Jogos,abszolut bizonyitott a helyi elado lista is alatamasztja,haver megmutatta mennyiert vasaroltak hasznaltan,mennyiert raktak ki es mennyi Az eredeti ara.
Csak erdekesnek talalom,hogy egy 10k sub hasznaltan akarmikor 20-30% ot tud Az erteken ugrani a megfelelo ev/kiadastol fuggoen,egy Glasshutte Original Seaq eredeti aron 12k rol leugrik felere es szamomra minden tekintetben igazabol tonkreveri Az aktualis Sub-ot.
Ez persze valtozhat szeptemberben Az ujdonsagokkal,de pillanatnyilag szereny velemenyem szerint nem lehet egy napon sem emliteni.
Kovezzetek Meg,de lattam.par hihetetlen darabot es Meg Lange nagysagig sem Kell elmenni,hogy Patek minoseget kapjon Az ember Az ar toredekeert.
Nem vagyok abszolut nemet parti,de Meg Nomos szinten is Amit mutatnak,Az szerintem paratlan.
Szerencsem volt ugyanebben a kereskedesben egy-ket Nomos tipust is szemugyre venni,2-3k euro kornyeke.....peldaerteku.
Ne felejtsd el, hogy a műszaki tartalom mellett más is számit. Pont azért mert mindenki ezt ismeri, egy Sub-ot bármikor el tudsz adni úgy, hogy viszonylag keveset veszitesz. Sőt talán még nyerhetsz is rajta. Egy kevésbé ismert márka lehet jobb műszakilag, de nehezebb kivenni belőle a pénzt ha úgy döntesz.
Nagyon erdekes amit emlitesz,abszolut egyetertek,kezdokent,laikuskent sok idot toltok azzal,hogy szamomra ertheto,elfogadhato es legfokeppen hiheto informaciohoz jussak.Rettenetesen nehez manapsag szamomra egy adott budzsevel a legmegfelelobbet kivalasztani,2 honapja kutakodom es Meg mindig nem dontottem.Hozzateve megegyszer,kezdo vagyok e teren,nulla elozetes ismerettel megaldva.
Sajnos magyar oldalakon keves Az info,angol nyelvu oldalakon pedig tul sok :)
Sokan vasarolnak meggondolatlanul,valoban nem tudjak Az emberek nagy tobbsege mit is vesz,nyugat europaban elek,dolgozom,probalok Jo kapcsolatos letesiteni az itteni es hazai forgalmazokkal,Amit Az eladok sok helyen meselnek,tenyleg elkepeszto es szamomra ujdonsag, (valoszinuleg szamotokra nem),hogy nagy tobbsege Az 5-8-10k euros kategoriaban sincs abszolut tisztaban,hogy mit vesz :))
Eleg Az,hogy Ra van irva,hogy Rolex Submariner es KELL!
Amivel semmi gone nincs,felreertes ne essek,par honapja Meg en is igy voltam vele,aztan a helyi kereskedonel bemutattak nekem a Glasshütye Seaq-t es tarsait,aztan azon nyomban megvaltozott a velemenyem:))
Nem mintha budzsembe akarmelyik is beleferne,csak Jo pelda arra,hogy ki mibe ugrik bele kerdeses,utananezes es mas Marla/tipust ismerete nelkul.
Két gond van ezzel. Az első az vásárlókkal, akikkel az a tapasztalatom, hogy többségük nem ilyen tudatos. Jópár embert ismerek, aki használt autót megvesz úgy, hogy nem jár utána, nem viszi el átvizsgáltatni, nem megy vele hozzáértő, stb.. Pedig azon sokkal nagyobbat lehet bukni, mint egy órán.
Ráadásul a fizetett véleményírók és cégek által "támogatott" youtuberek idején én már fenntartással kezelem a netes utánanézést is. Az "1 óra alatt utánanézek" vége sajnos általában az lesz, hogy pont az ilyen fizetett véleményeket fogod megtalálni, a tényleg értelmes fórumokat általában több munka megkeresni. Ha például angolul próbálsz órákkal kapcsolatos dolgokat keresni, akkor tuti elsők között jön fel a Hodinkee, ami khmm... nevezzük marketingcégnek.
