, mert a benti levegobol kicsapodo para folyna a cso feluleten, habar szigtelni meg azt a kis darabot is muszaly+ alufolias felso reteg, hogy ne nedvesedjen a szigeteloanyag. Ami a legcseret illeti, majd meglatod, hogy nalatok mi a megfelelo es az szerint beallitod a rendszert. Allando mukodes felesleges. Ha megis erolteted, akkor csak par m3 kell orankent. Meg a 100m3 is sok.
Ok, értem. Nálam mondjuk a fal mellett lesz a rekupec, de akkor lehet egy 1-1,5 méteres cső a csőben szakaszt beillesztek emiatt, ha lesz hely... vésnem nem kell, mert könnyűszerkezetes a ház, max. dekopirral lyukat vágni... :) :) Ennek a hossznak lesz elegendő hatása, vagy inkább ne erőltessem, van erre valami tapasztalatod? Én is veled értek egyet a légáramok nagyságában, szóval 200-250 m3 felett soha nem lesz a légyszállítás, az is csak ha minden fullon megy... inkább a <100m3/h lesz megcélozva...
Mind a ketto. A kulso csoben menjen kifele az elhasznalt levego es a belsoben a friss, igy utohutes - elomelegites, ki minek mondja. Valamint a cso korul a falban ugyis kell szigetelest tenni, hogy nehuljon a fal direktbe. Igy kisebb lesz a hofok kulonbseg a fal es a cso kozott. valamint egy falvesest megsporolsz.
Valoban a 6szog a jo megoldas. Lehetne a negyzetalapu is csak nem oldalso nyilasokkal, hanem a talpak felol. Csak ott pontosan a kondenz kenyelmetlen elvezetese es a pango feluletek kialakulasa az aramlo levegonel. Ezt a hocserelot szerintem csakis allitva szabad szerelni ! Alulrol bevezetni a benti elhasznalt levegot es fentrol bevezetni a kinti frisset. Ha van ra lehetoseg, akkor a hocserelo s a haz kulso pontja kozott viszont cso a csoben kivezetni, igy a jegesedes elkerulve. Szerintem ez a tuti. En is igy epitem a mostani proba hocsereloket.
Egy gondolat csak a nem vágott ("B") verzióhoz: ha a kondenzáció/benti esetleg finoman zsíros (konyhából, ha nem 100%-osan szűrt ) levegő miatt a pangó felületen megragadhat és felgyűlhet szennyeződés (elvileg a szűrő miatt ugye nem, de most nézzük a legrosszabb esetet...) , és odagyűlve mindenféle rossz dolog melegágya lehet...
Első körben a vágott verzió vezet, pl. azért is, mert nagyon sok gyárit megnéztem, olyat amiben nyújtott a hőcserélő és csak 6szögeset láttam,talán még mintha 8szög is lett volna, de az nem tuti ... persze ennél az ellenáramú lemezes szerkezetnél!
Ma állok neki összevágni az alu lapokat a rekupecnek. Ellenáramú lesz, hosszúkás, a kérdés, érdemes-e hatszögre vágni a lapokat "A verzió"(pro: jobb áramlási viszonyok, 45° könyökkel szépen, helytakarékosan szerelhető, contra: több meló, kisebb lemezfelület a hulladék miatt), vagy maradjon téglalap, és oldalt legyenek a bevezetések "B verzió" (pro: kevesebb meló, nagyobb felület, contra: talán (?) rosszabb áramlási viszonyok, pangási lehetőség, nehezebb szerelhetőség) ???
Mit gondoltok, illetve van-e valami tapasztalat, ismert dolog, ami egyik/másik ellen szól?
Oldalarányok a rajzon kb stimmelnek, jelenlegi lemezfelület (1 oldalát számolva persze) 30 nm, vágási hulladék ha jól emlékszem 4 m2 körül lenne talán ... a méret téglalap esetén kb. 80*35 cm lehet (ez is saccra, már régen vettem, majd ma szedem elp mindjárt... :) )
Lehet, hogy nem erdekes, de masik csatornam elem jott, gondoltam olvassatok ti is rola. Ugyan nem teljesen fogtam fel, hogy mi ez, csak hogy olcson-halkan levegot szallit. http://www.kronosati.com/faq.html
Ja! En akkor kerem felreertettem. Azt hittem, a fagymentesseg azt jelenti, hogy 0 fok feletti volt a bemeno levegoje mindig. Szoval akkor az storno, hogy a fagymentesseg "ara" a picit tobb futes (bar az emlitett hatas azert meglehet).
