Értékelem a hozzáállásodat, de az itt leírt példáknak is volt előzménye.
Valóban nem érdemes az oroszokhoz csak rosszat, az angolszászokhoz pedig csak jót társítani, viszont engedtessék meg, hogy magyar állampolgár létemre ne az orosz reakciókat próbáljam megérteni, hanem a magyart.
Énnekem azért volna egy nem biztos hogy teljesen ideillő kérdésem. István királynak aki behívta a német zsoldosokat és megtizedeltette az akkori magyarságot, nem mellesleg felrúgva az akkori törvényeket, miért van szobra majdnem minden magyar településen? A saját családját kiírtatta mégis szentet faragtak belőle a papok!
Kedves jó Gáborom, én igazán türelmes pacák vagyok, de nektek mindent ötvenszer kell elmondani.
Miután régi bútordarab vagy itten, erre való tekintettel, - rendben van, - veszkődök veled egy sort.
Nos:
Az oroszok nem hobbiból jöttek hozzánk, és nem jókedvükből hagytak nálunk 160000 halottat.
A te érvelésed olyan, mint a kisgyereké, aki úgy meséli el a verekedés kezdetét, hogy a másik visszaütött.
Itt is ez történt: Iván visszaütött.
Nagy ország, - nagyot tud ütni.
Amit meg arról írsz, hogy a kormányoknak nem volt 38-44 között mozgástere, az egyszerűen nem igaz.
A szovjetek konkrétan kérték, hogy ne szálljunk be a háborúba, a németek pedig nem követelték a közvetlen katonai részvételt a háború elején.
A szovjetek tettek is egy-két gesztust ennek érdekében, - például visszaadták a 48-as honvéd zászlókat, és ígéretet tettek arra, hogy Erdély ügyében a területi rendezést és a magyar álláspontot fogják támogatni.
Volt ország, nem egy, amelyik nem szolgálta ki ilyen szánalmasan a nácizmust, - de nálunk akkor is bölcs volt a jobboldal...
Aztán a felszabadulásról: Magyarország lakosságának 7%-át veszítette el a háborúban, ez csaknem egymillió embert jelent, - közülük 350 ezerre becsülhető a háborúban elesett katonák, és 550-600 ezer körülire a holokauszt zsidó és cigány áldozatainak száma.
Kérdezem én tőled, aki állítólag felettünk lebegsz a rohadt nagy tárgyilagosságoddal: hát milyen társadalmi rendszer az, amelyik majd kétszer annyit irt ki saját honfitársai közül, mint az ellenség?
Hát nem a társadalom felszabadítása az, ha az ilyen társadalom vezetőit a megszálló németekkel együtt elzavarják a francba?
Dehogynem.
Hogy az ország elfoglalása után itt maradtak a szovjet csapatok, az meg egyenes következménye volt a világpolitikának, - a hidegháború légkörében egyátalán nem volt indokolatlan a szovjet vezetés részéről csapatokat állomásoztatni azokon a területeken, amelyeket a jaltai megállapodással szovjet érdekszférába soroltak.
.És tudod mi legitimálta a jaltai megállapodást?
A 22 millió szovjet halott, a lerombolt Oroszország, amit többek között mi romboltunk le.
Nem engedték haza a hadifoglyokat? Igazuk volt, - építsék fel, amit leromboltak.
Ha te valamilyen elvont szép eszmény alapján felrovod ezt nekik, akkor te nem vagy alkalmas arra, hogy politikai vitafórumon beszélgessél, - járjál inkább naggyűlésekre...
Egyébként az amerikaiak is állomásoztattak csapatokat Németországban, Törökországban, stb. - a katonai cél és szükségszerűség ezt diktálta mindkét félnek
Ha elfelejtetted volna, a NATO előbb jött létre, mint a VSZ, a nyugati megszállási övezetekből előbb lett Nyugat-Németország, mint a szovjet zónából DDR, és van még egy-két példa arra, hogy a világ nem a csúnya oroszokból és a szép angolszászokból állt.
A jelszavaidat meg dugd fel magadnak nyugodtan, - aki ilyen idióta kérdéseket tud feltenni, mint hogy "Ki hívta be a szovjet csapatokat?" - azzal nincs is miről vitatkozni, az először olvasson sokat, oszt majd később jöjjön vissza...