Egyébként próbaképp kezdj el laikusként órát keresni, mondjuk guglizz arra, hogy "svájci óra", meg "powermatic 80" és nézd meg találsz-e infót arról, hogy műanyagalakatrészek vannak benne és hogy mennyi az élettartama. Vagy hogy megtalálod-e ezeket a kis márkákat egy óra alatt (érdemes "szűz" gépen nekikezdeni, hogy ne befolyásolják a korábbi kereséseid)
"Az a baj ezekkel a kis márkákkal, hogy az átlagember nem ismeri őket és semmi nem tud róluk. Csak gondold el, ha te valamilyen teljesen más műszaki cikket akarsz venni, amihez nem igazán értesz, akkor az ismert márkájút fogod választani vagy azt, aminek ismerős a neve?"
A 21. század egyik nagy leckéje a vásárlói tudatosság szükségessége. Ma már a kereskedő sem feltétlenül hozzáértő (a Media Markttól az óraszalonig hány fogalmatlan emberrel találkozni a pult "hivatalos" oldalán!), rosszabb esetben gazember, de az internet és a korlátlan mennyiségű ingyenes információ korában nem sok mentsége maradt az embernek. Bárminek utána lehet nézni, 1 óra elég ahhoz, hogy az ember képbe kerüljön, legyen az hifi, locsolófej, karóra, vékonylazúr, babakocsi vagy testápoló krém. Rengeteg a felhasználói feedback, dugig van videóval a youtube mindenről, cikkek, tesztek, blogok - minden adott ahhoz, hogy kellő információ birtokában hozzunk döntéseket. És ha már valaki mondjuk negyedmilliót-félmilliót sokall egy órára, de mégis nulla "guglizás" után bemegy és megveszi a műanyag Tissot-t, az meg is érdemli. Mert a tudatos vásárló igen is járjon utána, mielőtt vásárol! Ha magának veszi azért, ha ajándékba, akkor meg azért!
Vagy csalódni fog, hogy ez a Technics hifi már nem az a hifi, ez a Grundig TV már nem az a TV, ez a Black&Decker fúrógép már nem az a fúrógép, ez a Tissot pedig már nem az a Tissot...
Az a baj ezekkel a kis márkákkal, hogy az átlagember nem ismeri őket és semmi nem tud róluk. Csak gondold el, ha te valamilyen teljesen más műszaki cikket akarsz venni, amihez nem igazán értesz, akkor az ismert márkájút fogod választani vagy azt, aminek ismerős a neve?
Plusz ha bemész bármilyen órát áruló boltba, akkor nem Rotary lesz a vitrinben, hanem Tissot, Longines, Seiko, stb...
"A brand-építés külön iparág és tudomány, és sajnos semmi köze a valódi iparhoz és valódi tudományossághoz, ez marketing, lélektan, hókuszpókusz, jól adagolt szélhámosság és gátlástalanság megfelelő aránya - óriási kockázati mutatókkal, új brand felépítése ritkán sikerül, a legtöbb kísérlet a fizetésképtelenséggel végződik..."
Nagyon igaz, és pont a szemünk előtt zajlik a példa, hogyan kell ezt csinálni. Ha óra, akkor ott a Seiko, ami mára megteheti, hogy az alapwerkkel is 100e Ft-ot kérjen el egy Ázsiában tömeggyártott óráért, mert felépített egy olyan brandet, ami miatt a Seiko felirat már nem ciki, hanem egyre trendibb. Nyilván a brandet felépíteni évtizedek munkája, kellett ehhez a 7002-es és 7S26-os werk az alsószegmensből, meg persze a SpringDrive a felsőből, meg persze a tartós, egyedi, pofás sorozatok és a kedvező ár.
