Jó szöveg ez a horvát függetlenedés, de nemzetközi jogilag semmi értelme sem volt. Ilyen alapon 1991-ben is megtámadhattuk volna Jugoszláviát, hiszen akkor is függetlenedett Horvátország.
Azért vannak jelentős különbségek a két eset között:
- A magyar érvelés Jugoszláviával szemben az volt, hogy Horvátország függetlenedésével felbomlott az a Jugoszlávia, amellyel a szerződést kötötték, ezzel szemben Lengyelország felét elfoglalták a németek, de ettől még nem szűnt meg Lengyelország. Az majd csak pont a szovjet támadás után fog megszűnni.
- A magyar diplomácia a barátsági szerződés szellemében tájékoztatta Belgrádot napokkal a német támadás előtt, hogy német támadás várható, és arról is, hogy ebben az esetben a magyar csapatok bevonulnak a Délvidékre, hogy megvédjék az ottani magyarságot. Nem tudok róla, hogy Sztálin vagy Molotov tájákoztatta volna Varsót a várható német támadásról és a saját bevonulásukról.
- A fő különbség szerintem az, hogy Hitler a magyarok nélkül is mindenképpen megtámadta volna Jugoszláviát, tehát a támadásának nem volt előfeltétele a magyar csatlakozás, ellenben a Molotov-Ribbentropp paktumból az következik, hogy Hitler biztosítani akarta magát kelet felől és ezért határolta el a keleti érdekszférákat Sztálinnal, vagyis a támadása előfeltétele volt Sztálin csatlakozása. Aki viszont volt annyira ravasz, hogy várt két és fél hetet, hogy ne tekintsék agresszornak.
Azért védekezhettek szabadlábon, mert akkor elképzelhetetlen volt, hogy egy honvéd tiszt a tiszti becsületszó ellenére elmeneküljön a felelősségrevonás alól. Ez ma már hihetetlenül hangzik, de akkor ez volt a szokás.
Ettől persze még nem lett volna szabad szabadlábon hagyni őket.
Egyébként a többi perbe fogottak közül többen 5-15 évnyi börtönbüntetést kaptak, a Kállay kormány pedig kártérítést ítélt meg a hozzátartozóknak. Amit a német megszállás után már senki sem fizetett ki.
Erre csak azt lehet mondani, hogy van aki valódi forrásokból kapja az információkat és általában nem mond hülyeségeket. Van aki "forrásmunkákat" idéz és használ, ő a valósághoz képest hülyeségeket mondogat és próbálja elhitetni, hogy ő a minden dolgok tudója.
Vazze, néhai kollégám apja smasszer volt a szegedi csillagban, érdekes dolgokat mesélt az asszonybőrű kopaszról, aki mezetelenül napozhatott orvosi receptre.
Nehogy már a takarékpénztári csaló és katedráraszaró diákkal hozd összefüggésbe a második vh veszteségeit. Ő a Krímben működött, szép eredménnyel, majd szászezer kivégzettel. Lukács et házibulit szervezett a tolvaj kinyírásának megünneplésére.
A Kalocsa környéki parasztoknak is szép emlékeik vannak, bár manapság ez indifferens.
Kun Béla miatt nem öltek meg 800 ezer magyart. Nem tudom, hogy mit vitt magával, ez inkább egy városi legenda, amit Kosztolányi írt meg. Rákosi meg rossz példa, hiszen ő kétszer is hazatért magától.
A bankgasse-i rablásról hallottál? A Tanácsköztársaság kormánya élelmiszervásárlási célra küldött pénzt a bécsi követségre, amit az ellenforradalmárok elraboltak. Egy része a pénznek ugyan - hála a bécsi rendőrségnek - megkerült, de a nagy része kézen-közön eltünt.
Van benne logika. Mindkét ország megtámadására azután került sor, hogy a németek villámháborúja miatt már vesztésre álltak, és az állam kezdett felbomlani. S persze mind Magyarország, mind a Szovjetunió arra hivatkozott, hogy csak meg akarja védeni a nemzettársait (Magyarország a magyarokat, a Szovjetunió az ukránokat és fehéroroszokat).