Szóval Gáborom, én kedvellek téged, de fenntartom: te az érzelmeidről azt gondolod, hogy gondolatok, a vágyaidról azt hiszed, hogy tények, az emberekről meg azt hiszed, hogy mindenkinek ugyannnak kellene lenni a véleményének, mint neked.
Tán mintha Tevénk kérte volna ki magának a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak a hasonló, százezres nagyságrendjét is. Na pont erről (komancsok áldozatainak a száma) elég sokat beszélnek, tán azóta rájött mekkora hülyeséget mondott.
Talán, ha az összerendezetlen (nem tudományos igényű!) soraimat tételesen megcáfolnád, vagy legalább is ellentétes véleményedet kifejtenéd, akkor én sem a csupa izom seggemmel gondolkodnék szerinted és rólad is elhinném, hogy csak a trendihez való alkalmazkodásod, vagy a pártfegyelem miatt írsz ilyen a gyilkost, meg az áldozatot összemosó marhaságokat. A rendszer ellen fegyverrel támadó!- te atya Isten. tudsz te valamit 56-ról? Ki lőtt először védtelen fegyvertelen emberekre? Mi történt a Kossuth- téren? Ki hívta be a szovjet csapatokat? (más kérdés, hogy a SZU akkor még nem engedhette meg, hogy megbontsák a Birodalmat.)
Sajnos azt tapasztalom, már nem először, hogy érdemi vita helyett inkább a könnyű utat választjátok. Nem alkalmas vitára az ellenkező. Ismerős, az ellenzéknek nincs konkrét ..etc. Mond, ez pártutasítás nálatok? Gábor
Néhány nap múlva keveredtem vissza a topicba és kiváncsiságból, vagy mazohizmusból elolvastam néhány oktató sorodat. Megdöbbentően jól írsz magyarul, mert ugye nem vagy hazánk fia?- hiszen minden szavaddal, minden mondatoddal mentegeted azokat, akik megszállták, meggyötörték, kifosztották, visszavetették nem csak Magyarországot, hanem egy egész régiót. Ezt csak elkötelezett és öntudatos szovjet polgár képes leírni! Napokkal ezelőtt kisérleteztem azzal, hogy röviden laírjam neked- alapvetően nem volt döntési helyzetben se a kormányzó, se 1938 és 44 között a kormányok. Lehetett volna jobb döntést hozni? Bizonyára! Választották volna a szovjetbarátságot? Messze voltak, a németek meg a határon, Ausztriában. Nem? Választották volna a kommunista barátságot? 1919 után? Ugye érzed, hogy ez is vicc?!
De írtál te ennél nagyobb blődlit is: a Kádár-rendszer nagyszerűségéről. Abból élünk ma is?
Amit a Rákosi-rendszerről írsz, az bizony izgalmas, különösen az utána következő értékelésed fényében, amit 56-ról voltál kegyes kinyilatkoztatni. tehát személyi kultusz, törvénytelenség, a nemzeti érzés elnyomása, koncepciós eljárások. És még a paraszt is földet kapott. Bizony, azután meg kiverték a fogát, ha nem lépett be a kolhozba...
És írod: megtorolták a rendszer elleni fegyveres támadást. Az ellen a rendszer ellen, amit válogatott szavakkal írtál le. És ne beszélj fegyveres támadásról, fegyveres védekezésről beszélj! Okos fiú! Gondolj a rádióra, Salgótarjánra, Mosonmagyaróvárra! Az isten verje meg, hát a hatalom védelmében minden szemétségre képesek még értelmes emberek is. Fegyveres támadás! Az önvédele? A hazafiság? A túlélés vágya?
Azt írod, hogy keveset gondolkodom. lehet, szeretnék többet, ha nem kellene napi 18 órában dolgoznom egy gyengécske kispolgári lét fenntartásáért.
Te pedig sokat gondolkodsz valószínű, mert ilyen mérvű süketelés nem rázható ki a kabátujjából. Csak egyet kérek: ne utáld ennyire ezt a népet, ezt az országot, és ne hazudd el a történelmét! Gábor
Hogy mit akartunk a Don kanyarban visszaszerezni? Volt a hadbalépés előtt a szovjet kormánynak Mo. számára egy jóindulatú üzenete. Azt legalább meghallhatták volna. Dehát...hogy mondják ezt ma? "...aki hülye haljon meg!"
