Keresés

Részletes keresés

Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2020.11.24 0 1 3404
Jokki Creative Commons License 2020.11.17 0 1 3403

Yazilikaja. Hettitának mondják, de a hettiták soha sehol nem voltak képesek ilyen művészi teljesítményre, sokkal valószínűbb, hogy valamilyen szkíta népé lehetett, talán hurri, hatti, kimmer, esetleg a sumérok maradványai, médek, stb.

 

Pap Gábor járt a helyszínen kétszer is, így eredeti és megváltoztatott állapotában is láthatta. Nem is habozott bemutatni, a hamisításokat, rombolásokat, amiket a német régészek műveltek, a számukra kellemetlen részeken.

 

https://www.youtube.com/watch?v=zK_E_ghCjQQ

https://www.youtube.com/watch?v=qjnHwskIkKg

varhonita Creative Commons License 2020.11.08 0 0 3368
Előzmény: Gojira (3366)
Gojira Creative Commons License 2020.11.06 0 0 3366

Még ilyet.

Előzmény: varhonita (3355)
horgika Creative Commons License 2020.11.06 0 0 3365

Közben kész lett a projektzáró tanulmány is. Ide sem írok már többet:

 

https://www.researchgate.net/publication/345259785_Projektzaro_tanulmany_-_az_emberiseg_alkonya

 

Sok sikert!

Előzmény: horgika (3283)
altercator Creative Commons License 2020.11.04 0 0 3356

A tihanyi apátság alapítólevelében van leírva: (Egy birtokrész körülírása.)

...

ezután Nogu azah fehe rea, (Nagy Aszófőre)

innen Castelichoz és a Feheruuaru rea meneh hodu utu rea,

azután Petre zenaia hel rea

...

 

(Aszófő) > 

inde ad ca(s)telic et feheruuaru rea meneh hodu utu rea

(innen a Kesztölc és Fehérvárra menő hodu útra)

azután Petre szénája helyre

------------------------------

Az apátságnak Tihanytól keletre eső egyik birtoka érintkezett azzal az úttal (valószínűleg a rómaiaktól örökölt úttal), amely az ország akkori fővárosa, a Pilisben lévő Fehérvár felé ment. Kesztölc pedig a Pilis egyik kapuja volt.

---------------

hodu

Az összetételekben "hodo", [mint pl. az "út-mérő" (egy eszköz), görög hodo-méter], görög ὁδός (odosz) lehet a névadó.

Így a fennmaradt 'hodo' nevű út-ra a jelentés. (Pl. Keszthely is túlélte a hunokat, avarokat.)

Vagy a tihanyi görög remeték elnevezése. Maga a helység Szent Tihonról veszi a nevét.

Bazilita remeték éltek Tihanyban a barlangokban, a zebegényi erdőkben és a pilisi hegyekben. E bazilita szerzetesek központi helye a visegrádi kolostor volt. Bazilita kolostor működött Pásztón és Szávaszentdemeteren is.

 

Előzmény: Jokki (3306)
varhonita Creative Commons License 2020.11.04 0 0 3355
Jokki Creative Commons License 2020.11.04 0 0 3347

Szántai előadásában hallottam, elmondta a forrást is de fejből nem emlékszem. Kikeresem a videót és megpróbálok pontosan utánanézni az említett forrásnak.

Előzmény: varhonita (3346)
varhonita Creative Commons License 2020.11.04 0 0 3346

Az a furcsa, hogy a külföldi források éppen ellenkezőleg írják le Könyves Kálmánt,"  

 

Tudsz egyet mondani, érdekelne.

Előzmény: Jokki (3344)
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2020.11.04 0 0 3345

KI TUDJA, MIT HOZ A MÚLT

 

 

Aztán majd, mikor Newton életéről forgatnak filmet, kiderül az is, hogy a gravitációt is a négerek találták ki, a differenciálszámítással együtt. Pontosan úgy működik ez, mint mikor az amerikaiak elveszítették a vietnámi háborút, de aztán Rambó visszament és szétverte őket – a filmeken legalábbis. Így reparálták meg a nemzeti büszkeséget. Nem ritka ez, aki már látott orosz partizánfilmet az emlékezhet rá. 