Ugyanezt láthatjuk autós vonalon is, ahol a Toyota a '80-as években megszerzett imidzséből elindulva lépésről lépésre gyakorlatilag lenyomta az USA-t és Németországot. Szóval nem tudhatjuk, hogy melyik óragyártó a "jövő Tissot-ja", az sem biztos, hogy lesz ilyen. És persze a brandépítés negatív irányban is létezik, a Swatch Group ha nem is tudatosan, de ezen az úton halad, ami nem biztos, hogy baj, mert ha az Omegából meg a Longines-ből meg lehet élni, akkor felesleges "filléres" Certinákkal telefosni a világot.
Érdekelne a véleményed a Richard Milléről. Számomra érthetetlen egy relative múlt nélküli gyártó sok 10milliós műanyag óráival! Tudom-tudom hi tech kerámia meg kriptonit,meg vibránium és egyebek::))
"A rotary már nem svájci tudtommal, tokoznak ők is."
Angol-svájci vegyes gyökerű cég, van egy swiss made vonala és van egy japán werkes vonala is. A swiss made vonalon kvarc és automata órákat is kínálnak.
"De biztosan van alternatíva a tiszóra, csak a magyar pénztárca limitálja a lehetőségeket. Nem sok ember engedhet meg egy Ball-t, a tudor, panerai opciókról nem is beszélve."
Van, pár napja is soroltam márkákat, ma is megtettem. A Rotarynál pl. a Tradition sorozat pofás öltönyóráit (Sellita werkkel, zafírral meg 10 baros vízállósággal) 150e Ft alatt megkapod, a Wenger Urban Metropolitan sorozat itthoni boltban is 130-150e között megy (szintén Sellita werkkel, zafírral és 10 baros vízállósággal), egyes Atlantic Seahunter modellek 120e Ft alatt is kaphatók hazai boltban (a régebbiek még ETA werkkel, az újabbak Sellitával, zafírral és 10 bar vízállósággal), de az Atlantic 200 méteres búvárjai, a Mariner sorozat tagjai is 150-220e között foghatók.
Tehát összefoglalva öltönyórától a modern dizájnon át a búváróráig bármit lehet kapni rendesen szervizelhető Sellita werkkel, 200e Ft alatt svájci gyártóktól. Ehhez képest a legolcsóbb automata Tissot az Everytime sorozat, kb. 150e Ft körül, 3 bar vízállósággal, zafírral és műanyag werkkel. A Tissot legolcsóbb búvárórája a Seastar, kb. 280e Ft-ért, szintén műanyag werkkel. Az összehasonlításból jól látszik, hogy nem az a baja az embereknek, hogy normális áron nem lehet szervizelhető, tartós automata karórát venni, hanem az, hogy olyan márkát akarnak, amiről 10-ből 9 ember vágja, hogy svájci. Erre meg pont jó a Tissot.
Kontrasztként pedig lássuk azt is, hogy az új Seiko "5KX" sorozat, a 7S26-ot váltó "új" alapwerkkel szintén 90-120e Ft körül megy a hazai boltokban, gondolom Malajziában, Fülöp-szigeteken vagy egyéb dél-ázsiai vidéken sorozatgyártásban összerakva. Ez alá már svájci rezsi-, és bérköltségekkel nem lehet menni.
"Azért megjegyezném, hogy gyors átnézés után az általad említett márkák többségben is ETA szerkezet ketyeg (már ahol egyáltalán lehet tudni, mert legtöbbjük diszkréten annyit ír, hogy "automatic"), az ETA tulajdonosa pedig ugyebár a Swatch Group."
A régebbi modellek természetesen ETA alapúak, a nagy "vége a bazárnak" bejelentés óta viszont szépen mindenki tér át a Sellitára. Az előző hozzászólásomban említett Titoni például régóta ETA werkeket tokozott, majd az utóbbi 10 évben fokozatosan áttért a Sellitára, végül 2013-ban elkezdte fejleszteni a saját werkjét, amivel 2018-ra lett kész (a marketing szerint legalábbis). Ennek megfelelően az Impetus sorozatuk még ETA 2892-es, a jelenlegi Airmaster sorozat (mert ugye ez egy legendás sorozat a Titoninál) Sellitára épül, a Line 1919 sorozat pedig (ami a márka 100 éves évfordulójára tavaly jött ki) már a saját T10-es werkre épül.