1. § A Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia és Észak-Irország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Újzélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Délafrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párisban 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés a hozzátartozó mellékletekkel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § A békeszerződés és a hozzátartozó mellékletei eredeti orosz és eredeti angol szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
(Hivatalos magyar fordítás:)
A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, Nagybritannia és Észak-Irország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársaság, Kanada, Csehszlovákia, India, Újzéland, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság, a Délafrikai Unió és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság, mint azok az Államok, amelyek Magyarországgal háborúban állanak s az európai ellenséges államok ellen jelentős katonai erőkkel cselekvőleg folytattak háborút, a továbbiakban: „Szövetséges és Társult Hatalmak”-nak nevezve, egyrészről,
és Magyarország másrészről;
tekintettel arra, hogy Magyarország, miután a hitleri Németország szövetségesévé vált és annak oldalán részt vett a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és más Egyesült Nemzetek ellen folytatott háborúban, e háborúért a felelősség ráeső részét viseli;
tekintettel azonban arra, hogy Magyarország 1944. évi december hó 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, Németországnak háborút üzent és 1945. évi január hó 20-án fegyverszünetet kötött a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaival, amelyek a Magyarországgal háborúban állott összes Egyesült Nemzetek nevében jártak el; és
tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely az igazságosság elveihez alkalmazkodva rendezni fogja a fentemlített események következményeként még fennálló kérdéseket és alapja lesz a közöttük való baráti kapcsolatoknak, lehetővé téve ezzel a Szövetséges és Társult Hatalmak számára, hogy támogassák Magyarországnak arra irányuló kérelmét, hogy az Egyesült Nemzetek tagjává legyen és az Egyesült Nemzetek irányítása mellett kötött bármely egyezményhez is csatlakozzék;
ennélfogva megállapodtak abban, hogy kijelentik a hadiállapot megszűnését és e célból a jelen Békeszerződést megkötik s ehhez képest kijelölték az alulírott meghatalmazottakat, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik bemutatása után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
I. RÉSZ
Magyarország határai
1. Cikk
1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek 1938. évi január hó 1-én voltak.
2. Az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az 1938. évi január hó 1-én fennállott határ ezzel visszaállíttatik.
3. A Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Románia határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és Csehszlovákia határai között, a Magyarország és Csehszlovákia közötti előbbi határvonalban állíttatik meg, úgy amint az 1938. évi január hó 1-én fennállott.
4. a) Az 1938. évi november hó 2-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki.
b) A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Ausztria határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának határai között, ezzel visszaállíttatik, úgy mint az 1938. évi január hó 1-én fennállott, kivéve mégis a következő alpont rendelkezéseiből folyó módosítást.
c) Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsun községeket a jelen Szerződéshez 1/A alatt csatolt térképen megjelölt kataszteri területekkel együtt. Ennek folytán a csehszlovák határ ezen a szakaszon a következőképen állapíttatik meg: attól a ponttól kezdve, amely Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlovákiának 1938. évi január hó 1-én fennállott határai között közös volt, Ausztria és Csehszlovákia között a jelenlegi magyar-osztrák határ lesz a határ addig a pontig, amely a 134. magassági ponttól délre körülbelül 500 méterre (a rajkai templomtól északnyugatra 3.5 kilométerre) fekszik, ez a pont lesz ezentúl az említett három állam határainak közös pontja; innen az új határ Csehszlovákia és Magyarország között keletre fordul Rajka község északi kataszteri határát követve a Duna jobb partjáig addig a pontig, amely a 128. magassági ponttól északra körülbelül 2 kilométerre (a rajkai templomtól keletre 3.5 kilométerre) fekszik s amely pontnál az új határ csatlakozik a Duna hajózási fővonalában az 1938. évi január hó 1-én fennállott csehszlovák-magyar határhoz; a Rajka község határán belül fekvő zsilip és visszaeresztő csatorna magyar területen maradnak.
d) A Magyarország és Csehszlovákia között az előző alpontban megállapított új határ pontos vonalrészleteit a helyszínén Határrendező Bizottság fogja kijelölni, amely Bizottság a két érdekelt kormány képviselőiből fog állani. A Bizottság munkálatait a jelen Szerződés életbelépésétől számított két hónap alatt befejezi.
e) Arra az esetre, ha az átengedett terület lakosságának Magyarországba telepítésére vonatkozólag Magyarország és Csehszlovákia kétoldalú egyezményt nem kötnének, Csehszlovákia biztosítja az említett lakosságnak az emberi és polgári jogok teljességét. A lakosságcsere tárgyában 1946. évi február hó 27-én kelt csehszlovák-magyar Egyezményben kikötött összes biztosítékok és kedvezmények alkalmazást nyernek azokra a személyekre, akik a Csehszlovákiának átengedett területet önként elhagyják.