Ha jol megnezed a Bartosz felepiteset, akkor rajossz,hogy nem a padlasterbol vett hulladekho vegett nem fagy be, hanem az atgondolt es jol megtervezett hocserelo vegett. Hatalmas hocserelofelulet es foleg a fuggoleges szerelesi mod, ami biztositja azt, hogy a kicsapodo para nem tud rafagyni, mert vegig a kifele aramlo levego 3C fokkal melegebb mint a bearamlo. Igy a levegoben a nagy hidegben a kifujoagon apro jegszemcsek jelennek meg. Nalam is ez az effektus van a cso a csoben rekuperatornal is, pedig nem a padlasrol szivom a friss levegot.. Ez a hatalmas elonye a tobbi egymasrol lekoppintott gyartmanyokkal szemben. Termeszetesen ez csak az en velemenyem.
Nem talajregiszterrel, hanem a lakasbol jovo hulladekhovel fagymentesitetted. Ami nem baj, csak igy a hocserelo hatasfoka szep ugyan, ellenben a lakas maga futesi szezonban pont azzal a picivel tobb energiat igenyelt (bejott a hideg levego -> plafonod kulso oldalan kisebb homerseklet, azaz nagyobb holepcso lett, es igy nagyobb veszteseg is). Legalabbis szerintem, elvi szinten. Ettol meg nem rossz, sot, kimondottan jo hogy kiiktattad a fagyveszelyt, csak azt akartam jelezni, hogy a padlasrol vetelezett ho nem teljesen van ingyen.
De alapból sem építeném be anyagi megfontolásból a talajregisztert. Ha mégis kell fagymentesítés, vagy nem Bartosz-t vennék, akkor villanyos, vagy vizes fagymentesítést tennék be, a regiszter árának a töredékéért. Eleve padló és mennyezetfűtést és passzív hűtést tervezek hőszivattyúval. Inkább erre költöm a különbözetet.
Ezt a rendszert nem ismerem, nálam Bartosz lett. Abból az 550 köbméteres gép kicsit olcsóbb volt mint amit írtál. Hőcserélő felületben szerintem verhetetlen. Saját kivitelezésről nem tudok nyilatkozni, való igaz hogy a profi megvalósítás nem olcsó. Én nem számoltam megtérülést, úgy gondolom hogy ha befér a keretbe, be kell tenni és kész. Különben penészedhet a ház, vagy állandóra nyitva hagyhatsz egy ablakot. Így az építkezés végére marhára elfogyott a pénz, szóval ha valaha megbánnám hogy ennyi pénzt kiadtunk rá az most lenne. De nem így van :)
Régebben volt téma, hogy hogy lehet talajregiszter nélkül fagyásmentes a rendszer: az enyém jól vizsgázott ilyen téren. A hőcserélő a fűtetlen padlástérben van, állítva, meleg oldal alul. A bejövő levegő a szabadból jön, talajreg nincs. 1 hónapja vakoltak, 1 éjjel alatt csurom víz lett az összes ablak. Ekkor beindítottuk a szellőztetőt és bedurrantottunk a kandallóba. 1.5 nap múlva már sehol nem volt pára, csak a gép kondenz kivezetőjéből jött a víz bődületes mennyiségben. Az elején minden nap 4-5 liter. Az éjjeli -10...-20 fokok ellenére semmi gond nem volt. Pontos hatásfokról viszont nem tudok nyilatkozni, ahhoz kéne valami áramlásmérő, gondolom. Ami biztos, hogy kinti 1.5 fok esetén, 44 fokos elszívott levegőnél (kandallóról is jön) 6.1 fokos levegőt dobott ki.
A talajhőcserélőt én eleve kilőttem. Az árából kijön egy fél hőszivattyú. A bejövő levegő előmelegítése meg megoldható elektromosan, vagy melegvízzel. Vagy ugye a Bartosz-nak -20C -ig nem is kell.
