Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Vagy az igazság a fontos és lényeges az életünkben
nincs egyetlen igazság ezért nincs min vitatkozni. Ha értenéd nem jönnél állandóan az egyébként közérthetőbb Mózessel. ahogy továbbá fröcsögsz az nem megértésre vall, mert még ha téves vagy téves lenne akkor sem kell így oda lenni tekintettel az egyetlen objektív általános stb igazság hiányára.
ez a Mester ezt mondta ha neked nem tetszik az pont annyi mintha tetszene.
de milyen igazság nevében beszélsz?
nem sajnálkozni kellene hanem kikapcsolni a projektorodat ,annak kikapcsolásához a Mózes is elég...de csak ha nem szó szerint értjük
Barátom, te tudod mit értesz és mit nem....., de azt nem, hogy én mit tudok és mit nem!
Vagy az igazság a fontos és lényeges az életünkben, mint egyenes és őszinte embernek, vagy a dogmakereszténység érdekképvisleteének a védése mindenáron!
Ettől nem leszel nagyobb, hívőbb és krisztusibb!
Csak azt sajnálom az ilyen emberekben, hogy meg sem ítélik azt, hogy mi is az igazság, hanem egy annk vélt dolgot oltalmaznak mindenáron.......
A másik dolog, hogy ez az ige feljogosít mindenkit a gyilkosságra, a megcsonkításra a gonoszság mindenféle eszközeinek gyakorlására is, büntetlenséget adva elkövetőinek, hisz ellenállással nem kell számítani...., semmi visszatartó hatással sem! Az mellett, ha kiszúrják a szemed, avagy levágják a kezed, te odatartod a másikat is....?...., mert ez jézusi új törvény, hát ebben gyakorold magad és üdvözülsz!
Jézus odatartotta e az orcáját azoknak akik verték, korbácsolták és helyeselte tetteiket, mert ez az ő kegyes etikettje?? Nos amikor letagadta szüleit, az árusokat szétkergette, portékáit szerte hányta, akkor miért nem vállalta büntetését, mint bűnös?
Nem gondoltam volna, hogy ennyire ravaszul másítod, hamisítod az írásokat, értelmezését és még jézusniak tünteted fel...., talán, ha elolvasnád Mózes idevonatozó ídézett fejezetét is hozzá, avagy beírtad volna, akkor mindenkinek világossá vált volna csúsztatásod! Számomra hiteltelen vagy így!
Azt hiszem egymás mellé fogunk beszélni, amíg rajtad kívül nem tételezel fel másokat is hogy élnek, és szerepet játszanak ők is a dolgokban, ki ki a magáét.
semmi ezzel ellentéteset nem mondtam. természetesen mindenki a magáét.
jó nem füügésről hanem okozati tényezőről, szőrözöl már megint
Azt hiszem egymás mellé fogunk beszélni, amíg rajtad kívül nem tételezel fel másokat is hogy élnek, és szerepet játszanak ők is a dolgokban, ki ki a magáét.
A problémák megoldása nem járható kizárólag önismereti utakon, ugyanis azok okai csak részben származnak magától az egyéntől. Részben pedig másoktól. Mindannyian okai vagyunk annak, amiben élünk, és azt megérteni nem lehet csak az egyik résztvevő, tehát csak magunk megismerésén keresztül.
Nincs leírva a 40 nap, csak abból az utolsónak egy fontos állomása. Nem gondolok a többiről semmit.
Azt gondolom, hogy az emberek ilyetén kettéosztása jó és gonosz, törvény szerint élő és törvényszegő (bűnös) emberekre, már Jézus idejében túlhaladott szisztéma lehetett volna. De mivelhogy az elképzelést megfeszítettük, a törvényt pedig mind máig szentesítjük, ezért ez a kettéosztás jelenleg is meghatározza gondolkodásunkat és erkölcsünket.
