A termikus sugárzás akkor jön létre, ha a megengedett szintek olyan sűrűn helyezkednek el, hogy gyakorlatilag folytonos sávoknak tekinthetőek.
A fény is részt vesz a mérlegben természetesen, csak azért említettem külön is a spektrum többi részét, mert könnyen lehet, hogy egy konkrét esetben nem a fény dominál.
Ha a feladatot úgy fogalmazod meg, hogy a környezet sugárzási spektruma kizárólag a látható fény tartományában különbözik, akkor egyértelmű igen a válasz - az izzószál a látható fény spektrumában is vesz fel energiát.
Persze ha nincs surlódás a csiga és a kötél között és a gyors ember a kötéllel együtt felfelé mozog, akkor ez a lendülete megmarad, így nem is kell igazán erőlködnie, hogy nyerjen.
Ehhez a köteles problémához szólnék hozzá. Ha az egyik ember lustább, és nem akar mászni, a másik pedig próbál minél gyorsabban feljutni, akkor valószínűleg sebessége nem lesz egyenletes. Addig minden ok, amíg a gyors pacák gyorsul, mert a kötéllel együtt felhúzza a másikat, de lassulás esetén, amikor a kötélre kevesebb húzóerő hat, akkor a másik súlyánál fogva a kötéllel együtt lejjeb csúszik, amivel a gyors emberünket segíti felfelé haladni. Természetesen egyenletes sebesség esetén a gyorsabb nyer.
ha a kotelnek van tomege, miert a maszosabb oldal gyoz?
Helyesebb lett volna azt írnom, hogy a mászósabnnak van nyerő startégiája.
Az persze a konkrét körülményektől függ, mi a stratégia. Pl. hogy szabadon lóg a kötél vége vagy a padlón halmozódik, mekkora a kötél tömege, mekkora erőt és teljesítményt képes beleadni a mászásba, messze van-e a csiga stb.
ok felfogtam.
ha a kotelnek van tomege, miert a maszosabb oldal gyoz?
ha az egyik oldal tomege no, akkor az egyensuly megbomlik, es az nehezebbik oldal szabadesesben zuhan a fold fele, amig a lustabbik meg nem akad a csigan, nem?
Én is kíváncsi lennék, hogy a kaotikus folyamatokat szemléltető vízcsapcsepegés és háromtestproblémán túl van-e tényleges alkalmazása a káoszelméletnek a fizikában.
A két tömeg gyorsulásának a nagysága egyezik csak meg, irányuk egymással ellentétesek.
A tömeg gyorsulása a rá ható erők eredőjétől függ. A gravitáció mindkettőre lefelé hat és azonos nagyságú, a kötélerő mindkettőre felfelé hat és azonos nagyságú. Ebből következik, hogy a gyorsulásuk is egyenlő és azonos irányú.
"A súrlódásmentes csiga miatt a kötélerő mindkét tömegre azonos, feltételezve hogy magának a kötélnek nincs tömege. A gravitációs erő is mindkét tömegre azonos. Ebből az következik, hogy a két tömeg gyorsulása is azonos kell legyen."
A két tömeg gyorsulásának a nagysága egyezik csak meg, irányuk egymással ellentétesek. Ezért a mászók egymáshoz viszonyított helyzete változhat.
Egyetértek, a jelenség pontosan így nézne ki. Lévén ez egy erősen elméleti probléma, nem létezhet "picit erősebb erő vagy picit nagyobb erő sem", minden pontosan számolható. Ha a valóságot nézzük (tömege van a csigának, súrlódás lép fel mindenhol -még a kötélen lógó-mászó és emiatt kilengő két m tömegű emberre is pl. a levegőtől, mert az "fúj", stb.) szintén számolható a dolog, csak jóval bonyolultabb, és nálam egy fizikai-filozófiai probléma pontosan itt kezdődik! Ti., egy fizikai problémánál mi az a legkisebb érték, ill. helyzet, ahol már nem tekinthetünk el bizonyos additív tényezőktől, melyeket sokszor még a mérnöki fizikában sem vesznek számításba? Ezek az ún. speciális határterületi problémák, amelyek szerintem nagyon izgalmasak!
