Neked adok igazat. A többieknek sajnos most nincs igazuk.
A MÁV fennállása alatt (1868 óta) egyetlen egyszer sem volt leírva, hogy valahol is betiltották volna a teherforgalmat.
Előfordult viszont több száz állomás és több száz iparvágány megszüntetése, körzetesítése, kocsirakományú áruforgalomból történő kizárása. Ezen a közel ezer feladási/érkeztetési ponton előbb jogilag, majd műszakilag (pl vágány felszedése) is lehetetlenné vált a vasúti áruforgalom.
Kedves vasútbarátok, értsétek már meg, hogy nem tiltották be!
A posta is státuszszimbólum mint pl. a busz vagy a vasúti közlekedés. Lehet, h alig használják, de úgy vannak vele a kis falu lakói, h ma elveszik a postát, holnap akkor már az óvodát vagy iskolát, majd később már busz se jár be és akkor a falunak annyi. Megaztán sokszor magaa tudat is biztonságot ad, h van posta és bármikor mehetek a levélért minden nap van nyitva posta még ha csak délelőtt is. A mobilposta meg hetente jön csak ha pl. rögtön másnap kéne levelet feladni akkor lehet utazni a szomszéd faluba vagy városba ha épp van mivel, mert a közlekedés még nem szűnt meg.
Az meg, h nem sok dolga van az egy szem postásnak, hát van ez így, de ha kell akkor kell. A háziorvosnak is lehet könnyű napja mikor nem hívják sehová, mert senki nem betegszik meg, de attól még szükség van rá, hiszen lehet, h máskor meg annyi helyre hívják, h alig győzi és egész nap csak betegtől betegig rohangál.
Meg ugye meg lehet osztnai is akár a munkát. Pl. a postás kisaszzonyra rábíznak még valami más munkát is, pl. egy kisboltba is be leeht költöztetni a postát, ahol melékesen a postás kisasszony eladó is.
Kis vasútállomásokon is működő d9log sokszor, h egy szem ember látja ela szolgálatot, váltókat kezel, jegyet ad el, sorompót teker, meneszti a vonatot stb. Pláne ha van mondjuk napi 4-5 vonat, amivel foglalkozni kell.
Egyébként a posta is próbálozott ezzel, h kis falvakban bezárja a postát és majd mobilposta lesz, vagyis hetente egyszer megy egy kisteherautó a faluba és hozza-viszi a postát. Lett is tiltakozás sok helyen, végül meghátrált a posta. Sok helyen a végén már szinte könyörögtek az önkormányzatok, h nekik kell a posta, volt ,ahol magát a helyet is ,amit a posta bérelt az önkormányzattól telejsnei ngyen adta nekik bérbe az önkormányzat, mégis be akarták zárni. Végül nem tudom mi lett a vége, lett-e bárhol is mobilposta, de sok helyen maradt a postahivatal.
Nekik igen (egészen addig, amíg megkapják a kenyerüket). Mi viszont itt nem a kondorosi kenyérvásárlókat játsszuk, hanem passzív szemlélők vagyunk, akik látjuk, hogy kenyérsütés nincs, és megpróbáljuk leírni az idevezető folyamatot. A "mert megtiltották" viszont nem túl plasztikus a folyamat vizsgálata szempontjából.
Olyan ez, mintha a Magyar Posta kitalálná, hogy ~300 aprófalut ezentúl nem szolgálnak ki, mivel mellékúton találhatók ezért nem gazdaságos betérni.
Érdekes kérdés. Az MP mondhat ilyet, és meg is indokolhatja, hogy a 300 aprófalu kiszolgálásával pazarolná a közpénzt, tehát az adófizetőnek tesz jót azzal, hogy nem szolgálja ki a 300 aprófalut. Erre az egyszeri adófizető bólint, hogy "igen, ez egy bölcs gondolat, a 300 aprófalu meg feláldozódik az optimális közpénzfelhasználás oltárán". Ekkor jöhet a "de hát számolatlanul ömlik az MP-be az állami pénz" című érv, és ez ellen is nehéz bármit mondani. Hacsak azt nem, hogy az állami szolgáltatók további leépítésével tisztuljon a helyzet, és ezzel párhuzamosan a rendeleti monopóliumok kerüljenek feladásra. Igen ám, csakhogy az állami szolgáltatások teljes leépítése ellen jön az esélyegyenlőségi érv. (Amellyel mindig lehet szavazatokat szerezni, holott lássuk már be vazze', hogy esélyegyenlőség kizárólag a mesében létezik, sőt, például a Grimm testvéreknél még ott se.)