Mondják, holmi történelmi „igazságtalanságok” jóvátétele kötelez bennünket, hogy kényeztessük a négereket. Csakhogy a hazugság nem old fel semmiféle „történelmi bűn” alól, az csak súlyosbítani szokta. A történelem – amint azt Hegel oly találóan megállapította – nem a boldogság terepe és semmiképpen sem igazságos

Jokki Creative Commons License 2020.11.03 0 0 3344

Az a furcsa, hogy a külföldi források éppen ellenkezőleg írják le Könyves Kálmánt, gyakorlatilag ugyanúgy, mint Szent Lászlót: magas, széles vállú, szikár. Azt hiszem a Képes Krónika inkább a jellembeli tulajdonságait vetítette ki a fizikai kinézetére.

 

Az a sír semmiképpen se volt királyi. A benne található tárgyak közül egyedül egy gyűrű volt értékes, az meg arab feliratú volt, inkább tűnik lopott holminak, mint királyi ékszernek. A sírban talált kard jelképes volt, azzal semmit se lehetett csinálni, maximum disznót ölni. A koronák kimutatottan körmeneti koronák voltak, amiket általában kisebb egyházi méltóságokkal temettek el. Még csak nem is királyi halotti koronák.

 

Sajnos azt kell mondanom, hogy a királyi sír elmélet ezer sebből vérzik.

Előzmény: varhonita (3331)
varhonita Creative Commons License 2020.11.03 0 0 3331

Az eredeti feltáráson talált csontvázakról készült rajz is az 1850-es években, azon egyértelműen látható, hogy a III. Bélának gondolt csontváz púpos,"  

 

Érdekes...a Képes Krónika szerint Kálmán púpos, sánta volt, és selypített. Ráadásul felszentelt püspök. 

A sírban egy kereszt is volt, ami erre utal.) 

Tehát Atilla népe is hagyott nyomokat az Aral tótól délkeletre. (Baktria)

Előzmény: Jokki (3326)
Jokki Creative Commons License 2020.11.02 0 1 3327

Ha meg az derülne ki, hogy mégsem III. Béla, akkor még inkább szenzációs az eredmény: az ugyanis azt jelentené, hogy abban a korban még bizony a köznép is teljesen hun-szkíta eredetű volt! Vagyis nem volt semmilyen géncsere meg génváltozás, mint amit vizionálnak nekünk. Egyébként már a tatárjáráskori és az utána lévő időszakok sírjainak genetikai viszgálata is cáfolta a lakosság 50%-os kiirtását és más bevándorlókra cseréjét, a vizsgálatok szerint a genetikai összetétel változása nem érte el a 25%-ot se.

Előzmény: varhonita (3321)
Jokki Creative Commons License 2020.11.02 0 0 3326

Nem tudom, nem vagyok látnok. Fene se tudja milyen csontok voltak azok. A faramuci helyzet az, hogy elképzelhető, hogy a genetikai vizsgálaton valóban III. Béla csontvázát vizsgálták, de nem őt találták meg Székesfehréváron. Az eredeti feltáráson talált csontvázakról készült rajz is az 1850-es években, azon egyértelműen látható, hogy a III. Bélának gondolt csontváz púpos, a mérések szerint 182 centi, a nő 150 centi. Valójában III. Béla kétméter feletti volt a felesége is 170 feletti. Ezenkívül az eredeti csontváznak nem volt szeméremcsontja se a nőnek se a férfinak, viszont volt nekik bordájuk. A mostani csontváznál, amit a magyarságkutatóban vizsgáltak pont fordítva van, nincs bordacsont, de van szeméremcsont. Másszóval csontokat egyszerűen kicserélték 1850 óta.

 

Ez egyben azt is jelenti, hogy valakik pontosan ismerik a királyi temetkezés és a középkori Fehérvár helyét, ezért tudták a valódi III. Bélára kicseérlni az eredeteileg talált púpos emberke csontjait. De ez már csak az én spekulációm.

 

A tény, hogy az eredeti csontok a mostaniakra, amiken a genetikai vizsgálatot végezték, nem is hasonlítanak. Bradák Károly könyveit és videóit tudom ajánlani a témában.

