Örökség, finnugor kori tő magyar képzővel. | ≡ A tőhöz vö. cser. (U.) wolγǝ̑δo ’tiszta, világos; tisztaság, világosság’; ? md. (E.) valdo, (M.) valda ’világos, fényes’; finn valkea ’fehér, világos, fénylő; tűz, világító láng’; ? lp. (norv.) viel'gâd ’világos, halvány, fehér’ [fgr. *βalkɜ ’világos, fehér, fénylő; világít, fénylik’; valószínűleg onomatopoetikus eredetű]. ⌂ Az eredeti igenévszó igei értékű tagjához vö.villámik (→villám), villan (→villog) stb
ÚESz: BÉLYEG - BILLOG
Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Szláv jövevényszó. | ≡ Szb. (e.) beleg ’jel’; szbhv. biljeg, biljega ’ua.; pecsét’; szln. bileg, beleg ’ismertetőjegy’; or. (N.) бeлëг ’jel, folt, anyajegy’; stb. [eredetéhez vö. a török adatokat (↓)]. 2 Ótörök jövevényszó. | ≡ Kök-török bälgü; csag. bėlgü; kaz. belgı̆ stb.: ’jel, ismertetőjegy’ [? < török *bäl- ’megjelöl’]. ⌂ A magyarba átkerült alak *beligü vagy *belügü lehetett.
Ugye mindenkinek világos az etimológiai kapcsolat a villog is a billog között?
A magyar nyelv értelmező szótára: "Állatra, ritk. emberre megjelölésül sütött bélyeg"
A törökök nyelvében már csak a célszerszám használata utáni jelentés lelhető fel, ameddig a magyarban az eredeti fénylő; tűzzel, világító lánggal - való megjelölés.
Ebből következően, etimológiailag a fu eredet a a korább, a szó pedig közös innováció eredménye.
A szlávba is a bolgár- magyar nyelv vitte a jelentést.
A legújabb régészeti és genetikai kutatások a, feltárt temetők népességét uraló J1a - és J2b - apai Y-DNS - egyálltalán nem utal az "ázsiaiavar" - eredetre, sokkal inkább utal, a neolítikus népesség túlélésére!
Vagyis a kutatás tárgyát adó temetők, nem az "avar világról" - szerintem - hanem az avar kori KM - világról adnak információt.
Ezek az új információk tehát nem támasztják alá azt a lehetőséget... amely szerint a magyar nyelv az avarokkal érkezett a KM - be - sőt az mondható, hogy szinte kizárják.
Újlatin, azaz "francia" szavak, melyek mögött magyar kifejezések rejtőznek :
SACCADES : akadozás --------- Azaz SZAKADÁS .)) Ami akadozó az nem folyamatos , tehát szaggatott. Magyarul toldalékolt/ragozott késztermék van előttünk.
EAU GAZEUSE : szóda, szódavíz, kristályvíz ------ A magyar nyelv ragozása megint tagadhatatlanul látszódik, hiszen a GAZEUSE egyenlő a GÁZOS szavunkkal egy az egyben. Mert ugye itt a gázos víz amiről ők beszélnek. Azért a franciák is nagyon kockázatosnak érezték ezt a hangalakot, mert ezt a GAZEUSE (gázos) dolgot tovább módosították GAZEUX formára, ami szintén éppen ugyanez csak épp másképp átírva.))
NOUILLES SAUTÉES : sült tészta ---------------- Ez lesz itt a NYÚLÓS SÜTŐS ételünk.)) Nem hülyéskedem, ez tényleg az !
NOUILLES az : csipetke, metélt, laska alapértelmezetten, kinyújtott tészta dolog mind, nudlira is mondják. NYÚLÓS---NOUILLES módosult.
SAUTÉES ----SÜTŐS/SÜTÉS/SÜLTES változott át, ember legyen a talpán aki a pontosat bemondja a háromból, de biztos hogy toldalékoltan sütünk magyarul, a sült húsokra is ehhez hasonlókat mondanak, a sült krumplira is SAUTÉEES használják azaz ez a sütős burgonya . Vagy SAUTÉ sült húsok esetén.
SAUTÉ angolul is "gyorsan kisüt", azaz SÜTŐ a pontos szavunk. Ugyanez a franciáknál serpenyő is, ami nyilván egy SÜTŐ--SAUTÉ, de SAUTEUS is mondják, olyankor meg a SÜTŐS a pontos szavunk, egytől egyig mind magyar nyelven vannak már toldalékolva készre a szavak .