Egy példát mondva ott van mondjuk egy műtrágya-forgalmazó, telepétől mondjuk 2 km-re egy rakodóhellyel, rendszeres és sok teherforgalommal. Nincs messze, szóval használják a vasúti szállítást, mert anyagilag jobban járnak vele, mint más megoldásokkal. A máv úgy dönt, hogy többet nem szolgálja ki azt a helyet (mrh mondjuk) mert csak, hanem az illető vigye be az áruját 20km-re, a legközelebbi állomásra, mert csak ott hajlandó a királyi vasút átvenni. Illető számol, aztán vagy elfogadja, vagy azt mondja, nekem ez ráfizetés, akkor más utat keresünk. Mindezt úgy, hogy a megállóhelyen keresztül vezető vasútvonalon van teherforgalom, sőt, még tolatós teher is (ezzel akarnám kizárni azt az eshetőséget, hogy mondjuk a máv (elképesztően abszurd, valóságellenes módon) a változatosság kedvéért logikusan viselkedne, és esetleg számolna, és azt mondaná, nem éri meg neki). Logika tehát nincs benne, nem arról van szó, hogy az illető cég részére nyújtott szolgáltatás ráfizetés a MÁVnak.
Itt nagyon nem arról van szó, hogy a MÁVnak ez veszteséges lenne. Egyszerűen csak tesznek rá, mert csak. Mert munka van vele, szolgáltatás végeznének, adminisztrálni kellene, a rohadék vevők még a végén visszajönnének, és rendszeres lenne a hercehurca. A frászt!
"Ha a fuvarozó úgy dönt, hogy egy üzletre neki nincs szüksége, mert nem jövedelmező a számára, és lemond a boltról, azt elég nehéz "tiltásnak" nevezni."
Technikailag lehet a nyelvtanon lovagolni, csak felesleges. A fenti mondat így hangzik az esetek többségében:
"Ha a MÁV úgy dönt, hogy egy üzletre neki nincs szüksége, mert csak, és lemond a boltról, azt elég nehéz tiltásnak nevezni". Ha a nyelvtant nézzük, ami itt offtopik, igazad van, a tényen nem változtat. Mivel a MÁV magasról, és nagy ívben ****** azt, amit a piacon fizetőképes keresletnek hívnak, mert őt nem érdekli az ilyen dolog, az tényleg nem tiltás, hanem mondjuk nemtörődömség, ostobaság.
- Példánk idején a Magyar Állampékségnek van kizárólagos joga Magyarország sütödehálózatán kenyeret sütni. (A magánpékségek példánk után csak pár év múlva jelennek meg.)
- Ehhez a tevékenységéhez a Magyar Állampékség többmilliárdos támogatást kap.
- Egyik nap rendeletileg megszüntetik 100 település kemencéiben a kenyérsütést.
- A kondorosi kenyérvásárlóknak teljesen mindegy, hogy a "kenyérsütést betiltottuk", "a kenyérsütést gazdasági okok miatt megszüntettük" vagy a "kenyérsütést körzetesítve Telekgerendás sütödébe helyeztük át" felirat szerepel a kenyérbolt ajtaján.
A megrendelő Magyar Állam azért önti a pénzt belé, hogy kiszolgálja az igényeket.
Olyan ez, mintha a Magyar Posta kitalálná, hogy ~300 aprófalut ezentúl nem szolgálnak ki, mivel mellékúton találhatók ezért nem gazdaságos betérni.
Pedig pont ezért kapják a pénzt és a monopoljogot /mely 50 gramm alatti küldeményeknél/, hogy megtegyék.
a kondorosi tüzépet ugyan nem ismerem, de kis falumban is van tüzéptelep az állomás mellett, rakodóval.
de sokat változott a világ, régen jött egy helyről a tégla - vagonszám, jött a szén - vagonszám, jött a faanyag - vagonszám.
manapság meg szétaprózódott a beszállítás, mindenki a saját termékét nyomja, nagyrészét a telepre szállítják gyárak, nagykereskedők. a tüzépnek van két saját teherautója, ezzel nem csak kiszállítani tud, hanem beszerezni is, így hiába a vasúti rakodó, már nincs igény rá.