Tömeggyilkossággal vádolt személyek szabadlábon védekezhettek. Feltehetően azért, mert nem igazán akarták őket elítélni. A vádlottak Németországba menekültek, ott katonai esküjüket megszegve beléptek a Waffen-SS-be. A náci megszállás után már mint SS-tisztek jöttek vissza Magyarországra. Sajnos nem mindegyik kapta meg méltó büntetését a háború után.
Hehe a magyar hatóságok vizsgálatot indítottak a főkolomposok ellen: Feketehalni etc. akik átszöktek a németekhez. Ja és a hozzátartozók kártérítést kaptak.
Összegeket és címleteket, bankjegyszámokat sajnos nem tudok.
A művelt nyugat kissé nagyobb kalamajkát csinált: Drezda etc, Sztalin bátyánkról nem is beszélve, ezek valahogy elfelejtődtek.
Ez olyan poén, mint amikor a vetélkedőben kérdezik a versenyzőtől a Titanic vízbefúlt áldozatainak számát. A pontos válaz után a következő kérdés: "És név szerint?"
Ezek szerint Sztálint is háborús bűnökért fognád perbe mert a megnemtámadási szerződés ellenére lerohanta Lengyelországot?
Ha meg a hideg napokért, akkor az összes hadviselő fél összes államfőjét perbe kéne fogni.
A délvidéki bevonulásért fel sem merült senkiben, hogy háborús bűnös lenne. Márcsak azért sem, mert arról nem ő döntött, hanem a minisztertanács, Teleki javaslatai alapján.
A hideg napokkal kapcsolatban pedig, mikor a jugoszlávok kérték az amerikaiaktól a kiadatását, többször kihallgatták, majd ezután döntöttek úgy, hogy elutasítják a kiadatást.
"Sajnos a jugoszláv hatóságoknak meg nem adták ki."
Tudom, hogy neked jót tenne, ha elmondhatnád, hogy a roppant igazságos és objektív jugsozláv bíróság halálra ítélte, de mégis, milyen alapon kellett volna kiadni?
Az 1941. március–áprilisi jugoszláv krízis kapcsán – a Foreign Office számára készített feljegyzés tanúsága szerint – Horthy elmondta, hogy a m. kir. honvédség azután vett részt a hadműveletekben, hogy az 1940. december 12-én kötött barátsági szerződés – szerinte – már érvényét veszítette. Már 1941-ben is ezen az állásponton volt. A beavatkozás okaként a vajdasági magyarok helyzetét jelölte meg. Teleki Pál öngyilkosságával kapcsolatban nem érezte magát felelősnek, mondanivalója egyértelműen ezt sugallta, miközben a miniszterelnök külpolitikájának kudarcához, ami az öngyilkosság egyik okának tekinthető, részben ő is hozzájárult. Teleki Pál miniszterelnökként ugyanis igyekezett a magyar állam mozgásterének további szűkülését megakadályozni, az angolszász hatalmakkal való diplomáciai kapcsolatokat nem ellehetetleníteni, azaz a németekkel fenntartásokkal kívánt együttműködni. Árnyalja a képet, hogy az ország egyre korlátozottabb mozgástere miatt a jugoszláv krízis idején fel sem merült, hogy a magyar állam kimaradna a konfliktusból. A jugoszláv kiadatási kérelem kapcsán Horthy elismerte egyik kihallgatásakor, hogy Újvidéken 1942-ben „tömeggyilkosság történt, amelyet mélyen sajnált”, de „ő erről előre nem tudott”. Horthy helyesen utalt arra, hogy eljárás indult a Dél-Bácskában történtek ügyében, igaz, azt elfelejtette mondani, hogy eleinte nem támogatta. A mészárlásért – kihallgató tisztjei előtt Nürnbergben – a német származású tiszteket okolta, s kiemelte, hogy a magyar bíróság által 1944-ben elítélt tisztek között egyetlen magyar származású sem volt. Horthy szintén értetlenül állt a jugoszláv kiadatási kérelem előtt: „a szerbek most azt mondják, hogy háborús bűnös vagyok, mert kétezer ember meghalt. Egy német városban háromezren haltak meg, s mégsem gondolja úgy senki, hogy felelősségre kéne vonni az Egyesült Államok elnökét a bombázásokért”.
