Itt talán érthető lessz: http://www.szgti.bmf.hu/opto/4_Optika.htm
"Tökéletes tükörről az összes fény visszaverődik.", illetve a "teljes visszaverődés" fogalmát.
A gömbalakú üregbe a falonkeresztűl jut be az energia.
A külső hőmérséklet X.
Az üregben lévő sugárzás maximális hullámhosszát csak a külső hőmérséklet határozza meg, vagy az üreg nagysága is?
/ Az üreg sokkal nagyobb mint a hullámhossz! /
"Mindkét oldal tömegére minden pillanatban egyforma erő hat. Ezért egyforma lesz a gyorsulása mindkét oldalnak. Nincs, ami megtörhetné a szimmetriát."
A kötélerő számít, ami azonban nem csak az emberek súlyától függ, hanem a gyorsulás, lassulás viszonyától is. Ha az egyik lassul a kötélhez rögzítve, akkor kevesebb erővel húzza a kötelet, míg a másik nem, így felborul az egyensúly. Olyan ez, mintha az egyik úgy indulna, hogy miközben fogja a kötelet, elrugaszkodik a talajtól, lassulni fog az emelkedése, így kisebb erővel huzza a kötelet, mint a saját súlya. Próbáld ki, hogy egy veled azonos tömegű tárgy esetén mi történik, ha a kötelet fogva elvégzed a felugrást! :-) Súrlódás nélkül az "égbe szállnál". Na jó, csak valamivel a csigán túl.
"Ott szerintem nincs összefüggés a mikrohullám frekvenciája és a mikro mérete közöt."
Állítólag a stabil állóhullámhoz az kell, hogy a méret a hullámhosszhoz igazítva legyen. Azt nem tudom, hogy pontosan hányszorosát alkalmazzák az eredeti hullámhossz felének, de a többszörös visszaverődés tudtommal ott is fenn áll.
"Kifele biztos nem tud, ez nem egy "üvegfal", a visszaverődés tökéletes."
Olyan nincs, hogy a hő bejut, de ki nem tud, mert tökéletes a visszaverődés. Hővezetés mindig lesz, ha más nem is, így a hősugárzás valamilyen formában kijut a szabadba ugyanúgy, ahogy bejutott.
"Jó vicc, persze. Csak az a kérdés, el tudja-e érni, hogy gyorsabb legyen... :-)))"
El tudja, ha közben lassít egy kis időre, utána már csak egyenletes sebességgel kell haladjon a kötélhez képest, mivel a kötél felfelé mozog a másik ürge nagyobb kötélereje által.
"szerintem a rezonancia szempontjából lehet jelentősége a gömb méretének, mint a mikrohullámú sütőnél."
Ott szerintem nincs összefüggés a mikrohullám frekvenciája és a mikro mérete közöt.
Itt a maximális frekvencia és az üregmérete között lehet.
A sugárzás az üregfalon át jut be. /mint egy félig áteresztő tükör, de nem üvegtükör, két réteg, ahol a törésmutató olyan, hogy tökéletes visszaverődés történik/
"Ha a falon keresztül be tud jutni, akkor ki is tud"
Kifele biztos nem tud, ez nem egy "üvegfal", a visszaverődés tökéletes.
Én csak egy "érdeklődő" vagyok :) Van egy tükörfalú gömbalakú üreg. A falán keresztül hőmérsékleti sugárzás lép be. A falon tökéletes visszaverődés történik.
Nincs ilyen... :-)))
Komolyan, nem lehet ilyen tükröt csinálni. Mindkét irányba egyformán lehet csak tükrözni.
A filmekben látható kihallgató szoba tükre is mindkét oldalon egyformán tükröz, csak a rendőrök oldalán sötét van, a saját oldal tükörképe annyival erősebb bfény, hogy nem látni mellette azt a kevés fényt, ami a rendőrökről mégis átjön.
"Én csak egy "érdeklődő" vagyok :) Van egy tükörfalú gömbalakú üreg. A falán keresztül hőmérsékleti sugárzás lép be. A falon tökéletes visszaverődés történik. Az üregbe a falak között oda-vissza verődő sugárzásról mit lehet tudni? Változtat-e valamit az üreg mérete?"
Én is csak egy érdeklődő vagyok, de szerintem a rezonancia szempontjából lehet jelentősége a gömb méretének, mint a mikrohullámú sütőnél. A külső sugárzás hogyan jut be, résen, vagy az üvegfalon át? Ha a falon keresztül be tud jutni, akkor ki is tud, így nem lehet tökéletes a visszaverődés. Legfeljebb a tükör felmelegszik és úgy sugározza ki a többlethőt.
Én csak egy "érdeklődő" vagyok :)
Van egy tükörfalú gömbalakú üreg.
A falán keresztül hőmérsékleti sugárzás lép be.
A falon tökéletes visszaverődés történik.
Az üregbe a falak között oda-vissza verődő sugárzásról mit lehet tudni?
Változtat-e valamit az üreg mérete?
"Ha nincs súrlódás, és a kötélnek nincs tömege, nem lehet nyerni. Nem jó amit írsz."
