" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
(30% félérett, pl. széltől lehullott "cirmos" jujuba is mehet bele, majd megédesedik)
más nálunk is termő új gyümölcs is mehet bele próbára (pl. nashi)
1,5-2 l víz
xilit, eritrit vagy cukor ízlés szerint
valamennyi méz is lehet
vaníliás cukor is
csipet só
szegfűszeg, fahéj, citromkarika, v. kis citromlé v. 1-2 db c.pótló
sürítéshez puncs (jó színt ad) vagy vanília pudingpor,
nagy zsírtartalmú tejföl vagy tejszín.
A jujubát és a japán körtét
(ilyenkor pl. a Nakai, most még birses jellegű nashi van, még kemény, de megfőzhető! :)
megmossuk, az édesítős és/vagy cukros vízben (puhára) főzzük,
ha több vitamint akarunk, rövidebb ideig, vagy előpároljuk és úgy tesszük a forrásban levő vízbe.
(így nem tudom milyen lesz, lehetm h kevésbé édes.)
több főzés = édesebb jujuba. szétfőzni azért nem kell :) így is kijön majd evéskor könnyen a mag.
ha puha (pont jó) a gyümölcs, behabarjuk a pudinggal és a tejföllel (hideg vízben feloldjuk, majd főzőlével felöntjük, csomómentesre keverjük, hozzáöntjük, kicsit keverjük, lekapcsoljuk.)
4 fős családnak 1-2 ebédre elég. vagy csak nasholni :)
Sziasztok, gojival kapcsolatos kérdésem lenne. Van egy kb. 4 éves növényem. Az első 3 évben folyamatosan a kipusztulás határán volt (lisztharmat, állatok okozta károk stb.), idén viszont összekapta magát és több mint 2 m-t nőtt egyetlen nyár alatt. Július óta tele van virággal is, még sincs rajta egyetlenegy bogyó sem. Mintha nem termékenyülnének meg a virágok. Úgy tudom, a goji önporzó, vagy nem? Lehet attól, hogy még nem elég erős a növény, vagy mi lehet a baj? Köszönöm, ha valaki tud segíteni.
Tudom, nagy most a paw ellenség itt a fórumon, ezért ha esetleg megakar szabadulni a mérgező paw magjaitól, akkor én szívesen átveszem tőle! :)))))) Komolyra véve a szót: paw magot keresek nagy mennyiségben, akár vételre, akár cserére is! Akinek van 100+ feletti mennyiségben, az kérem írjon nekem mailt, a részleteket megbeszéljük ott!
Én nem akartam hinni a leírásoknak, dea pawnak tényleg vaníliasodó íze van. Az illata meg a mangóra hajaz. A húsának az állaga is egészen különleges, valahol félúton a banán és az avokádó között.
Köszönöm. Arra gondoltam hogy egy jelképes összegért oda adnám valakinek ha kiásná.
Most termett először, az össz termés súlya 7007.5gr. Tehát 7 kg. A legnagyobb súlya 392.3 gr.
Még mindig van a hűtőben 7-8 db, meguntuk. Nem kell senkinek. Mindenki azt mondja finom, érdekes, de elég volt. Minden más gyümölcs jobban megy. Sajnos ez lett. A 2 fát jó drágáért vettem, évekig nevelgettem, és most menniük kell.
Ha valaki elvinné ezt az Owerleese-t, a Sunflowert ráadásnak adnám.Vagy levághatja az ágait oltáshoz.
Kevesebbet terem, kisebb szemeket is, viszont állítólag a másiknak jó porzója.
Jiro: azért lett volna érdekes és jó, ha pl. a Jiro zölden (zöldessárgán) is édes(kés), mert akkor biztos lehetett volna belőle akár savanyúságot is csinálni. (ld. még lehullott pld-ok.)
vagy befőttnek megpróbálni. ld. zöld paradicsom édesen és savanyúan.
bár a befőtt lehet, h felejtős, mert kompótot régebben már csináltam, és a főzés hatására igen bizarr lett a káki. (szén-dioxiddal kezelt, kemény, de édes(kés), narancssárga bolti kakiból).
szétesett, ramaty lett a színe és az íze... de persze 1 próba nem próba. ill. lehet, hogy van egy kis blikkfang, ami segíthet...
mindezeket főleg azoknak írom, akik újak ebben, nem okoskodni akarok! :) ;)
amikor öt éve elkezdtem foglalkozni a "nálunk is termő újakkal" sokat jelentett nekem ez a fórum.
aki sokat kapott, nem adhat vissza keveset :)
olyan kérdések vannak itt, amikről könyvek nem írnak, vagy tévedhetenek is. többet jelent a tapasztalat... ami persze nem univerzális, mivel minden termőhely (talaj, éghajlat, fekvés, stb.) más, és más a gondoskodás (víz, tápanyag, gyommantesség, téli takarás) is... egyesek skeresek, mások több tényező miatt is nem annyira... így a túlzott optimizmus sem jó, de pesszimizmus sem. úgy tűnik, hogy bármennyi infót begyűjthetünk, azért a "saját bőrén tapasztalja", "saját kárán tanul az ember" igazságok nem vagy csak részben megúszhatók...
Jirot nem ismerem Tipom van konténeres 4 gyümölcs van rajta szép nagyok, de még teljesen zöldek a gyümölcsök. Costata nap felőli oldalán elkezdtek sárgulni a gyümölcsök. Gyümölcs hullás mostanra teljesen megállt, de egy hete 10 napja földre esett gyümölcsök finom édesre értek. Nagyon meglepett, hogy majdnem olyan finomak a Costata gyümölcsök mint a késő őszi szüret gyümölcsei. Vaniglia érettebb állapotban van mint a Costata, most kezdtek a gyümölcsök hízni. Hagyom még érni a gyümölcsöket, szándékosan csak a Nikitáról szedtem le 4 gyümölcsöt, mert a fajtáim közül Nikita érik legkorábban.
Almákkal érlelt Nikita gyümölcsök nagyon édesek voltak, de az október végi szüret gyümölcseihez képest kevésbé aromásak.
A hullott káki gyümölcs ebben az időszakban már fogyasztható, finom, de ami ragaszkodik a fához hagyom, mert még finomabb és nagyobb lehet a gyümölcs késő őszig.
Japánban/Kínában sok náunk nem ismert fajta létezik.
Ha ismert fajtára kellene tippelni, Giant Fuyu szerű.
ezt még nem kóstoltam zölden :) :(
---
Az almával beérlelt Tipo nem jó. Csersavját nagyrészt elvesztette, csak a héjban maradt,
de elég ramaty az íze. Napon érleléssel próbálkozok most, utánozva a fa alatt megért gyümölcs körülményeit (ami finom volt) - csak a tálcán nem kap földízt és nem rohad el oly könnyen.
Bocsánát, nem szeretném én sem újra a vitát a mérgező hatásról, mert eléggé nyomasztó olvasni.
Egyébként hasonlóan gondolkodom egy egyedi különleges íz és kell nekem annyira, hogy Prima 1216 fajtából ültetek kettőt is, mert nagyon finomnak találom.
Nika ma, a gyümölcsök szép nagyok.