Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Azt még hozzátenném, hogy ezen a gönci kajszin a mai látvány szerint meglepő, hogy az alsó rügyek mennyire "igyekeznek" a 1,5 méteres vesszőn. "Alvásról" - úgy tűnik - szó sincs, ez biztató.
És ez az esőtlen szárazság ezt merre viszi el? (Ki tudja?)
Azt látom megoldásnak amit írsz. Jó az a fa most így ahogy van. Reméljük természetes úton széjjelebb nyílik a korona és szellősebb lesz. Ha nem, akkor majd ritkítasz rajta.
Régeben én is annak a híve voltam hogy nem metszem a fiatal fákat inkább kötöztem az ágakat, de némelyik nagyon sokára fordult termőre. Ezt nem csak a kajszira értettem nanem ugy minden fára. volt olyan almafám ami 6 év mulva termett először. Akkor kérdezgetem itt a fórumon és azt javasolták metszem a fákat igaz nem mindegy hogy hogyan.
A korábban belinkelt videón szerintem azért söpörte le a rügyeket az ág végén hogy az ág tövébe serkentse a termőhajtások képzését és nem azért hogy le ne huzza az ágat a leendő termés.
OK, akkor így marad a gönci magyar kajszi. Ha a hosszú ágak hegyén gyümölcs maradna, azt lökjem le mindet, vagy engedjem az ágakat a súlynál fogva "kiterülni"?
Szerintem hagyd, a kajszi kissé öntörvényű bár valakik tettek be ide videót, hogy mediterrán országban valahol hogyan alakítják a koronát. A mi viszonyaink között alkalmazható-e ? Kísérletezni lehet ha van rá idő.
Éveken át úgy metszettem a kajszit, hogy virágzás előtt mindössze 30-35 cm-t hagytam meg a vesszőkből, a felső részt levágtam (néhányat tőből, ha sűrű volt). A megmaradt rész berakódott termőnyársakkal, ahogy a kép alján is látszik. Több ilyen emelet van egymás fölé rakódva.
Aztán többen azt mondták, hogy ez helytelen, sőt talán nem is kéne metszeni a kajszit. Ezért az idén még nem nyúltam hozzá, mindössze 3-4 "sűrű" hajtást vágtam ki tövestől, és két hajtást vágtam vissza 30-40 cm-re (másfél méter hosszú volt).
Most így néz ki. A hajtások felső negyede virágzik, a többi részen alig mocorognak a hajtásrügyek. Csak nézem-nézem, mit tegyek?
Üdv nekem is hasonló problémával kezdődőt szépen virágzót a fa majd alulról felfelé napról napra elszárad ki is vágtam a virágok teljesen le száradtak egy ép ága se volt a fának a kérgét amikor leháncsoltam szekercével pudvás barna volt !!
Olyan volt a szaga a vágási felületnél mint a majomkenyérnek nem tudom hogy tudjátok hogy mi az a majomkenyér más néven korona akácnak a termése ,mézes fura illata volt az egész fának .
Én homoktalajon kajszi alá vetettem, egyelőre egy fa alá, próbaképpen egy évvel ezelőtt.
Úgy tűnik, hogy bevált, és megy a többi fa alá is.
Tavasszal érdekes lehet egy kicsit bonyolult vetési módszer (én tavasszal vetettem). Glialkás gyomírtás után együtt vetettem (egy helyre, keverve a magokat) mustárt és fehérherét. Olyan helyre, amelyik viszonylag száraz, rossz minóségű homoktalaj. A mustár gyorsan csírázott és fejlődött, és annak az árnyékában nem égett ki a fiatal fehérhere, annak ellenére, hogy nem igazán locsoltam. Amikor a mustár elszáradt, hagytam belekomposztálódni, csak a nagyon erős, mereven felfelé állóakat húzkodtam ki. Amikor a fehérhere megerősödött, elég jó gyomelnyomó hatású lett. A sűrűn növő fehérhere sűrű gyökérrendszere nemcsak talajjavításban, hanem más, magasra növő gyomok és kora tavaszi gyomok (pl tyúkhúr) elnyomásában is segített. Ebből a szempontból is érdemes kipróbálni.
Valaki említette a fehérherét, hogy az van neki a gyümölcsös alatt. Ez mennyire köti meg a homokot és mennyire nyomja el a többi gazat? Azt tudom, hogy pillangós, de máskülönben mennyire éli ki a talajt, a kajszik alá gondolkodok valamiben. Ősszel lehet vetni?
Köszi az infót! Így már más a gyerek fekvése... Majd megnézem a virágot.
Remélem, azért mutatóban lesz egy vagy két darab, hogy legalább meg tudjuk kóstolni.
Tavaly vesszőt termett, idén már lenne gyümölcs is.
A bogarat csak megmutattam, hogy ilyen is van. A tárgyalt mértékű lepotyogáshoz közvetlenül nincs köze.
Ceglédi óriásom nincs, viszont Szegedi mamut van. Valami rémlik, hogy ez a kettő szinte ugyanaz. Ebből a szempontból mi lehet a helyzet? (Vagy majd megírom a tapasztalatot két-három év múlva... :-) )
Az Orangered ...de más fajták is pl a Ceglédi óriás ... bizonyos esetben meddő virágokat is hoz . Ez azt jelenti , hogy külsőre normálisnak tűnik a virág , de ha megnézed a belsejét akkor a bibe helyén csak egy kis csonk van ami már eleve sárga , nem zöld és nincs a megfelelő gyümölcskezdemény sem . Általában a hosszú vesszőkön van inkább , a nyársakon kevésbé . Szerintem az előző évi terheléssel tápanyaggal lehet kapcsolatban , én csak remélni tudtam , hogy az orangeredről legalább fele virág le fog potyogni , de sajnos nem ( már 2 éve fagyás volt rajta ) így szinte az összes virág kötött .... komoly munka lesz a ritkítás .
Tehát nem bogár eszi ki hanem fajtára jellemző tulajdonság és mint írtam az Ored mellett a Ceglédi óriás hosszú vesszőire is jellemző amiken sok a virág .
Végig az egész vesszőn. Szinte mind. Pedig csupa virág volt.
A méhek is járták, azzal se volt gond. Az időjárás is nagyjából rendben volt, bár igaz, hogy néhány nappal előtte voltak valami fagyok.
Aztán megláttam ezt a szőrös dögöt, és nem hittem a szememnek...
Szabályosan kizabálta a virág közepét. Nesze neked virágkötődés... :-((
Aztán amikor megvolt az egyik virággal, átmászott a következőre, mint aki jól végezte dolgát:
Nem örülök neki... Mi lehet a valódi oka? Amennyire emlékszem, a fa alatti, lepotyogott virágok épek voltak (és totál nyitott állapotban estek le). Még arra is gondoltam, hogy leverte a szél. Na de akkor megette a fene, ha a virágot csak úgy lekotorja...
Ja, és még annyit, hogy ha igaz, akkor ez a jelenség csak az Orangerednél volt.
