Kicsit ősz, kicsit más virágok. De ha bárkinek kedve van visszaböngészni, tegye.
1822 oni-bara ni soute saki keri ominaeshi Issa
blooming alongside the devil bramble... a maiden flower Lanoue
Ördögrózsa / Démonrózsa (Rosa multiflora) mellett virágzik a szépasszonyok (Patrinia scabiosaefolia, patrinia) virága.
Zolit kértem, hogy nézzen utána ő is mindkét növénynek, hátha tud valami ötletet adni, mert egyik növénynek sincs magyar megfelelője, mivel itt nem őshonosak.
Az ominaeshi mélysárga, őszi virág Lanoue szerint, találtok így képet is róla a latin név alatt. Gyakran selyemmintául is szolgált. A japán nevéhez Zoli azt fűzte hozzá, hogy az ominaeshi-ből az "omina" asszonyt jelent. Adott egy olyan hivatkozást is, mely szerint a klasszikus japán irodalomban ezt a kecses virágot egy gyönyörű asszonyhoz hasonlították és romantikus szövegkörnyezetben fordult elő. Ezért javasoltam én a szépasszonyok virágát az angol fordítás, a maiden flower mintájára. (Ami azonban nem az asszonyoknak adja, hanem a szüzeknek a virágot.)
Az oni-barát Zoli mint noibarát találta meg egy kifejezetten Issa verseiben előforduló növényekről szóló honlapon (http://www.city.kurashiki.okayama.jp/musnat/plant/bungakusakuhin/issasyuu.htm) - hihetetlen, hogy ilyen is van Ezek alapján írta, hogy úgy tűnik, a csipkerózsához hasonló távolkeleti faj, amit nemesített rózsákhoz mint alanyt használnak.
Zoli értelmezése a következő: Issa egyszerűen meglátta a két növényt egymás mellett, és mulatságosnak találta a társulást: a szúrós-tüskés vadrózsát (a nevében oni=démon v. ördög) és a kecses, törékeny Patriniát (a nevében: nő, asszony). Ördög/Démonrózsa
Köszi az érdekes sorokat a lótusz szimbolikájáról:) A kép New Yorkban készült, de hogy én magam, vagy a párom követte-e el, azt nem tudom. Amint azt sem, hogy ez az a bizonyos kétnemű fajta-e. A térdem meg velem együtt a parton maradt:)))
Az andogrünség és a női tisztaság kettősére gondoltál? Szépen összefoglaltad a lótusz szimbolikát, de még mindig akadnak olyan háromkák, ahol mindennek a szellemiségnek, tökéletességnek, tisztaságnak, nőiességnek kevés nyoma, mert például tetűtetemek gyűjtőhelyeként vagy más vérszívók búvó-, illetve pihenőhelyeként jelenítik meg. Már tűnődtem rajta, hogy mutassak-e egy ilyet is. (A lótusz naturalista leírásán keresztül egyfajta intézményesített purgatóriumként is tűnik működni.) Mindenesetre Európában jó sokáig igyekeztek elfeledkezni erről a megközelítésről a természet csodái kapcsán.
1810 hana-zakari hasu no abuka ni kuware keri Issa
lotuses at their peak horseflies and mosquitoes feast Lanoue
lótuszok legszebb virágukban böglyök és szúnyogok lakomáznak (belőlük)
a vicc az egészben az, hogy siccila érzéki haikuja, és a te "tükör" olvasatod kettőse azért is remek, mert nemrég néhány érdekes dolgot olvastam a lótuszról, ami teljesen fedi ezt a gondolat kettőst.
most be is petyegek egy-két rövid részletet, remélem nem találjátok nagyon off-nak:
illetve először a forrásról annyit, hogy a lótusz, mint a keleti szimbólumok egyik legerősebbike, legemelkedettebbike (tán a hold a másik) külön fejezetet kapott.
a könyv címe: beszélgetések a kelet kapujában
szerzői: sári lászló - molnár dániel
...