Valójában az ellenségeskedés alapjain kellene elgondolkodnunk, ahol az érdekellentéteket félrevezetéssel, befolyással és kényszerrel probáljuk lekezelni. Az ellentét egyik oldalán önmagát jónak tekinti a résztvevő fél, a másik felet pedig gonosznak. Ha az ellentétek, konfliktusok és összeütközések valós alapjait megérteni igyekszünk, akkor a megoldáshoz más utat is találunk, mint az ellenfél kiírtása mert nem fér elképzelésünkbe az ő szándékai, vagy a küzdelem során jelentkező rombolás már bosszúért kiált. A békességre törekvés új tanítása Jézustól nem mehetne másképp, mint a helyzet, valamint a benne szereplő atyafiak szükségleteinek és képességeinek megértése, lényegét tekintve az érdekek összeütköztetése helyett az érdekek megkülönböztetése lehetne.
Úgy cselekedjetek azzal, a mint õ szándékozott cselekedni az õ atyjafiával. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt; Hogy a kik megmaradnak, hallják meg, és féljenek, és többször ne cselekedjenek te közötted ilyen gonosz dolgot. Ne nézz reá szánalommal; lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.
Máté 5,39:
Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felõl, fordítsd felé a másik orczádat is.
Ez egy, ami eltörli Mózes rendelkezését. Na most ha te a bosszúállást hirdeted, maradj meg Mózes mellett.
Jézus tanításai nem mondanak ellent Mózes törvényének, főleg akkor nem, ha azt maga Isten adta! Nos a lényeg, a lényeg...., ki mit is tart annak, melyik felekezeti teológiai állásponthoz áll közel a saját verziójú gondolatisága a keresztény vívmányokról, erre a lényegre utaltál ugye? Komplett evangélium? Ugyan mi a komplett ebben, melyik részére utaltál? Most is kérdem; Tudsz idézni Jézus szájából olyat, hogy az ő Istene törvényét eltörőlte, megsemmisítette az ő törvénybetőltésével? Ne gyere komlex újszövetségi multivitaminnal....., amibe minden belefér, főleg azok, amiket a keresztény teológiák hírdetnek fontosnak és érdekesnek! Ha nem tudsz idézni, akkor ezt mond!
Magad jellemezted kiválóan brutálisnak azt a törvényt, amelyről a tévelygő keresztények Jézus nevében való betöltést követelnek. Jézus esetében nem finomításról van szó, hanem egész más dologról. A törvény módszerei vannak Jézus tanításai által sarokba szorítva, és új elvek kerülnek előtérbe az igazság, a szeretet és a megértés fényében. Finomításról akkor beszélhetnénk, ha a büntetések fokozatain valami enyhítést kezdett volna Jézus hirdetni, például hogy aki házasságot tör, azt ne kövezzék meg, hanem kapjon 100 korbácsütést. Ahogy a Korán ezt - Jézus ideje után - meg is hirdette.
Csak azok nem tudnak a törvény bosszuállásának igazságából kikeveredni, akik a szeretet és megértés jelentőségét nem ismerik fel.
Nem kell magyarázni Izrael tévelygésével a törvény szigorúságát, mert azok a szigorúság ellenére is tévelyegtek. A törvény alapelve, a szemet szemért, Mózes idejétől Jézus idejéig egyformán és változatlanul volt érvényben akár nagyon eltévelyedett Izrael, akár nagyon engedelmes volt a rendelkezéseknek.
A törvény egyáltalán nem volt betarthatatlan, voltak Izraelnek szép időszakai, amikor a törvény tisztelete miatt Izrael életét Isten áldásai bővölködővé és gazdaggá tették.
Nem kell Jézus korbácstörténetét olyan készpénznek venned, ahogy azt a keresztények kénytelenek elfogadni. Jézus vélhetően nem állt ki olyan hevesen egy kőtemplomért, amikor eleve Isten országának templomaként az embert hirdette meg. Jól hangzó sztorinak hitték és az evangélisták gyorsan betették a történetbe.
Más dolog vallási fejedelmeket viperának nevezni, és megint más ahogy a keresztények ezt egymásra kiabálják. A kettő között ne tégy egyenlőségjelet.
Nos rám nem vonatkoznak Izrael törvényei, sem a keresztény íratlan és írott szabályrendszerek! Így kövezni sem akarok senkitsem!