II. RÉSZ
Politikai rendelkezések
I. Cím
2. Cikk
1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.
2. Magyarország továbbá kötelezi magát arra, hogy a Magyarországban életben lévő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú személyek között azoknak faja, neme, nyelve vagy vallása alapján nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekelteknek személye, javai, üzleti tevékenysége, foglalkozásbeli vagy pénzügyi érdekei, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben.
3. Cikk
Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedéseket tett, hogy szabadlábra helyezze állampolgársági és nemzetiségi különbség nélkül mindazokat a személyeket, akik letartóztatásban voltak az Egyesült Nemzetek érdekében kifejtett cselekményeik, vagy az Egyesült Nemzetek iránt érzett rokonszenvük vagy faji származásuk miatt és hogy visszavonja az ezen a címen hozott megkülönböztető törvényeket és megszorításokat, a fenti intézkedéseket kiegészíti és a jövőben nem foganatosít olyan intézkedéseket, vagy nem hoz olyan törvényeket, amelyek az e Cikkben említett célokkal nem volnának összeegyeztethetők.
4. Cikk
Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.
5. Cikk
1. Magyarország kétoldalú tárgyalásokba fog bocsátkozni Csehszlovákiával abból a célból, hogy rendezze azoknak a Csehszlovákiában lakóhellyel bíró magyar etnikai eredetű lakosoknak ügyét, akik a lakosságcsere tárgyában 1946. évi február hó 27-én kelt Egyezmény rendelkezései értelmében nem fognak Magyarországba áttelepíttetni.
2. Abban az esetben, ha a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül megegyezés nem jönne létre, Csehszlovákiának joga lesz ezt a kérdést a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjeszteni és a végleges megoldás elérése érdekében a Tanács segítségét kérni.
6. Cikk
1. Magyarország meg fogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy biztosítsa az alább említett személyeknek letartóztatását és bírósági eljárás végett kiadását:
a) a háborús bűnök, valamint a béke vagy az emberiség ellen elkövetett bűnök elkövetésével, elrendelésével, avagy az ilyenekben való részességgel vádolt személyek;
b) bármely Szövetséges vagy Társult Hatalomnak oly állampolgárai, akik azzal vannak vádolva, hogy nemzeti törvényeiket árulás, vagy a háború alatt az ellenséggel való együttműködés által megszegték.
2. Magyarország továbbá az Egyesült Nemzetek érdekelt kormányának kívánságára biztosítani fogja mindazoknak a fennhatósága alá tartozó személyeknek tanukénti megjelenését, akiknek tanuvallomása e Cikk 1. bekezdésében említett személyek ellen folytatott bírósági eljárás céljából szükséges.
3. A jelen Cikk 1. és 2. bekezdése rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó bármilyen nézeteltérést bármelyik érdekelt kormány a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Amerikai Államok Budapesten működő diplomáciai képviseleteinek vezetői elé terjesztheti, akik a felmerült nehézségeket illetőleg megállapodásra fognak jutni.
Montefiórét annó nagyon kedveltem, igaz ő mintha finomabban csomagolta volna azon igényét, hogy még egyszer ne fordulhasson a holokauszthoz (és az utána köv. évekhez) hasonló dolog. Azért örülök hogy megvagy. :)
"saját méreteire szabja akarásait" Ez a lényeg. Mostani akarásaink jócskán a méreteink gazdasági súlyunk alá vannak belőve. Mondjuk ezt a jelenlegi politikacsinálóink már megszokhatták (és mi is megszokhattuk tőlük). Nem kell borneó és celebesz, de nehogy már azzal lehessen megosztani ebben az országban az embereket, hogy ki visel kokárdát és ki nem, vagy hogy hogyan képviseljük a szomszédainknál az ott élő magyarok érdekeit. Feltűnő, hogy a nemzettudat külső megnyilvánulásaitól a 2. világháború végére a győztesek oldalán álló országaiban erőt kovácsolnak, a veszteseknél meg pánikot vált ki egyesekben. Innen a merjünk kicsik lenni ideológiája.. Merjünk mert bizonyos dolgokról le kell mondanunk örökre, de ennyire? Közben elnézem a szomszédaink hogyan érvényesítik nemzeti érdekeiket és sajnálom magunkat. "Bocsánat, hogy élek" mentalitásból nem leszünk nagyobbak soha, pedig lehetnénk. Néha nem létező országokból is lesznek regionális nagyhatalmak. Neked mondjam? :)
Mi történt Montefiórével? Ő valamiféle magabiztos erőt sugárzott, és vagy 10-15 évvel idősebb volt mint állományjavító. :)
Nem. A mi célunk ebben a builban a saját elcsatolt területünk visszaszerzése volt, nem pedig új területek megszerzése, mi nem akartunk megszállni senkit.