 

Előzmény: varhonita (3321)
varhonita Creative Commons License 2020.11.02 0 0 3321

1848-ban akkor középkori püspököket tártak fel?

Előzmény: Jokki (3306)
varhonita Creative Commons License 2020.11.01 0 0 3307

Az Árpád ház Álmossal kezdődik 1095-ben. [17 éves]

A korábbi királyaink hunok voltak. 

Álmos a "turkok hű királya" [Géza] és Sarolta házasságából születik a cserhalmi csatát követő évben. I.sz.1078.

Előzmény: altercator (3303)
Jokki Creative Commons License 2020.11.01 0 0 3306

Egy kicsit aggódom, mert akit III. Bélaként vizsgáltak, nem biztos, hogy III. Béla. Székesfehréváron ugyanis soha semmiféle királysír meg Szetn István bazilika nem volt, az a középkori Fehérváron volt, amelyről ma még senki se tudja hol volt.

Előzmény: altercator (3303)
altercator Creative Commons License 2020.10.31 0 0 3303
varhonita Creative Commons License 2020.10.31 0 0 3302

Sajnos nem otthon vagyok, így nem tudom megtalálni, hogy melyik pápát is becézték Hieronymusnak. Az biztos, hogy dalmát származású volt, és a glagolita írás körül serénykedett. Lehet, hogy a Vulgata az Ő nevéhez köthető.

Előzmény: Jokki (3288)
varhonita Creative Commons License 2020.10.30 0 0 3290
Előzmény: Jokki (3275)
Jokki Creative Commons License 2020.10.30 0 0 3288

Éppenséggel felőlem akkor is belekerülhetett.....

Nem ismerem Hieronymus írását, így nem tudom azt se, hogy ez a mondat benne volt-e vagy sem. Ha benne volt már akkor, az elég baj. Uwe Topper például végigjárta a nyugati legrégebbi templomokat, és egyértelműen bebizonyította, hogy az ó-szövetségi jelképek és motívumok a 900-as éveknél régebbi templomokban egyszerűen nincsenek jelen. Ha viszont már Hieronymusnál megjelent az ó-szövetség belerőszakolása a Bibliába, az azt jelenti, hogy a Római egyház szinte a kezdettől fogva judeo szekta voplt, amit elég nehezemre esik elfogadni, de persze nem is lehetetlen.

Előzmény: varhonita (3287)
varhonita Creative Commons License 2020.10.30 0 0 3287

Az hogy    "Hieronymus (347-420)  igazi szöveggondozó, filológus volt."  és a könyvnyomtatás között 1000 éves űr tátong nem érzékelhető?   

 

Mire írt Hieronymus? [nílusi papiruszra] Hol őrizgették a műveit? Miért nem penészedett meg a nedvesebb klímában. Miért nem rágták meg az egerek? 

Vagy ha 50 évenként újra másolták, az mindig hibamentes volt?

Előzmény: Jokki (3286)
Jokki Creative Commons License 2020.10.29 0 0 3286

A Jelenések Könyvében is elég érdekes dolgok vannak. Például ír az eljövendő ítéletről, majd egyszer csak egy mondatban azt írja, hogy "Győzött Júdea oroszlánja". Előtte semmi se utalt rá, hogy gőyznie kellett volna bármiben. Utána sincs semmilyen magyarázat. Csak úgy bele van írva. Teljesen nyilvánvaló, hogy eredetileg nem volt benne. Gyaníthatóan ez is az első könyvnyomtatáskor került csak bele.

Előzmény: varhonita (3285)
varhonita Creative Commons License 2020.10.29 0 0 3285

Hieronymus (347-420)  igazi szöveggondozó, filológus volt. A javítás munkáját szakaszosan végezte el: először az evangéliumok és a zsoltárok latin szövegén. Mivel lelkiismeretesen dolgozott, kötelességének érezte, hogy az Ószövetség eredeti héber szövegéhez forduljon. Gondossága mellé páratlan nyelvtudás is társult, mely kora legjobb bibliaismerőjévé avatta. Tizenhat év alatt, 390-406 között készült el az Ószövetséggel. Az apokrif könyveket, melyeket a IV-V. században már több egyházi tekintély a Szentíráshoz sorolt, ő szigorúan kiiktatta, mert tagadta kanonikusságukat.