Mózes hivatkozott egy prófétára, aki olyan mint Mózes, ember, zsidó és nem istenség, sem nem halotságából feltámadó!
Nos Jézus nem vétkezett azzal, hogy szombatnapon gyógyított, sem azzal, hogy szombatnapon evett, avagy tépett a kalászból, a parázna nőt sem ítélte el, ezzel sem vétkezett és igazat mondott! Valami más?
Azért nem idéztél a kérésemre, mert ilyen igét egyáltalán nem találnál!
A kiirtásnak nincsenek fokozatai, fokai. Vagy kiirtanak valamit/valakit, vagy hagyják valamilyen formában tovább létezni. Egyébként is, ha élőlényekről, pláne emberekről van szó, nagyon brutálisan hangzik. Megint másként hangzik, a gonoszt kiirtani az emberek közül, és megint másként az embereket kiirtani a gonosz cselekedeteik miatt. Ráadásul valahogy, mintha Istent is lejáratná, befeketítené a kiirtás szó nem helyénvaló alkalmazása. Tény, hogy az izraeliták a régmúltban, különösen az állammá szerveződésük előtt nagyon vad, primitív, nyakas, önfejű emberek voltak. Következetlenség, hirtelen természet, álhatatlanság, büszkeség értetlenség stb. jellemezte őket. Pl elég volt Mózesnek késnie, máris gyurattak maguknak egy aranyborjút és derekasan körbe is táncolták, mire visszajött. Akkoriban ez a nép a szeretetet, kedvességet, a gyengeség jelének vette. Isten kénytelen volt kemény, mai szemmel nézve kiméletlen szigorral betartatni a törvényt. Kénytelen volt, mert nem értették és nem is akarták megérteni a héberek. Nem értették, hogy a törvény a nép túlélését szolgálja. Ellene szegültek, mint ahogy a betöretlen ló is rázza a fejét a szájába vetett zabla miatt. A ló számára is létezik sarkantyú és ostor, amely bizony a fájdalommal jutalmazza az engedetlenséget. De csak addig, amig a ló meg nem tanulja, hogy gyengéd mozdulatok estén is engedelmeskedjen a gazdájának.
Isten is így volt kezdetben a népével. Hiába adott nekik útmutatást, nem értették meg és vonakodtak megfogadni. Kénytelen volt úgy alkalmazni az útmutatást, mint megfellebbezhetetlen, szigorú törvényt, amelyet könyörtelenűl betartatott, függetlenűl attól hogy a héberek nem értették. Példa ..."Ha táborba szállsz, vidd magaddal kis ásódat, hogy ami kijön belőled el tudjad temetni"
Persze. Személyi higiénia, járvány megelőzés, ANTSZ. Jaj, de okosak vagyunk mai szemmel! Ott, és akkor a héber személyes zaklatásnak vette, mondván .."Na, ez már mindennek a teteje! Már az sem mindegy neki, hogy hova sz...rok! Milyen Isten az ilyen?! Ilyenért is ki akarna irtani engem?!" Mit mondott volna neki Isten? "Barátom, bízzál bennem, amit mondok a javadat szolgálja." Csak legyintettek volna. Ha megértették volna Isten indítékát, a gyengeség jeleként fogták volna fel. Az akkori izraeliták nem a szeretet, hanem az erő nyelvén értettek. Kb. 1500 évnek kellett eltelnie, mire akkorát fejlődtek, hogy fogékonyak lehessenek Jézus tanítására. Gondolj bele, mit cselekedtek volna Jézussal az egyiptomi kivonulás idején!
Jézusnál is volt határa a türelemnek bizonyos esetekben. Gondolj csak arra, mikor ostort ragadott és a kufárokat kihajtotta a jeruzsálemi templomból. A szelíd tanító egyszerre átváltozott haragos, Istent védő férfivá, aki megelégelte a gonoszságot. Szerinte megszentségtelenítették az Isten házát és ezt tovább nem tűrhette. Vagy, amikor a farizeusokat "viperák fajzatjainak" nevezte. Ha most mondana egyik keresztény a másikra ilyent, akkor megbotránkozást keltene, mint keresztényietlen beszéd.