SOUHAIT : kívánság, vágy, óhajtás --------------------- Vagy épp itt már pontosabban SÓHAJT egyet a civil inkább.)) Óhaj- sóhaj nem véletlen ikerítjük. Magyarul aki Ó-HAJTÓ az Ó-kat hajtogatja : ÓÓÓ de kéne nekem ez ! HAJT szó okkal van benne a kifejezésünkben. Az "old french" még csak SOHAIT volt, nyelvünkön készre ragozott kifejezés ez...
Átírt magyar kifejezéseink a latin nyelvben (is) :
TAPES/TAPETE : szőnyeg -------------- TAPOS(ó) és TAPADÓ a pontos szavaink. Épp ezek történnek a szőnyeggel. Véletlen.)) A magyar képzést/ragozást most is hangsúlyoznám. A germán nyelvekben is megvan, például a német TEPPICH többek közt. Olaszoknál TAPPETO, eszperantó TAPISO csak hogy szikrányi kétségünk se legyen. Írhatnék még rá, de ennyi bőven elég szerintem.
BROUETTE : talicska --------- jó ez rendben, de ha eltolták benne a cuccot vajon mi történhet itt ? ...
BORÍTÓ dolgok történnek, hisz kiborítjuk. Az olasz már más, mert ők CARRIOLA , azaz GURULÓ szavunkat használja magyarul ragozva. Igen, ilyen a latin szóképzés.)) Mert ami látszik az látszik.
RÉSUMER : összesít --------- azaz RÁSZÁMOL a szavunk. Összeadunk, rászámítunk az előzőekre. Angolban is ott ez a szó. De így RE nélkül is hogy SUMMATIVE : "összefoglaló" jelentéssel. Akkor SZÁMÍTVA van, ez a konkrét szavunk !
SZÁMÍTVA---SUMMATIVE egy az egyben ugyanaz módosítva. Magyar ragozással van(!), lényeges ezt folyton hangsúlyozni, mivel ez önmagában eldönt már mindent. Nyelvünk képezte/ragozta.
DOUX (DOUCE) : édes, + sok minden ami "édes" az embernek. ---------- ÉDES---(é)DEUCE változott el. Ez így túl feltűnő lehetett hogy miből van, így megszavazták az X-et.)) A francia DOUS volt az első alak a már elkülönült nyelvben, ÉDES--DOUS formára lett átszerkesztve...
PEDES : gyalog, gyalogmenő ------- Sokszor került már elém hasonló dolog, de most ugrott be igazán hogy mi is ez. Itt a PADOS/PADLÓS a konkrét szavunk. Akinek nincs lova, a padlón megy ! "Pódi" (láb) görög formája is ebből lehet. Ami már "PADA" formában a szanszkrit nyelvben is ott van, meg úgy eleve világszerte.
Tehát itt a PADOS-----PEDES formára módosult. Magyar kifejezés.
PONDERO : megmér, megmázsál, megfontol, meggondol ------- FONTOLÓ szavunk alakult át pontosan a latinoknál ilyen hangalakra. F-P és D-T hangok átcserélve.)) Dehát a FONT pénzeszköz is így járt, hogy átírták a hangokat.
HORIZONTALIS : vízirányos, vízszintes -------------- Valójában ÓRA-SZINTELŐS a pontos szavunk. Erre meg az a magyarázat hogy a horizont szó a napóránál született meg. A görög ORÍZONTAS---ÓRASZINTES még a fentinél is jóval közelibb hangalak, már-már szinte azonos is. Ma már persze a látóhatár a szó elsődleges értelmezése...
Issedonok, Ászik (jazigok), Jászok, Eszkelek azaz Székelyek (talán oszttyákok) neve etimológiailag egy eredetű lehet.
----
Meglehetősen sok magyargyanús népnév vezethető vissza azy̋s - ősmagyar szótőre (gyökre), amely valószínűleg játszi szóalkotás miatt megfordított sä - szótővel is rokonértelmű szóbokrokat képezett magyar nyelven. Az is -az izzó, üszök, üst, ősz - képzett szavainkban maradt fent, a sző - pedig a szőke, süt, sül - képzett szavainkban.