Hieronymus tanulóéveiben Vergiliusért, Ciceróért, Platónért lelkesedett, a próféták írásait csiszolatlannak tartotta. Fordítása közben fokról fokra került közelebb hozzá a Biblia, és ihletettségének ő lett legfőbb védelmezője a Konstantin utáni korszak egyházában. Bár Rómát Babilonnak tartotta, és Damasus püspök halála után Keleten telepedett le, mégis az elsők között vallotta a római püspök legfőbb tekintélyét az egyházban, a Szentírás értelmezésének kérdéseiben is.

Több kommentárt, homiliát (= szentbeszéd) készített az egyes bibliai könyvekhez, illetve azok alapján. Ő volt az, aki némileg módosított formában kiadta Victorinus (304) kommentárját Jelenések könyvéhez.

Hieronymus műveit a könyvnyomtatás felfedezése után, a XVI. század elején Rotterdami Erasmus adta ki, aki elődjéhez hasonlóan gondos filológus volt. 1516-ban ő jelentette meg az Újszövetség eredeti görög szövegét. (Magyarországi kiadása: Brassó, 1557.)

Előzmény: varhonita (3282)
horgika Creative Commons License 2020.10.29 0 0 3283

Ha majd elküldöd a hivatkozást, amire utalsz, ellenőrzöm, és azt is, hogy ez a könyv, illetve a projekt tartalma szempontjából mennyire releváns.

Előzmény: varhonita (3274)
varhonita Creative Commons License 2020.10.29 0 0 3282

"A bibliai könyvek régebben folyamatos szövegét az áttekinthetőség érdekében szerkezetileg tagolták. Ez első lépésként azt jelentette, hogy az egyik canterbury érsek, az 1228-ban elhunyt Stephen Langton az iratokat fejezetekre (részekre) osztotta. Majd századokkal ezt követően az egyes fejezeteket versekre bontották. Az Ótestamentum kapcsán ezt a munkát az 1541-ben meghalt Santes Pagnino, az Újszövetséget illetően pedig 1551-ben Robertus Stephanus végezte el."  

 

AD 1228 = i.sz. 1418, tehát 15. század.

Előzmény: varhonita (3281)
varhonita Creative Commons License 2020.10.29 0 0 3281

Ma három "ókori" Ószövetséggel rendelkezünk, mindhárom görög nyelvű, teljesen azonos a szövegük.  

Fomenko és csapata bebizonyította, hogy az alap példányt latinból fordították...

Előzmény: Jokki (3280)
Jokki Creative Commons License 2020.10.28 0 1 3280

A könyvnyomtatás és az, hogy elkezdték más nyelvekre fordítani a Bibliát, megkavarta a dolgokat. Amiatt kellett valójában átírni a Bibliát. Mert addig csak papok tudtak latinul szinte, kivéve Magyarországot, ahol meg szinte mindenki. Ezért is nem működött itt a propagandájuk. Egy bajornak, angolnak, franknak, spanyol közemberenk bármit be lehetett adni, csak annyit kellett mondani, hogy benne a van Bibliában, úgyse tudta leellenőrizni. Ezért a könyvnyomtatás előtti Biblia példányokat alighanem letitkosították.

Előzmény: varhonita (3277)
varhonita Creative Commons License 2020.10.28 0 0 3277

A 15. században is az volt... 

A vatikáni könyvtárban az első bejegyzés 1475-rő szól.)  

Az abreviátorok a 15. században Vatikánban mindent átírtak, ami nem tetszett nekik.)

Előzmény: Jokki (3275)
Jokki Creative Commons License 2020.10.26 -1 1 3275

Ahogy vesszük. Ha elfogadjuk helyesnek a jelenlegi időszámítást, akkor 1517-ben a Tridenti zsinaton változtatták meg a Bibliát nagyjából 5000 helyen, amitől fogva a Biblia többé nem Biblia, hanem egy biblia, a Kereszténység pedig nem Kereszténység hanem egy zs szekta. Már előzőleg is voltak bajok bőven, például a dichotomia bevezetésével, de ez tette fel az i-re a pontot.

Előzmény: varhonita (3274)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!