Azért azt mondani ,h ahonnan Szergejjel kell vinni hetente többször a terhet nem kifizetődő és tiltsuk be. Elég nemtörődöm módon nyírták ki akkor sok kisállomáson a teherforgalmat ezzel a lépéssel. Ha nem volt kifizetődő emelhettek volna árat első körben valszeg még akkor is maradtak volna a megrendelők, elvégre ameddig lehetett vasúton szállítottak.
A BKV is ugyanezt csinálta mikor egyik pillanatról a másikra közölte a gyárakkal, h nem lesz HÉV vonalon teherszállítás, mert csak.
Ha a fuvarozó úgy dönt, hogy egy üzletre neki nincs szüksége, mert nem jövedelmező a számára, és lemond a boltról, azt elég nehéz "tiltásnak" nevezni. Lásd: "a pék betiltotta saját magának a háromszög alakú kenyér sütését, mert a kutya sem vette". Ez azért így elég hülyén hangzik, nem? Helyette inkább így volna korrekt: "a pék kivezette a termékportfólióból a háromszög alakú kenyeret".
Itt olvastam sokmindent,nem akarok egyenként reagálni...
Szép dolog amiket írtok a teherszállításról,csak egyet felej el mindenki.Megszűntek a közvetlen vasúti összeköttetések a cégek közt,gondolok itt pl téglagyár és tüzép telep,egyéb cégek és felvevő piacok közt.
Pl ha e rakodni akarok Nevesincsfaluban,ahol nincs vasútvonal,hanem 7-8km-rel odébb,egyszer az árut teherautóra rakom,átrakom vonatra,elviszik vonattal,kirakják teherautóra,hogy a közvetlen felvásárlóknak eljuttassák az árut,mert náluk sincs iparvágány.
Ez az egyszerű képlet egy nagyon költséges szállítást eredményez,sok kézen át menne minden.
Gyakorlatilag meddő vita az egész,ahol nincs rendes összeköttetés,halott a vasúti szállítás.Jó példa ,hogy a Kométa iparvágányát Kaposváron 2 hete bontották el...Pedig pl én élőállat szállítást közúton nem engednék,sok-sok ok miatt.
Dehogynem Kondoros állomáson sztem még ma is kint van a hirdetmény,h itt a teherfuvarozás megszűnt. Terssék átvinni Nagyszénásra. Gyakorlatilag betiltották, hiszen a 2003-ig meglévő egyáltalán nem csekély teherforgalom (heti több Szergejes tehervonat) azonnal átment nullába, áttértek közútra és nem Nagyszénásig vitték közúton hanem a megrendelőig.
Na, annyit belehibáztam, hogy nem feladótól-célig, hanem a motorkocsia feladótól a legközelebbi olyan helyig, ahol tehervonatba sorozható a jármű. Onnan persze tovább, a célig (ahol akár fordítva ugyanez lejátszható, ha a cél egy mellékvonalra esik, ahová mozdonyos kiszolgálás nem éri meg önmagában, vagy esetleg nem is lehetséges).
Ez komoly kérdés? A feladóhoz legközelebb eső vasútállomástól / mrhtől / megállótól a célhoz legközelebb eső vasútállomásig /mrhig, megállóig nem használt mellékvonal esetén - ahogy az fentebb A-dani említi - a fizikailag legközelebbi vágányig, akár nyíltvonalon is (bár itt konkrétan használt mellékvonalról volt szó, lévén motorkocsik nem nagyon közlekednek bezárt vonalakon). Természetesen nem végig egy bz vagy motorkocsi szállítaná el, azok feladata csak annyi lenne, hogy a legközelebbi "nagy vasútvonalig" összeköttetést teremtsen, onnan meg be lehetne rakni a tolatós teherekbe vagy egyéb tehervonatokba.