Az ősz szavunk megfordítására egyértelmű bizonyíték az ÚESz további finnugor eredetű szavainak meghatározása, sőt, érezhető, hogy a játszi szóalkotásban még nem rögzültek a szóalakok pl. a vogulban a tűz szavunk eredetére is utal.
üszög [4] A: 1390 Jzeges [sz.] [szn.] (OklSz.); 1395 k. y̋ſeug - (elavult, irodalmi nyelvben) Égett bizony az a két fürt, de a szép asszony szemének üszkétől. (Jókai Mór)
üst A: 1395 k. y̋ſt (BesztSzj. 1290.); 1405 k. wſth (SchlSzj. 1890.); 1533 Ewst (Murm. 1845.); 1560 k. űsth (GyöngySzt. 2166.); nyj. üs (ÚMTsz.)
a →sző² valószínűleg örökség az ugor korból. | ≡ Osztj. (V.) säŋki ’világos, tiszta; éles, vakító; fény ‹égbolté v. tűzé›
szürke A: 1273 k. Zurke [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 9: 47); 1460 k. ʒwrke (JászGl. 12.); 1480 Zyrke [szn.] (OklSz.); 1538 zewrke (OklSz.) J: ‹mn› 1 1273 k. ? ’a fekete és a fehér vegyülékéből keletkezett színű, hamuszín(ű)
------
A süldő és az üsző nevünkben tetten is érhető a jelnetés párhuzam: a süldő fiatal malac, az üsző borjatlan tehén.
INTUS : belül, benn, be, belé, belülről --------- B hangot tegyük vissza a szó elejére.)) BENTES így pontosan a szavunk. Régen így is használtuk a "benti" és "belső" szavunk, volt bentes tanácsos, meg céhokiratokban a húspaci árusítással kapcsolódón volt BENTES böllér is.
ITUS : menés, menetel ------ UTAS/UTAZ a pontos szavunk, de mivel a szó elvileg egy ige volna, így az UTAZ lesz inkább a helyes. Több hasonló szó is alátámasztja ezt, ráadásul az ÚT a szótő, így már magyarul toldalékolt ez a kifejezés.))
A hindi nyelvben "yäträ" kelnek az emberek.)) Szépen magyarul ragozva utazgatnak ám ők is a világban. "yäträ karnä" = ÚTRA KELNI ! Az angol meg viszi magával az útravalót. Eléggé magyarul csomagolja ám őket, csak trükkös a szavuk. A kezdő és a záróhang van lehagyva. Mert az ú-TRAVAL-ó egy magyarul képzett/ragozott szó szerintem.))
Becsomagol és viszi magával a : TRAVEL PACKAGE azaz ÚTRAVALÓ PAKOLÓS-t (pakkos), hogy komfortosabb legyen.
TRAVELO egy népszerű utazási honlap is, sok-sok Ú-TRAVALÓ hasznos információval, ötlettel.
HORTI--(előtag) : kerti....... : H-K visszacserélés után már jobban látszik ez a KERTI dolog. Az ófelnémet GART, meg a későbbi GARTEN/GARDEN természetesen mind a magyar KERT szót vették alapul a saját szavuk képzéséhez...
GAUDEO : örvend, örül, kedvét leli , vigad ------------ Itt annyi a dolgunk hogy a szó elejére visszategyük a VI hangpárt. Így megkapjuk a pontos szavunkat ami a VIGADÓ lesz esetünkben. A többi hasonló jelentésű szó megerősíti ezt.
GLADIUS : kard, kardhal ------- És éppen ez a szavunk, hogy KARDOS, már így ragozottan. KARD--GLAD változott át elég jelentősen. Gladiátorok is ebből van, ők eredendően kardvívók voltak, így is vannak ábrázolva gyakorta, egyik kezükben pajzs, a másikban meg egy kard.
Maga a KARD is magyar szó, mivel a KAR, tehát a karunk egyfajta meghosszabbítása ez, hasonlóan a KARÓ szóhoz aminek szintén ez a lényege. Az oszét és perzsa megőrizte a KARD hangalakot, de karból kardot képezni ők nem tudnak, lévén náluk teljesen más hangalak a kar fogalma. Viszont így jól tudja képezni a szót a magyar nyelv...
KŐ--KÖVES--KÖVESÍT---KÖVESÍTŐ , így a magyar nyelv épít fel szót. És a nyelvünkre jellemző speciális melléknévképzés is megmaradt a szóban, hiszen a magánhangzó torlódás elkerülése végett a magánhangzókra végződő szavainknál a melléknévképzése során egy V vendéghang segíti a gördülékeny beszédet.