Ez más gyártóknál is így van, szép lassan szakad le mindenki az ETA 28xx sorozatról. A Sellita SW2xx sorozat miatt ez nem is olyan komplikált dolog. Az eredeti gondolatmenetem pedig arra vonatkozott, hogy megy a kesergés s műanyag ETA werkek miatt, miközben a Swatch Group márkáin kívül mindenhol vagy tisztességes ETA, vagy egyéb alternatív, de szervizelhető szerkezetek kerülnek tokozásra, ezért a Tissot és társai elzüllés miatt nem kell az egész svájci óraipart temetni, a belépőszinttől a középkategóriáig sem.
Engem csak az bosszant, hogy a magyar ember Doxájának az ára elszállt, miközben a műszaki tartalom silányabb lett. 2008-ban vettem Tissot PR50 automatát 40 ezer forintért, normális ETA 2824-2 werkkel. Az inflációs kalkulátor szerint ez ma 56 darab ezres lenne, ennyiért még egy kvarcot sem ad ma a gyártó.
> a tag sellitát tokoz, a 600 ezres maurice lacroix aikon és 2 milliós hublot is. Azért ez pofátlanság.
Igen. Az a benyomasom, hogy sok ilyen kozepkategorias marka egyszeruen marketing trukk. Persze a felsokategorias markak araban is erosen benne van a marketing. De a muszaki tartalom es ar aranya a legrosszabb talan az ilyen kozepkategorias markakban.
Ha korrekt minosegben tokozott Sellitat vagy ETAt akar valaki, azt Steinhart arfekvesben megkapja. Annal tobbet ETA oraert kerni szelhamossag marketing.
> én még nem temetném Svájcot azért, mert Swatchék nekiálltak eldobható werkeket gyártani
Azert ez kozep-husszutavon kockazatos. A svajci gyartok azert tudnak magasabb arakat kerni, mert a koztudatban hosszu, hosszu ido ota a "svajci ora" az egy minoseg, meg "luxus". Ha elterjed a koztudatban, hogy a "svajci ora" is csak egy eldobhatos muanyag vacak, akkor az emberek nem lesznek hajlandok tobbet adni erte mint egy kinai eldobhatos muanyag vacakert. Az orszag egyik fontos iparaganak a hirnevet nullazzak le, rovidtavu haszonert.
Én a Candinot és a Grovanát néztem, ott még mindkettőnél konkrétan ETA-t láttam a honaplon. De végül is nem is ez a lényeg, inkább az, hogy Sellita és többi gyártó ide vagy oda, szerintem még mindig a Swatch Group az egyik legmeghatározóbb szereplő és jelentős beleszólhatnak abba, merre megy a svájci óraipar.
A rotary már nem svájci tudtommal, tokoznak ők is.
De biztosan van alternatíva a tiszóra, csak a magyar pénztárca limitálja a lehetőségeket. Nem sok ember engedhet meg egy Ball-t, a tudor, panerai opciókról nem is beszélve.
Egyébként szerintem globális jelenséggel állunk szemben, nem csak a szwaccsnál: a tag sellitát tokoz, a 600 ezres maurice lacroix aikon és 2 milliós hublot is. Azért ez pofátlanság.
Jogos az észrevétel, csak valahogy mégsem áll össze a kép... Lehet, hogy csak én beszélem be magamnak - de nagyon olyan érzésem van, hogy ez valami önmagát megtalálni igyekvő vergődés most a svájci óraipar részéről - aminek nem biztos, hogy lesz/lehet igazán pozitív végkimenetele...
A fő bibit ott vélem látni, hogy az okostelefonok és sportórák általános elterjedésével az óra, mint időmérő funkciójában szélsőségesen visszaszorult, és a konzervatívabb-idősebb generációk kivételével (mint jómagam is) a többség legfeljebb akkor hord ilyet, ha "valamit mutatni akar vele".