Ez most tényleg csak logika, és nem kell hozzá matematika sem. Ha a 2 pacák egyenletes sebességgel halad felfelé, akkor csak a súlyuk hat a kötélre, ami azonos tömeg esetén azonos lesz, így a kötél nyugalomban van, ezzel szemben a gyorsabb egyenletes sebességű ürge hamarabb jut fel. Ha viszont a gyorsabb pacák lassul, akkor a kötélerő kisebb lesz, így a másik lefelé haladva őt felfelé húzza. Ha az elején van is gyorsulás egy rövid ideig, de aztán a sebesség egyenletes, viszont különböző, akkor a gyorsabb nyer.
A lézeranyag nincs termikus egyensúlyban, és sugárzása sem termikus jellegű.
Lézeranyagban nem kvázifolytonos energiasávok játszanak szerepet, hanem néhány diszkrét energiaszint. Legyen ez pl. 3 energiaszint, a<b<c . Termikus egyensúlyban van valamilyen eloszlás, hogy mennyi atomnak van éppen a, vagy b, vagy c gerjesztési szintű elektronja. A termikus egyensúly azt jelenti, hogy a termikus gerjesztési környezetben a szintek között dinamikus egyensúly van.
Ezt a lézeranyagot küls, speciális gerjesztéssel kiviszik ebből az egyensúlyból, olyan energiát közölnek vele, ami sok atomot c szintre gerjeszt. Ezzel még nem lehetne lézerezni, mert a gerjesztő energia által kiváltott indukált emisszió miatt nem lehetne stabil rezgést létrehozni.
Itt lép be a köztes szint. Az a jó lézeranyag, amiben c-ről spontán emisszióval nagy valószínűséggel átlépnek az atomok elektronjai b szintre, viszont b-ről tovább lefelé a-ra már nagyon kicsi a valószínűség.
Na most, a b szintet, lévén erősen eltérő frekvencia, már nem zavarja a pumpálás. Ezen a szinten satbilan meg tudnak maradni viszonylag hosszú ideig az elektronok. Létrejön az inverz populáció, a termikus egyensúlyi állapotnál lényegesen nagyobb a b szint populációja.
Most jön a lézer: belerakják ezt az anyagot egy rezonátorba, pl. Fabry-Perot rezonátorba, ami rá van hangolva a b-a átmenet energiaszintjének megfelelő frekvenciára. Ha spontán emisszióval megtörténik egy b-a átmenet, a foton valamilyen valószínűséggel indukált emissziót vált ki. Persze be is fogódhat egy a-b átmenetben, de inverz a populáció, természetellenesen sok a b szintű elektron. Tehát nagyobb az indukált emisszió valószínűsége, mint a befogódásé. Fényerősítés történik. A rezonátor oszcillátorként viselkedik, berezeg. A fény egy részét ki lehet vezetni részlegesen áteresztő tükörrel - ez a lézer.
A termikus sugárzás akkor jön létre, ha a megengedett szintek olyan sűrűn helyezkednek el, hogy gyakorlatilag folytonos sávoknak tekinthetőek.
A fény is részt vesz a mérlegben természetesen, csak azért említettem külön is a spektrum többi részét, mert könnyen lehet, hogy egy konkrét esetben nem a fény dominál.
Ha a feladatot úgy fogalmazod meg, hogy a környezet sugárzási spektruma kizárólag a látható fény tartományában különbözik, akkor egyértelmű igen a válasz - az izzószál a látható fény spektrumában is vesz fel energiát.
Persze ha nincs surlódás a csiga és a kötél között és a gyors ember a kötéllel együtt felfelé mozog, akkor ez a lendülete megmarad, így nem is kell igazán erőlködnie, hogy nyerjen.
Ehhez a köteles problémához szólnék hozzá. Ha az egyik ember lustább, és nem akar mászni, a másik pedig próbál minél gyorsabban feljutni, akkor valószínűleg sebessége nem lesz egyenletes. Addig minden ok, amíg a gyors pacák gyorsul, mert a kötéllel együtt felhúzza a másikat, de lassulás esetén, amikor a kötélre kevesebb húzóerő hat, akkor a másik súlyánál fogva a kötéllel együtt lejjeb csúszik, amivel a gyors emberünket segíti felfelé haladni. Természetesen egyenletes sebesség esetén a gyorsabb nyer.
ha a kotelnek van tomege, miert a maszosabb oldal gyoz?
Helyesebb lett volna azt írnom, hogy a mászósabnnak van nyerő startégiája.
Az persze a konkrét körülményektől függ, mi a stratégia. Pl. hogy szabadon lóg a kötél vége vagy a padlón halmozódik, mekkora a kötél tömege, mekkora erőt és teljesítményt képes beleadni a mászásba, messze van-e a csiga stb.
ok felfogtam.
ha a kotelnek van tomege, miert a maszosabb oldal gyoz?
ha az egyik oldal tomege no, akkor az egyensuly megbomlik, es az nehezebbik oldal szabadesesben zuhan a fold fele, amig a lustabbik meg nem akad a csigan, nem?
Én is kíváncsi lennék, hogy a kaotikus folyamatokat szemléltető vízcsapcsepegés és háromtestproblémán túl van-e tényleges alkalmazása a káoszelméletnek a fizikában.
A két tömeg gyorsulásának a nagysága egyezik csak meg, irányuk egymással ellentétesek.
A tömeg gyorsulása a rá ható erők eredőjétől függ. A gravitáció mindkettőre lefelé hat és azonos nagyságú, a kötélerő mindkettőre felfelé hat és azonos nagyságú. Ebből következik, hogy a gyorsulásuk is egyenlő és azonos irányú.