kkor fel kell világosítani: háború volt és Mo. a legyőzött oldalon állt. A legyőzött ellenség pedig örüljön, hogy nem semmisítették meg Az odáig ok hogy jajj a legyõzötteknek. De hogy még azt is elvárják tõlük hogy emellett még felszabadulásként is ünnepeljék a dolgot azért már túlzás...
Az a felszabadítás, hogy raboltak, nőket eröszakoltak meg? Kifosztották az országot, elhurcolták az ártatlan embereket! Ez a gyurcsányi féle felszabadítás.
„De ha valaki netán az oroszoktól is szenvedett el sérelmet, attól az még nem lesz fasiszta.” Valóban nem. De ha ez a tény megakadályozza a tisztánlátásban, akkor fel kell világosítani: háború volt és Mo. a legyőzött oldalon állt. A legyőzött ellenség pedig örüljön, hogy nem semmisítették meg. Ha azt teszik, a győztesen ezt sem kérte volna számon senkifia. Mint ahogy – álmomban ne jöjjön elő – ha netán a nácik nyerték volna a világháborút, rajtuk sem kérte volna senki számon sem a kiirtott zsidóságot, sem a legyőzött országok lakosságát, hadifoglyait stb. Az oroszokon ráadásul még erkölcsileg sem kérhető számon semmi: ők teljes joggal a saját hazájukat védték. Márpedig ahol fát vágnak, ott repked a forgács, ha tetszik, ha nem. A fát eltüzelik, a baltát nem…
A magyar honvédség harcolt ukrajnában. Az hogy ha esetleg gyõznek akkor mi történik az egy jó kérdés. Szvsz ha megszállta is volna õket valaki azok nem mi lettünk volna hanem a németek, mi max. az elcsatolt magyarlakta területeket kaptuk volna vissza.
A kettő között nincs ellentmondás. A Szu.-t megtámadó ellenséget először legyőzték, majd felszabadították, végül megszállták. Amúgy a magyar honvédség mit tett Ukrajnában? Nem megszálló feladatot teljesített? Azaz a gyengébbek kedvéért: megszállta? Ha történetesen az oroszok nem rúgják őket p***án, akkor – mondjuk csak úgy játszásiból – mennyi ideig tartott volna ez a MEGSZÁLLÁS???
Lehetséges, de miután a telefonüzenet után Kéry ugy 130 a GESTAPO ltal veszlyeztetett magyart értesitett, hogy vonuljon illegalitásba, Köztük Károlyit is, ebbő levonhatod azt a következtetést, hogy Károlyi vigan alidt, amikor Kéry-t ezzel a telefonhívással felébresztették.
Tudom, hogy mi mit ér. Sztálint és rezsimjét értékén kezelem. De híve vagyok a modernizációnak, akár a marxista modernizációnak is a magyar klerikofeudális mocsárral szemben. Meghaladott, ázsiai és jelentős véráldozatokkal járó modernizációs kísérletnek gondolom, afféle ázsiai belügynek, mint Mao elnök népi kohóit.
Akkor nyilván Hilternek is nagy híve vagy, elvégre a folyamatot õ indította el, és nagyjából ugyanolyan rendszert épített ki odahaza - kisebb különbségekkel. És ha nyer akkor hosszabb távon nyilván õ is megszünteti a "klerikofeudális mocsarat".
A helyzet azonban az hogy a mi szempontunkból Hitler pont a legrosszabbkor jött. Pár évtizeddel a vesztes I világháború és fõleg Trianon után. Ennyi idõ alatt nem lehet várni hogy kialakuljon magától egy demokratikus tárasadalom, mint ahogy az nálunk szerencsésebb országokban (Pl. anglia, franciaország, stb) pár száz év alatt megtörtént. Amúgy a dolog nem rajtunk múlt - ha 1848 sikerül akkor minden egész másképp alakul. De szvsz abban a helyzetben amúgy sem nagyon tudott volna mást csinálni a kor legmodernebb (akár angol vagy francia, amerikai) társadalma illetve azok vezetõi sem.