PESäKE : lakás, fészek --------------------------- Éppen FÉSZEK a pontos magyar szavunk. A finnek nem nagyon barátkoztak meg az F hanggal annyira (írásban), így ezeket átírták másra, gyakran V vagy P hangra. Csak ki kell cserélni a kezdőhangot (P-F) és megvan a szavunk.
VALKOISE : fehér, tojásfehérje --------- milyen szín ez?... VILÁGOS szín.)) Jól tudták ezt a finnek , méghozzá magyarul. VILÁGOS----VALKOISE változott át náluk, és ez szerintem elég világos.))
A "tudósok" ősi finnugor szótőről beszélnek (hibásan), mikor már eleve magyarul készre ragozott szó van náluk meg.)) Kicsit fordított ez az időrend.
MILLISE : milyen ? ------------------------------- CZ-F "OLYAS" szócikkében említi meg hogy ennek a kérdőszava volt a MILYES . Magyar képezte, magyar ragozta. Pontosan ez a szavunk van itt kissé átszerkesztve...
A latin most a fővonal, de változatosságképpen kis finn. Úgy veszem észre a finnek is nagyon tudnak magyarul toldalékolni . Szerintem ők maguk sem tudnak erről igazán.)) De nézzük, teljesen egyértelmű :
SIVEELLISE : tiszta, erkölcsös, illedelmes, tiszta------ SZIVÉLYES .)) Lehet ma már inaktív a szó, régi szótárban bizonyosan benne.
VIRKEA : mozgékony , élénk, fürge -------- Ez éppen a FÜRGE módosítva. F-V és G-K rokonhangok visszacserélése után tagadhatatlanul látszódik. CZ-F ezt jól írja meg hogy fireg-forog a fürge, magyar képzésű szó.
YHDYSTÖ : egyesület, testület ------ jó-jó, lehet trükközni itt ipszilonokkal, de azért megfejtjük ezt pontosan hogy mi is ez.)) EGYESÍTŐ a szavunk és nem csak valami olyasmi hanem pontosan az.
Magyar képezte, magyar ragozta. Ezen nincs mit tovább ragozni.))
HEITTO : dobás, elvetés, hajítás , hulladék, szemét -------------- Pontosan HAJÍTÓ a szavunk, magyar képezte, magyar ragozta. A szemetet is kihajítjuk. Elejétől végéig a szót a nyelvünk képezte...
Ez is világszerte megtalálható a nyelvekben, különbözőképpen átírva/módosítva. Nem feltétlen éppen pont az idő szó fordításainál kerülnek elő, hanem szinonimáknál, rokon értelmű szavaknál és bármilyen időhöz kapcsolódó kifejezésnél felbukkanhat ez a hangalak.
Most a teljesség nélkül jó néhány példa ezekre :
Latin AETAS és AEV-UM : kor, életkor, idő ------ AETAS ---IDŐS pontosan, és itt ne feltétlen valami öregségre gondoljunk, hanem az idő szó melléknévi képzetére. AEV-um AEV az ÉV szavunkat használja már fel.
Idők még : joruba "odun" , wales : OED , feröer/izland : TIO , asztúriai : EDÁ , katalán : EDAT,
tagalog : EDAD, portugál : IDADE, olasz : ETÁ, előtét hangokkal a kínai és japán nyelvben is :
kínai : SHIDAI, japán : JIDAI .
MIN-UTE szó is eléggé gyanús hogy ez van a végén.
IDŐZÍTŐ/IDŐMÉRŐ dologra szavak : világszerte léteznek ehhez hasonlók mint a példákban :
A lett : TAIMERIS (IDŐMÉRŐS), pandzsabi/nepál : TAIMARA ami mögött az IDŐMÉRŐ lehet, IDŐ--TAI és MÉRŐ-MARA felépítésben. De ezek csak kiragadott példák, világszerte vannak ehhez hasonló hangalakok.
Latin TEMULENTUS : részeg, ittas. ----------- Most ilyenkor meg mi van, kérdezhetnénk. Hát az van hogy ez az IDŐMULATÓS szavunk pontosan és konkrétan.)) Átírva ilyenre, ma is használjuk a MULATNI/MULATÓS szavakat, igen ez éppen az lesz.