Már bezért mellékvonalakon,ahol nincs személyforgalom gyakorlatialg bárhol lehetne rakodni. Pl. a 126-os vonalon, nemcsak a tüzép telepre mehetne az áru vasúton, meg vihetnék a szóját mint 2003 előtt mielőtt egy tollvonással betiltották volna a teherforgalmat, hanem mivel ugyebár szántóföldek mellett megy a vonal végig miért ne lehetne rakodni a nyíltvonalon is? Nem zavarna senkit elvégre más vonat arra nem jár. Ahol még van vonatközlekedés ott is megoldható vonatmentes időben vagy éjszaka.
Ha jól tudom még a rendszerváltás előtt voltak nyíltvonali rakodások, tehát elvileg lehetséges.
Én vicinálisos lehetséges megoldást említettem, az meg pont téma. Sok mellékvonalon a pályasebesség amúgy sem nagy, így lassulásról nem igazán beszélhetünk. Szvsz egy-két kéttengelyes kisebb teherkocsit megfelelő járművel el tudnának vinni, illetve hasonlóból megoldással meg lehetne oldani az olcsó és hatékony eseti mellékvonali kiszolgálást (havi pár kocsi). Persze csak elvileg, mert a gyakorlatban a közutas kistehergépkocsis szállítás hatékonyabb. És persze ez csak úgy működne, ha lenne mit feladni, illetve adnának fel árut, amit szvsz elősegítene ez a megoldás.
em iatalosan, de használják a vasutat és a Volánbuszt is kisebb csomagszállításra. Több ismerőöm is csinálta már. Pl. mikor egy nagy boríték méretű dolgot (be volt csomagolva a borítékba) el lehet juttatni pár száz km-re, h megbeszéled a kalauzzal vag a buszsofőrrel, h p. kap mennyi pénzt h ezt elteszi aztá majd itt és itt alaki menni fog érte. Békéscsabáról Szegedre konkrétan már küldtünk így át CD-ket. Persze nagy méretű dolgoknál ez nem megy, de érdemes lehet néha próbálkozni olcsóbb lehet mint a posta.
Amerikábam mennyire jellemző a dupla vágányú pálya? Vannnak transzkontinentális duplavágányú vonalak? (K-Ny teljes kontinenset átszelő) Vagy csak a nagyvárosok párszáz (max. 1-2 ezer) km-es körzetében jellemzőek ezek? (Pl. NY, Washington, Chicago, Detroit, Toronto) és ehhez hasonló, sűrűn beépített részeken?
Nem pont mellékvonali téma :-) de a legtöbb amerikai nagy távolságú expressz tulajdonképpen vegyesvonat :-)
A jobb vonatokon vam annyi áruszállító "boxcar" (fedett kocsi), mint személykocsi. Van, ahol nem is elég a személypályaudvari vágányhossz, hogy az egész beférjen, ezért induláskor a mozdonyok kihúzzák a személykocsikat, visszatolják őket, rá a teherkocsikra, összeakasztják az egészet és indul a vonat a hosszú útjára, pl. Los Angeles-Chicago vonalon.
Azért vannak a teherkocsik a vonat végén, mert amikor a vonat megérkezik Chicagoba, a pályaudvar előtti vágányokon megáll, leakasztják a teherkocsikat azokat elviszi egy kisebb dízel. A fényes expressz csak ezután gurul be a pályaudvarra...
Úgy tudom, hogy van, hogy út közbeni állomásokon is akasztanak le teherkocsikat az expressz végéről.
Gondolkodtam, miért nem áll be egyből az expressz a bakra és utána lehúznák a végéről a teherkocsikat. Talán azért, mert úgy kicsivel gyorsabban ér a teheráru a raktárhoz vagy az átrakóhoz. A vonaton meg úgyis csak az utazik, aki ráér és passzióból, vagy nincs pénze a gyorsabb repülőre, akkor meg ne panaszkodjon :-)
Mellékvonalon sosem láttam ilyen vegyesvonatot, mert egyrészt ott olyan nem nagyon van, bejáróvonatot meg sosem lassítottak ilyesmivel.
Az Amtraknek több pénze jön be az áruszállításból, mint a személyből. Vérszemet is kapott, és akart tisztán gyorsteheráru szállító vonatokat indítani. De ennek már beintettek a magán vasúttársaságok, mert az Amtrak vonatai az ő vágányait használják, ingyen, sőt az Amtrak vonatai számára elsőbbséget kell biztosítani.