Hogy jön ide az impulzusmegmaradás törvénye? Van külső erőhatás, több is. Egyrészt a gravitáció, másrészt a csigára ható kényszererő (a csiga egy helyben marad)
en ugy erzem, amikor az egyik urge gyorsul felfele, akkor a kotelre kifejtett huzoereje no, de ugyanennyivel csokken a ficko gravitacios gyorsulasa is, tehat a kotelre eso erok kiegyenlitodnek, vagy nem?
A gravitációs gyorsulása nem változik, homogén erőtérben van.
A legegyszerűbb felfogás a legjobb:
van egy tömeg, két erő hat rá összesen:
1. gravitáció
2. kötélerő
A tömeg az eredő erőnek megfelelően gyorsulni fog, Newton szerint, F_eredő= m*a
A gravitáció egy állandó érték.
A kötélerő meg egyforma mindkét tömegre.
Emiatt a tömegek gyorsulása is egyenlő lesz minden pillanatban.
A sebességük a gyorsulás első integrálja, azonos kezdőértékkel ez is megegyezik.
A helyzetük a sebesség első, a gyorsulás második időintegrálja, azonos kezdeti feltételekkel ez is megegyezik.
en ugy erzem, ha ket kotelen logo azonos tomegu ember el tudja mozditani a kotel poziciojat a csigan, az ellentmond az impulzusmegmaradas torvenyenek
Nézz meg egy szélsőséges helyzetet, mindjárt belátod, hogy nem így van.
Egyikük elengedi a kötelet. Mindkettő szabadesésbe kezd, de egyik húzza a kötelet a csigán, a másik elengedte.
(ha nem szereted, hogy elengedte a kötelet, tekintsd azt, hogy pont olyan gyorsan mászik lefelé, hogy ne legyen kötélerő - ezt nyilván megteheti elvileg)
honnan szerzik az impulzust, amivel elmozditjak a kotelet a csigan a maszas vegere?
( felteve, ha mint mondtam, nem tudnak elrugaszkodni sem a talajtol, sem a levegotol)
en ugy erzem, amikor az egyik urge gyorsul felfele, akkor a kotelre kifejtett huzoereje no, de ugyanennyivel csokken a ficko gravitacios gyorsulasa is, tehat a kotelre eso erok kiegyenlitodnek, vagy nem?
A súrlódásmentes csiga miatt a kötélerő mindkét tömegre azonos, feltételezve hogy magának a kötélnek nincs tömege. A gravitációs erő is mindkét tömegre azonos. Ebből az következik, hogy a két tömeg gyorsulása is azonos kell legyen. Emiatt bármely elmozdulása szimmetrikus marad. Vagyis ha kezdetben egy magasságban voltak, úgy is maradnak. Ha egyik felér, ugyanabban a pillanatban ér fel a másik is. Tökmindegy, melyikük húzza (helyesebb kifejezés a mozdítja magát a kötélhez képest, hiszen mindkettő húzza...) a kötelet.
A csigán persze elmozdul a kötél, hiszen egyik oldal fixen a kötélhez van rögzítve, és változik a magassága.
Ha a kötélnek van tömege, a mászósabb oldal győz. Pl. végtelen kötél tömeg ugyanaz, mint ha megragasztják a csigát. :-)
teljesen tokmindegy, hogy milyen erovel mozgatja a sulypontjat a kotelen le vagy fel valaki.
hogyha a kotelen kivulrol ( talaj, levego) nem tud elrugaszkodni, akkor a kotel masik vegen levo egyedre hato ero csakis a sulya lesz, tokmindegy hogy rancigalja a kotelet.
mivel a ket mokus sulya egyenlo, ezert e kotel nem fog egy centit se elmozdulni a csigan. mindaddig, amig valamelyik bele nem rug a foldbe.
Ha ennél a rendszernél az egyensúlyi állapot bármi okból megszűnik, akkor a kötél gyorsul, míg ez az állapot fennáll, utána állandó sebességgel mozog, ha az erők ismét kiegyenlítődtek. Ez valóban a gyengébb versenyzőnek kedvez, de az erősebb ha elég nagy sebességre gyorsult, akkor ledolgozhatja a hátrányát. (Egyenlő tömegű mászókkal kalkuláltam csak.)