És még ami érdekes szó az idővel kapcsolatban, az a PERIÓDUS, ebben is az idő rejtőzhet...
"...az úr istennek nagy ájtatossággal szolgál és igen gazdag, de az én édes szülém meghalt. mostan kegyed akar engem házasságra adni ez álnok és csalárd világnak marhájáért, és én nem akarnék tőle meg fertőztetni, és nem tudom szerető atyám mit tegyek. még ez éjszaka sem aludtam, csak ezzel gondolkodtam, és nagy könnyhullatással kértem az úristent és az édes szűz máriát hogy énvelem tenne irgalmasságot..."
Más nyelvekbe a magyar nyelvből került. Így a kínaiba a hunoktól. A hun belháború után a vesztes déli hunok tömegei menekültek Kínába, s később császári dinasztiát is adtak.
lehet mindkettő egyszerre. a marék kerekbe zár. (a mar is záró mozdulat)
sőt, a merít mély hangrendű párja.
......................
ha a rovás m betűjét nézzük, az két fogként értelmezhető. a mer és mar között a különbség az egy foga az a-nak. volt már hun rovás abc valahol valaki lője be, mert elég nagy botorság a rovás nélkül a nyelvőstörténetet elemezni.
AURIS : fül ------ Mivel ez egy üreges szerv, így egyszerűen ÜRES lehet itt a szavunk. Angol csak szótövet mond, és EAR--ŰR formában fordíthatjuk . Olasz nyelvben ORECCHIO, a román nyelvben meg a szó URECHE formában van meg.
ASSIMILO : hasonlóvá tesz, hasonlít, utánoz, felveszi valaminek az alakját, színlel, más bőrébe bújva kiadja magát valakinek --------------------------- A kezdő H lehagyása a fő trükk, tegyük vissza a szó elejére és így jól látszik már hogy egy magyarul készre ragozott szót kapunk meg : HASONULÓ pontos szavunk van átírva ilyenre...
Ezúttal MAR gyökerű szavak, ha már úgyis ez a téma. Ebből akár több rész is kijön, a MORDACITAS--MARDOSÍTÓS dolog már volt, továbbiak :
MARE : tenger ------ Ez annyi hogy MARÓ, MAROS folyónk is ebből van. MARINÁL szavunknak is a MARáshoz van köze és nem a latinokhoz, franciákhoz, meg a németekhez. Egy marós pác a kaján, a sütni való húson, ez a titka mindössze.))
MERCOR : vesz, vásárol ------- Tehát MARKOL pontosan, ez már képzett szavunk. A kereskedő is markol, csak ő pénzt, a vevő meg árut, ezért hasonlóak a kereskedéssel kapcsolatos kifejezések is. Ma "jó fogás" ez már inkább hogy jót fog ki valaki. Albán csak annyit mond hogy "MARR" , és röviden ez így is igaz.
MARCUS : római előnév, kalapács ------------ MARKOS, markoljuk a kalapácsot is. Hadvezér értelemben is jó, ha összeMARKolja a MARAKodókat, ugyanúgy működik MARS esetére is a dolog.
MORDEO : harap, mar ------ Persze hogy a MAR szóval kezdünk, de nem csak ennyi, nem kell itt szerénykednünk, mert ez is egy magyarul készre toldalékolt szó már teljesen. Pontosan MARDALÓ a szavunk, valamikor régen így is használtuk ezt. Cz-F még említi is valamelyik "marós" cikkében, a vagdal mintájára mardal is volt használva. Ma mardosó leginkább.
Olasz MORDERE szóból jobban látszódik ez a MARDALÓ dolog, vagy a francia MORDILLER már azért közeli egészen...
Szerintem CZ-F rosszul értelmezi a MAROK/MARÉK szót. Nem a kerekdedségről szól, egyszerűen a MAR ige bővítménye. Sok hasonlóan képzett szavunk van. Reszel---reszel-ék, fest--fest-ék és lehetne sorolni.
Mert a marokkal elmarni, megmarni, belemarni (markolni), kimarni lehet . Még ma is hallani idősebbtől faluban hogy "mard meg jó erősen" --- azaz fogjam erősen, markoljam mert rozoga és széteshet.
Illetve bizonyos szövegkörnyezetben még ma 2024-ben is él és egyértelmű : például a "hajába mar" kifejezés a "hajába markol" dologgal egyenértékű, csak röviden kifejezve...