Ennek megfelelően az olcsó divatórák egész jól mennek még mindig - de ezek műszakilag, "órabarát" szemmel zömükben nem is értékelhető "izék". Zömük igazándiból akkor is eldobható vacak, ha annyira nem is olcsó (pár tízezres kategóriáig jellemzően ilyenek).
Ha viszont "szemmel látható" összeget költ valaki egy órára, akkor valamiféle presztízst is szeretne a többség kapni érte. Mondjuk ismert márkanevet... Gondoljunk arra, hogy a Louis Voutton, vagy a Gucci, D&G milyen áron tud eladni táskákat, kiegészítőket - amiket bizony meg is vesznek a népek... Hiába állsz elő egy LV táskánál sokkal jobb minőségű táskával fél-harmad áron - nem fogják megvenni, mert "egy táska nem ér ennyit, akkor már veszünk egy ötdollárost az ebayról, az is alig rosszabb" - és egyébként sokszor tényleg alig rosszabb... Nem, ők nem táskát vettek, hanem egy LV feliratos tárgyat, amit lengethetnek a külvilágnak.
És ez van sajnos az óraiparban is. Az átlagos vevő márkanevet akar venni, a beltartalomhoz nem is ért, a többséget nem is érdekli. Ezért aztán hiába sokkal szimpatikusabb a Titoni vagy a Frederique-Constant filozófiája és produktuma - akkor sem tudják befogni a Tissotot vagy Certinát, Longinest - mert ezek azért ismert, "a piacon elhelyezett" márkanevek.
A brand-építés külön iparág és tudomány, és sajnos semmi köze a valódi iparhoz és valódi tudományossághoz, ez marketing, lélektan, hókuszpókusz, jól adagolt szélhámosság és gátlástalanság megfelelő aránya - óriási kockázati mutatókkal, új brand felépítése ritkán sikerül, a legtöbb kísérlet a fizetésképtelenséggel végződik...
Most már azért ezek többségében nem ETA van, jönnek fel a svájci alternatívák is, legjobban a Sellita. Az ETA meg egyre inkább nem is akar a csoporton kívüli márkáknak szállítani - ezért is fanyalodik most már Sellitára az IWC vagy a Hamilton is.
Azért megjegyezném, hogy gyors átnézés után az általad említett márkák többségben is ETA szerkezet ketyeg (már ahol egyáltalán lehet tudni, mert legtöbbjük diszkréten annyit ír, hogy "automatic"), az ETA tulajdonosa pedig ugyebár a Swatch Group.
Az itt a nagy baj, hogy folyamatosan mindenki a Swatch Group werkjein és árain rugózik, miközben a svájci óraipar messze nem egyenlő a Swatch Grouppal. A Swatch birtokol kb. 18-20 márkanevet, miközben a Federation of Swiss Watch Industry honlapján csak az A betűnél 12 gyártót találni. A jó iparos tömeggyártástól a teljesen egyedi megrendelésre gyártókig van Svájcban minden, most is, nem csak régen.
Elszállt a Tissot/Certina/Hamilton ára, főleg a műszaki tartalomhoz képest? Akkor ott van helyette mondjuk az Atlantic, a Rotary, a Candino vagy a Grovana, kicsit feljebb mondjuk a Ball, a Davosa vagy a Victorinox, de 1000 EUR környékén már saját werkes Titoni (T10 a neve, nem tudom, hogy vajon átépített ETA vagy teljesen saját fejlesztés, APT biztos meg tudná mondani) is kapható, vagy COSC specifikációs Formex, esetleg automata kronográf a Catorextől. Értem én, hogy a fejekben még mindig "a Tissot a 21. századi magyar ember Doxája", de én még nem temetném Svájcot azért, mert Swatchék nekiálltak eldobható werkeket gyártani. Hosszabb távon ez biztos befolyásolja az iparág jövőjét, de jelenleg még nagyon bő a választék a "normális werkkel" szerelt órák piacán, a teljes árspektrumon belül.
Jogos, a 60 éves króm tokos plexi órát nem lehet egy acél zafír színes-szagos darabbal összevetni.