Tény hogy a magyar vezetés megpróbálhatta volna megmenteni a zsidókat - más kérdés hogy ez igazán semmin nem változtatott volna. A mi hadseregünk ugyanúgy sz*rt sem ért volna a németek ellen mint ahogy az oroszok ellen is csak golyófogónak volt jó. Ha nem taktikáznak az elején akkor max. az történik hogy a németek elõbb szállják meg az országot, és esetleg a zsidók mellett elvittek volna pár ezer magyart is. Ezzel szemben õk arra játszottak hogy ha már mindenképp jönnek a németek akkor legalább próbáljuk meg visszaszerezni az elcsatolt területeket. Szóval az hogy ez a dolog így alakult szvsz nem igazán az akkori "klerikofeudális mocsár" volt az oka, sokkal inkább az akkori helyzet. A magyar kormány szvsz még mindig nagyjából a legjobbat lépte amit abban a helyzetben lépni lehetett - de az induló állást nem õk rakták le a sakktáblára.
És bármit is csinálnak, szvsz alapvetõen két dolog nemigen változott volna: a zsidókat ugyanúgy kiirtják a németek, és a háború végén mi mindenképp a SZU befolyási övezetébe kerülünk. Max. ha elõbb szállunk ki akkor talán sikerült volna némi plusz területre szert tenni, de ez sem biztos.
"Érdekes egy ember vagy. Ettől a dumától még én is megijedek, és elkezdek gondolkodni, vajon hányan lehetnek még a világban olyanok mint Te :) Az emberek pont az ilyen típusú lealázó szövegtől fognak abszolút bizalmatlanul tekinteni mindenre aminek a zsidósághoz bármi köze van, és ahogy hallgatlak"
Hat nekem semmi kozom a zsidosaghoz, annal inkabb a svabsaghoz,de en is kb igy gondolom. mert ebben egy polgari demokrata ,es egy szocialdemokrata kozott nezetkulonbseg nemigen volt.es van.
engem is Sir-nek szoktak titulálni olykor a régi ittlevők, mert egykor Sir Moses Montefiore nevét - talán nem egészen érdemtelenül - bitorolva jelentem meg ezeken az éteri hullámokon. De ezt csak captatio benevolentiae-nek, azazhogy van közösségünk valamiben.
Ne ijedj te meg ettől, mert semmi rosszat nem tartalmaz arra nézve, aki hajlandó a halálos és sokszoros veszteségbe vezető, igenis klerikofeudális magyar tudattartalmain túltenni magát. A világ már úgyis túltette magát, ez a szélvitorlaharc csakis a saját fejünkben zajlik. Senki nem veszi komolyan revansvágyas-magyarigazolványos horgadásainkat, hanem - nagyon helyesen - egy gátlástalan politikai erő ügyeskedéseinek tekinti ezeket a dolgokat.
A "mérethez mért identitás" meg a"tanuljunk meg kicsik lenni", szerintem igen bölcs mondáshoz kötődik. Igenis, megtanulni kicsinek lenni talán az ember legmerészebb vállalása, amikor lemond gyermekkori mindenhatóságáról és saját méreteire szabja akarásait.
Ha az, amit mondok, antiszemita hangulatot kelthet, azt én letojom, merészen és magasról. Semmi kötelezettségem nincs azokkal szemben, akik kevesebbet akarnak látni belőlem, belőlünk és gondolatainkból. Szokjanak hozzá a jelenlétünkhöz. És, igen, szokjanak hozzá népünk nemzeti államának jelenvalóságához és erejéhez. Vag, ha nem tudnak hozzászokni, nyeljék le.
Március tizenötödike nekem a magyar és egyetemes szabadság friss és imádott ünnepe.
Stell dir vor, van egy eredeti 1848-as ezüst zománcozott címerem és minden évfordulókor azt teszem fel és büszke és boldog vagyok vele. A kokárdával visszaélő gagyikirályt többek között ezért vetem meg. Én tudom, hogy mit jelent, szabdaságot, egyenlőséget és testvériséget és aufklérista lelkesedést.
A körmenet, a szentként kezelt aszott halott testrész bálványimádás, ezért útálatos nekem.
