A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Azêrt mert azok sem viselkednek vélem szemben kulturáltan amik NEM akarják befogadni az új ATOMISZTIKUS fizikámat a téves régi helyett.
Amit tôlem megkovezeltek, már mint a kulturát viselkedést, azt adjátok ti meg nékem is.
Ilyen egyszerü a dolog!
Külonben az egymás piszkálasa, NEM ismetetlen a fizikai tudományba, ha új elmélet elfogadásáról van szó, még a Nagy kutatóknál SEM.
Kopernikusz NEM mérte kiadni a forradalmi munkáját az élete alatt, Mert attol fêlt, hogy az inkvizicioval találkozik.
Emlékeztetni szeretnék én például Newton és Leibnitz egymáshoz szembeni viselkedéséte is.
Vagy Galilei elleni inkviziciós eljárására.
Giordáno Brunó meg a máglyán végezte életet az új tudomânyos véleménye miatt.
De tovább is mehetunk a 20. század elejéig.
Mit gondosz, hogyan viselkedett Bohr meg Einstein azokkal szembeni, akik megérdeltern ellenezték az elméletüket.
Mit gondosz, hogyan viselkednek a fizikai foyóiratok szerkesztöi egy új, megkritizaljatatlan elmélettel szemben, ha az NEM passzol bele az elfogadott, de téves fizikai standard felfogásba?
Egy anonym fórumban sokan nem szedik össze magukat, trehányul viselkednek vélem.szemben. Miert legyek én kivétel?
Aki meg ismételten csak paláverbol él, tudomámyos meggomdoások helyett,
bizony mem kimélem meg a "szófosó" jelzötöl.
Mit gondosz, ujszuper engem minek nevezett már el? Ö is minden jelzöt megerdemel. amivel kitüntattem
NEM szeretnék adòs maradni, senkivel suemben aki megérdemli.
Megértem, hogy Gyula szerint csak négy típusú elemi részecskékből áll össze az anyag, csak nem látom bizonyítva. Különösen a mesebeli elton zavar.
Megértem, hogy Gyula szerint létezik taszító és vonzó gravitációs töltés is, csak nem látom a kísérleti bizonyítékait.
Megértem, hogy Gyula szerint a töltésekből kiindulva c-vel terjednek a nem konzervatív, kölcsönhatási mezők. De a c nem a mezők sebessége, hanem az EM hullámoké, például a fényé.
Megértem, hogy Gyula szerint a Lagrange multiplikátorok stabilizálják a részecske rendszereket, vagyis az összecsomósodott anyagot. De a multiplikátor csak matematika, az nem stabilizálhat semmit. A stabil állapotoknak fizikai oka kell legyen, amiket a multiplikátor segít megkeresni. De a fizikai okot Gyula nem tudja megnevezni.
Megértem, hogy Gyula szerint a kötési energia kisugárzásával közelebb kerülnek egymáshoz a részecskék. De ha könnyedén kisugározzák a kötési energiát, akkor ezt miért nem teszik meg maguktól? (vízmotor esete)
Megértem, hogy Gyula szerint a már nem sugárzó részecskerendszer, nyugalmi állapotot és a legnagyobb lokális sűrűséget jelenti a rendszer számára. De Gyula nem tudja megmondani, hogy mikor sugároz egy atom és mikor nem.
Megértem, hogy Gyula szerint az atomisztikus fizika a pontszerűnek mutatkozó elemi részecskék állandóságára, a töltésmegmaradásra, nem pedig az energiamegmaradásra épül. De akkor az energia nem is marad meg?
Megértem, hogy Gyula szerint a tömeg nem egyenlő a tömegvonzással, mert szerinte a tömegek taszíthatják is egymást. De hol van a kísérleti bizonyíték erre? Sehol.
Megértem a neutrínók tömeg nélkülinek mutatkozását, a taszító és vonzóképesség blokkolásával. De, ha nulla tömegűek, akkor miért nem mozoghatnak a fénynél gyorsabban, hiszen nincs tehetetlenségük, vagyis nem kell erő a gyorsításukhoz. A nulla és a végtelen csak fogalmak, de a természetben nem fordulnak elő.
Azt azonban én sem értem, hogy miért nem tudja ezt Gyula mások számára kulturált ember módjára interpretálni?
Vagyis értem. Gyula elmélete még messze nem kerek. A kérdésekre nem tud válaszolni, és ilyenkor lesz arrogáns a viselkedése. Hogy kikerülje a kellemetlen kérdések megválaszolását.
Ezzel a viselkedéssel nem használ a saját elméletének sem, de lejáratja az egész új fizikát is.
Az érdeklődők csak legyintenek és azt mondják: ha ilyenek az újfizikusok, akkor ők sem jobbak a régieknél. Ezzel több kárt okoz az új fizikának, mint tíz kötekedő ófizikus.
Megértem, hogy csak négy típusú elemi részecskékből áll össze az anyag.
Megértem, hogy létezik taszító és vonzó gravitációs töltés.(is)
Megértem, hogy a töltésekből kiindulva c-vel terjednek a nem konzervatív, kölcsönhatási mezők. Mivel ez is a részecskék alaptulajdonságaiból, a megmaradó töltéseikből ered.
Megértem, hogy a Lagrange multiplikátorok stabilizálják a részecske rendszereket, vagyis az összecsomósodott anyagot.
Megértem, hogy a kötési energia kisugárzásával közelebb kerülnek egymáshoz a részecskék.
Megértem, hogy a már nem sugárzó részecskerendszer, nyugalmi állapotot és a legnagyobb lokális sűrűséget jelenti a rendszer számára. (nincs fekete lyuk)
Megértem, hogy az atomisztikus fizika a pontszerűnek mutatkozó elemi részecskék állandóságára, a töltésmegmaradásra, nem pedig az energiamegmaradásra épül.
Megértem, hogy a tömeg nem egyenlő a tömegvonzással, mert tömegek taszíthatják is egymást.
Megértem a neutrínók tömeg nélkülinek mutatkozását, a taszító és vonzóképesség blokkolásával.
De nem értem, hogy miért nem tudod ezt a laikusok számára kulturált ember módjára interpretálni?
Ha szeretnéd elfogadtatni a fórum résztvevőivel az elméletedet, akkor ne légy velük arrogáns!
Hivatkozást tudsz adni egy kísérletre, ami kimutatta a proton „bomlási”idejét? Vagy csak azt mondta ki a kísérlet, hogy minimum 10+33 évig nem bomlik el? Ez viszont nem jelent azt, hogy ennél hosszabb idő után sem fog elbomlani, vagyis az a három kvark és a gluonjaik szétrepülnek az üres térbe./a hadron börtönből nem lehet megszökni!/
Egy oszthatatlan elemi részecskénél mit jelentene a megsemmisülés? Annyit, mint a semmiből való előbukkanás?
Az univerzum kiszámított időpontja, a t=0-tól, az ősrobbanástól kezdődik, amit tudtommal tagadsz. Akkor a proton kiszámolt létezési ideje is csak ebből származhat. Ennél fogva nem passzol az elméletedbe, nem hivatkozhatsz rá. :(
Az a 10+33 év kozmikus léptékben meghaladja az ismert univerzum korát. De a nem ismert részéhez, képest, már lehet véges idő. Ez alatt meg az anyag elemi részecskéje el is bomolhat.(nyugodjon békében!)