Ez az eldobható szerkezet nagyon durva. Így már tényleg semmivel nem gagyibb a seagull, a myota vagy a NH35.
Van egy olyan érzésem, hogy minden mostani nem csúcs modell egyszer már megjelent 30-40 éve króm tokkal és plexivel, így nekem nem logikus 1000 eur-t adni egy "heritage" modellért.
Nyilván nem is ad, de nyilván nem is igazán helyes ezeket így összevetni. Saját "környezetében" kell nézni ezt a kérdést, sokan nem vennének semmiképpen sem használt/régi órát, a vásárlók többsége egyáltalán nem ért hozzá, valamiféle presztízst/márkanevet próbál venni, stb...
A Powermaticos sztorival pont az érzem gondnak, hogy jelentősen rombolhatja ezt a kivívott presztízst, hiszen azért az 1K€ árkategóriában még a jómódú országokban is komoly elvárásokat támasztanak a vevők, és egy ilyen órától tartósságot, megbízhatóságot, hosszú távú használhatóságot várnak - és ha ezek után kiderül, hogy kaptak egy egyszer használatos, "műanyag belezetű fogyó-kopó" valamit, könnyen lehet, hogy az első ilyen vásárlásuk az utolsó is lesz, és legközelebb valami 20-40€-s tetszetős divatórát vesznek, azzal a felkiáltással, hogy ez sem néz ki rosszul, ez is eltart addig, és ez legalább nem hazudik, nem ígér mást, mint amit teljesíteni is tud...
Műszaki oldalról megközelítve az a bajom ezzel a műanyag gátszerkezetes, javíthatatlan konstrukcióval - hogy értelmezhetetlen. Ennek a 60-as években, még a kvarc szerkezetek megjelenése, és főleg olcsóvá válása és tömeges elterjedése előtt volt füle-farka, mert olcsón tudtak azért egy életciklusig, 5-10 évig használható időmérőt adni, amire volt is igény.
Ma ez értelmetlen - egy ilyen Powermatic szerkezet a kidobásáig nagyjából annyi ideig megy el, amennyit egy lítiumos, hosszú elem-élettartamú, legolcsóbb zéró köves Miyota werkes "kvarcbelezet" is elmegy egy órában, bármiféle karbantartás, húzogatás nélkül - csak sokkal pontosabban. Ennek így még akkor sem nagyon lenne sok értelme, ha olcsó órákba tennék ezeket a szerkezeteket - de nem ilyenekbe teszik...
Ez egy kétségbeesett kísérlet piaci pozíciók megszerzésére-megtartására, mert nagyon komoly problémák vannak már a svájci óraipar jövedelmezőségével - irtózatosan drágán dolgoznak, abban az országban minden irreálisan drága, hát próbálják ilyen húzásokkal a költségeket csökkenteni. De, ha ez így marad, akkor tényleg el fogunk jutni oda, hogy egy jobb kínai óra, vagy egy tisztességes Miyota werkes, kínai tokos designóra látványosan jobb vételnek fog minősülni - és a svájci ipar végleg beszorul a felső luxus-szegmensbe. Nyilván az eleve ott tanyázó márkáknak ez nem lesz különösebben tragikus, a Rolexet, Patekot aligha kell félteni - de az alsóbb és középső kategóriákból végül teljesen kiszorulhatnak.
Van egy 25 köves eta 2472-vel szerelt órám, kb 50-55 éves, és a mai napig szépen jár, 8-10 mp/nap eltéréssel. Ez alapján nem látom a swissmatic, powermatic stb előnyét, mitől adna többet nekem
Olyanokat lehet olvasni, hogy ezek a swissmatic-ok a Tissot HK termékei. Ebben max. az a svájci, hogy Hans Jürgen Regenkurt betanított munkás csavarozza fel az egy darab csavarral a rotort, és beteszi a tokba a werket, így meg is van a megfelelő mennyiségű svájci hozzáadott érték.
Egyébként ha a patinás svájci óraipar ilyen aljasságokra képes, akkor egy rossz szót nem lehet szólni a Steinhartra, ennél órább órákat készít.