Nem mindegyik lehet a tökéletesség szimbóluma, mert úgy tudom, közülük egyedül a Nelumbo nucifera androgün, vagyis kétnemű. Ezt kétivarúnak nevezik a botanikusok, és azt jelenti, hogy egyszerre női és férfi, "önmagában létező". Azért tudott a tökéletesség szimbólumává válni, mert nemcsak hogy tiszta szellemivé varázsolja az anyagot, hanem kétnemű lévén önmagát meg tudja teremteni és fenn is tudja tartani. Szaporítani tudja magát. A szárán mindenkor jelen van mind a három idő, a jelen, a múlt és a jövő - a rügy, a virág és a mag képében. Ez az örök életképességet, aminden időben való létezést jelenti. Ráadásul a lótusz bő termésű, szétszóródó magjai éppen ezért a termékenység jelképei is. ...
...De talán legfontosabb jelképi értéke mégis a tisztaság, a makulátlanság.
írnak persze buddha lótuszkehely trónjáról, fogantatásának lótuszokkal teli ligetéről, első lépései nyomában nyíló lótuszokról.
kicsivel később ezt olvasom:
...
S: A lótusz jelképe szinte mindent magába foglal. A szellem eddig emlegetett emelkedettségén és tisztaságán túl az érzés tisztaságát is jelképezi. Japánban az erkölcsi minőséget, az érintetlenséget is. A templom küszöbén a lótuszvirág az istenség lakóhelyét és a hívőtől elvárt nyugalmat fejezi ki. Könyörületességet, együttérzést is jelent, Avalokitesvara bodhisszatva, akinek földi megtestesülései Tibetben a dalai lámák, éppen a könyörületesség bodhisszatvája, ő is a lótuszkehelyben trónol. A nirvána jelképei, de Kínában a jin és a jang egységét, tehát a női és a férfi lényeg egyesülését is lótuszvirággal ábrázolják. Ugyancsak erre utal a tibeti hat "szent szótag", az om mani padme hum, melynek jelentése: kincs a lótuszban.
M: Ez az egyesülés teremti meg a teljes nyugalmat, a teljes semlegességet.
S: És éppen ezért jelenti a virág a szerelmet és magát a nőt is. A nő a lótusz, mint a báj, a szépség, a tisztaság megtestesülései, egyenértékűek az indiai szemléletben. De Kínában is, olyannyira például, hogy a klasszikus kínai nyelvben a szerelemre és a lótuszsziromra ugyanazt a szót használják, mindekettőt a lien szóval fejezik ki. Ilyen szoros tehát a kapcsolat Távol-Kelet tájain a lótuszvirág és a nőisség között. ...
Jó, hogy csatoltál egy képet, legalább körülbelül tudjuk, miről ferdítünk. Most már komolyan kíváncsi lennék, hogy létezik-e külön erotikus haiku gyűjtemény esetleg és abba mi fér bele. Egy-két ilyesmit találtam gyűjtögetés közben, de nagyon elvétve.
Tényleg rendkívül elegáns, szerintem eddig a rózsa-lótusz ilyen jelentése nem is szerepelt, pedig kimondottan kedvelt az erotikus lírában. Nem tudom, gondoltál-e rá, amikor írtad, hogy itt úgy tűnik, mintha a víztükör annak a képét tükrözné, aki lábával kavarja a vizet. Ebben az esetben természetesen a lótusz minden kétséget kizáróan rózsaszín.
gyönyörű volt ez a lótuszos játék, nagyon jókat írtatok. különösen siccila haija tetszett, bár ha már lótuszvirág, meg kehely, vendégfény és vágytalanság meg efféle, akkor úgy gondolom ez a pillanat a kielégülést követő súlytalan lebegés pillanata, a teljes vágytalanság éteri, megsemmisült, szinte halálközeli pillanata.
Elgondolkodtam ezen a boldog öntudatlanságon. Valahogy bennem ez vágy előtti állapot, a vágytalanság meg vágy utáni. Aztán rájöttem, hogy nem biztos, hogy ez így van. Találó kifejezést találtál a vágytalanságra.
Az első elég hű ferdítés lett, külön tetszett az, hogy eszedbe jutott a kehely -- amit egyikünk se használt eddig, valahogy nekem nem ugrott be, hogy mit használhatnék a változatosság kedvéért szirmok helyett, amivel már vacakoltam a gyöngyvirágcserjénél.
